Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

Több mint tíz deka bürokrácia Ülést tartott a Minisztertanács Tudom, szokatlan dolog súly- j 1« merni a hivatal packázásart, de amikor Szeredi Jánosné át­adta azt a 18 hivatalos okmányt, amelyben a lakásához tartózó j kapubejáró körüli vitáról van szó, mindjárt az ötlött föl ben­nem, hogy a tetemes papír- mennyiség súlyra is jelentős. Lemértem. Tíz deka és 50 j gramm. Ka a betrűmennyiséget j megszámolnám, ami a papíro- j kon van, nem tudom, mennyit adna ki. ám az átolvasása je- j lenti* időt vett igénybe. Az is j biztos, hogy jó néhány hivatalos j szert' alkalmazottjának sok munkája fekszik benne. Mindez | rendjén való is lenne, ha a probléma, amelyik miatt az első betűt leütötték az írógépen en­nek az ügynek rendezéseert, megoldott lenne. Sajnos, nem így van. Az első hivatalos irat 1962-ben született. Ekkor vette meg a Gyulai Já­rási Tanács Végrehajtó Bízott- 1 sága a Gyula. Dózsa György út 38 szám alatti házat, amelynek két lakásában két családot he­lyeztek él. Ez rendjén való do- j log, A baj 1969-ben kezdődött. Ekkor ugyanis a házhoz tarto­zó kapubejárót a Gyulai Városi1 Tanács házkezelősége a Dózsa György út 38 számú ház lakói- ! tói úgymond elvette, es azt Székely Vilmos. Aipár utca 5 szánta alatt lakó mezsgyeszom­széd tulajdonába adta. Székely Vilmos ugyanis 1963- ban a Dózsa György út 38 szá­mú lakóházhoz vezető bejáró j utat a városi tanácstól szorgal­mi joggal megvásárolta, es a te­lekhatárra kaput építtetett. Eh­hez a kapuhoz a Dózsa György üti lakóházba lakó két család­nak kulcsokat adott. Ez is rend­jén lett volna, ha a szomszéd j nem gondol egy merészel, es 1969 szeptemberében jogellene-; sen be nem falazza a kapube­járót Mit tehettek a Dózsa György útiak? Tiltakoztak, pa­nasszal fordultak a városi ta­nács végrehajtó bizottságának elnökéhez és h é t alkalommal a városi tanács építési osztálya- ; hoz. A közel három év alatt sok ; fórumot megjárt Szerediék pa­nasza. Az igazsághoz hozzálát'-; tozik, hogy senki sem vitatta a Dózsa György útiak panaszának jogosságát. Minden illetékes hl-, vatal és hivatalnok megértette, hogy egy lakóházhoz kapubejá­róra is szükség van. (Ezt külön­ben az Országos Építésügyi Szabályzat első kötet 56. § (2.) bekezdése egyértelműen meg is határozza.) Ennek ellenére Szerediek es szomszédjuk már három éve úgymond, be varrnak falazva. Hiába született városi tanácsi határozat — nem is egy —. hiá­ba hozott határozatot a megyei tanács építési, közlekedési es vízügyi osztályának vezetője, hiába erősítette meg ezt a ha­tározatot — amely kimondja, hogy Székely Vilmos telekhatár­ra épített fáskamráját bontsa le —. a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának határoza­ta. Szerediék még ma sem tud­nak kimenni udvarukból öreg Skodájukkal, nem tudnak az udvarba tüzelőt szállítani. Hiába bírságolta meg a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­ga építési és közlekedési osztá­lya Székely Vilmost a kapube­járó jogtalan elfalazása miatt. Szerediéket „négy szürke fal között találja, aki elmegy hoz­zájuk. És végül, hiába gyártot­tak az illetékesek tíz és fél de- j ka iratot. A Dózsa György út \ 38-as szérrvú háznak mg sincs) bejárója. íz Ü9V persze nem is olyan, í sötét, amilyennek látszik, mond­hatná az, aki ismeri elejétől végig. Szerediek" ugyanis 1972. május 8-án arról kaptak értesí­tést az illetékesektől. hogy a Dózsa György út 46 számú be- épített telken keresztül (?!) so­ron kívül kerítésáthelyezéssel biztosítják a ház udvarába a! gépkocsik közlekedését. Tehát megnyugodhatunk Közel három év után soron kí­vül intézkedtek az illetékesek. Ám ennek a soron kívüliségnek is van egy szépséghibája. 1972. július 21-én dr. Bereczky Sán­dor. a Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titká­ra arról értesített, hogy a mun­ka elvégzésére kijelölt kerté­szeti vállalat felvonult a kivi­telezéshez és a megadott határ- j időre szándékában állt elvégez- | ni a kerítésáthelyezést. Ezt j azonban, mivel az illetékes ősz- | tály ügvintézője keliő körülte- ! kintes nélkül tett javaslatára A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kor­mány megtárgyalta Vu Ne Winnek. a Burmái Unió Forra­dalmi Tanácsa elnökének és miniszterelnöknek 1972. július 13-tól 19-ig hazánkban tett ba­ráti látogatásáról előterjesztett jelentést. A magyar és a barmai államférfiak a barátság és meg­értés légköreben megbeszélése­ket folytattak a kölcsönös ér­deklődésre számottartó kétolda­lú és időszerű nemzetközi kér­désekről. A tárgyalásokon meg­elégedéssel állapítottak meg. bogy a két ország között baráti kapcsolatok alakultak ki.. Egyet­értettek abban, hogy erőfesz!-, i téseket tesznek a kapcsolatok- ! nak a kölcsönös előnyök alap- í .ián történő továbbfejlesztésére. Ä kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. Fel­hívta az illetékes miniszterekéi. ! hogy a magyar—burmai együtt- j működés előmozdítására a szűk- j séges intézkedéseket tegyek j meg. A kormány megvitatta és ed- 1 fogadta a mezógazdasagi es eiei- mezesügyi miniszter, valamint az Országos Anyag- es Árhiva­kívánták megvalósítani. több érintett állampolgár — vagyis a Dózsa György út 40 szám alatti lakok — megakadályoz­ták. Július végen, vagyis közel három év óta ebben az ügyben csak iratok születtek. Az illeté­kes építési osztály próbálkozik a megoldással. Helyszíni vizs­gálatok, bejárások bizonyítják „lelkesedésüket”. Pedig a meg­oldás adva van. Emlékeztetjük az illetékeseket arra, hogy a Dózsa György út 38-as számú ház kapu be-, illetve kijárója ott van, ahová Székely Vilmos 1969 szeptemberében jogellene­sen falat épített. Ha azonban ezzel a megoldással nem érte­nek egyet az illetékesek, gyárt­salak még tíz deka ügyiratot. Vegyék azonban figyelembe az MSZMP X. kongresszusa ha­tározatának ezt a néhány so­rát: „A bürokrácia, a döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni köteles­ségtudat hiánya nagy politikai, morális es nemegyszer gazdasá­gi károkat okoz. fekezi az or­szág fejlődését, gátolja a dol­gozók közéleti tevékenységét. ’ Botyánszki János S kezdték magyarázni, hogy a munka odakint is munka, a pénz odakint is pénz. Nem költi az ember feleslegesen, ha nem muszáj. Mert igaz ugyan, hogy jól megy nekik, de azért egyikük sem Rockefeller. S most, akik jönnek, ismét aggódnak. Már nem hoznak magukkal az égvilágon sem­mit, nincs sem golyóstoll, sem nylon ing a csomagokban, s különben is, a poggyászt nem érdemes messziről cipelni... Egyébként pedig már nem azt magyarázzák, hogy hogyan van náluk, hanem őszintén ér­deklődnek, hogy miként van nálunk. Igaz, nem tökéletesen értnek mindent, dehát ezt nem is lehet zokon venni tőlük. Mert tegyük a kezünket a szi­vünkre: sokszor mi sem értjük tökéletesen. S csak legyinte­nek, amikor az áremelkedé­sekre panaszkodunk. Amerika, ott van csak infláció — magya­rázzák, s traktálnak bennünket a Nyugat-Németországban folyton emelkedő húsárakkal. S Franciaország, mondják, ott milyen nehéz lakáshoz jutni. Sokszor már szinte sajnáljuk őket, s már-már arra gondo­lunk. hogy majd küldünk ne­kik csomagokat. S most már ott tartunk, hogy a hazalátogatóknak új problé­májuk támadt. Hogy miből van nálunk annyi kocsi, annyi új lakás, annyi nyaraló, miként lehet ilyen árubőség, és így to­vább. Aggódnak értünk, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a takarónk ér. S kezdik ma­gyarázni, hogy talán szeré' nyebben kellene élnünk. S ké­rik. magyarázzuk meg nekik, mit hogyan csinálunk. Magyarázat helyett, inkább megnyugtatjuk őket. Bízzák csak ránk. mi hogyan van Ma­gyarországon. Eddig is ránk ' volt bízva, majd ezután is i igyekszünk. Ne aggódjanak, ha jövőre, vagy két év múlva új­ra visszajönnek, majd ismét láthatják, hogy minden rend­ben lesz. Egy ilyen kis ország, mint a miénk, nem engedheti mag magának, hogy ne dolgoz­zon nyugodtan. Pintér István Az utóbbi napokban meg- megismétlodik .hogy váratlanul trópusi időjárás vonul végig az országon. S mint minden esz­tendőben. az idén is pusztái, ál­dozatokat szed a zivataros idő­járás kísérője, a százmillió vol-, tot is elérő nagy feszültségű tér- | mészeti jelenség, a villámcsa- 1 pás. A közbeszéd erre a jelen­ségre mondja: derült égből vil- ' lámcsapás. Ugyanakkor érdemes felidézni á szomorú statisztikát: j hazánkban egyetlen év alatt át- ' lagosan negyven-ötven embert üt agyon a villám. A legfrissebb eset éppen Borsod megyében történt, Alsózsoloa határában egy .szalmakazalban keresett menedéket a villám elől két idős ember. mindkettőjüket megölte a villám. Lehet-e eredményesen védc- , kezni a súlyos természeti csa- | pás ellen? — erről kérdeztük a hazai es a nemzetköz« „villámkutatók" egyik legismertebb képviselőjét: '■ dr. Horváth Tibort, a műszaki j tudományok kandidátusát. — Legbiztonságosabb ved eke- j zég a villámhárítóval felszerelt j fedett épület. Minden szabad tér a villám-veszélyes zónába tartozik. Számtalanszor elhang­zott a tanács: villámláskor nem 1 ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni, öt-tíz méteres távolság még véd — a fa ugyan- j is magához vonzza a villámot —. ! öt méternél közelebb azonban már a menekülést keresőket 1« j halálos csapás érheti. Babona az is. hogy maximálisan véd a I templomtorony: száz méteres távolságon túl már semmiféle védelmet nem nyújt. Nemcsak a fedetlen térség, hanem a fedetlen jármüvek — ; a kerékpárok, a motorok, a traktorok és dömperek, vagy a | téher-pótkocsik is — veszélye- j :*?k: a nagy fémtesteket ugyanis szinte ..keresi" a villám. Aján­3 mMMjj 1972, JULIUS 28. latos tehát ezekről leszatlni. sőt legalább tíz méterre eltávollod-. ni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok villamosok, buszok tei- ' les biztonságot nyújtanak, de a műanyagtestű járműveken — például a Trabantokon — mar korántsem ilyen biztonságos az utazás. ! Lakásokban, ahová flöld alatti ■ kábeleken fut az elektromos! áram. nyugodtan lehet működ-, tetni mindenfajta elektromos készüléket. Sokhelyütt — főleg J falun, külvárosban — azonban | a villamos vezeték a szabadban i — úgynevezett légvezeték for- j májában — fut a házba: itt nem j szabad használni zivatar idején j semmiféle villamos berendezést, i Ha a rádió és a televízió anten- j nával is ellátott, akkor a rádiózást és a tévézést lel- j tétlenül mellózni kell. A szobaantennák nem veszé­lyesek, de a tető- es a padlás­án tennak a lakásba vezethetik j a villámot! Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből, és ha lehet: végüket ideiglene­sen ki kell dobni a lakás abla­kán. A táskarádiózás semmifé­le veszéllyel nem jár. Általá­ban: a kéményen és az antenná­kon keresztül hatolnak leggyak­rabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmi­képpen sem. A nyitott ablak ti- j lalma tehát babona. A huzat i ugyanis jóformán semmit sem ! számít, az ablakot teljesen fe- j lesleges becsukni. A legritkább természeti jelenség, a gömbvil- j lám ugyan „beléphet'’ ablakon j keresztül is a lakásba, de ez \ olyannyira ritka és veszélytelen, hogy gyakorlatilag nincs jelen­tősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez ko­moly veszélyekkel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszt­hatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. A városi vasbeton-, beton- és panelházak önmagukban is vé­delmet nyújtanak. A többi épü­letet azonban feltétlenül aján­latos villámhárítóval felszerel­ni. de ennél is fontosabb: a fel­szerelt villámhárítók állapotát rendszeresen ellenőrizni keli. tál elnöke előterjesztésé! a szavvasmarhatenyésztés helyze- térő! és a fejlesztés feladatairól. Az Országos Anyag- és Arhi- vatal elnöke, valamint a mező­gazdasági és élélmezesügyi mi­niszter együttes előterjesztese alapján a kormány határozatot hozott a fehérje és keverékta­kar many ok árának felemelésé­ről és ezzel összefüggésben egyes vágóállatok felvásárlási átanak növeléséről. A kormány megbíz­ta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert, hogy mind­két: határozatról a sajtó útján részletesen tájékoztassa a lakos­ságot. A kormány megtárgyalta e® jóváhagyólag tudomásul vette a művelődésügyi miniszter tájé­koztató jelenteset a felsőokta­tási intézmények fejlesztésére hozott kormányhatározat végre­hajtásáról, a felsőfokú techni­kumok és a felsőfokú szakisko­lák főiskolává történt: átalakí­tásáról. Ezek az intézmények betöl­tötték alapvető feladatukat, el­látták a technikusoknak a kö­zépfokúnál magasabb szintű képzését A kormány 19tíö-bar a népgazdaság igényeinek meg­felelően úgy határozott, hogy — a feltételek megteremtesetől függően — a tesöioku techni­kumokat es szakiskolákat főis­kolákká kelj átszervezni, s ez­zel egy üti a tehetsége* mentek­ben keli összpontosítani, illetve azonos szakon már működő fel­sőfokú oktatási intézménybe külön kanként, szakként' rendel­ni. A kormányhatározat végre- hajtásának befejezéseként a művelődésügyi miniszter- továb­bi átszervezésekre előterjesztett javaslatait a kormány el fogad­ta Ennek alapjan a Székesfehér­vári Feisofokú földmérési Tech­nikumot, a gyöngyösi, hódmező­vásárhelyi. mezőtúri es nagyka­nizsai felsőfokú mezőgazdasági * technikumot főiskolai karrá szervezik át. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. fMTT) Hírek Tótkomlósról A nagyközségben június 29-tól július M-ig tartott az aratás. A három termelőszövetkezet össze, sen 4831 holdról takarította be a termést, melynek átlaga 18 má­zsa volt. Az aratás nehézségek nélküli munkáját segítette a ked­vező időjárás is. Tótkomlóson befejéshez köze­ledik a szennyvízcsatorna építé­sé. Ebben az évben 1770 méter van még hátra, amire 2,5 millió forintot fordít a község. Ugyan­csak az idén tervezik az új ha­tósági húsbolt átadását. A ligetben elkezdték az út­törőház építését, A nagyarányú társadalmi munka lehetővé te­szi, hogy a késő ősz folyamán ezt a létesítményt is átadják ifjú lá­togatóinak. Befejezték a fürdő új gyógy­medencéjének építését. Előre, láthatóan egy héten belül adják át a közönségnek a 425 ezer fo­rint értékű medencei, amely vár­hatóan meg kedveltebbé teszi » totkomlósi fürdőt. A százmillió voltos természeti csapás Mit kell tenni villámlások idején*

Next

/
Oldalképek
Tartalom