Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

Heves harcok Quang Tri-ben Szadat Líbiába készül BiWPi A dél-vietnami háború leghe­vesebb lweai szerdán és csü­törtökön reggel az északi Quang: Tri tartományban ös$*pqntpsul- UUí. Mint 3 Felszabadulás hír­ügynökség jelenti, a tartomány népi felszabadító fegyveres erői rajtaütöttek a saigoni ejtőernyő­sök egyik zászlóalján és a zászló­alj két századát teljesen meg­semmisítették. Többszáz ellensé­ges katona halt, illetve sebesült meg — fűzi hozzá a jelentés,' amely egyúttal azt is közli, hogy a felszabadító fegyveres erők lelőttek a tartomány tégiteré-! ben három amerikai repülögé-1 pet. A saigoni főparancsnokság ál. J litása szerint harcok vannak a tartomány fővárosában és annak 1 környékén. 4 jelente szerint Quang Tri városában utcai har­cok dúlnak és a saigoni had­sereg ejtőernyősei behatoltak a város ősi erődítményébe is. Meg­cáfolni látszik a városban és az erődítményben folyó harcok hí­rét az, hogy az amerikai légierő B—Bí-es nehézbombázói a város, központtól mért 8 kilométer su­garú körön belül nyolc hullám­ban hajtottak Végre szerdán sző­nyeg óom bazas t. 4 Hanoi Mban Ban és a Quan Dói Dgn, a hadsereg lapja Nixon újabb komédiájának minősíti a Quang Tri-t citadella bevételéről terjesztett saigoni hírek. A hadisiker kitalálásával — ír. ia a Nhan Dan — a katonai pa­rancsnokság a bábcsapatok harci hangulatát kívánja megjavítani és arra akarja biztatni őket. hogy folytassák a reménytelenül kétségbeesett hadműveletet. A felszabadító fegyveres erők csütörtökön hajnalban nagyará­nyú tüzérségi és gyalogsági tá­madásokat indítottak a Quang Tri-be vezető utakon tartózkodó saigoni tengerészgyalogos és ej­tőernyős alakulatok ellen. A saigoni hadsereg jegyik szó­vivőjének közléséből kitűnt, hogy újabb 500 saigoni ejthet’* nyőst irányítottak Quang Tri | térségébe erősítésként. Kgiró—Tripoli Szadat egyiptomi elnök a bét végen bibiébe látogat —* jelen­tette szerdán a tripoli rádió. Többnapos ott-tartózkodása so­rán Kadhafi ezredessel, a Lí­biai Forradalmi Tanáps elnöké­vel és a tanács tagjaival tár­gyal. A téma minden bizonnyal Egyiptom és Líbia „forradalmi egyesülése’1 lesz. amelyre Kad­hafi tett javaslatot. Az illetékes egyiptomi és líbiai hírforrások — a két hírügynökség, a Líbiai Rádió ás az A1 Ahrgm — vala­mennyien megjegyzik, hogy a Szadat-látogatás egybeesik az egyiptomi elnök által kért „gon­dolkodási idő” lejártával. Svadat ugyanis, amikor februárban kézhez .vette Kadhafinak a tel­jes állami egyesítésre vonatkozó indítványát, öt hónapon bélül ígérte a választ. A csütörtöki A1 Ahram sze­rint Colda Meir izraeli minisz­terelnök javaslatai nem elfo­gadhatóak Egyiptom számára Kairó továbbra sem hajlandó közvetlenül tárgyalni az agresz- szorral, mert — mint Szadat el­nök nemrég kijelentette — az egyenlő volna a megadással. Fteikal szenpf a közvetlen tár­gyalások „az okkupáció árnyé­kában” elképzelhetetlenek. Castro beszédet mondott Havannában Taktikai sakkhúzások az amerikai választások előtt Havanna , Kuba ée a Szovjetunió órök barátság« es a Vietnam iránti töretlen szolidaritás volt a fő mondanivalója annak a., ünne­pi beszédnek, amelyet július ’38. — a szigetország nemzeti ünne­pe — alkalmából mondott szer­dán Havannában Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB Pompidou Olaszországban Pária* George? Pompidou francia közti j«sági elnök csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra; Olaszországba utazott- A fran- j ria államfő nyugat-európai : csúcsértekezletről, s közös piaci j kérdésekről, az EGK és az Egye- i sült Államok viszonyáról és a Földközi-tenger övezet biz­tonságával kapcsolatos prpblé-1 mákról tárgyal majd Leone köztársasági elnökkel és Andre-1 otti miniszterelnökkel. első titkára, a Forradalmi Kor­mány miniszterelnöke­A kubai dolgozók több tízez­res nagygyűlésén jelen volt Mgyyen thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes Forradalmi Kormányának külügyminisztere. Castro kiemelte azt a hatal­mas hozzájárulást, amellyel a Szovjetunió a* emberiség fejlő­dését elősegítette. Amit Kuba elért, az a forradalmi eszmék következetes érvényesítésének és az internacionalista szolida­ritásnak a következménye — mondotta. A miniszterelnök szenvedé­lyes szavakkal ítélte el az Egye­sült Államok vietnami aaregz- szióját. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy az amerikai imperia­lizmus vereséget szenved- Rá­mutatott.. hogy gz Egyesült Ál­lamoknak mielőbb véget kell verni# intervenciós politikájá­nak Latin-Amerikában. öröm­mel üdvözölte a Chilei és perui forradalmi fejlődést, a Pana­mában é* más országokban a nemzeti függetlenségért vívott harcot. A Prqvdq kereskedelmi Moszkva A Pravdában Jmrij Kuznyecov kammeptárt fűz a 18 nyugat-eu­rópai ország brüsszeli egyezmé­nyéhez. amely meghatározza a' közöttük lebonyolódó kölcsönös! kereskedelem elveit. Mint a cikk megállapítja- a nyugat-európai monopolisták frontja távolról ! q brüsszeli egyezményről | sem egységes, bár a vezető nyu­gat-európai csoportosulásoknak sikerült formálisán, megerősíte­niük és kiszélesíteniük állásai­kat az európai kapitalista pia­cokon. A brüsszeli^aláírások nem szüntették meg a kapitalista ál­lamok között meglevő ellentéte­ket. Ásott kutak építését, tisztítását, mélyépítését, felújítását, olajtároló tartályok told alá helyezését 1B=180 mMg, ülepítők és szikkasztok felújítását, építését, gabonasilók tisztítását, fertőtlenítő#*- soron kívül, garanciával vállaljuk. Címünk: PÉCSI BÁDOGOS KTSE KÚT- ÉS MÉLYÉPÍTŐ részlege, Pécs, kqssvth l. űt 63. Előadd: Benssay Lajos régzlngvejetj. Telefon: 20—35, 18—85, 51—17. «6846 Miami Amerikai politikai megfigye­lők szerint megtörténhet, hogy Eagjeton szenátornak, McGovern demokrata elnökjelölt alelnok- jeiöit-párjának a lassacskán mozgásba lendülő választási kampány során a politikai té­mák helyett kizárólag onnan „ideggyógyászati előéletével” kell foglalkoznia. Mint ismerte, a missouri sze­nátor maga közölte, hogy 1968-ig több alkalommal részesült ideg­terápiás kezelésben; s hogy ezt McGovern előtt — minthogy csupán „lábtörésnek” tekintette az egészet — „eltitkolta”. Az amerikai botránysajtó — kivált j a Nixon-párti — most arra ké- [ szül, hogy Eagleton szennyesé­nek kiteregetésével gyöngítse ^McGovern esélyeit. Az alelnökjelölt, aki szerdán Honoluluba érkezett, kijelentet, j te, hogy továbbra is kész lemon­dani, ha úgy találja, hogy az idegkezelésével kapcsolatos té­nyek ártanak McQpvernnek- „Azt akarom, hogy McGovern bekerüljön a Fehér Házba, s nem tennék semmi olyat, ami! visszatartaná öt e óéi elérésé­től” —- jelentette ki Eggletop. Gary Hart, a McGovern-kam- | pány fő szervezője azt nyilatkoz-j ta az ügyben, hogy a döntés ki­zárólag Eagletoné. A kérdés McGovern részéről lezártnak te. kiüthető. A vezető amerikai lapok kü­lönben egyöntetűen úgy véleked­nek, hogy Eagletop akkor cselek­szik legböicsebben, ha lemond. Reagan, kaliforniai kormány­zó, aki Nixon elnök személyes megbízottjaként háromhetes „jó. szolgálati” körutat tett Nyugut- Európaban. az Egyesült Álla­mokba visszatérve, kijelentette, hogy az „európai vezetők véle­ménye szerint hosszú évek óta Nixon az első amerikai elnök, aki tökéletesen érti a világhely. z#tet”. Majd ugyanebben a hang­nemben: „Soha nem találkoztam a bizalomnak olyan jeleivej (t. 1. Nixon iránt), mint most” — A NATO és az európai szövetség támogatását hoztam magammal — s ez nagyon tekintélyes erő”. A vietnami értekezleten nincs előrehaladás 4* amerikai javallat nem tartalma* ne in mi újat Párizs I Csütörtökön megtartotta újabb! ülését a vietnami helyzettel fog- j lalkozó négyes értekezlet. A Ha­vannában tartózkodó Nguyen Thi Binh P1FK külügyrrünisz- j terasszony kivételével vala­mennyi küldöttségvezelő részt ' vett a tanácskozáson. A DIFK delegáció, munkáját Binh a**-, szony párizsi helyettese, Nguyen Van Thien vezette. William Porter amerikai nagykövet Nixon elnök május 8-1 javaslatának szellemében az érdemi béketárg.valasok feltéte­leként előzetes tűzszünet meg­kötését. javasolta és ismét a fo­golykérdés megoldását sürget­te. Homályosan nyilatkozott ar­ról, hogy a „tűzszünet után majd meg lehet vitatni a poli­tikai kérdéseket is”. A saigoni nagykövet minden különösebb I indukolás nélkül arra szólította ! fel a VDK és a PIFK küldött. I ségét, hog> tekintsenek el a DiFK tavaly június elsőjén be­terjesztett hétpontos rendezési tervétől. A VDK küldöttségének veze­tője az ülésen nyomban reagált Porter beszédére és visszautasí­totta annak tartalmát. Rámuta­tott, hogy küldöttség a? amern kai elnök indítványát már má­jusban elvetetté; minthogy az a korábbi amerikai javaslatokhoz képest nem tartalmazóit semmi újat. Hangsúlyozta kormánya, nak azt az álláspontját, amely szerint tűzszünetre csak az ősz. szes politikai és katonai kérdés tisztázása és rendezése után ke- r-ülhet sor. Nguyen Van Thien a piFK ne­vében követelte, hogy az Egye­sült Államok szüntesse be a sgi* soni rezsimnek nyújtott támo­gatását és hagyjon fel a VDK gátrendszerei és általában te. rülete elleni légitámadásokkal. Honfitársi aggodalmak Hol vagyunk már attól, hogy izgatottan lessük: vajon mit szólnak hozzá? Illetőleg hoz­zánk- Mármint a hazalátoga­tók. vagyis azok a magyarok, akiket kezdetben disszidens- nek neveztünk, a csak később lettek belőlük honfitársak. S igaz ugyan, hogy ők vétettek kisebh-nagyohb mértékben el­lenünk, tehát csak megbocsá­tás után nyertek bebocsátást, dehát azért mégis tartottunk tőlük. Az igaz persze, hogy ők is tőlünk. Hazajöttek, ki előbb, ki később, mert az emberek nem egy forma bátrak. S na­gyon örültünk, amikor azt mondták; nem is hitték volna, hogy ilyen bátran lehet jönni. S aztán bátran mondták a magukét. Hogy eg nines ná­lunk. meg az nines nálunk- Meg ha nekik itt kellene él­ni, akkor nem tudnának élni. Mert igaz ugyan, hogy odakint dolgozni kell, de érdemes is. Vág hűtőszekrény, televízió. mosógép, még autó is, bár csak részletre. És panaszkodtak is persze. Arra, hogy milyen ne­héz parkolóhelyet találni oda­kint a kocsijuknak. Nálunk si­mán találtak, odaadtak az autóval, ahová akartak. S oda is mentek. Megdicsértek bei> nünket érte. S megígérték, hogy majd a használt kocsit e] fogják küldeni. El is küld­ték. Támadt is kalamajka az autószervizekben, meg a bíró­ságokon. A sok száz fajta „lep­rát” rendkívül nehéz volt ki- pofozni, az ajándék azonban mégsem volt annyira ajándék, hogy ne lett volna sok esetben forintkiajánlás mögötte. S aztán újra jöttek ugyan­azok, sőt mások is, Barátságo­san megveregették a vállun­kat, megdicsérték a Nagykörút világítását, s magyarázták, begy Floridában mennyivel több szálloda van. mint a Ba­latonon. Ekkor már kaptunk szemrehányásokat is a nem ki- elégítő munkatempó miatt, né­ha kemény bírálatot, mert a megvásárolt holmikat az üz­letben nem csomagolták be. Hoztak ajándékba sok ■ min­dent, például olyan csodálatos műanyag mosogatórongyot, amif ha reggel benedvesítünk, estig nedves marad. Orkánka- bátof is hoztak, de azért már pénzt kértek, S mi megvásá­roltunk mindent, amit hajlan­dók voltak eladni. Közben po­litikai vitákba is keveredtünk: szerintük nem magyar a ma­gyar, ha nincs halászat és va­dászat. Később aztán lett nálunk halászat és vadászat is, s a ha­zalátogatók egyre kevesebben kezdtek politizálni. Mert rájöt­tek, hiába dicsérték nekünk új hazájukat, mi egyre inkább elégedettek lehettünk a mi regi országunkkal. Ez is épült az is épült, egyre több lett a szálloda, a hazalátogatók meg­szállhattak volna már ott, de szívesebben vették, ha vala­melyik rokon hívta meg őket . a iák Asia Ka. A költségek miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom