Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
Szemle Törvényesség, hatósági munka alakulása megyénkben írta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára v. A HATÓSÁGI MUNKA TÖRVÉNYESSÉGE, SZÍNVONALA Á decelitrali zacio növelte az alsóbb szintű szervek ügyiratforgalmát, de ugyanakkor az egyszerűsítések csökkentették a munka mennyiségét. 1968. évhez viszonyítva az összes ügy- iratforgalom — beleértve a határozat jellegű okiratokat is — a megyében 50,3 százalékkal csökkent. Ezt jelentős eredménynek tartjuk, amelynek hatása van a hatósági munka színvonalára. Igaz ugyan az is, hogy a csökkent ügyiratforgalmon belül az elsőfokú határozattal elintézett ügyek száma 53 százalékkal növekedett. Ennek jórészt az a magyarázata, hogy a tanácsi szervek több új hatáskört kaptak, a növekedés egészséges tartalmat takar, mert a döntések aránya nőtt meg és nem a bürokratikus adminisztráció. Annak ellenére, hogy az ügyintézés nem egy területen bonyolultabbá vált és a decentralizálás is a községeknél az ismert problémákat okozta, felméréseink továbbra is az ügyintézés törvényességét bizonyítják. Az ügyintézés meggyorsult, a 30 napot meghaladó ügyintézés aránya a megyében az 1968. évi 4,2 százalékról 1971-ben 2,7 százalékra csökkent. Néhány területen azonban (az építésügyi ágazatban, egy-két városnál és járási hivatalnál, egyes községekben különösen a szabálysértési ügyek intézésénél) az ügyintézés gyorsítására van szükség. A fellebbezések aránya iS az 1968. évi 2,7 százalékról 1971. évben 1,8 százalékra csökkent. A megfellebbezett ügyekben a döntést járási szinten 26,3 százalékban, megyei szinten 31,8 százalékban változtatták, illetve semmisítették meg. Elenyésző az ügyészi óvások száma és évek óta folyamatosan csökken az államigazgatási perek száma is. Ezekből az adatokból arra lehetne következtetni, hogy a községi szintű határozatok — kisebb arányú megváltoztatásuk miatt — jobban megfelelnek a törvényességi követelményeknek, mint a járási és városi szintű határozatok, amelyeket a megyei szervek vizsgáltak felül. Azért nem tekintjük az arányt teljes értékűnek, mert következtetésük szerint a járási felülvizsgálati munka minősége is közrejátszik annak ilyen alakulásában. Ez érthető is, hiszen a járásoknál a másodfokú hatáskör csak a közelmúltban kezdett kiteljesedni. így a járásoknál a másodfokú hatósági munka ellátását kell megjavítani. Az ügyforgalom részletesebb adatait az alábbi kimutatás tartalmazza ; KIMUTATÁS az ügyforgalom helyzetéről a megyében 1971. júl. 1-től dec. 31-ig terjedő időben Szerv Alapszámon iktatott ügyek I. fokú Fellebbezések! Panaszok1* Egyéb 30 nap alatt határozattal megváltoz- megváltoz- ügyek3 elintézetlen elintézve tatva, meg- tatva, megszama db % db semmisítve száma semmisítve száma MTVB és osztályok 7 818 146 1,8 357 41 17 83 24 686 — városok 31 819 834 2.6 15 755 414 140 69 23 44 646 — járások 16 310 363 2.2 6 627 107 26 57 5 3 818 — községek 62 763 1 846 2,9 23 261 277 73 — — 247 082 Mindösszesen: 118 710 3 189 3,7 46 000 839 256 209 53 296 232 lő. szerv határozatai elleni fellebbezések. 2A szerv által elintézett panaszok. ^Határozat jellegű okiratok. Tényként állapítottuk mag, hogy a megváltoztatott vagy megsemmisített határozatok kisebb hányada származik jogszabálysértésekből, többsége mérlegelési okokra vezethető vissza. Ebből viszont az következik, hogy javítani kell az ügyek eldöntésénél az egyéniesítést és érvényesíteni azt a követelményt, hogy az állampolgárok jogos érdekei az ügyek mérlegelésekor érvényre jussanak. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségűek azok az ügycsoportok, melyek jellege miatt a döntéseknél a társadalmi és az egyéni érdekek összehangolására, alapos mérlegelésére van szükség. Az előforduló jogszabálysértések okai többek között arra vezethetők vissza, hogy a községekben egy-egy ügyintéző többféle ügyet intéz és ehhez hiányos a jogszabályismerete, kevés a gyakorlata. Hátrányos az is. hogy a műszaki szakemberek mintegy fele két év alatt kicserélődött. Javítandónak tartjuk a bizonyítási eljárásokat, a döntések indokolását a közérthetőséget. valamint ezek meggyőző erejét. Jelenleg ezeken a területeken még több hiányosság tapasztalható. Elemzésünk szerint az ügyintézés minőségét elsősorban az építésügyi ágazatban általában, a szabálysértési ügyeknél különösen a bírságolási politikában kell javítani. A hatósági munka leggyengébb területe a hatósági felügyeletek (építésügyi, iparhatósági, kereskedelem-hatósági) ellátása valamennyi szinten és az árellenőrzési tevékenység. Ezen a helyzeten alapvetően változtatni kell a jövőben. Nem tartjuk kielégítőnek az ügyek hivatalból történő kezdeményezését pl. az építési ügyekben jogosulatlan építkezésekkel összefüggésben, a szociálpolitikai ügyekben, a tartási és életjáradéki szerződések betartásának ellenőrzésében. A döntések minőségére lehet következtetni abból is, hogy a határozatokat az érdekeltek milyen mértékben hajtják végre önként. Tapasztalataink szerint a határozatok túlnyomó többségét i az érdekeltek önként végrehajtják. Mindössze 5—10 százalékban van szükség kényszerintézkedések alkalmazására. Ezekre általában a szabálysértéseknél, birtokháborításoknál, lakásügyekben, építési ügyekben, egyes gyámügyekben, esetenként az adóügyekben kerül sor. A felsorolt ügyek természete ezt érthetővé is teszi. A határozatoknak csak jelentéktelen hányada marad végrehajtás nélkül. Elgondolkoztató viszont, hogy a községeknél a szabálysértési határozatok mintegy 20 százalékát nem hajtják végre. Véleményünk szerint ez részben liberalizmusból, részben hanyagságból, részben pedig a bírságolás hiányosságaiból ered. A hatósági munka törvényességének, szakszerűségének biztosításában jelentős szerepe van a felügyeleti vizsgálatoknak. Az elmúlt évben a járási hivatalok egy-egy ágazatot átfogó 92 felügyeleti vizsgálatot, mintegy 1500 célvizsgálatot és 120 utó- vizsgálatot tartottak. Az ágazatokat egészében átfogó felügyeleti vizsgálatok számát növelni kell, ugyanígy az utóvizsgálatok számát is. Jellemző, hogy a felügyeleti vizsgálatok inkább a könnyebb célvizsgálatokra szorítkoznak. Ugyanakkor az egész község munkáját átfogó komplex jellegű vizsgálat kevésbé fordult elő. A vizsgálatok helyenként nem elég rendszeresek, nem volt egységesen kialakulva tartalmi követelményük sem, ezért volt szükség arra az elhatározásra, hogy a vizsgálatok rendjét a végrehajtó bizottság szabályozza. A végrehajtó bizottság a hatósági munka törvényességét és színvonalát úgy ítélte meg, hogy az lényegében megfelelő. A törvényességgel szemben tá- • masztott magasabb követelmények, a korszerűbb hatósági munka érdekében, a meglevő hiányosságok felszámolása végett előírta a tennivalókat és meghatározta a hatósági munkában követendő elveket. (Folytatjuk) 1 Az emberek a tévét nézik... Ismét új műsort köszönthettünk június 29-én. Külön öröm volt, hogy ez a műsor velünk — pontosabban — a mi véleményünkkel foglalkozik, azokkal a meglátásokkal, melyek egy-egy műsor kapcsán. a nézőben megfogalmazódnak. Az első adás során Szecskő Tamás és munkatársai azokat a véleményeket csoportosították, melyek Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem c. alkotásának képi megjelenítését követték. A tallózásnak 3 fő területe volt: az MRT Tömegkommunikációs Osztályához érkezett levelek vizsgálata — sajtókrti- kák szemléje — riportfilmek bemutatása. Egy dologban azonban — és ez a műsor legnagyobb negatívuma — mindhárom terület vizsgálata azonos volt. Azonos volt azért, mert heterogén véleményhalmazt közvetített, melyben minden szélsőséges nézet egyformán esett a latba — eligazító kommentár nélkül! Ez volt az oka annak, hogy olyan érzéssel álltam fel a karosszékből a félórás adásidő után, mint akiben teljes most már a zűrzavar a Jó estét... min den izgalmasa társadalmilag feszítő, erkölcsileg sokszor extrém gondolatát illetően. Nem jó ezt így csinálni! Még akkor sem, ha ennek a műsornak elsősorban az a célja, hogy véleményeket közöljön. Nem szabad pusztán a tolmácsolás, az átadás szándékánál megmaradni, mert idegesítő az olyan partner (legyen bár ez a TV), aki csak véleményeket szajkóz, mások véleményét, de nem teszi hozzá a sajátját — akár azt —, mely mások véleménye kapcsán alakul ki benne pro vagy kontra. A helyes értelmezést, a jó nézetek kákristályosítását csak' a vélemények „összecsapatása” árán lehet elérni, hevesen, izzó, érvekkel teli viták során. EZ hiányzott, ezért volt szimbolikus az új adás címe is, miszerint „Az emberek a tévét nézik...” De — necsak nézzék, lássák is* sőt — értsék is! Ekkor lesz igazán az övék mindaz, ami a világból szűk otthonukba beáram- lik. Végezetül még egy kérés a — jövőben hathetenként jelentkező — műsor szerkesztőihez. Frissebb anyagot tálaljanak! Nem pedig több, mint féléves adásról fújják le a port. S ezt nemcsak azért kérjük, mert így a műsor aktualitása is emelkedik, hanem azért is, mert a nézőnek közeli élménye van a feldolgozás témáját illetően. Szilárd Ádám Háziipari kiállttás Szarvason A Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet fennállása 20. évfordulója alkalmából kiállítást rendez Szarvason, a volt városi tanácsháza nagytermében. A megnyitót ma, július 8-án délelőtt 10 órakor Varga Marianne, a Népművészeti Tanács titkára tartja. A kiállításon 20 év termékeit és a szövetkezet fejlődését láthatja majd a közönség. Külön helyet kapnak á népművészeti szőttesek és hímzések, amelyek között egy Tessedik Sámuel korából származó kalotaszegi hímzéssel készült szádafüggöny darabja is lesz. A szövetkezet tervezi, hogy tájházat létesít, amelyben a szarvasi élet fellelhető néprajzi emlékeit gyűjti majd össze. Szüts Dénes: a Kaszinó utcában 1 r*9*nv 1 XXX. Tudatában ’a gondolatok nem a valóságos sorrend szerint csoportosultak, hanem — nyilván az elgyengítő gőz és betegsége hatására — egyre képtelenebb alakzatokat vettek fel. Alice esküvőjéhez így társulhatott a meghalt férfi képe. Az idő a bárónő gondolataiban cigánykereket hányt, elhagyta á kijelölt dimenzióban a helyét, és egy másikat foglalt el. Flessburger például mai arcával lépett be a Rajniss-esetélyére. Balátai nyitott, üveges szemével így került Alice lányos arca mellé. — Azt hiszem, rosszul vagyok. — Megriadt, és egy erélyes mozdulattal meg akart szabadulni addigi helyzetétől. — Örült könnyelműséget csináltam, nem lett volna szabad ennyi ideig a kádban feküdnöm. Fel akart ülni, de lába megcsúszott. és egész teste egyensúlyát vesztve, a víz alá merült. Levegőt nem kapott, nyelt egykét kortyot is, amíg kézzel-láb- bal hadonászva, az egész fürdőszobát összelocsolva, a víz fölé tornázta magát. És amint a feje kiemelkedett, s szemét kinyitotta, Balátai Jenőt látta a kád mögött, a bojlernél állni. A férfi gúnyosan mosolygott, erős mongolos arccsontjain a bőr meg-megrándult, barna szemének írisze összeszűkült és nevetett.. — Úristen — hebegte a bárónő, és minden tagja reszketni kezdett... — Űristen... Heilige Mária... Hangosan, németül imádkozott. Behunyta a szemét, s amire kinyitotta, a rémlátomás eltűnt. Az idős asszony két csontos kezével, görcsösen kapaszkodott a fürdőkád szélébe. Gyomrába újra fajdalom nyilait. Azt hitte, elájul. Mintha mázsás terhet cipelt volna. Kimerült, fáradt lett. Tátogva, kapkodva a levegőt. Ebben a pillanatban éles csengőberregés verte fel a lakosztály csendjét. — Jaj, a szívem! — Ki az? — kérdezte elha- lón. de válasz nem érkezett. — Ki az? — ismételte meg a kérdést kétségbeesetten. Nehézkesen feltápászkodott, kivonszolta, öreg, meggyötört testét a Kádból, és *belebújt fürdőköpenyébe. Csuromvizesen, mezítláb vánszorgott az előszoba ajtajáig és újra kérdezte. — Ki az? — Alfréd Flessburger —. mondta erélyesen egy nagyonis földi hang. — Azonnal eresszen be! Szász előtt már nem volt kétséges, hogy a Chodin—Mayer szövetség elvette apósától a gánti apportokat, de Balátai újabb területeket talált, Halimba, Iszka- szentgyörgy határában. Ezek a területek jóllehet, nem voltak gazdagabbak bauxitban, mint a gánti, de nagyobb kiterjedésük miatt a zártkutatmányi díj is magasabb összegre rúgott. Ki fizette meg ezeket a díjakat? Nyilvánvaló, hogy a szerencsésen megkötött házasság Alice-zal jókora összeghez juttatta Balataií. Egy ideig abból a pénzből élt, és fizette a díjakat, amit még gánti apportjaiért kapott, de ez hamar elfogyhatott. Adósságait is visz- sza kellett fizetnie. Egy feljegyzés arról árulkodik, hogy Báli, tai ebben az időben kb. kétszázötven—háromszáz zártkutatmá- nyi jogot szerzett az északi Bakonyban, a Dunántúl déli részein, s.őt Budapest közelében, a Hármashatár-hegyen is. Ösz- szesen hozzávetőleg ötvenezer pengő bányajogi illetéket fizetett ki, s ezt az összeget nem fedezhette a gánti részvényekből. Csaknem teljes bizonyossággal megállapítható: Balátai az anyósától, Ehrenburgi Bayer Olga bárónőtől kért és kapott kölcsön pénzt. Vajon a férfi hogyan kísérelt meg ebből a szörnyű szorításból kikászálódni?... A bauxit nem kecsegtethette azonnali sikerrel. Tapasztalhatta, hogy legalább öt—tíz esztendő kell. mire abból pénzt láthat, mert hiába van meg a felfedezett kincs, ha azt nem tudja a saját pénzén kitermeltetni és nyersanyagként eladni, akkor ugyanúgy jár, mint régen. Balátai örömmel látta, hogy kisebb ipartelepek épülnek: 1934-ben történt az első kísérlet magyar feldolgozó gyárak alapítására, a Bauxit Tröszt Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Weiss Manfrédék Csepelen alumíniumgyárat építettek. Az üzemek azonban nagyon gyenge kapacitással dolgoztak, a csepeli alumíniumgyár évi termelése
