Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
A Vega expedíció Észak legnagyogóbb csillaga, a Véga csillag nevét viselő szovjet oceanografológiai tengeralattjáró 249 napos utat tett meg. Harmincegyezer mérföldet hagyott maga mögött átszelt nyolc tengert, áthaladt a Csendes- és az Indiai-óceánon, s kétezer is érintette az Egyenlítőt. A Végát a Dunaj tarfcályhajó és az Urickij kisegítő hajó követte. A két hajón, épp úgy, mint a tengeralattjárón, tudósok utaztak, akik a különböző szélességi fokokon megfigyeléseket végeztek. A hajók ezenkívül élelmet és fontos berendezéseket szállítottak. A szovjet tengeralattjárók történetében ez volt az első ilyen hosszú ideig tartó tudományos expedíció. Az ember kérdez, a gép válaszol A Budapesti Nemzetközi Vásár jó alkalom volt arra, hogy a modem technika csodái, a számítógépek egyre inkább emberközelbe jussanak: a komputer barchkobázott a látogatókkal, gyufaszálhúzásban vetélkedett, labdarúgó eredményeket és egyéb közérdekű információkat közölt, s a műszaki érdeklődésűek számára pillanatok alatt elvégzett olyan számításokat. amihez hagyományos módon órák kellenek. így például kívánságra hőcserélő berendezéseket, transzformátorokat, köny- nyűszer-kezetes építéshez tartó- gerendákat, vagy akár szádfalakat is méretez. Kellő program esetén ezeket természetesen más számítógép is képes elvégezni a Számítástechnikai Koordinációs Intézet komputere azonban különbözik a nálunk használt többi számítógéptől: munkára fogásához nem kell számítástechnikában járatos szakember, bárki képes dolgoztatni ezt a gépet, aki gépírni tud. írógép és számitógép Hazánkban nehezíti a számítógépek gyakorlati munkára fogását, hogy rendkívül körülményes és nagy szakismerettel rendelkező apparátust igényel az elvégzendő feladat „megértése” a számítógéppel, az ember utasításait le kell fordítani a gép nyelvére, lyukszalagra kell rögzíteni a kódolt szöveget, s azt lehet csak betáplálni a számítógépbe, amelynek válaszát Az ember kérdez, a gép válaszol. Csak le kell gépelni a kérdést és a komputertől a monitor képernyőjére érkezik a válasz. Ex a két gép — a monitor és áz írógép — a display, az egyik fajta adatvégállomás, ami közvetlen összeköttetést biztosít a komputer és a hozzá nem értő ember között. Kutya „fejcsere” Nem mindennapi műtétet hajtott végre Anatolij Konyev- szkij volgográdi professzor: egy kutyakölyök fejét átültette egy másik, idősebb kutya fejétől megfosztott testére. A fejcsere annyira jól sikerült, hogy az állat a műtét után egy órával már felismerte gondozóit, s később jó étvággyal evett is. A kísérlet egy sok éve folyó kutatási program része, amelynek egyik célja a szervezet idegkapcsolatától elszigetelt agyvelő tevékenységének a vizsgálata, valamint az idegen szervezet immun reakcióinak a tanulmányozása. Konyevszkij professzor és munkatársai egy másik szívnek az állatok szervezetébe váló beültetésével is kísérleteznek. A utóbbi négy évben több mint 300 ilyen műtétet végeztek, s ezek során azt a tapasztalatot szűrték le, hogy a keringési rendszer két szívvel is működőképes. Elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben beteg embereknél is sor kerülhet egy, második szív „beépítésére”: időlegesen, amíg a károsodott eredeti szív „hibáit” meg nem szüntetik, vagy tartós használatra, mintegy állandó kisegítőként. Játék az újfejű kutyával. ugyanilyen körülményesen visz- sza is kell fordítani az ember nyelvére. Ez a munka elég sok költséges berendezést igényel, s ahhoz, hogy ki tudják használni a számítógépek kapacitását, rengeteg újabb számítógépszakemberre is szükség lenne. Az SZKI szakembereinek érdeme, hogy a számítógépekhez olyan programokat dolgoztak ki, amelyek alkalmazása lehetővé teszi mindezt, a teljesen laikusok számára is kezesbáránnyá válik a komputer. Legalább olyan egyszerű kezelni általa égy számítógépet, mint egy háztartási gépet. Az egyetlen feltétel: a kezelő gépírni tudjon, mivel a kérdéseket, kívánságokat egy írógéphez hasonló gép segítségével lehet eljuttatni a komputer „agyába”. Nézzük csak, hogyan lesz az utóbbi időben talán kissé túlmisztifikált gépből a mindennapos munkát segítő hasznos segédeszköz. Az SZKI-ben Kovács Győző számítógép-laborve. zető, Merényi Pál üzemeltetési osztályvezető és Kirchnopf György tudományos munkatárs adott tájékoztatást: Az egész rendszert távadatfeldolgozásnak hívják, létrehozásának technikai feltételei az „adatvégállomások” Vagyis azok az írógéphez hasonló berendezések ,amelyek közvetlenül tartják a kapcsolatot az ember és a gép között: felveszik az ember üzenetét és közük a gépét. Két fajta van: az egyik a display, a monitoros írógép vagy katódsugárcsöves adatkijelző. A gépelni tudó kezelőnek mindössze néhány új billentyű szerepét kell megjegyeznie, klaviatúráján ugyanis néhány billentyűvel több van; mint a közönséges írógépen. Ezek parancsadásra alkalmasak: így például a képernyőn megjelent szöveg törlésére, a szöveg elejének és végének meghatározására és így tovább. Kísérlet Budapest—Szeged kozott A másik a távgépíró. Előnye: többet tud, mint a display. Így például írásos feleletet ad, megérti a számítógép nyelvét, a lyukszalagra rögzített kódolt szöveget és képes feleletet is adni ezen a nyelven. Hátránya viszont, hegy jóval lassúbb, mint a display: mindössze 20Ó baud-os, ami főleg abból adódik, hogy az írógépet nem lehet gyorsabban mozgatni, a gép ígv is gyorsabban ír, mint egy gépírónő. Mindkét adatvégállomás köz. vétlenül van összekötve a számítógéppel, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a távolság közöttük meghatározott lenne. Ellenkezői!eg, ebben rejlik egy nagy gyakorlati haszna a rendszernek: postai távíróvonal fel- használásával megoldható például, hogy a vidéki üzemek, intézmények számítógéppel rendelkezzenek, anélkül, hogy számítógépet vennének. Az SZKI szakemberei áprilisban a gyakorlatban is kipróbál, ták a távadatfeldolgozó rendszert: Szeged és Budapest között létesítettek összeköttetést ily módon, s bebizonyosodott, hogy a postai távíró rendszer alkalmas ilyen összeköttetés megvalósítására. A 6 órás megfigyelés alatt mindössze egyetlen betűt tévedett csak a távíróberendezés. Mérnököknek segít a gép Űjabb lépés a távadatfeldol- gözásban: a központi kamputer és az adatvégállomások között kisebb teljesítményű komputer is dolgozik. A kis komputerben lényegesen kevesebb program és adat fér el, mint a nagyban, de a hazai vállalatok, intézmények mindennapos feladatához elegendő a Videoton gyárban ké_ szülő — és anyagilag is elérhető — kis számítógép is, amit össze lehet kötni a központi nagy géppel, s a ritkábban előforduló feladatok megoldásaiban kisegíti a kicsit. Az intézetben kidolgozót programokat hamarosan alkalmazni fogják a gyakorlatban is. Cz. Gy. Madarak és űrrakéták A hatvanas évek végén történt, hogy az amerikai űrkutatás fő bázisán, Cape Kenme- dyn azért kellett elhalasztani egy rakétakilövést, mert a starfc- rakész rakéta telefondrótját egy arra repülő pelikán elszakította; Cape Kennedy Floridában terül el, a 28. és a 29. szélességi fok között, szubtropikus övezetben. Amikor a_7 amerikaiak 1950-bsn megkezlték első rakétakísérleteiket, ez a terület mocsaras vidék volt: szubtrópusi madarak, mérgeskígyók tették változatossá, egyben veszélyessé. Ismeretes, hegy az amerikai kormány 1961-ben az akkori Cape Canaveral-t jelölte ki a NASA bázisául. Ekkor még mintegy 20 ezer aligátor volt honos ezen a vidéken. A bázist építő munkásoknak meg is gyűlt a bajuk velük, mert előszeretettel fészkelték be magukat a kükotort csatornákba és kivájt gödrökbe. Az Orlan- dó-i repülőtértől autóúton közlekedő mérnökök gyakorta ráhajtottak az úttestre merészkedő páncélos tatuk-ra. Ezek az állatok a dél-amerikai kontinensről húzódtak erre a környékre. Bizony, nem egy autós az árokba kötött 3d miattuk. A NASA illetékeseinek a leg- több gondot azonban a tenger elegáns vonalú madarai, a sirályok okozzák. Ezek odafészkelnek a rakétakilövő-állvány kiszögeléseire, a vezetékek elágazásaihoz, a reflektorokra stb. Nem hibáztathatok kitűnő ösztönükért, hiszen a kilövőtorony kilencedik emeletén rakott fészek a sirály mama számára éppoly kígyóbiztos, mint — mondjuk — Gibraltár szikláin. A sirályok a rakétákat ürülékükkel is szennyezik: ez rendkívül maró hatású, kikezdi a rakéták festékrétegeit, sőt előfordul az is, hogy a korrodálás miatt részben ki kellett cserélni a fémlemezt. Sorolhatnánk még a sirályok egyéb veszélyes kártevéseit, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy megértsük: a NASA illetékeseinek nem kis gondot okoz a támaszpont környékén ez a probléma. A sirályok riasztásával csaknem két évtizede kísérleteznek itt, egyelőre vajmi kevés eredménnyel. <h) A marihuána hatásának a mérése Amerikai kutatók tíz önként jelentkezővel végeztek marihuánás kísérletet. Közülük négy még életében nem kóstolta ezt a kábítószert. A pánciensekre ható pszichikai faktorok kiküszöbölése érdekében, a marihuánát egyes esetekben hatástalan anyaggal helyettesítették. A marihuánás kísérlet során az összes résztvevő szívműködését EKG segítségével rögzítették. A kiértékelés után azt tapasztalták, hogy a marihuána pulzusnövekedést okozott a pácienseknél és ez a növekedés egyenes arányban állt a fogyasztott drog mennyiséggel. A hatástalan anyagot leszívott önkénteseknél nem tapasztaltak változást, tehát a pulzus ezeknél nem szökött fel. A marihuána az idegrendszeren keresztül hat a szívre és ennek ritmusában idéz elő változást. g békés mmszn 1972, JÚLIUS Ub
