Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

Szemle Törvényesség, hatósági munka alakulása megyénkben írta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára v. A HATÓSÁGI MUNKA TÖRVÉNYESSÉGE, SZÍNVONALA Á decelitrali zacio növelte az alsóbb szintű szervek ügyirat­forgalmát, de ugyanakkor az egyszerűsítések csökkentették a munka mennyiségét. 1968. év­hez viszonyítva az összes ügy- iratforgalom — beleértve a ha­tározat jellegű okiratokat is — a megyében 50,3 százalékkal csökkent. Ezt jelentős ered­ménynek tartjuk, amelynek ha­tása van a hatósági munka szín­vonalára. Igaz ugyan az is, hogy a csökkent ügyiratforgalmon be­lül az elsőfokú határozattal el­intézett ügyek száma 53 száza­lékkal növekedett. Ennek jórészt az a magyarázata, hogy a taná­csi szervek több új hatáskört kaptak, a növekedés egészséges tartalmat takar, mert a döntések aránya nőtt meg és nem a bü­rokratikus adminisztráció. Annak ellenére, hogy az ügy­intézés nem egy területen bo­nyolultabbá vált és a decentra­lizálás is a községeknél az is­mert problémákat okozta, fel­méréseink továbbra is az ügy­intézés törvényességét bizonyít­ják. Az ügyintézés meggyorsult, a 30 napot meghaladó ügyinté­zés aránya a megyében az 1968. évi 4,2 százalékról 1971-ben 2,7 százalékra csökkent. Néhány te­rületen azonban (az építésügyi ágazatban, egy-két városnál és járási hivatalnál, egyes közsé­gekben különösen a szabálysér­tési ügyek intézésénél) az ügy­intézés gyorsítására van szük­ség. A fellebbezések aránya iS az 1968. évi 2,7 százalékról 1971. évben 1,8 százalékra csökkent. A megfellebbezett ügyekben a dön­tést járási szinten 26,3 százalék­ban, megyei szinten 31,8 száza­lékban változtatták, illetve sem­misítették meg. Elenyésző az ügyészi óvások száma és évek óta folyamatosan csökken az ál­lamigazgatási perek száma is. Ezekből az adatokból arra le­hetne következtetni, hogy a köz­ségi szintű határozatok — ki­sebb arányú megváltoztatásuk miatt — jobban megfelelnek a törvényességi követelmények­nek, mint a járási és városi szintű határozatok, amelyeket a megyei szervek vizsgáltak felül. Azért nem tekintjük az arányt teljes értékűnek, mert következ­tetésük szerint a járási felül­vizsgálati munka minősége is közrejátszik annak ilyen alaku­lásában. Ez érthető is, hiszen a járásoknál a másodfokú hatás­kör csak a közelmúltban kezdett kiteljesedni. így a járásoknál a másodfokú hatósági munka ellá­tását kell megjavítani. Az ügyforgalom részletesebb adatait az alábbi kimutatás tar­talmazza ; KIMUTATÁS az ügyforgalom helyzetéről a megyében 1971. júl. 1-től dec. 31-ig terjedő időben Szerv Alapszámon iktatott ügyek I. fokú Fellebbezések! Panaszok1* Egyéb 30 nap alatt határozattal megváltoz- megváltoz- ügyek3 elintézetlen elintézve tatva, meg- tatva, meg­szama db % db semmisítve száma semmisítve száma MTVB és osztályok 7 818 146 1,8 357 41 17 83 24 686 — városok 31 819 834 2.6 15 755 414 140 69 23 44 646 — járások 16 310 363 2.2 6 627 107 26 57 5 3 818 — községek 62 763 1 846 2,9 23 261 277 73 — — 247 082 Mindösszesen: 118 710 3 189 3,7 46 000 839 256 209 53 296 232 lő. szerv határozatai elleni fel­lebbezések. 2A szerv által elintézett pana­szok. ^Határozat jellegű okiratok. Tényként állapítottuk mag, hogy a megváltoztatott vagy megsemmisített határozatok ki­sebb hányada származik jogsza­bálysértésekből, többsége mér­legelési okokra vezethető vissza. Ebből viszont az következik, hogy javítani kell az ügyek el­döntésénél az egyéniesítést és érvényesíteni azt a követelményt, hogy az állampolgárok jogos érdekei az ügyek mérlegelésekor érvényre jussanak. