Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
"5! Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dévaványai rizshántoló üzemének a portása így mutatkozik be: — Pengő Lajos vagyok. Pengő, mint az a régi pénz. Az üzem távolabbi részén hegybe magasodik a rizspelyva. — Mi lesz azzal? — mutatok oda. — Az kérem, csak nagyobbodik. Sajnos? — Nem kell senkinek? — Tíz évvel ezelőtt összepréselték és vitték tüzelőnek. Még fizettek is 30 fillért zsákjáért. Volt nap, amikor 8—900 forint jött össze a 30 fillérekből. Ma ingyen sem kell senkinek. Sajnos, nincs szegény ember. — Sajnos? — Hát csak nekünk. Látja, minden örömbe üröm is vegyül — mondja és kaján mosollyal lesi az arcomon a hatást. — No, ha még nem szerepelt a neve az újságban, most majd belekerül ■*- mondom fenyegetően, aztán mind a ketten elnevetjük magunkat. —or. ■MnaMiaaiaaaaaiaimaaaaaaaaaai>aiaaaaaaiiaiaiiiIIaaIIaaaIIaaIaaaaa>aaaaaaaaaaaaaaaaai Hagymaszedő gépek a csabai Lenin Tsz-ben Törvények törvénye írta: Dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke Hagymát gazdaságosan termeszteni ma már csak gépekkel lehet. Nem mindegy azonban, hogy milyenek ezek a gépek. A legjobbakra, a legmefeleiőbbek- re van szükség. S hogy ezeket a termelők megtalálják, azért tar. tott a hagymatermesztés gépeiből közös szervezésű bemutatót augusztus 17-én a Békés megyei MÉK, a Körösök Vidéke Tsz- szövetség és a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete a békéscsabai Lenin Tsz-ben. , Ezen a bemutatón szakemberek megismerkedhettek a Bajai Mezőgazdasági Gépgyár PUMA típusú és a makói Üttörő Tsz saját kivitelezésű hagymavető-, il_ letve a Makói Mezőgazdasági Gépgyár hagymabetakarító gépével, valamint a nagyéri Vörös Lobogó Tsz holland gyártmányú hagymakiszedőjével. A hagymatermesztés teljes gépsorát (amely egyébként a központi összehangolás hiányában egyáltalán nem kialakult még), a kamuti Béke Tsz konténeres rakodásra alkalmas gépe egészíti ki. Társadalmi, állami és jogi életünk fejlődésének jelentős dátuma volt az országgyűlés áprilisi ülésszaka, amikor is elfogadták az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának szövegéről szóló törvényt. Alkotmányunk mint ismeretes még 1949. augusztus 20-án lépett hatályba Jelentős mértékben programjellegű volt,próbál- kozás arra, hogy miként alakítsuk ki új szocialista intézményeinket. Az eltelt idő bizonyítja: az alkotmány bevált, ellátta azokat a funkciókat, amelyeket egy szocialista alkotmánytól el lehet várni. Az 1949. évi elfogadás óta társadalmi, politikai, .azdasági, nemkülönben kulturális viszonyaink is jelentős fejlődésen mentek át. Továbbfejlődtek társadalmunk osztályviszonyai, megnyílt az út a népi-nemzeti egység kibontakoztatásához. Ezzel párhuzamosan fejlődött társadalmunk politikai szervezete is. Mindezek lehetőséget nyújtanak ma már arra, hogy a szocialista demokratizmus szélesítése kapcsán az állam minden polgára résztvehessen, méghozzá mint a hatalom tevőleges részese, nagy társadalmi céljaink megoldásában. De jelentős változáson mentek keresztül gazdasági viszonyaink is. Az 1949-ben mégcsali programként megfogalmazott célkitűzések is megvalósultak, így kialakult és megszilárdult az egységes szocialista állami tulajdon, befejeződött a szocialista mezőgazdaság átszervezése, megerősödött a szocialista szövetkezeti tulajdon is. Államunk kultúráiig nevelő funkciója is jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül, amit a szocialista típusú kulturális oktatási és tudományos intézmények széles hálózata is igazol. Ugyanez a helyzet az egészségügyi és szociális intézmények hálózatával is, amelyek ma már a lakosság egészét szolgálják. Az 1949-ben megfogalmazott alapelvek jelentős segítséget adtak ahhoz, hogy ma az állami tevékenység, valamint a jogélet egésze új, szocialista típusú intézményekre épül. A gyakorlata államszervező munka is számos olyan tapasztalatot hozott felszínre, amelyek ma már az alkotmány szintjén is inkább kifejezhetők voltak akár a tanácsokra, akár a bíróságokra, vagy pedig az ügyészségek munkájára gondolunk. Ismeretes a marxista államás jogelmélet tanítása alapján is a demokrácia közvetlen és közvetett formája. Az előzőkben jelzett fejlődés oda vezet, hogy a közvetlen demokrácia fejlesztése is napirendre kerül. Ezt juttatja kifejezésre a módosított alkotmány ama rendelkezése, miszerint az állampolgárok munkahelyükön közvetlenül is résztvesznek a közügyek intézésében. Természetesen a mi társadalmunkban az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének mégis a népképviseleti szervek tevékenységének fejlesztése képezi az elsődleges feladatát. Ez jut kifejezésre abban az alkotmányi megfogalmazásban, hogy „A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat”. Ezek a rendelkezések az országgyűlésre és a tanácsokra vonatkoznak. A tanácstörvényben megfogalmazott új alapelveket alkotmányos szintre emelte az országgyűlés, s ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az ország- gyűlés nemcsak a legfelsőbb államhatalmi .hanem a legfelsőbb népképviseli szerv is, melynek i legfontosabb funkciója: a tör-j vényalkotás. A törvénvhozói funkció további szélesítésére utalnak alkotmányunknak azok a rendelkezései, amelyek előírják, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani. Alkotmányunk kifejezetten azt is előírja, hogy pl. a tanácsokkal, a bírói szervezettel, az ügyészséggel, a választójoggal kapcsolatos szabályozás törvényben történjék. Az országgyűlés törvényhozó funkcióját erősíti az az új szabály is, amely szerint az eddigi jogosultakon kívül országgyűlési bizottság is jogosult törvényalkotás benyújtására. Erre már példa is van: Az országgyűlés júniusi ülésszakán az országgyűlés jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottsága terjesztette elő az alkotmány szelleméből következő új ügyészségi törvényt. A törvényesség biztosítása körében is jelentős lépéseket tettünk 1949. óta. Ezek közül csupán arra szeretnék utalni, hogy ma már kialakult nálunk a törvényesség biztosítár sának többcsatornás rendszere, a képviseleti-, az igazgatási-, a bírói szervek általános feladatai a törvényesség biztosításában, az ügyészség speciális szerepe, az ügyészségi szervezet eddigi fejlődésének tapasztalatai alapján, egyes államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálat ánk intézménye. Ezért mondja ki alkományunk, hogy az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megA BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÁZ felvesz női és férfi segédmunkásokat zöldség-gyümölcsfel- doigozáshoz, teljesítmény szerinti díjazásban. Jelentkezni a munkaügyi osztályon. 80075 tartása. Ilyen módon tehát a törvényesség érvényesülése, az egész társadalom és állam ügyévé válik, amelybe minden szerv., nek, de maguknak az állampolgároknak is egyaránt közre kell működniök. Meg kell említeni azt az égé* szén új alkotmányos tételt is, amely a törvényesség biztosításában a kormány szerepét is aláhúzza. E szerint: a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa védi és biztosítja az állami rendet, valamint az állampolgárok jogait. Az új szövegezésben la Minisztertanács szerepe a tanácsok működése törvényességének biztosításában ugyancsak megfogalmazást nyert A Mi-) nisztertanács feladatkörébe tartozik tehát a tanácsok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet is. A törvényesség érvényesítésében továbbra is fontos szerep hárul az ügyészi' szervezetre. Az űj ügyészségi törvény az alkotmány rendelkezései alapján arról szól, hogy a társadalom törvényes rendjét és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető cselekményeket az ügyészi szerveknek következetesen üldözniük kell. De az ügyészség a bűnüldözés mellett továbbra is közreműködik a törvényesség általános érvényesítésében. Alkotmányunk módosítása óta rövid idő telt el. Ez a rövid idő is bizonyítja az egységes szövegű törvény élő voltát, hiszen azóta fogadta el.országgyűlésünk a bíróságról és az ügyészségekről szóló törvényt és éppen az országgyűlés ellenőrző funkciójának immár alkotmányos szabályának tett eleget, akkor, amidőn a költségvetés végrehajtásának jóváhagyása feladatát is ellátta. Alkotmányunk új szövege lehetővé teszi tehát, hogy az alkotmány mint politikai okmány és mint jogszabály is egyaránt élővé váljék. Megteremtődtek ennek a hatályosu- lásnak mind jogi, mind politikai előfeltételei isi Az alkotmányos szabályok ma hűen fejezik ki társadalmi berendezkedésünket, alapul szolgálnak az állami szer. vek felépítésének és egymáshoz való viszonyának, működésének szabályozásához, az állampolgárok alapvető jogai kibővültek és az alkotmányban szereplő jogok érvényesülései is kiszélesedtek, a jogok általában minden állampolgárra nézve egyenlő mértékben érvényesülnek. Az anyagi, a politikai, a kulturális fejlődés gazdag biztosítékot nyújtanak arra, hogy az alkotmány, mint a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja biztosítékot nyújtson a benne rögzített jogok és kötelességek mind maradéktalanabb megvalósításához. A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldogozó Vállalat építésztechnikust keres felvételre épületfenntartási munkák műszaki ellenőrzésére. Jelentkezés: Békéscsaba, Gyulai út 2. Személyzeti vezetőnél. 80067 BÍKÉS MfCWSsri 7 1 1972. AUGUSZTUS 19. A nagyéri Vörös Lobogó Tsz holland gyártmányú hagymaki- szedő gépe emberi segítség nélkül rakja rendre a kiszedett hagymát. A békéscsabai Lenin Tsz hagymabetakarító gépét Makón gyártották. A szakemberek megállapítása szerint elég jól dolgozik, bár a hagyma rendrerakásánál még gereblyévei kell a munkáját segíteni. (Fotó: Demény)
