Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

Csökkenthetö-e a munkaidő? A felszabadulás után sok­szor emlegettük, hogy el­jön az az idő, amikor jóval kevesebbet kell majd dolgozni. Elegendő lesz a napi 7, 6, ké­sőbb a 4 vagy a 3 óra is. At­tól függ, milyen ütemben tud­ja az ember a természetet meghódítani és a saját szolgá­latába 1 állítani. Abban a korszakban a há­borús károk eltüntetése, a gyá­rak, vasutak, házak helyte- állítása óriási és sürgős fel­adat volt. A lét puszta fenn­tartásáért is annyira sürgős, hogy nem munkaidő-csökken­tésre, hanem növelésre volt szükség. Olykor szinte az em­beri erőkifejtés végső határáig. Általánosságban a munkaidő viszonylag kismértékű csökken­tése 1968-ban kezdődött Ma­gyarországon. (Egyes megeről­tető és egészségre ártalmas munkakörökben már előzőleg is.) Heti 48 helyett 44 órát dol­goznak már a legtöbb helyen. Feltételként központilag meg­szabták, hogy egy-egy vállalat­nak, üzemnek továbbra is leg­alább annyit kell termelnie, mint azelőtt. Ez érthető, mert a termelés visszaesése a mun­kabérek csökkenését vonná maga után, ámít bizonyára senki sem kíván. H a az áttérés kezdetben zökkenőkkel is járt, az­óta a vállalatok, üzemek a tar­talékok részbeni kihasználásá­val' és a termelőeszközök, be­rendezések fejlesztésével „le­dolgozták” az elvesztett" munka­időt, stbilizálták a helyzetüket, sőt némi előnyre is szert tet­tek. De ki mondaná azt, hogy már elég a csökkentésből, le­gyen mindörökké heti 44 óra a munkaidő? Azt hiszem, sen­ki. Természetes óhaj, hogy a létfenntartást szolgáló munka­idő minél jobban lerövidüljön. Ám az óhaj egymagában nem teremti meg a lehetőséget, leg- fejebb tettekre sarkallhat. Mielőtt azonban arról be­szélnénk, hogy mi a tennivaló, nézzünk szét egy kicsit szű- kebb és tágabb környezetünk­ben. Látnunk kell, hogy — ha nem is mindenki megelégedésé­re, de — fokozatosan nő az életszínvonal. Egészen mások az igények ma, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt voltak. Meny- nyiségi és minőségi szempont­ból egyaránt. Gondoljunk pél­dául a széles körben haszná­latossá vált műszálas ruhákra, *a korszerű mosó- és tisztító­szerekre, a gázfűtésre vagy ép­penséggel a személygépkocsik­ra. Az új termékek valami­lyen régit, egyszerűbbet helyet­tesítenek és megkönnyítik, szebbé varászoiják életünket. H ogyan lehet a növekvő igényeik kielégítésére va­ló törekvés mellett a munka­időt mégis csökkenteni? Lé­nyegében a technikai fejlesz­tésével, korszerű termelőeszkö­Ä lengyel bányaipar, az üveg­huták és a krosnói Olajipari In­tézet szakemberei új technoló­giát dolgoztak ki és megszer­kesztették az alkalmazására szolgáló berendezés prototípu­sát. A berendezés az acélcsövek belsejét üveg védőréteggel vonja be. Énnek a^ műszaki újdonság­nak óriási jelentősége van a gyakorlatban, többek között a kőolaj- és földgázkitermelésnél, a vegyiparban, a kénfeldolgozó iparban használt fémcsövek korróziójának megelőzésében. A krosnói kőolajbányák szá­mára olyan módszereket dol­goztak ki, amelyek segítségéve] meg lehet gátolni a parafin le­rakódását az olajszivattyúzásra szolgáló csövekben. A fémfalak­ra gyorsan lerakodó parafin el­tömte a csöveket, amelyeket ezért gyakran fel kellett vonni az 1 500 méter mély fúrólyuk­ból a tisztításuk is hosszas, fá­zok, berendezések alkalmazásá­val. Ezeket azonban nem ad­ják ingyen. Megszerzésükhöz előbb meg kell teremteni az anyagi alapot, mégpedig a meglevő termelőeszközök mi­nél hatékonyabb kihasználásá­val. Ebben a tevékenységben pedig mindenkinek megvan a maga szerepe. A vezetők ész­szerű szervezéssel, a dolgozók a maguk területén jó munká­val segíthetik elő a cél eléré­sét, mégha ez általánosnak tű­nő meghatározás is. Olyan ter­melési eredményt kell elérni, amely az állammal és a dol­gozókkal szémbeni minden kö­telezettség teljesítése után a fejlesztés lehetőségét is meg­teremti. Igaz, nem egy, nem is tfz vagy 100 vállalaton, hanem az ország egészének termelési szintjén múlik, hogy mikor kö­vetkezhet be újabb munkaidő- csökkentés. De az ország ter­melésének egészét a vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek* ösz- szessége adja. Természetesen más és más arányban. Sokkal nagyobb a jelentősége például- a központi beruházással épülő korszerű Beremendi Cement­műnek, mint mondjuk egy gyengén gépesített építőipari szövetkezetnek. Ám ahhoz, hogy újabb és újabb nagy be­ruházások létrejöjjenek, elen­gedhetetlenül szükséges, hogy minden gazdasági egység a rá kirótt összeget befizesse az ál­lamkasszába. Minél, korszerűb­ben, eredményesebben termel, annál könnyebben megteszi és a saját fejlesztésére is többet fordíthat. Nem egyszerűen az emberek óhaján múlik, tehát a munka­idő-csökkentés, hanem sók-sok összetevőn. És talán furcsának tűnik, ha azt mondom, hogy a több szabad időn is. Erre nem­csak a pihenés, hanem a tanu­lás, az egyre gyorsabban fejlő­dő technika megismerése szem­pontjából is szükség van. Mert hozzáértő ember nélkül a technika mit sem ér. Ma még 8 órában gondolkoz­nak a legtöbben. Amikor pél­dául egyes* vállalatok vidékre telepítenek valamilyen üzemet, régi elavult technikával szere­lik fel. Szinte manufaktúrát létesítenek, ahol még 8 óra alatt sem lehet az átlagszintet elérni. Ezzel „tartósítják” a 8 órai munkaidőt. Korszerű gé­neken pedig talán négy órai foglalkoztatás mellett is maga­sabb termelési eredményt ér­nének el. A z emberek nem „foglal­kozni”, hanem keresni akarnak, mégpedig rövidebb idő alatt többet, ami csak a technika fejlesztésével érhető el. Törekvésük nem hátráltat­ja, hanem elősegíti a fejlődést, ha megértik, hogy ez rajtuk is múlik. És eszerint dolgoznak, „sürgetik” az időt. Pásztor Béla radságos művelet volt, amely­nek kedvezőtlen hatása volt a bánya termelékenységére és- emeltfe az üzemköltségeket is. Fél évi kísérletezés után most elkészült a gépi szállítóberende­zéssel^ ellátott különleges ke­mence, amelynek segítségével évente 30 000 méter furócsövet lehet „beüvegezni”. A prototí­pust az egyik krosnói olajbá­nyában helyezték üzembe. Egy méter cső üvegréteggel történő bevonása mindössze 15 percig tart. A szakemberek folytatják a további kísérleteket, amelyek célja a már beüvegezett csövek hajlítási és hegesztési módszeré­nek kidolgozása (jelenleg még csak mechanikusan vághatok szét), valamint a különböző faj­tájú és formájú műszaki szerel­vényeit üvegréteggel való bevo­nása. ' Szüneteltetik o paradicsom és paprika exportját Évfordulóm készül a Balassi együttes Fennállásának 25. évforduló­jára' készül a többszörösen ki­tüntetett békéscsabai Balassi nemzetiségi táncegyüttes. Au­gusztusban gazdag jubileumi programot bonyolítanak le, amelynek fénypontja az egész estét betöltő új műsor lesz. A közelgő Petőfi-év tiszteletére bemutatják többek között a „Befordultam a konyhára” cí­mű Petőfi költeményre készí­tett tánckoreográfiát. A nemzetiségi együttes első koreográfusa Rábai Miklós Kossuth-díjas volt, akitől ma is sok segítséget kapnak munká­jukhoz. A 25 év alatt 1 500 fel­lépésük volt. s 25 alkalommal szerepeltek- külföldön. Bőséges lesz a jövő héten a | burgonyaellátás, a ZÖLDÉRT j prognózisa szerint. A nyári ara- j tási munkák nem gátolják a j nyári burgonya felszedését, a! betakarításra kerülő mennyiség j bőségesen fedezi a 300 vagonos országos igényt. Nem fog hiá­nyozni a boltokból a vö­röshagyma sem. sőt megin­dul a hagyma exportja is. Meghaladja a fogyasztók igé­nyeit a fejeskáposzta és a fő­zőtök kínálata is. A fejeskáposz­ta egy részét tartósítják, illetve kapros káposztaként mint olcsó savanyúságot hozzák forgalom­ba. Viszont előfordulhat, hogy a jövő héten a zöldbab-kínálat nem fedezi a 20 vagonos szük­ségletet. A prognózis szerint ro­hamosan közeledik a lecsósze­zon, a két legfontosabb „alap­anyag” a paradicsom és a pap­rika ára egy hét alatt csaknem egyharmadára csökkent, a para-. dicsőmé 28 forintról. 9.60-ra a zöldpaprikáé ugyancsak 28 fo­rintról 12.60-ra. A lakosság jobb ellátását célozza, hogy a jövő héten szüneteltetik a pa­radicsom és paprika exportját, mindaddig, amíg nem lesz ele­gendő áru a hazai fogyasztók részére. A gyümölcspiacokon to­vábbra is a sárgabarack a slá­ger. Az országos hálózat ellátá­sára 40 vagonnal szállítanak, s nagyobb mennyiséget exportál­nak. őszibarackból 180 vagon a lakosság igénye, ezt fokozatosan beérő új fajtákkal elégítik ki. Nem lesz viszont megfelelő az ellátás nyári almából és körté­ből. A gyümölcsellátásban mu­tatkozó nehézségeket, ha meg­késve is, de némileg pótolja a sárga- és a görögdinnye meg­jelenése a piacon. Tehenészet futószalagon IXagyon kedvezőtlen idő­pontban írunk a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz tehenészeté­ről, szarvasmarha-tenyésztésé­ről. Itt ugyanis a magyar tarka marhát teyésztik. E fajta fölött 20 év óta, de az utóbbi időben jegyre erőteljesebben húzzák a lélekharangot. A szarvasmarha, tenyésztés „tudorai” azt mond­ják, hogy ez a fajta nem jó. Ke­vés tejet ad. A tsz-ék tehené­szeteiben — Békés megyei átlag — 2200—2400 liter tejet fejnek évente tehenenként. A tejterme, lés ráfizetéses. Nem ösztönözte a gazdasági vezetőket semmi sem arra, hogy a magyar tarka állománytól 4000 liter tejet fej­jenek! Mert a magyar tarka tej­termelése igen alacsony színvo­nalú, azt mondják, hogy ezzel a fajtával nem érdemes foglal­kozni. Többen vitatják e fajta hús­termelő képességét is. Valószínű, hogy ezek az emberek nem ta­nulmányozzák a külföldi szak­íród álmát, így különféle össze­hasonlító kísérletek alapján nem rendelkeznek olyan információk­kal, amely szerint — többek kö_ között Nyugat-Európában — a magyar tarka marhát a világ legjobb hústermelőjének tartják. Húsát márványozottságával, a világ legjobb minőségű húsának tartják. A külkereskedelmi szer. vek által felkínált készletet — élő- és vágottmarháből — jó pénzért felvásárolják. Egysze­rűen nem tud a magyar mező- gazdaság annyi marhahúst ter­melni ezzel a fajtával, ameny- nyit az igényes külföld ne ven­ne meg. A fajta feletti vita, mint az előzőekben már kifejtettük, húsz éve tart. Azóta igazán lehe. tett volna ebből a magyar rög­höz tartozó fajtából egy olyan tej- és hústermelő típust kiala­kítani, amely a „tudorok” igé­nyeinek is megfelelne. De hát könnyebb vitatkozni, fecsérelni az időt és a szót, mint hozzálátni és folytatni azt a következetes tenyésztői munkát, amely végső soron e két cél eléréséhez vezet. A mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz-ben mindössze 3 éve folytatnak következetes szelek­ciót, majd most kezdik el a te­nyésztői munkát egy tájfajta te­héntípus ' kialakítására. Sás Menyhért, a közös gazdaság fő­állattenyésztője elmondta, hogy a szövetkezet istállóiban 350 ma­gyar tarka tehenet gondoznak, melyektől a múlt. esztendőben im mm 1973. JÚLIUS 16. átlagosan 3870 liter tejet fejtek ki — ezt értékesítették — 3,93 százalékos tejzsírral. Ezeket az adatokat a Békés megyei Törzs­könyvi Felügyelőség állította össze, ellenőrzései során. Kovácshásán 3 év alatt a háztájiból felvásárolt üsző- és te. hénállományból csupán szelek­cióval olyan állományra tettek szert, amely egyedenként ebben az esztendőben már 4000 liter tejet ad? Ha ehhez hozzászá­mítjuk a borjútejet, akkor ezt a hozamot több száz literrel kelle­ne növelni, mint ahogyan ezt teszik más fajta állomány ese­tében is. Ezzel az eredményűk­kel 1971-ben a megye legjobb tehenészete címet érdemelték ki. Megelőztek több olyan álla­mi gazdaságot, amely az utóbbi évtizedben — országosan — a legjobb szarvasmarha-tenyésztő volt. Mezőkovácsházán lényegé, ben ebben az esztendőben kez­dődik el a tenyésztői munka. Egyelőre nagy vita van azon, hogy a tehenek fedeztetését mi­lyen fajta és tejhátterű bikára tervezzék. Felkínáltak részükre ugyanis nagy tejhátterű lapály­bikát, de ez az utódok tejzsírter- melésén 0,4—0,6 százalékot ran. tana. Ez azt jelenti, hogy a pá- roztatásból származó tehenektől 3,93 zsirszázalék helyett csak 3,2 —3,3-at fejnének. Ugyanakkor a tejhozam 4000 liter fölött nem növekedne a zsírcsökkenéshez képest arányosan. A tsz főállat­tenyésztője ezért most olyan ja. vító hatású bikát1 keres, amely megőrzi az utódoknál a 4 száza­lék körüli tejzsírtermelő képes­séget, ugyanakkor a tejtermelés is valamelyest növekszik. A te­nyésztői munka Mezőkovácshá­zán azt jelenti, hogy kialakítják a családvonalat. Nagy tejhoza­mú, 4 százalék körüli tejzsírt adó egyedeket válogatnak ki, melyek a tájfajta bélyegeit ma­gukon viselik és ezeket megkü­lönböztetett ’ gondossággal te­nyésztik. A 350 tehénből — na­gyon szigorú vizsgálattal — mindössze 15—20 család kiala­kítását tervezik. • A tehenészet itt máris futósza­lagon. van. Ez azt jelenti, hogy a Henrik-majori szakosított tele­pen külön épületben tartják a tejelő állományt, külön épület­ben készítik elő ellésre az egye­deket és nagyon nagy körülte­kintéssel, tisztán tartott ellető­ben elletik le a teheneket. Az ehetőből az újszülött a mestersé­ges borjúnevelőbe, iAnen a nö- vendékiisző-istállóba, illetve a Katalin-majori hizlaldába kerül, amennyiben tenyésztésre alkal­matlan, a bikákkal együtt fel­hizlalva értékesítik. A növen­déküsző a vemhesítőbe. a vem- hesítőből pedig az ellésre előké­szítőbe kerül. És a kör azután új. fa kezdődik. Ezzel a nagyon szi. gorú és következetes tenyésztési módszerrel 1971-ben másfél mil­lió fc*ánt tiszta nyereséget ho­zott az ágazat. A tejtermelés és a hízómarha-nevelés Mezőko. vácsházán tehát jövedelmező. A Henrik-majori sza­kosított telepen a laikus szemé­vel is lemérhető a gondosság. Az itt dolgozók munkaszeretetét di­cséri az a rend és tisztaság, amellyel egyre több helyen ta­lálkozik az ember. A friss mész. illattól és klór szagától arra le­het következtetni, hogy a legve­szedelmesebb szarvasmarha-be­tegségeket, a TBC-t és a brucel­lózist sikeresen távol tartják az állománytól. Különben mindkét betegségtől mentesek jószágaik. Tekintettel arra, hogy a házi törzskönvet két éve vezetik és már rendelkeznek a családte­nyésztéshez szükséges adatok jó részével, szeretnének a törzste­nyésztő gazdaságok sorába lépni. A Békés megyei Állattenyész­tési Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi az itt folyó munkát. Valószínű, hogy a közeljövő­ben a törzstenyésztő gazdaságok közé sorolással elismeri majd Sás Menyhértnek és munkatár­sainak törekvését, melyet a ma. gyár tarka szarvasmarha neme­sítésében, egy gazdaságos tartás, technológia kidolgozásában, a fajta kiváló tulajdonságainak elismerésére magánszorgalom­ból, jövedelmezően folytatnak. Dupsi Károly Jó szakma — jó kereset A GYULAI SZABÓK KTSZ felvesz női dolgozókat 17—45 évig Betanulási idő 2 hét, melyre betanulási bért fizetünk, utána véglegesít­jük, szövetkezeti tag lesz, teljesítménybérezéssel. MEGTANUL VARRNI 3 év múlva szakmunkásvizsgát tehet. 44 órás munkahét, vásárlási kedvezmények. Jelentkezés személyesen: Gyulai Szabók Ktsz, Városház u. 7. személyzeti vezetőnél. Beüvegezett fúrócsövek

Next

/
Oldalképek
Tartalom