Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

Rogers elutazott Budapestről Belgrádira Kádár Dános fogadta az amerikai külügyminisztert Szovjet—holland egyezmény Gromiko szovjet külügymi­niszter hollandiai látogatásá­nak második napján újabb két­órás eszmecserét folytatott hol­land kollegájával, Schmelzer- rel tárgyszerű és baráti lég­körben. Az eszmecsere előmoz­dította a két ország jobb köl­csönös megértését és felfogásá­nak közeledését az európai biztonság témakörében. A tárgyalások befejeztével a két külügyminiszter gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dési egyezményt írt alá. Gromiko pénteken befejezte hollandiai látogatását és Bene- lux-körútját Luxemburgban folytatja. (TASZSZ) Brandt és Scheel sajtókonferenciája Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Walter Scheel kül­ügyminiszter pénteken sajtó- konferencián ismertette a bon­ni koalíciós kormányban tör­tént személyi változásokat. Brandt azt mondotta, hogy a személyi változások nem jelen­tenek politikai változást. Scheel külügyminiszter leszögezte, hogy az SPD — FDP koalíció­kormánynyilatkozatába sem­mi sem változott. A kormányfő megköszönte a távozó Kari Schiller gazdasá­gi csúcsminiszternek, mindazt, amit az előző és a jelenlegi kormány tagjaként tett.” Scheel megjegyezte, hogy a szabaddemokraták örömmel üd­vözölték volna ha Schiller to­vábbra is tisztségében marad. A kancellár végül bejelentet­te azt is, hogy ha nem állná­nak küszöbön az új parlamenti választások, akkor átfogóbb kormányátalakítást hajtott vol­na végre. Fenntartotta magá­nak a jogot, hogy a választá­sok után újból elossza a mi­niszteri tárcákat. Jelezte, hogy a koalíciós kormány „lelkiisme­retesen elő fogja készíteni” az 1973. évi állami költségvetési tervet, de a szövetségi gyűlés feloszlatása miatt hivatalosan valószínűleg nem fog dönteni róla. Az új kormány minden­esetre haladéktalanul a parla­ment elé terjeszti a költségve­tést. (DPA) William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere Budapesten. Képünkön Péter János kül­ügyminiszter beszélget amerikai vendégével a Ferihegyi repülőtéren. (Wormser Antal felv. — KS) William P. Rogers amerikai külügyminisaer pénteken a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét: a ko­szorúzásnál jelen volt Nagy Já­nos külügyminiszterhelyettes, Kelemen Lajos, a fővárosi ta­nács általános elnökhelyettese, dr. Szabó Károly, hazánk was­hingtoni nagykövete, Bérezés Emil vezérőrnagy, valamint Al­fred Puhán, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. A koszorúzásról az amerikai dele­gáció a Külügyminisztériumba ment, ahol Rogers külügymi­nisztert Péter János külügymi­niszter fogadta dolgozószobá j á­A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felhívja a közületek és vállalatok figyelmét, hogy 1972 évben saját berendezésével gépi talajvízszint­süllyesztési munkák kivitelezését vállalja a megrendelő által kért határidőben. A munka megrendelé­sével kapcsolatosan VÁLLALATUNK MÉLYÉPÍTÉSI FŰÜZEMÉT Debrecen, Kálvin tér 9—11, III. em.. T.: 14—315 kérjük megkeresni. 440298 ban és négyszemközti beszélge­tésen megvitatták a nemzetközi helyzet számos kérdését, vala­mint a két országot érintő kér­déseket Ezt követően a magyar és amerikai külügyminisztériumi delegációk folytattak tárgyalást a külügyminisztérium épületé­ben számos fontos nemzetközi kérdésről. A délelőtt folyamán Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára a Központi Bizottság S2ékházában fogadta W. P. Ro­gers! A tárgyalások során érin­tették a nemzetközi béke és biz_ tonság legfontosabb kérdéseit. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Or- szágházban fogadta W. P. Re­gierst, aki mind Kádár Jánosnak, mind Losonczi Pálnak átadta • Nixon személyes üzenetét, majd 1 Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese folytatott tár­gyalást az amerikai külügymi­niszterrel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és több nemzet­közi gazdasági kérdésről. A tár­gyalásokon részt vett Péter Já­nos külügyminiszter és dr. Szabó Károly hazánk washingtoni nagykövete, valamint Alfred Puhán amerikai nagykövet A két külügyminiszter magyar —amerikai konzuli egyezményt írt alá a Külügyminisztérium Dísz-téri vendégházában. Az aláírás után a két külügyminisz­ter rövid beszélgetésben méltat­ta az egyezmények jelentőségét. Az ünnepélyes aktuson megje­lent Nagy János külügyminisz­terhelyettes, dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszterhelyettes, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bí­róság általános elnökhelyettese, dr. Szabó Károly, hazánk was­hingtoni nagykövete, valamint Alfred Puhán, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. Ezt követően dr. Rosta Endre, a Kul­turális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Thomas P. Cégnen, az Amerikai Nemzeti Tudományos Alap igazgatóhelyettese tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt írt alá a két külügymi niszter jelenlétében. Délben az amerikai nagykövet ebédet adott a látogatás alkal­mából, az ebéden W. P. Rageres külügyminiszter és Péter János pohárköszöntőt mondott Az amerikai külügyminiszter, felesége és kísérete délután el­utazott Budapestről Jugoszlá viába. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesé­ge, valamint a Külügyminsztéri- um több vezető munkatársa. Je­len volt továbbá Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti j nagykövete és dr. Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykö­vete. ÍMTI) Kína kész tárgyalni Japánnal Csu En-laj kínai miniszterel­nök tudtára adta Tanaka új ja­pán miniszterelnöknek, Peking kész a két ország kapcsolatai­nak normalizálását célzó kormányszintű tárgyalásokra, amennyiben az új japán kor­mány napirendre tűzi a kapcso­latrendezés kérdését —, jelenti pénteki számának első oldalán a befolyásos tokiói Aszahi Sim- bum. A japán lap szerint Csou En- laj egy tekintélyes japán politi­kus közvetítésével adta Tanaka tudtára tárgyalási készségét Az említett, de egyelőre névtelen személyiség egyrészt közvetlen barátja Tanaka miniszterelnök­nek, másrészt a kínai miniszter- elnök bizalmát is élvezi. Csou En-laj azt is tudtára ad­ta Tanakának, hogy szívesen látja őt Pekingben megfelelő időpontban. Az Aszahi Simbun rámutat, ez az első eset, hogy — ha nem is közvetlenül — egy magasrangú kínai vezető egy japán minisz­terelnökhöz fordul a kapcsolat­rendezés kérdésében. (MTI) 2 1972. JŰL1US 8. A lézertechnikától a környezetvédelemig A szocialista országok tudományos és műszaki együttműködésének fejlődése A tudományos és műszaki együttműködés a szocialista gazdasági integráció egyik köz­ponti láncszeme. Lenin szerint a szakosodás lényegénél fogva végtelen, éppúgy, mint a tech­nika fejlődése. Lenin tehát a gazdasági élet internacionalizá- lódását olyan objektív tenden­ciának tekintette, amely össze­függ a nemzetközi munkameg­osztással és amelyet minden­képpen előmozdít a műszaki fej­lődés. A testvéri szocialista államok hatalmas tudományos és műsza­ki potenciállal rendelkeznek. Ma már például az atomfiziku­sok egyetlen nemzetközi fóruma sem tud boldogulni az Egyesített Atomkutató Intézet munkájának eredményei nélkül. Vessünk egy pillantást — a teljesség igénye nélkül — a szocialista országok tudományos együttműködésének néhány területére. Mind nagyobb jelentőségre tesz szert a lézertechnika. Sok szakembernek az a véleménye, hogy a lézertechnika alkalmazá­sának ugyanolyan jelentősége lesz, mint az elektro-, vagy a rádiótechnika alkalmazásának volt. így például egyetlen lézer­sugárral több millió tv-progra- mot közvetíthetnek. Egy adat­tároló berendezés egyetlen, 10 négyzetcentiméternyi területén a lézersugár segítségével több tízmilliárd jelet, vagyis akkora adatmennyiséget lehet elhelyez­ni, amihez hagyományosan egy­millió oldal gépelt oldal szük­séges. A lézer-lokátor tíz centi- méteres .hibalehetőséggel méri a Föld és a Hold közötti távol­ságot. A szocialista országok tu­dósai és mérnökei eredménye­sen működnek együtt a lézer- technika fejlesztésében, felhasz­nálásában. A különböző hegesztési mód­szerekhez több mint 35 féle be­rendezést és készüléket sikerült létrehozni, a szocialista orszá­gok együttes kutatásai révén. A többi között kidolgozták és ki­próbálták az elektronsugárral történő hegesztés technológiáját a kozmikus térség körülményei között. Több KGST-országban közös erővel megkezdték a program­vezérléses szerszámgépek építé­sét, valamint a numerikus ve­zérlésű irányító berendezések létrehozását. Most dolgoznak a „harmadik nemzedékű” elektro­nikus számítógépek kialakításán, gyártásuk szakosításán, valamint az 1976-ra szóló kölcsönös szál­lítások előkészítésén. A modern tudomány egyik fontos problémája a természet- védelem. A KGST-országok most ezen a területen is kidol­gozzák az együttműködés komp­lex programjának tervezeteit A programtervezetet még az idén a KGST végrehajtó bizott­sága elé terjesztik. A KGST 25. ülésszakát köve­tően életre hívták a KGST tu­dományos és műszaki együtt­működési bizottságát, amely a szakemberek kutatásait ágaza­tok szerint egyezteti. A bizottság életrehívása azt tanúsítja, hogy a tudományos és műszaki együtt­működés szervezési formái tö­kéletesednek. A szocialista or­szágok nagy jelentőséget tulaj­donítanak az integráció e for­májának; létrehoztak 20 koordi­nációs központot, hét tudomá­nyos-koordinációs tanácsot, két nemzetközi tudóskollektívát, va­lamint egy tudományos terme­lési egyesületet is. A nemzetközi tudományos és műszaki szervezetek tevékeny­ségének kezdeti tapasztalatai azt mutatják, hogy az új irányza­tok kidolgozásában ezek a szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom