Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

öt orvosi lakás épül Szeghalmon Átadás: augusztus 20. Népfrontpolitika — várospolitika Az épülő orvosi lakások egymás mellett helyezkednek el és egy emeletesek. *! A fii! egyik legj°b­i\ iisídmuiban működő népfront városi bizottságaként tartják számon a gyulait, amelynek tevékenységére „oda. figyelnek” talán az ország leg­távolabbi városából is. A népfront ebben a város­ban is valóban a nép frontja, ahol mindenki egyforma szív­vel, lelkesedéssel és áldozat- vállalással veszi ki részét a szűkebb haza; a város céljai­nak megvalósításában. Valami­kor a „hőskorban” egymás mellett kapált, ásott és ülte­tett virágot a kórházi főorvos, a kubikos, a kisiparos és az el­telt évtized alatt ezt a testet öltött társadalmi összefogást úgy hívják Európa-szerte, hogy Várfürdő. De idézhetünk ha­sonló példát a mából is, ami­kor az egész város egy ember­ként fogott össze, hogy megva­lósuljon a dédelgetett terv, a művelődési központ. Elküldte megtakarított pénzét a nyug­díjas, befizetette az önként vál­lalt összeget a kisiparos és a nágyobb kollektívák, az üze­mek, a gyárak dolgozói fizeté­sük egy részét ajánlották fel, hogy szaporodjanak a téglák, a kultúra templomához. De ott volt a népfront és mögötte egy emberként a város lakossága (Tudósítónktól) A Békés megyei Népújsá­gon keresztül már hírül ad­tuk azt, hogy Szeghalom nagy­községben ez év március hő 1-vel tíz munkahelyes rende­lőintézetet adtak át, amely hi­vatott a járás és kömyének egészségügyi helyzetét javíta­ni. A napokban már a fogá­szati és szemészeti szakrende­lésen kívül megkezdődött a nőgyógyászati, sebészeti, bőr­és nemibeteg szakrendelés, és a laboratóriumi vizsgálat is. A tíz munkahelyes rendelő­intézet építésével egyidőben a nagyközségi tanács öt orvosi lakás építési munkálatait is beindította hárommillió forin­tos összeggel és a kivitelező ta­nácsi költségvetési üzem vál­lalta, hogy augusztus 20-én a kész lakásokat átadja. N. J. Hég ötszázan jelentkezhetnek a megye szakmunkásképző intézeteibe Novák Pál, a megyei tanács munkaügyi osztályának szak­munkásképzési főelőadója tájé­koztatta lapunkat a beiskolázás helyzetéről: — A lehetőségek é® a szükség­letek figyelembevét elével, meg­állapított 3200-as beiskolázási keretszámból ezidáig 2708-at si­került betölteni. Ez a szám ter­mészetesen csak a jelenlegi hely­zetet mutatja, az érettségizett, valamint főiskolákra, egyete. j mekre fel nem vett fiatalok je­lentkezését az elkövetkező idő­ben várhatjuk. A tervezettnél jóval kisebb volt az érdeklődés 1 néhány szép és érdekes új és ré- ! gi szakma iránt, így a cipész, j tan hagyott vöröSkeresztes do­bozt megtalálta. Átvizsgálta a doboz tartalmát. Kötözőpólyá­kat, sebhintőporokat, kenőcsö­ket, a szokásos gyógyszereket találta benne. És ahogyan ott matatott, hirtelen egy, a doboz aljára hullott, felirat nélküli ampullára bukkant. Jód len­ne vagy valami más? __ To­v ább keresgélt, és egy mű- anyagtasakot talált... Szóval ebből vitt valamit magával Flessburger, de miért éjnek idején és miért pont innen? Ha szokványos gyógyszerre volt szüksége, kapott volna a szál­loda portáján is Szász minden­esetre az ampullát a zsebébe süllyesztette. Aztán a többi berendezési tárgyat vette szemügyre. Mi­lyen hatalmas csónak ez. Négy személy nyugodtan el is alhat­na benne. A bőrülésekre né­zett. A huzatra ital folyhatott, enyhe szeszszagot árasztott. A kormány alatt puha > takarók hevertek. Szász nem talált más érdemleges dolgot, visszaindult a szállodába. A bárónő, amikor Alfred Flessburger nevét az ajtón túl­ról meghallotta, csaknem szív­görcsöt kapott. Korábbi víziói támadtak fel, de most már nem a múlt árnyaival kellett hadakoznia, hanem valóságos, élő személlyel. Az imént még Balátai Jenő arca, alakja bon­takozott ki előtte a fürdőszo­ba párás levegőjéből, és rög­tön utána Flessburger hang­ja... Túlságosan gyors volt a gondolati összekapcsolódás, túl élénk, kegyetlen és der­mesztő. Ennek ellenére bizo­nyos megkönnyebbülést is ér­zett. Balátai Jenő halott. Flessburger pedig él, és sze­rencsére ez nem fordítva van. Nagyot sóhajtva nyitott ajtót. — Mi történt Frisch, hogy maga ilyenkor itt? — csontos kezével összefogta a nyaká­nál fürdököpenyét, és fürké­szően figyelte a férfi szemét. — Nincs semmi különös, nyugodjék meg! — A kölni gyógyszerész hidegen és nem éppen barátságosan intette le a bárónőt, de aztán gyorsan észbe kapott: — A kedves kis unokájával kiránduláson voltunk, és gon­doltam, beugróm Önhöz, megnézem: javult-e már az állapota? — Öh! — a bárónő csak ennyit mondott, s ebben a rövid szóban csalódás volt. — Csak ezért? — Eléggé szo­katlan időpontot választott magának. Már lefeküdni ké­szültem. — Rendkívül fontos dolgot kell önnel megbeszélnem. — Flessburger úgy tett, mint aki fél, hogy valaki meghall­hatja, mit beszél, és sutto- góra fogta a hangját. — Ta­lán... (Folytatjuk) felsőrészkészítő, fényező-mázoló, kéményseprő, vasbetonszerelő és műkőkészítő, valamint a mező­gazdasági kovács szakmákban. E szakmákra a békéscsabai 635. számú, illetve a mezőgazdasági kovács szakmára a gyulai 613. szíémú Szakmunkásképző Inté­zetben lehet jelentkezni. Ezek az úgynevezett „hiányszakmák”, bár a hegesztő, ács és kőműves szakmákban sincs elegendő fia­tal szakmunkás. A hiányszak­mák utánpótlását a kollégiumi elhelyezés biztosításával is igyekszünk elősegíteni. Az előző évekhez hasonlóan a kereskedelmi és vendéglátóipari ágazatoknál mintegy kétszeres volt az idei túljelentkezés. Ez évben is sokan pályázták meg az autószerelő, férfi- és női fodrász és a női szabó szakmákat. Talán külön említést érdemel, hogy a már-már európai hírű hűtőház hűtőipari termékgyártó szakmáiban várja még több diák jelentkezését békéscsabai tele­pén. A nem könnyűipari szak­mákban a helyek betöltése alig 70—80 százalékos. A lányokról szólva meg kell jegyeznem ,hogy igen sok olyan ágazat van, amelyekben a fiúk arányszáma sokkalta magasabb, noha az illető szakma lányok számára is alkalmas lenne. Az érettségizett műszaki érdeklő désű leányok szamára a műsze­rész szakmákat ajánlhatjuk. És végezetül: az érdeklődő fia­talok még augusztus 15-ig je­lentkezhetnek a területileg ille­tékes szakmunkásképző intéze­tekben. Jogtanácsost keres a MEZŐGÉP Vállalat, Központi Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út. Kezdő jogász is jelentkezhet. Fizetés megegyezés szerint 413530 1960-ban, amikor kidolgozták Gyula fejlesztésének, szépítésé­nek 20 éves távlati tervét. Az akkor merésznek és sokak sze­mében álmodozásnak tűnő terv­ből jó néhány megvalósult, de néhány felett túlhaladott az évtizednyi idő. If jArf említjük mindezt? IfiICl l Mert a legutóbbi népfrontválasztás után a többi mellett várospolitikai bizott­ságot is életre hívtak Gyulán. Néhány nappal ezelőtt a bi­zottság kibővített ülésén olyan javaslatok születtek, amelyek megérdemlik a nyilvánosságot. Az elgondolás szerint éppen azért, mert a legutóbbi terv alapnak jó volt, de mert az idő túlhaladta, az annak idején még alig megvalósíthatónak tűnő elgondolásokat is, most javasolták, hogy a bizottság kezdeményezze egy újabb 15 éves terv elkészítését az 1975— 1990 időszakra. Ennek legfontosabb céljai: a külső városkép kialakítása, melyre azért van szükség, mert a városban évekkel ezelőtt megkezdett közművesítés las­san végéhez ér, de még mindig sok a betemetetlen árok, a fel­dúlt utca, és parkosítatlan te­rület. A városban folyó lakásépítés helyzetének megtárgyalása, az óvoda- és bölcsőde-ügy sürgős rendezése, a művelődési ház építése, valamint a szociális in­tézmények, iskolák patronálá- si mozgalmának megszervezése. Oldalakat tenne ki az új terv célkitűzéseinek részletes felso­rolása, de kevés a helyképpen ezért csak néhányat emelünk ki közülük. Fontos helyet foglal el a vi­rágok, parkok városának is ne­vezett Gyula további parkosí­tása — a tanácsi erőfeszítés mellett —, társadalmi munká­ban. A játszóterek tisztántartását egyes iskolákra bíznák, mégpe­dig verseny formájában, meg­felelő jutalmazásokkal. A játszóterek felszerelésének javítását, festését már évek óta a kisiparosok végzik, s ezt a jövőben is vállalják. A város szakigazgatási szerve különös gondot fordít a városkép har­móniájának megtartására. Gyu­lán meglehetősen sok helyen ott díszeleg az a tábla, amely hirdeti, hogy műemlék, vagy műemlék jellegű az épület. Ezeket a tanács építési, közle­kedési osztálya, a Műemlékfel­ügyelőség és a népfront város- politikai bizottsága együttesen felülvizsgálja és intézkedéseket tesz sorsuk további rendezésé­re. Köztudott, hogy az épüle­tek korhű állapotba való hely­reállítása tetemes kiadást igé­nyel, amit jelentősen lehetne csökkenteni társadalmi mun­kával. A gyulai KISZ-esek régi dé­delgetett terve: ifjúsági park létesítése. A Hazafias Népfront ennek a tervnek megvalósítá­sához is hozzájárul, de a mun­ka döntő többségét természet­szerűleg a KISZ vállalja magá­ra. A most még elgondolás, terv, hamarosan testet ölt. Már dol­goznak a részleteken és a nép­frontbizottság most is. mint eddig bármikor a legbiztosabb fedezetre, a város lakosságának széles körű társadalmi össze­fogására épít. A terv kidolgo­zói biztosak abban is, hogy ugyanúgy, mint az eltelt évti­zedben, a megvalósításhoz min­den támogatást megkap, de amelyet szinte naponta igényel is. a társadalmi erőt mozgósító munká­ban úttörő a népfront gyulai városi bizottsága, és példája azért is megvalósítható más­hol is, mert a társadalmi erő az ország minden részében „ki­bányászható energia”, csak kon­centrálásához, felszínre hozásá­hoz hasznos munkák végzésé­hez kell megtalálni a receptet. A gyulaiak megtalálták. Béla Ottó Ebben Kapcsolatok Életünk fejlődésében, a tudo­mányos és technikai forrada­lom hatásos kiaknázásában na­gyon sokrétű, változatos felada­tot szükséges mégoldaniuk az üzemi, intézményi, termelőszö­vetkezeti kollektíváknak. Külii. nősen a politikai és gazdasági vezető szerepe válik sokoldalú­vá. Minden vezetőnek tudatában kell lennie annak, hogy a kol­lektíva mozgósításához szüksé­ge van alapos emberismeretre, őszinte, nyílt kapcsolatokra és a társadalmi szervek segítségére. A tapasztalatok azt is mutat­ják, hogy az ezernyi feladat tel­jesítésében részsikereket arány­lag könnyű elérni. Ám egyenle­tes és biztonságos előrehaladás csak ott történik, ahol a politi­kai, szakmai és nevelő készség együtt és kellő tudatossággal fejti ki hatását. A marxista—le ninista eszmeiségre azért is szükség van, hogy a társadalmi, népgazdasági feladatok és a ter­melői kollektíva érdeked úgy kerüljenek összhangba, hogy ennek jelentőségét az egyes dol­gozó is felismerje, és kész le­gyen érte fáradozni. Nagy kár, hogy némelyik ve­zető lebecsüli a dolgozók mun­kahelyi nevelését. Az ilyen he­lyen teljesen értetlenül szemlé­lik a munkaerő vándorlást, az egészségtelen fluktuációt. Cso­dálkoznak azon, hogy gyakorta éppen e legértékesebb szakem­berek — törzsgárda tagjai — hagyják el a gyárat, intéz­ményt, szövetkezetét. Az embe­rek ügyes-bajos dolgainak felü­letes intézése, elhanyagolása, meg nem értése számos gondot okoz. Tapasztalható az a tévedés, hogy az embereket csak az anyagi érdekeltség tudja jobb munkára serkenteni. Nem vitás, hogy a jövedelmezőségnek nagy a szerepe, és vétkes dolog lebe­csülni. Az anyagi érdekeltség azonban nem minden. A jó, biz­tató, elismerő, megértő szót semmi sem pótolja. A tapasztalható hiányosságok bírálatával együtt helyes mél­tatni azokat a példákat, amelyek az egészséges, szocialista mun­kahelyi légkört erősítik. Ahol a munkakollektíva kü_ lönböző csoportjaiban a hozzáér, tő, türelmes nevelés hatására összehangoltság, nyíltság kelet­kezik, ott az alkotóképesség minden tekintetben magas szín­vonalú. Az ilyen ipari és mező- gazdasági üzemben a termelési demokratizmus kifejlődésével állandósul az építő, segítő szán­dékú kritikai szellem. A közösségi sikerélményekkel magától értetődően kifejlődik a kudarcok megelőzését is szol­gáló kollektív felelősség. A szi­lárdan összetartó, egymást meg­becsülő kollektívában, a vezetés is könnyebbé válik. A tisztség^ viselő — szocialista légkörben — mindig számíthat társainak támogatására. Napjaink tapasz­talatai világosan ábrázolják a termelési, munkahelyi légkör szerepét, értékét. Lónyai Sándor BtísjmHSsi 5 1972. JÚLIUS 18,

Next

/
Oldalképek
Tartalom