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentő­ségűek azok az ügycsoportok, melyek jellege miatt a döntések­nél a társadalmi és az egyéni érdekek összehangolására, ala­pos mérlegelésére van szükség. Az előforduló jogszabálysérté­sek okai többek között arra ve­zethetők vissza, hogy a közsé­gekben egy-egy ügyintéző több­féle ügyet intéz és ehhez hiá­nyos a jogszabályismerete, ke­vés a gyakorlata. Hátrányos az is. hogy a műszaki szakembe­rek mintegy fele két év alatt ki­cserélődött. Javítandónak tart­juk a bizonyítási eljárásokat, a döntések indokolását a közért­hetőséget. valamint ezek meg­győző erejét. Jelenleg ezeken a területeken még több hiányos­ság tapasztalható. Elemzésünk szerint az ügyin­tézés minőségét elsősorban az építésügyi ágazatban általában, a szabálysértési ügyeknél külö­nösen a bírságolási politikában kell javítani. A hatósági munka leggyengébb területe a hatósági felügyeletek (építésügyi, iparha­tósági, kereskedelem-hatósági) ellátása valamennyi szinten és az árellenőrzési tevékenység. Ezen a helyzeten alapvetően változtatni kell a jövőben. Nem tartjuk kielégítőnek az ügyek hivatalból történő kezde­ményezését pl. az építési ügyek­ben jogosulatlan építkezésekkel összefüggésben, a szociálpoliti­kai ügyekben, a tartási és élet­járadéki szerződések betartásá­nak ellenőrzésében. A döntések minőségére lehet következtetni abból is, hogy a ha­tározatokat az érdekeltek mi­lyen mértékben hajtják végre önként. Tapasztalataink szerint a határozatok túlnyomó többségét i az érdekeltek önként végrehajt­ják. Mindössze 5—10 százalékban van szükség kényszerintézkedé­sek alkalmazására. Ezekre álta­lában a szabálysértéseknél, bir­tokháborításoknál, lakásügyek­ben, építési ügyekben, egyes gyámügyekben, esetenként az adóügyekben kerül sor. A fel­sorolt ügyek természete ezt ért­hetővé is teszi. A határozatok­nak csak jelentéktelen hányada marad végrehajtás nélkül. El­gondolkoztató viszont, hogy a községeknél a szabálysértési ha­tározatok mintegy 20 százalékát nem hajtják végre. Vélemé­nyünk szerint ez részben libe­ralizmusból, részben hanyag­ságból, részben pedig a bírsá­golás hiányosságaiból ered. A hatósági munka törvényes­ségének, szakszerűségének bizto­sításában jelentős szerepe van a felügyeleti vizsgálatoknak. Az elmúlt évben a járási hivatalok egy-egy ágazatot átfogó 92 fel­ügyeleti vizsgálatot, mintegy 1500 célvizsgálatot és 120 utó- vizsgálatot tartottak. Az ágaza­tokat egészében átfogó felügye­leti vizsgálatok számát növelni kell, ugyanígy az utóvizsgálatok számát is. Jellemző, hogy a fel­ügyeleti vizsgálatok inkább a könnyebb célvizsgálatokra szo­rítkoznak. Ugyanakkor az egész község munkáját átfogó komp­lex jellegű vizsgálat kevésbé fordult elő. A vizsgálatok he­lyenként nem elég rendszeresek, nem volt egységesen kialakulva tartalmi követelményük sem, ezért volt szükség arra az elha­tározásra, hogy a vizsgálatok rendjét a végrehajtó bizottság szabályozza. A végrehajtó bizottság a ha­tósági munka törvényességét és színvonalát úgy ítélte meg, hogy az lényegében megfelelő. A törvényességgel szemben tá- • masztott magasabb követelmé­nyek, a korszerűbb hatósági munka érdekében, a meglevő hiányosságok felszámolása vé­gett előírta a tennivalókat és meghatározta a hatósági mun­kában követendő elveket. (Folytatjuk) 1 Az emberek a tévét nézik... Ismét új műsort köszönthet­tünk június 29-én. Külön öröm volt, hogy ez a műsor velünk — pontosabban — a mi vélemé­nyünkkel foglalkozik, azokkal a meglátásokkal, melyek egy-egy műsor kapcsán. a nézőben meg­fogalmazódnak. Az első adás során Szecskő Tamás és munkatársai azokat a véleményeket csoportosították, melyek Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem c. alko­tásának képi megjelenítését kö­vették. A tallózásnak 3 fő terü­lete volt: az MRT Tömegkom­munikációs Osztályához érkezett levelek vizsgálata — sajtókrti- kák szemléje — riportfilmek be­mutatása. Egy dologban azonban — és ez a műsor legnagyobb ne­gatívuma — mindhárom terület vizsgálata azonos volt. Azonos volt azért, mert heterogén véle­ményhalmazt közvetített, mely­ben minden szélsőséges nézet egyformán esett a latba — el­igazító kommentár nélkül! Ez volt az oka annak, hogy olyan érzéssel álltam fel a ka­rosszékből a félórás adásidő után, mint akiben teljes most már a zűrzavar a Jó estét... min den izgalmasa társadalmilag fe­szítő, erkölcsileg sokszor extrém gondolatát illetően. Nem jó ezt így csinálni! Még akkor sem, ha ennek a műsor­nak elsősorban az a célja, hogy véleményeket közöljön. Nem szabad pusztán a tolmácsolás, az átadás szándékánál megmarad­ni, mert idegesítő az olyan part­ner (legyen bár ez a TV), aki csak véleményeket szajkóz, má­sok véleményét, de nem teszi hozzá a sajátját — akár azt —, mely mások véleménye kapcsán alakul ki benne pro vagy kont­ra. A helyes értelmezést, a jó né­zetek kákristályosítását csak' a vélemények „összecsapatása” árán lehet elérni, hevesen, izzó, érvekkel teli viták során. EZ hiányzott, ezért volt szimbolikus az új adás címe is, miszerint „Az emberek a tévét nézik...” De — necsak nézzék, lássák is* sőt — értsék is! Ekkor lesz iga­zán az övék mindaz, ami a vi­lágból szűk otthonukba beáram- lik. Végezetül még egy kérés a — jövőben hathetenként je­lentkező — műsor szerkesztői­hez. Frissebb anyagot tálalja­nak! Nem pedig több, mint fél­éves adásról fújják le a port. S ezt nemcsak azért kérjük, mert így a műsor aktualitása is emel­kedik, hanem azért is, mert a nézőnek közeli élménye van a feldolgozás témáját illetően. Szilárd Ádám Háziipari kiállttás Szarvason A Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet fennállása 20. évfor­dulója alkalmából kiállítást ren­dez Szarvason, a volt városi ta­nácsháza nagytermében. A meg­nyitót ma, július 8-án délelőtt 10 órakor Varga Marianne, a Népművészeti Tanács titkára tartja. A kiállításon 20 év termékeit és a szövetkezet fejlődését lát­hatja majd a közönség. Külön helyet kapnak á népművészeti szőttesek és hímzések, amelyek között egy Tessedik Sámuel ko­rából származó kalotaszegi hím­zéssel készült szádafüggöny da­rabja is lesz. A szövetkezet tervezi, hogy tájházat létesít, amelyben a szarvasi élet fellelhető néprajzi emlékeit gyűjti majd össze. Szüts Dénes: a Kaszinó utcában 1 r*9*nv 1 XXX. Tudatában ’a gondolatok nem a valóságos sorrend szerint cso­portosultak, hanem — nyilván az elgyengítő gőz és betegsé­ge hatására — egyre képtelenebb alakzatokat vettek fel. Alice es­küvőjéhez így társulhatott a meghalt férfi képe. Az idő a bá­rónő gondolataiban cigánykere­ket hányt, elhagyta á kijelölt dimenzióban a helyét, és egy másikat foglalt el. Flessburger például mai arcával lépett be a Rajniss-esetélyére. Balátai nyi­tott, üveges szemével így került Alice lányos