Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

Nagyaktíva az egészségügyi rendeletről Téglából 9, cserépbél 3 millióval több készült, mint tavaly hasonló időszakban •• Oh főzési bemutató Dobozon, Békéscsabán és Csornán A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat téglagyá­raiban az első félévben nyers­téglából csaknem 6, égetett tég­lából 9, égetett cserépből 3 millióval, középfalazó blokk­ból pedig 1000 köbméterrel több készült, mint tavaly ha­sonló időszakban. (A 9 millió tégla mintegy 300 családi ház építéséhez elegendő falazó anyag.) A gazdasági eredmény is várhatóan jobb a tervezett­nél. A tizenhárom gyár közül tíz jelentősen túlteljesítette a ter­vét, három létszámhiány miatt elmaradt. Kiemelkedő a két bé­késcsabai, a gyulai, a békési és a mezőberényi I-es számú tég­a mezőberényi I-es számú gyár alagúbkemencés üzemében azonban egész évben termel­nek. A harmadik negyedévben a békéscsabai I-es számú tégla­gyárban teljesen gépesítik az égetett cserép vagonba rakodá­sát. A vállalat tervbe vette, hogy a következő években a békéscsabai II-es és a mezőbe­rényi I-es számú téglagyárban a blokktesték vagonba rakodá­sát is hasonlóan gépesíti. Július 13-án Békéscsabán dél­előtt 9 órakor az ifjúsági ház­ban mintegy háromszáz részt­vevővel a megyei tanács egész­ségügyi osztálya megrendezi az első nagyaktíva-ülést, melyen az egészségügyi rendeletről lesz szó. A tanácskozáson járási, városi főorvosok, intézmények igazgatói, tanácsi párt- és szak- szervezeti vezetők vesznek részt. Napirenden az egészség- ügyi rendeletben meghatáro­zott rendtartás, valamint az orvosi tevékenységgel kapcso­latos fegyelmi felelősség sze­repel. A Tiszámén ti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltsége egósznapos öntözési bemutatót rendezett pénteken, amelyre megyénk ön­tözésre berendezkedett mezőgaz­dasági üzemeiből, tanácsi szer­veitől és egyéb intézményből csaknem sízázam érkeztek. Az el­ső bemutató a dobozi Petőfi Tsz ben volt, ahol műrét sávos csörgedeztető öntözését tanulmá­nyozhatták a jelenlevők. A Fekete-Körösből öntözött focit, sokan olvasgatnak ilyen­kor és érdekes tapasztalatom, hogy legtöbben útikönyveket. Azt hiszem az a lényeg, hogy a nyári művelődési program ne legyen kötött. Az emberek ilyenkor fel akarnak „oldódni”. Meg akarnak szabadulni kötött­ségektől és ez maga a pihenés. Ez hasznosabb ilyenkor. Ki kell használni a mozgásra al­kalmas időt! Takácsi Józsefné vésztői pe­dagógus. Azt mondja, a szellemi 'munkát végző emberek ilyenkor pótolják az év közben sokszor- elmaradl olvasást és kirándu­lást. Nagyszerű programnak tartja — ami a vésztői emberek­re jellemző — kimenni a Sebes- Körösre barátokkal, ismerősök­kel. Rablóhúst forgatni nyárson, fürödni, beszélgetni, sörözni, szalonnát sütni. A távolabbra utazás anyagi nehézségek miatt csak tíz-tizenöt, év múlva lenne számára lehetséges. Akkor Gö­rögországot és Olaszországot lá­togatná meg. o — A Megyei Művelődési Köz­pontnak nagyszerű nyári ren­dezvénye volt az idei nyáron, amikor japán művészt hívott meg virágkötészeti bemutatóra. A megyében — a nyár ellenére! — többszázan tekintették meg ezt a látványos programot — mondom Opauszki Istvánnak, a gyulai ifjúsági ház igazgatójá­nak, aki így válaszol: — Mi is azt tapasztaljuk, hogy van olyan kötött prog­ram, amelyikre nyáron is öröm­mel jönnek el az emberek. Ezek azok a kiállítások, melyek rit­kaságnak számítanak és szépsé­gükkel vonzzák a látogatót A napokban bútor- és szőnyegki­állítást rendeztünk az ifjúsági házban, amit három nap alatt közel négyszázan tekintettek meg, A népművelés ilyenkor látványos és télen hasznosítható kiállításokkal kedveskedhet fia­taloknak, idősebbeknek egy­aránt. Bizonyítják ennek nép­szerűségét a Gyulai Nyár ren­dezvényei. — Mi a véleménye a szabad­téri műsorokról? — Legtöbben Szanazugiba mennek ilyenkor. Szerintem egy jó népművelő utánuk megy és ad valami pluszt a vízparti szó­rakozáshoz úgy, hogy ne vegyék észre a szervezést... Nyár és szabad idő. Azzal kezdtem.: mit csináljunk mi itt és most, az alföldi nyárban? Er­re kerestem a választ és meg is találtam. Nyáron szabadabb a természet is, minden él és mo­zog Olyan ez, mint mikor a sportoló egy hosszabb gyakorlat után meglazítja izmait Mozog­junk hát mi is úgy, hogy kelle. mes emlékeket hagyjon ben­nünk a nyár, amikor ismét elv», nul Réthy István műréten többek közölt réti csen- kesz, réti ecsetpázsit, komócsin, csomós-ebir, szarvaskerep hoz bőséges termést. A békéscsabai Május 1 Tsz- ben — ahol összesen 1600 hol­don hasznosítják a mesterséges csapadékot s éjjel-nappal üze­melnek a berendezések — első­sorban az esőztető öntözés mód­ját, eredményeit tanulmányoz­ták. Megnézték a műrét öntözé­sét, a cukorrépát, de jártak a kertészetben isi, ahol főként pa­radicsom öntözése dominál je­lenleg. Ez az egyetlen termelő- szövetkezet — amely évek óta maximálisan kihasználja az ön­tözés lehetőségeit — az idén mintegy 2,3 millió köbméter mesterséges csapadékot juttat a szomjas növényekre. Az öntözést rendkívül precízen végzik s a ráfordított költség bőségesen megtérül. Ezután a Körösi Állami Gaz­daságba látogattak el az ankét résztvevői. Elsőnek rizstelepet néztek meg innen a felújított ősgyepre érkezett a kollektíva. Itt Bacsa Vendel főagronómus köszöntötte a vendégeket El­mondotta többek között: a gaz­daságban 1100 hold terméketlen ősgyep található. Azelőtt birka­legelőre használták, de inkább a jártatást szolgálta, mint a táp- aayagbiztosítést. Megkezdték a fokozatos felújítását s eddig 257 holdon sikerült bőtermővé vará_ zsolni a 2—3 aranykoronás ős­gyepet. Fűmagot termelnek, zöldtakarmányt a jószágok le­geltetésére. Azelőtt egy holdról 600 forint értékű zöldtakar­mányt sikerült hasznosítani, most 7—8 ezer forint érték te­rem hasonló területen. Itt mutatták be a Karcagi Ta­lajjavító Kutató Intézet által szerkesztett önjáróg öntözőbe­rendezést. Dr. Csontos Imre tu­dományos munkatárs mondotta el a célkitűzést: miinél olcsóbban állítsanak elő olyan berende­zést, amely kézi munkaerő fel- használása nélkül, gazdaságosan adagolja a mesterséges csapadé­kot az ősgyepre. Egyszerre 200 méter széles sávban öntöznek, az eddigi tapasztalatok Igen bizta­tóak. Ezután bemutatták a Kö­rösi Állami Gazdaság kísérleti rizstelepét, ahol főként szarvasi rizsfajták díszlenek. A tanácskozás végén értékel­ték a látottakat, megbeszélték a tennivalókat. Egyöntetű vólt a vélemény: az össz üzemben levő öntözőberendezést maximálisan kell üzemeltetni bármilyen típu_ sú. Változatlanul megyénk az ország legaszályosabb tája, az öntözést gazdagon meghálálja a növény. Tóth Imre, a gyomai Győzelem Tsz képviselője hang­súlyozta többek között: kár, hogy nem jött ei minden meg- hívott s a tanácsi szervek nem képviseltették magukat Pedig elsősorban az ős gyepek haszno­sítása és a szántóföldi növények öntözésének fokozása népgazda­sági érdek s a bemutató sok vi­tás kérdésre adott megnyugtató választ A. R. Ssrgobarackmagot ismét gyűjti a Főtt sárgabarackmag 0,80 Ft/kg Nyers sárgabarackmag 1,30 Ft/kg 1005 1972. JÜUUS 8. lagyár eredménye. A második félévben — az időjárástól függően — a ha­gyományos téglagyárakban ok­tóber végéig tart a nyerstégla­gyártás, a békéscsabai II-es és Megkezdődött a zöldbab és az uborka feldolgozás r A Békéscsabai Konzervgyár­ban egy hete fejeződött be a zöldborsó-feldolgozás. A terve­zettnél 43 vagonnal kevesebb, mindössze 657 vagon konzerv készült. Ennek oka az esős idő­járás volt, ami lassította a be­takarítást Kevesebb lesz meggy­ből és sárgabarackból is. Jelenleg étkezési tököt dolgoz­nak fel, amiből 40 vagon kon­zerv készül. A zöldbab és a uborka feldolgozása a napokban kezdődött meg. Nagyobb meny- nyiségű nyersáru érkezése egy hét múlva várható. A paradicsom és paprika szál­lítása július végén, augusztus elején kezdődik, A gyár 1600 va­gon paradicsomot és több mint 40o vagon zöldpaprikát vár a termelő gazdaságoktól. vezetek tudnak a leghatéko- konyabban közreműködni. Nagy érdeklődésre tarthat számot ez­zel összefüggésben az „Inter- atominstrument”, a nukleáris műszerek gyártására alakult nemzetközi gazdasági egyesülés. 1972-ben szervezték meg, varsói székhellyel. Fő célja, hogy mű­szerekkel és berendezésekkel lássa el a KGST-országok atom­tudományát és technikáját. Az „Interatominstrument”-ben a szocialista országok szakembe­rei tudományos és kutató, szer­vezői és konstruktőri, valamint termelési munkát végeznek. Az intézmény a tagállamok, vagy más szervezetek és vállalatok megrendelésére szerződéses munkát is vállal. Az „Interatom­instrument” kölcsönt vehet fel a rendelő ország bankjaitól, _a nemzetközi gazdasági együttmű­ködés bankjától, vagy a nemzet­közi beruházási banktól. Folynak az előkészületek egy másik hasonló nemzetközi tudo­mányos és termelői intézmény, az „Interealonpribor” létrehozá­sára, amely a tudományos kuta­tásokhoz gyárt egyedi, precíziós mérőműszereket. A tudományos és műszaki in­tegráció eredményes fejlesztése szempontjából rendkívül jelen­tős az előrejelzések kidolgozása. Már megkezdték a munkát ab­ban az irányban, hogy kidolgoz­zák a KGST-orsz.ágok népgazda­sága számára a fémek felhasz­nálása fokozott hatékonyságé­Azt hiszem egyértelműen elfo­gadható az, hogy a nyár az uta­zás és a pihenés évszaka. Min­denki megmozdul, elindul nap­fényt és vizet keresni, feltöltőd­ni élményekkel, hogy legyen mi­ből erőt és kedvet meríteni a szép őszi napokon, hosszú, hi­deg téli estéken és a várakozás­sal terhes, álomból ébredező ta­vaszion. Sok távoli országban nagy kultusza van a természetjárás- nak, a vízisportnak. Persze ezek ben az országokban általában ä földrajzi adottságok adnak le­hetőséget ehhez. De mit csiná­lunk, mit csináljunk mi itt és most, az alföldi nyárban? Erre kerestem választ néhány nép­művelőnél. — Nyáron nincsen szervezett szabad idő. Nem is törekszünk erre, mert nem igénylik az em­berek. Amikor elkezdődik a ká­nikula, leállnak a szakkörök, előadássorozatok, mert nincs lá­togatójuk. A községekből, aki csak teheti, elutazik a városokba és úgy gondolom, ez fordítva is így van. A nyarat önállóan sze­retik beosztani az emberek — mondja Pocsainé Fábián Mag­dolna, békési népművelő. — Az önálló programtoeosztás- hoz is szükséges viszont a lehe­tőség. Ezt nyáron is meg lehet teremteni a népművelőknek. Ha a kiscsoportos foglalkozások le­állnak, akkor szabadtéri rendez­vények szervezésével. nak, az alacsony hőmérsékletű fizika további fejlesztésének tu­dományos és műszaki prognózi­sait. Ide sorolhatjuk még a mo­lekuláris biológia és biokémia fejlesztésének, valamint az e té­ren elért eredmények gyakor­lati alkalmazásának tudomá­nyos és műszaki előrejelzéseit is. Prognózisokat dolgoznak ki továbbá az atomenergia, a pet­rolkémia, a vas- és színesfém- kohászat. a gépgyártás fejlesz­tésére. . A szocialista államok tudomá­nyos és műszaki együttműködé­sének tehát rendkívül tág tere van. Tény, hogy egyelőre még nem minden láncszem működik kifogástalanul, s így a tudomá­nyos vívmányok ipari alkalma­zásának eredményesebbé tétele változatlanul aktuális, közérde­kű feladat. A szocialista gazda­sági integráció komplex prog­ramja végrehajtásának eddigi eredményei mégis azt mutatják, hogy a testvéri országok jól hasznosítják a szocialista gazda­sági rendszer adta előnyöket, gyorsan növelik tudományos és műszaki potenciáljukat, tökéle­tesítik a szakosítást és az együtt­működést, a tudomány, a tech­nika fejlesztésében és a terme­lésben. Ez pedig a KGST komp­lex programja további sikeres teljesítésének fontos biztosítéka. A. Drabkin Sz. Zavolozsszkij — Sajnos nincs a kultúrhá- zunkban szabadtéri szórakozó­hely. Ez sok gondot okoz. Ennek ellenére próbálunk kiránduláso­kat, táncos rendezvényeket szer vezni, de az a tapasztalatunk’ hogy csak péntekig számítha­tunk az érdeklődőkre. A legtöbb család együtt tölti a hét végét, különösen nyáron. — Nem lehetne ezt figyelembe véve családokat érintő progra­mokat szervezni? — Dehogynem! Rendezvénye­inkre gyerekeket, felnőtteket egyszerre hívunk meg és a kü­lönböző korosztályoknak külön- külön, de együtt is biztosítunk programot. Erre legalkalmasabb a kirándulás, a szalonnasütés, a labdajátékok, a strandolás. Ki kell mozdítani az embereket zárkózottságukból, és ha ez si­került, akkor ezt ők köszönik meg nekünk. e Nikula Aurél, Kétegyházán lesz ősztől ifjúsági klubvezető, de már most nyáron, is segíti a fiatalok szabad idejének színesi, és hasznos tervezését. — Augusztusban kerékpártú­rára indulunk. Dunaföldváron keresztül megyünk le a Balaton­ra. A terv az, hogy két-három- naposi megállókkal körbekerül­jük a magyar tengert. Húszna­pos lesz az út. — Mit csinálnak a fiatalok nyárom, egy-egy ilyen túra előtt vagy utón? j — Kétegyházán van egy nép- j táncegyüttes. Sokan járnak ide, ; hetente két alkalommal, de leg- 5 többen dolgoznak, este pedig be­■ ülnek a presszóba A középisko- ! lások építőtáborban, üdülőtele- : pékén töltik el az időt. ■ — Mit szólnának az otthon | maradt fiatalok ahhoz, ha a j klubvezető azt mondaná: „Gyer- ; tek, megnézzük hogyan arat- j nak?” : — Nem tudom. Az biztos, ; hogy szeretik a romantikát, de • sajnos legtöbbször nincs olyan i valaki, aki kitaláljon ehhez ha­■ sonló dolgokat és szuggesztíven, • érdekesen végigcsinálja a fia- j tatokkal ezeket az elképzelése- : két.. B S — Nyáron nálunk, Dévavá- ; nyán sincsenek kötött foglalko- 5 zások — kezdi Kovács Sándor- j né óvónő, aki lelkes aktívája a S községiben folyó népművelési • munkának. — A felnőttek sza- | badságuk idejére hagyják a ; nagytakarítást, a festést, a me­• szelést és ez hátráltatja őket ; abban, hogy bekapcsolódjanak ■ egy-egy művelődési eseménybe. — Van ilyen nyáron Dévavá- . nyán? ; — A kultúrház egy-egy mű­soros, táncos rendezvénnyel ilyenkor is rendelkezésre áll, lehet nézni a televíziót, de azt hiszem ,aki teheti, utazik. Csa­ládi víkendet szervez; mi is Budapesten voltunk hat napig. • Mások horgásznak, a fiatalabb ’ gyerekek késő estig rúgják a IVVÁR ÉS SZABAD IDŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom