Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
öt orvosi lakás épül Szeghalmon Átadás: augusztus 20. Népfrontpolitika — várospolitika Az épülő orvosi lakások egymás mellett helyezkednek el és egy emeletesek. *! A fii! egyik legj°bi\ iisídmuiban működő népfront városi bizottságaként tartják számon a gyulait, amelynek tevékenységére „oda. figyelnek” talán az ország legtávolabbi városából is. A népfront ebben a városban is valóban a nép frontja, ahol mindenki egyforma szívvel, lelkesedéssel és áldozat- vállalással veszi ki részét a szűkebb haza; a város céljainak megvalósításában. Valamikor a „hőskorban” egymás mellett kapált, ásott és ültetett virágot a kórházi főorvos, a kubikos, a kisiparos és az eltelt évtized alatt ezt a testet öltött társadalmi összefogást úgy hívják Európa-szerte, hogy Várfürdő. De idézhetünk hasonló példát a mából is, amikor az egész város egy emberként fogott össze, hogy megvalósuljon a dédelgetett terv, a művelődési központ. Elküldte megtakarított pénzét a nyugdíjas, befizetette az önként vállalt összeget a kisiparos és a nágyobb kollektívák, az üzemek, a gyárak dolgozói fizetésük egy részét ajánlották fel, hogy szaporodjanak a téglák, a kultúra templomához. De ott volt a népfront és mögötte egy emberként a város lakossága (Tudósítónktól) A Békés megyei Népújságon keresztül már hírül adtuk azt, hogy Szeghalom nagyközségben ez év március hő 1-vel tíz munkahelyes rendelőintézetet adtak át, amely hivatott a járás és kömyének egészségügyi helyzetét javítani. A napokban már a fogászati és szemészeti szakrendelésen kívül megkezdődött a nőgyógyászati, sebészeti, bőrés nemibeteg szakrendelés, és a laboratóriumi vizsgálat is. A tíz munkahelyes rendelőintézet építésével egyidőben a nagyközségi tanács öt orvosi lakás építési munkálatait is beindította hárommillió forintos összeggel és a kivitelező tanácsi költségvetési üzem vállalta, hogy augusztus 20-én a kész lakásokat átadja. N. J. Hég ötszázan jelentkezhetnek a megye szakmunkásképző intézeteibe Novák Pál, a megyei tanács munkaügyi osztályának szakmunkásképzési főelőadója tájékoztatta lapunkat a beiskolázás helyzetéről: — A lehetőségek é® a szükségletek figyelembevét elével, megállapított 3200-as beiskolázási keretszámból ezidáig 2708-at sikerült betölteni. Ez a szám természetesen csak a jelenlegi helyzetet mutatja, az érettségizett, valamint főiskolákra, egyete. j mekre fel nem vett fiatalok jelentkezését az elkövetkező időben várhatjuk. A tervezettnél jóval kisebb volt az érdeklődés 1 néhány szép és érdekes új és ré- ! gi szakma iránt, így a cipész, j tan hagyott vöröSkeresztes dobozt megtalálta. Átvizsgálta a doboz tartalmát. Kötözőpólyákat, sebhintőporokat, kenőcsöket, a szokásos gyógyszereket találta benne. És ahogyan ott matatott, hirtelen egy, a doboz aljára hullott, felirat nélküli ampullára bukkant. Jód lenne vagy valami más? __ Tov ább keresgélt, és egy mű- anyagtasakot talált... Szóval ebből vitt valamit magával Flessburger, de miért éjnek idején és miért pont innen? Ha szokványos gyógyszerre volt szüksége, kapott volna a szálloda portáján is Szász mindenesetre az ampullát a zsebébe süllyesztette. Aztán a többi berendezési tárgyat vette szemügyre. Milyen hatalmas csónak ez. Négy személy nyugodtan el is alhatna benne. A bőrülésekre nézett. A huzatra ital folyhatott, enyhe szeszszagot árasztott. A kormány alatt puha > takarók hevertek. Szász nem talált más érdemleges dolgot, visszaindult a szállodába. A bárónő, amikor Alfred Flessburger nevét az ajtón túlról meghallotta, csaknem szívgörcsöt kapott. Korábbi víziói támadtak fel, de most már nem a múlt árnyaival kellett hadakoznia, hanem valóságos, élő személlyel. Az imént még Balátai Jenő arca, alakja bontakozott ki előtte a fürdőszoba párás levegőjéből, és rögtön utána Flessburger hangja... Túlságosan gyors volt a gondolati összekapcsolódás, túl élénk, kegyetlen és dermesztő. Ennek ellenére bizonyos megkönnyebbülést is érzett. Balátai Jenő halott. Flessburger pedig él, és szerencsére ez nem fordítva van. Nagyot sóhajtva nyitott ajtót. — Mi történt Frisch, hogy maga ilyenkor itt? — csontos kezével összefogta a nyakánál fürdököpenyét, és fürkészően figyelte a férfi szemét. — Nincs semmi különös, nyugodjék meg! — A kölni gyógyszerész hidegen és nem éppen barátságosan intette le a bárónőt, de aztán gyorsan észbe kapott: — A kedves kis unokájával kiránduláson voltunk, és gondoltam, beugróm Önhöz, megnézem: javult-e már az állapota? — Öh! — a bárónő csak ennyit mondott, s ebben a rövid szóban csalódás volt. — Csak ezért? — Eléggé szokatlan időpontot választott magának. Már lefeküdni készültem. — Rendkívül fontos dolgot kell önnel megbeszélnem. — Flessburger úgy tett, mint aki fél, hogy valaki meghallhatja, mit beszél, és sutto- góra fogta a hangját. — Talán... (Folytatjuk) felsőrészkészítő, fényező-mázoló, kéményseprő, vasbetonszerelő és műkőkészítő, valamint a mezőgazdasági kovács szakmákban. E szakmákra a békéscsabai 635. számú, illetve a mezőgazdasági kovács szakmára a gyulai 613. szíémú Szakmunkásképző Intézetben lehet jelentkezni. Ezek az úgynevezett „hiányszakmák”, bár a hegesztő, ács és kőműves szakmákban sincs elegendő fiatal szakmunkás. A hiányszakmák utánpótlását a kollégiumi elhelyezés biztosításával is igyekszünk elősegíteni. Az előző évekhez hasonlóan a kereskedelmi és vendéglátóipari ágazatoknál mintegy kétszeres volt az idei túljelentkezés. Ez évben is sokan pályázták meg az autószerelő, férfi- és női fodrász és a női szabó szakmákat. Talán külön említést érdemel, hogy a már-már európai hírű hűtőház hűtőipari termékgyártó szakmáiban várja még több diák jelentkezését békéscsabai telepén. A nem könnyűipari szakmákban a helyek betöltése alig 70—80 százalékos. A lányokról szólva meg kell jegyeznem ,hogy igen sok olyan ágazat van, amelyekben a fiúk arányszáma sokkalta magasabb, noha az illető szakma lányok számára is alkalmas lenne. Az érettségizett műszaki érdeklő désű leányok szamára a műszerész szakmákat ajánlhatjuk. És végezetül: az érdeklődő fiatalok még augusztus 15-ig jelentkezhetnek a területileg illetékes szakmunkásképző intézetekben. Jogtanácsost keres a MEZŐGÉP Vállalat, Központi Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út. Kezdő jogász is jelentkezhet. Fizetés megegyezés szerint 413530 1960-ban, amikor kidolgozták Gyula fejlesztésének, szépítésének 20 éves távlati tervét. Az akkor merésznek és sokak szemében álmodozásnak tűnő tervből jó néhány megvalósult, de néhány felett túlhaladott az évtizednyi idő. If jArf említjük mindezt? IfiICl l Mert a legutóbbi népfrontválasztás után a többi mellett várospolitikai bizottságot is életre hívtak Gyulán. Néhány nappal ezelőtt a bizottság kibővített ülésén olyan javaslatok születtek, amelyek megérdemlik a nyilvánosságot. Az elgondolás szerint éppen azért, mert a legutóbbi terv alapnak jó volt, de mert az idő túlhaladta, az annak idején még alig megvalósíthatónak tűnő elgondolásokat is, most javasolták, hogy a bizottság kezdeményezze egy újabb 15 éves terv elkészítését az 1975— 1990 időszakra. Ennek legfontosabb céljai: a külső városkép kialakítása, melyre azért van szükség, mert a városban évekkel ezelőtt megkezdett közművesítés lassan végéhez ér, de még mindig sok a betemetetlen árok, a feldúlt utca, és parkosítatlan terület. A városban folyó lakásépítés helyzetének megtárgyalása, az óvoda- és bölcsőde-ügy sürgős rendezése, a művelődési ház építése, valamint a szociális intézmények, iskolák patronálá- si mozgalmának megszervezése. Oldalakat tenne ki az új terv célkitűzéseinek részletes felsorolása, de kevés a helyképpen ezért csak néhányat emelünk ki közülük. Fontos helyet foglal el a virágok, parkok városának is nevezett Gyula további parkosítása — a tanácsi erőfeszítés mellett —, társadalmi munkában. A játszóterek tisztántartását egyes iskolákra bíznák, mégpedig verseny formájában, megfelelő jutalmazásokkal. A játszóterek felszerelésének javítását, festését már évek óta a kisiparosok végzik, s ezt a jövőben is vállalják. A város szakigazgatási szerve különös gondot fordít a városkép harmóniájának megtartására. Gyulán meglehetősen sok helyen ott díszeleg az a tábla, amely hirdeti, hogy műemlék, vagy műemlék jellegű az épület. Ezeket a tanács építési, közlekedési osztálya, a Műemlékfelügyelőség és a népfront város- politikai bizottsága együttesen felülvizsgálja és intézkedéseket tesz sorsuk további rendezésére. Köztudott, hogy az épületek korhű állapotba való helyreállítása tetemes kiadást igényel, amit jelentősen lehetne csökkenteni társadalmi munkával. A gyulai KISZ-esek régi dédelgetett terve: ifjúsági park létesítése. A Hazafias Népfront ennek a tervnek megvalósításához is hozzájárul, de a munka döntő többségét természetszerűleg a KISZ vállalja magára. A most még elgondolás, terv, hamarosan testet ölt. Már dolgoznak a részleteken és a népfrontbizottság most is. mint eddig bármikor a legbiztosabb fedezetre, a város lakosságának széles körű társadalmi összefogására épít. A terv kidolgozói biztosak abban is, hogy ugyanúgy, mint az eltelt évtizedben, a megvalósításhoz minden támogatást megkap, de amelyet szinte naponta igényel is. a társadalmi erőt mozgósító munkában úttörő a népfront gyulai városi bizottsága, és példája azért is megvalósítható máshol is, mert a társadalmi erő az ország minden részében „kibányászható energia”, csak koncentrálásához, felszínre hozásához hasznos munkák végzéséhez kell megtalálni a receptet. A gyulaiak megtalálták. Béla Ottó Ebben Kapcsolatok Életünk fejlődésében, a tudományos és technikai forradalom hatásos kiaknázásában nagyon sokrétű, változatos feladatot szükséges mégoldaniuk az üzemi, intézményi, termelőszövetkezeti kollektíváknak. Külii. nősen a politikai és gazdasági vezető szerepe válik sokoldalúvá. Minden vezetőnek tudatában kell lennie annak, hogy a kollektíva mozgósításához szüksége van alapos emberismeretre, őszinte, nyílt kapcsolatokra és a társadalmi szervek segítségére. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az ezernyi feladat teljesítésében részsikereket aránylag könnyű elérni. Ám egyenletes és biztonságos előrehaladás csak ott történik, ahol a politikai, szakmai és nevelő készség együtt és kellő tudatossággal fejti ki hatását. A marxista—le ninista eszmeiségre azért is szükség van, hogy a társadalmi, népgazdasági feladatok és a termelői kollektíva érdeked úgy kerüljenek összhangba, hogy ennek jelentőségét az egyes dolgozó is felismerje, és kész legyen érte fáradozni. Nagy kár, hogy némelyik vezető lebecsüli a dolgozók munkahelyi nevelését. Az ilyen helyen teljesen értetlenül szemlélik a munkaerő vándorlást, az egészségtelen fluktuációt. Csodálkoznak azon, hogy gyakorta éppen e legértékesebb szakemberek — törzsgárda tagjai — hagyják el a gyárat, intézményt, szövetkezetét. Az emberek ügyes-bajos dolgainak felületes intézése, elhanyagolása, meg nem értése számos gondot okoz. Tapasztalható az a tévedés, hogy az embereket csak az anyagi érdekeltség tudja jobb munkára serkenteni. Nem vitás, hogy a jövedelmezőségnek nagy a szerepe, és vétkes dolog lebecsülni. Az anyagi érdekeltség azonban nem minden. A jó, biztató, elismerő, megértő szót semmi sem pótolja. A tapasztalható hiányosságok bírálatával együtt helyes méltatni azokat a példákat, amelyek az egészséges, szocialista munkahelyi légkört erősítik. Ahol a munkakollektíva kü_ lönböző csoportjaiban a hozzáér, tő, türelmes nevelés hatására összehangoltság, nyíltság keletkezik, ott az alkotóképesség minden tekintetben magas színvonalú. Az ilyen ipari és mező- gazdasági üzemben a termelési demokratizmus kifejlődésével állandósul az építő, segítő szándékú kritikai szellem. A közösségi sikerélményekkel magától értetődően kifejlődik a kudarcok megelőzését is szolgáló kollektív felelősség. A szilárdan összetartó, egymást megbecsülő kollektívában, a vezetés is könnyebbé válik. A tisztség^ viselő — szocialista légkörben — mindig számíthat társainak támogatására. Napjaink tapasztalatai világosan ábrázolják a termelési, munkahelyi légkör szerepét, értékét. Lónyai Sándor BtísjmHSsi 5 1972. JÚLIUS 18,