Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
Bővítik az óvodát Csorváson Csorváson az óvodában 40 dolgozó szülő gyermekének az elhelyezését nem tudták eddig biztosítani. Tavaly ősszel százhatvanhat óvodáskorú közül 136-ot vettek fel, de zsúfoltság van, ’ mert csak 120 gyermek számára van hely. A községi tanács megoldást keresett. Az elnök tárgyalt az iskola igazgatójával, a gazdaságok és az ÁFÉSZ vezetőivel, akik valamennyien felajánlották segítségüket. A^ Ady Tsz 10 óvodai asztalt, a Vörös Október Tsz 50 széket, a Petőfi Tsz játékokat, a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár 30 takarót, az orosházi Üveggyár játékszekrényt és olajkályhát, a Felsőnyomási Állami Gazdaság jétékszekrényt és szőnye-. get, a helyi ÁFÉSZ olajkályhát, és szőnyeget vásárol, a Kossuth •Tsz pedig rendbehozat 50 csővázas gyermekfektetőt. A legtöbbet természetesen a tanács vállalja magára: községfejlesztési alap megtakarításából bővíti az óvoda épületét és biztosítja az étkezést. A tantestület gondoskodik óvónőről és dajkáiról. Az építkezés már befejezés előtt áll. Nemsokára berendezik az új helyiségekét és szeptember 1-én be is népesítik. A szülők napközben nyugodtan dolgozhatnak majd, mégpedig azokban a gazdaságokban, üzemekben, amelyeknek segítségével bővült az óvoda. Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek! Ezzel a címmel jelent meg a Népszabadság kiilönkiadvá- nya, amely az olvasók kérdéseire válaszolva közérthetően ismerteti szinte az egész lakosságot érintő nyugdíj-szabályokat. A kiadvány tájékoztatást ad a dolgozók társadalombiztosítási nyudíjrendszeréről, a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti tagok nyugdíjrendszeréről, s a kisiparosok kölcsönös nyugdíjbiztosítási rendszeréről, amely ma már a magánkereskedőkre is érvényes. A Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek! cím egyben azt is jelenti, hogy a kiadvány a jogszabály-ismertetésen túl példákkal, magyarázatokkal segít eligazítani a bonyolultabb problémákban, olyan határesetekben, amelyekre a jogszabály nem térhet ki, de az élet választ kíván. A kérdés-felelet forma módot ad rá, hogy az olvasó szinte személyre szóló tanácsot kapjon mikor, hogyan, milyen feltételek mellett élvezheti a nyugellátás különböző juttatásait. A kiadvány ára 4 forint, kapható a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél. TELEVÍZIÓ OLIMPIA NINCS VESZTES — CSAK NYERTES! 200Ft-ős vásárlási utalványt ajándékozunk július 15-től, minden nálunk vásárolt televíziós készülékhez! (ORION és VIDEOTON tv, mintegy 20 típus) NINCS VESZTES — CSAK NYERTES! Várják az Univerzál villamossági szaküzletek: BÉKÉSCSABÁN, Tanácsköztársaság útja 1D. OROSHÁZÁN, Kossuth u. 2. GYULÁN, Szabadság tér 2. SZARVASON, Szabadság u. 42. 200 Ft-os ajándékutalvány Díjtalan házhoz szállítás OTP-ügyintézés _____________________________ 413531 Ha óvodákat építünk, kollégiumot is tudunk! h árom hónappal ezelőtt „Lenni vagy nem lenni?" címmel glosszát írtunk a vésztői gimnáziumról. Arról a modern, pompás új iskoláról, melyben nyolc tanterem, biológiai, kémiai, fizikai előadó, műhelyterem, tornaterem, 80 négyzetméter alapterületű KISZ- klub, konyha, étterem várja a diákokat most ősszel is, hogy megkezdjék, vagy tovább folytassák középiskolai tanulmányaikat. A baj azonban ott kezdődik, hogy a vésztői gimnázium egyre jobban elnéptelenedik és nemcsak azért, mert a demográfiai hullám mélypontján vagyunk, hanem másért ii. Az igazgató nem kongatott ugyan vészharangokat, de azért \ tárgyilagosan megállapította, hogy ha ez így megy tovább, akkor Vésztőn nem is a távoli jövőben becsukhatják a középiskolát,. Az ember először nem hisz a fülének, aztán — ahogy elébe sorakoztatják a tényeket — kénytelen belátni, hogy manapság is előfordulhat ilyesmi és a megelőzés nagyon is helyénvaló törekvés. De hogyan lehet megelőzni egy iskola lassú sorvadását? Diákokat kötéllel idevonszolni, hol van az már?! Szépen végigvinni a még meglevő osztályokat, és becsukni a kapukat? Én azt hiszem, jól hiszem, hogy a vésztői gimnázium tantestületét és vezetését nem ilyen fából faragták. Mondják, hogy Vésztőn kívül két községből iskoláznak be: Bélmegyerről és Okányból. Általános gimnáziumba járni azonban nem valami vonzó, és nem divatos. Mert ki cáfolná azt, hogy a divat nem számít? Nagyon is sokat számít, a vésztői gimnázium a bizonyíték erre. Az igazgató így összegezte: „Olyan szemlélet is van, elsősorban a társadalmi rétegekben, ahol nem gond a pénz: Az én gyerekem csak nem Vésztőn jár gimnáziumba, ahová mindenki gyereke jár?! Ezek a szülők aztán Bekéscsabára, Makóra, Debrecenbe járatják a gyerekeiket. De ha kollégium lenne, akkor nem lennénk kénytelenek csak a vésztőiekre és néhány okányi, bélmegyeri gyerekre számítani, jöhetnének ide távolabbi vidékről is. Mert az eredmények azt bizonyítják, hogy nem rosSz iskola ez. 1967 óta 130 itt érettségizett tanul az ország különböző felsőfokú tanintézetében.” Végeredményben tehát — a kollégium. Most a vésztői gimnáziumban ezt tartják a legkézenfekvőbb mentőötletnek, mert egyre csak azt hajtogatja mindenki: 1969-ben gimnáziumot építünk 9 millióért és négy év múlva már nincs rá szükség?! Kollégium. Már utána néztek a dolognak. A gimnázium régi épülete roppant alkalmas lenne arra, hogy ott megszervezzék a vésztői középiskolás kollégiumot, ahová aztán jöhetnének a diákok, ahonnan csak jönni szeretnének és tehetségesek, alkalmasak a középiskolai tanulmányokra. Az a bizonyos régi épület üres. Illetve talán két helyiségében van valami iroda. Közművesített, egészséges épület, a jószerencse is kollégiumnak teremtette. Mit lehetne tehát tenni? Miután a párt Központi Bizottsága júniusi ülésén a közoktatás dolgait tárgyalva, határozott állásfoglalás született: „Oktatásügyünk továbbfejlesztését a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom hazai kibontakoztatása sürgetően igényli.” És akkor sor- vadozhat egy gimnázium, mert elzártsága miatt, és azért, mert nincs kollégiuma, képtelen beiskolázni annyi diákot, amennyi" — elnézést — a kapacitása ? A kérdésekből, még ha olyan dramatikusak is, nem lesz kollégium. A harangok félreveréséből sem. És csak pénzből sem, ha nincs mellette akarat, amely megingathatatlan. Mondják, hogy mennyi óvodát építettünk az utóbbi időben társadalmi erőből. Üzemek, termelőszövetkezetek adták súlyos ezer és ezer forintjaikat, hogy dolgozóiknak kevesebb legyen a gondja, hogy a gyerekek jó helyen lehessenek és felkészítsék őket majdan az általános iskolára. Innen már csak egyetlen lépés a kérdés: üzemeink, termelőszövetkezeteink, és a többi: nem támogathatnák — kollégiumok építését, kialakítását is? Miért ne? Ebben senki és semmi nem akadályozná őket, csak egyetlen dologra van szükség: felismerni és kibővíteni a társadalmi segítség lehetőségeit! Hivatalos adat, hogy egy középiskolás diák évi kollégiumi ellátása 10 ezer forint. Ehhez még a szülő fizet kb. évi 3 ezret, természetesen ez* átlagösszeg, van aki többet, van aki. kevesebbet. Tehát összesen 13 ezer forint. Négy éven át az 52 ezer. Melyik üzemnek nem éri meg, ha néhány tehetséges munkásgyereket ő maga iskoláztat, és küld tovább később egyetemre, főiskolára? Vagy melyik termelőszövetkezet nem tehetné meg azt, hogy egy-két fiát elküldi: tanuljon, csak az a dolga, a többit a közösség — tehát a társadalom — vállalja?! Ilyen kezdeményezés kellene Vésztőn is, ' hogy — talán a legminimálisabb — húsz főnyi létszámmal mához egy évre megnyithassák a középiskolás kollégiumot. A húsz diák mellé még az is elég, ha a gimnázium néhány nevelője másodállásban vállalja a- kollégiumi nevelőtanár szerepét. Ha Vésztőn talán kollégium lesz, huszonegynéhány férőhelyével csepp lesz a tengernyi igényben. De ez a csepp is valami erre a huszonegynéhány kollégiumi helyre is nagy szükség lenne. Azért is, hogy több tehetséges gyerek tanuljon tovább, mégha a tanyavilág legtávolabbi zugából jön is, és azért, hogy a vésztői akkor 9 milliós iskola — iskola maradhasson. Sasa Ervin Olaszország?! Még mit nem! Éppen az hiányozna neki, hogy egy rendőrségi hajó feltartóztassa. Alfred Flessburger kölni gyógy, szerész, amint embereket esem. pész pont Jugoszláviából... Teljesen elment a nő esze?... Ha már a bánónő felismerte és itt kellett maradnia, eljátszogatott az unokájával... Flessburger csettintett a nyelvével. Az öregasszony követelését dehogy teljesíti, ha most ad neki pénzt, holnap azzal jön, adjon még.-Ez képes a bulldogfejű új. ságíró révén megkerestetni Kölnben is. Ludger Westricket a háború után nem vonták fele. lősségre, bár a neve szerepelt a háborús bűnösök-listáján. A bonni kormány koalíciójában a gazdasági államtitkárságig vitte, később a kancellári hivatal államtitkára lett. Jó kis hecc lennne, ha Ludger megtudná, Ehrenburgi Bayer Olga él még és piszksló- dik. Mit. tenne Westrick? Nem fizetne, hanem megkísérelné a felelősséget a Gestapóra kenni. Flessburger arca egyre zordabbá vált a lehetőségek latolgatása során. A szerelmi kaland édes sóvárgása lassan megszűnt, és helyébe a józan ész követelése lépett. Ludger, Gerhardt Ruter és a társai mindent Clo- diusék és dr. Werner Daitz, va. lamint Hugenberg nyakába varrtak. Maga Veesenmayer is utál- kozva jelentette ki: — Semmi közöm a Gestapóhoz. Bezzeg a pénz meg a hatalom, az kellett. A gestapósok közül pedig, aki nem tudott idejében eltűnni, azt kiadták, hogy saját bőrüket Szüts Dénes: Ö\<p V Ji OSSÁG? n Kansiná utcában I r*3*nu XXXVII. Flessburger az emlék feltűnésekor nagyot sóhajtott. — Hej, azok az esztendők! Az épületből kilépve ragyogó napsütés fogadta. A kövek, az aszfalt csak úgy ontották a hőséget. A város tele volt német csapatokkal. Flessburger elnézte a katonákat; mind jókedvű volt, büszke és öntudatos. Gruberrei kocsiba’ ültek. A Place de l’Operán keresztül a Porte-Saint-Denis felé indultak. Egy szűk, nagy kockakövekkel kirakott utcába kanyarodtak be, s hatalmas, megfeketedett bádoglemezzel burkolt kapu előtt álltak meg. Gruber jókora vas- gombot húzott meg, bent. valahol a ház mélyén csengő kolom- polt. Nemsokára sietős léptek hallatszottak, s egy kövér, undorítóan olajos képű, koszosán ösz- szeragadt hajú asszony nyitott ajtót. — Áh, Sturmbahnführer úr! Éppen a legjobbkor. Új kis bogárkák érkeztek... Pszt... és egy fiú is... Nagyon helyes, mint egy nyulacska. Gruber félretolta a madame-ot és elindult a világoskék tapétával borított folyosóra. Egy hali- szerű helyiségbe értek. Az asz- szony 1935-ös évjáratú Vouv- rey-t bontott neki. Gruber állandóan lovaglópálcát hordott magánál, azzal ütögette a csizmáját, s közben a francia kuplerájok otthonosságát ecsetelte. — Végigjártam már Brüsszel, Amszterdam, Hága és Varsó hasonló intézményeit, de ekkora választékot sehol. sem találtam!... A német nők túlságosan nehezek ezekhez képest. Gruber előadást tartott a mór stílusról, az arab lánykákról, akik nemsokára meg is jönnek. ...Flessburger töltött magának. — Az a Gruber jól kifogta magának Párizst, bezzeg őneki csak Pest jutott. Ott sem volt azért rossz, de Párizs mégiscsak más. El kellene mennie most Párizsba. Vajon áll-e még az a ház, és mi van benne?... Mindegy, előbb ezt az ügyet kell rendbe raknia. Ez az asszony remek nő, kitűnő szerető lenne belőle. De az árukapcsolást nem szereti. Szászné azzal állt elő, hogy vigyék magukkal a bárónőt és talán a férjét is.... — Hohó! — Flessburger elnevette magát. — Még mit nem?... Franciásan szólva: egy petite liaison. Egy kis friss keleti fűszer, az még megjárja, ha már ilyen peches volt, de nem keveredhet egy olyan ügybe, aminek nem lehet látni a végét. Bármennyire is kellemes dolog lenne viszonyt kezdeni ezzel az asz- szonnyal, sajnos nem teheti.