arca mellé. — Azt hiszem, rosszul vagyok. — Megriadt, és egy erélyes moz­dulattal meg akart szabadulni addigi helyzetétől. — Örült könnyelműséget csi­náltam, nem lett volna szabad ennyi ideig a kádban feküd­nöm. Fel akart ülni, de lába meg­csúszott. és egész teste egyen­súlyát vesztve, a víz alá merült. Levegőt nem kapott, nyelt egy­két kortyot is, amíg kézzel-láb- bal hadonászva, az egész fürdő­szobát összelocsolva, a víz fölé tornázta magát. És amint a feje kiemelkedett, s szemét kinyi­totta, Balátai Jenőt látta a kád mögött, a bojlernél állni. A férfi gúnyosan mosolygott, erős mongolos arccsontjain a bőr meg-megrándult, barna szemének írisze összeszűkült és nevetett.. — Úristen — hebegte a báró­nő, és minden tagja reszketni kezdett... — Űristen... Heilige Mária... Hangosan, németül imádkozott. Behunyta a szemét, s amire kinyitotta, a rémlátomás eltűnt. Az idős asszony két cson­tos kezével, görcsösen kapaszko­dott a fürdőkád szélébe. Gyom­rába újra fajdalom nyilait. Azt hitte, elájul. Mintha mázsás ter­het cipelt volna. Kimerült, fá­radt lett. Tátogva, kapkodva a levegőt. Ebben a pillanatban éles csengőberregés verte fel a lak­osztály csendjét. — Jaj, a szí­vem! — Ki az? — kérdezte elha- lón. de válasz nem érkezett. — Ki az? — ismételte meg a kérdést kétségbeesetten. Nehéz­kesen feltápászkodott, kivon­szolta, öreg, meggyötört testét a Kádból, és *belebújt fürdőköpe­nyébe. Csuromvizesen, mezítláb vánszorgott az előszoba ajtajáig és újra kérdezte. — Ki az? — Alfréd Flessburger —. mondta erélyesen egy nagyonis földi hang. — Azonnal eresszen be! Szász előtt már nem volt két­séges, hogy a Chodin—Mayer szövetség elvette apósától a gánti apportokat, de Balátai újabb te­rületeket talált, Halimba, Iszka- szentgyörgy határában. Ezek a területek jóllehet, nem voltak gazdagabbak bauxitban, mint a gánti, de nagyobb kiterjedésük miatt a zártkutatmányi díj is magasabb összegre rúgott. Ki fi­zette meg ezeket a díjakat? Nyil­vánvaló, hogy a szerencsésen meg­kötött házasság Alice-zal jóko­ra összeghez juttatta Balataií. Egy ideig abból a pénzből élt, és fizette a díjakat, amit még gánti apportjaiért kapott, de ez hamar elfogyhatott. Adósságait is visz- sza kellett fizetnie. Egy feljegy­zés arról árulkodik, hogy Báli, tai ebben az időben kb. kétszáz­ötven—háromszáz zártkutatmá- nyi jogot szerzett az északi Ba­konyban, a Dunántúl déli ré­szein, s.őt Budapest közelében, a Hármashatár-hegyen is. Ösz- szesen hozzávetőleg ötvenezer pengő bányajogi illetéket fize­tett ki, s ezt az összeget nem fe­dezhette a gánti részvényekből. Csaknem teljes bizonyossággal megállapítható: Balátai az anyó­sától, Ehrenburgi Bayer Olga bárónőtől kért és kapott kölcsön pénzt. Vajon a férfi hogyan kísérelt meg ebből a szörnyű szorításból kikászálódni?... A bauxit nem kecsegtethette azonnali sikerrel. Tapasztalhatta, hogy legalább öt—tíz esztendő kell. mire abból pénzt láthat, mert hiába van meg a felfedezett kincs, ha azt nem tudja a saját pénzén kiter­meltetni és nyersanyagként el­adni, akkor ugyanúgy jár, mint régen. Balátai örömmel látta, hogy kisebb ipartelepek épül­nek: 1934-ben történt az első kí­sérlet magyar feldolgozó gyárak alapítására, a Bauxit Tröszt Mo­sonmagyaróváron timföldgyárat, Weiss Manfrédék Csepelen alu­míniumgyárat építettek. Az üze­mek azonban nagyon gyenge ka­pacitással dolgoztak, a csepeli alumíniumgyár évi termelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom