Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
2 Kádár János fogadta Fidel Castrőt Kemény összecsapások Kontum térségében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP KB székházában fogadta dr. Fidej Castro Bűzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felv. — KS) Moszkva A NATO miniszteri tanácsának bonni ülésszakáról közzétett közleményt Moszkvában igen biztatónak ítélik. A Pravda ugyanabban a csütörtöki számában, ahol egy teljes oldalon idézi a Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülésén a szovjet—nyugatnémet szerződés ratifikálásával kapcsolatban elhangzott beszéAz egynapos hivatalos lengyel- országi látogatáson tartózkodó Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön délelőtt udvariassági látogatást tett a Belwederben Henryk Jablons. ki államelnöknél, majd röviddel ezután folytatódtak a szerdán délután megkezdett lengyel- amerikai tárgyalások a kétoldalú együttműködés és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Nixon csütörtökön délután elutazott Varsóból. A tárgyalásokról közös közle. ményt adtak ki, amelyet Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke írt alá. „A két fél — hangzik a közös közlemény — hasznos véleménycserét folytatott a különös érdeklődésükre . szá- mottartó nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb problémái, ról. A megbeszélések őszinték, tárgyszerűek és konstruktívak 2 emjamms 1972. JŰNIUS 2. Csütörtökön, a dél-vietnami hazafiak által indított egybe- I hangolt támadás harmadik hó- I napjában a legkeményebb öszdeket, kommentálja a bonni köz. leményt is. A moszkvai lapok a bonni ülésszak legfontosabb eseményeként említik azt a tényt, hogy a NATO miniszterei elhatározták az európai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítésének megkezdését. .Ez a NATO-ta- nács most véget ért ülésszakának alapvető határozata — írja a Pravda. voltak. Az egymás álláspontjának jobb megismerésére, valamint a kétoldalú kapcsolatok bő. vítésére és elmélyítésére irányuló törekvés jellemezte őket. Nixon elnök meghívta Edward Giere- ket, Henryk Jablonskit és Piotr Jaroszewiczet Egyesült Álla- mok-beli látogatásra. A meghívást megelégedéssel elfogadták, Belgrad Csütörtökön a jugoszláv fővárosban magyar—jugoszláv tárgyalások kezdődtek a két ország tudományos, művelődésügyi és kulturális együttműködésének kétéves münkatervéről. A megbeszéléseket magyar részről dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, jugoszláv részről Milos Poljansek, a szlovén képviselőház oktatásikulturális tanácsának elnöke vezeti. Trpe Jakovleszki, a jugoszszecsa pások a központi fennsíkon levő Kontum tartományi székhelyen és annak környékén voltak. Jóllehet a saigoni hadvezetőség az itt folyó harcokról nap minit nap „győzelmi” jelentéseket közöl, hírügynök- ségli beszámolókból kitűnik, hogy a felszabadító erők a város északi és északkeleti térségeiben szilárdan tartják állásaikat. A városban tartózkodó egyik amerikai tanácsadó az AP tudósítójának szerdán kijelentette: Ha nem lenne az amerikaiak tűzereje, akkor a városit már régen teljes egészében fel kellett volna adni. Más tanács1- adók ehhez hozzáfűzték: nem akarják bírálni a kormány csapatok morálját, de tény, hogy egyszerűen nem hajlandók a kezdeményezésre. Más szavakkal ez annak beismerését jelenti, hogy a saigoni kormányka- tomák nem szívesen harcolnak a népi erőkkel. A Saigontól 90 kilométerrel északnyugatra levő An Loc tartományi székhely térségében 54. napja tartanak a kemény összecsapások. A saigoni kormány- csapatok felmentő serege még mindig nem tudott kapcsolatot teremteni a vároB helyőrségével és a kormánycsapatok sorait a népi erők szinte állandó tüze tizedeli. Csütörtökön virradóra a légi erődöknek nevezett amerikai B—52-esek hűsT raja mindenekelőtt Qang Trl, Kontum és An Loc térségét támadta. láv szövetségi kormány tagja csütörtökön Belgrádban fogadta Orbán Lászlót. Hazánkba látogat Indira Gandhi A Magyar Népköztársaság kor. mányának meghívására Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke 1972. június 20— 23 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Kubai jegyzetek Szürkéskék sima a tenger, fürdésre csábít a rekkenő hőségben. De azután eszembe öt- llk Hemingway öreg halásza, a nagy hal és a zsákmányt íe- kopasztó ragadozók. Szégyen ide, szégyen oda, mégiscsak megkérdezem újdonsült kubai barátomtól, nincs-e cápaveszély a környéken. — A cápáktól nyugodtan meg. fürödhet, errefelé legalábbis nagyon gyávák, elkerülik az embersokaságot. A nagytestű fekete mániákról és a kisebb, fürge barracudákról már nem mondhatom ezt, harapásuk és mérgük sok kellemetlenséget tud okozni... Szerencsére a tiszta tengervízben messziről észre lehet venni közeledtüket. van idő a fürdés abbahagyására, vagy ellenintézkedésekre. Egy pillanatnyi szünet következik, azután magától értetődő természetességgel, ahogyan Kuba hétköznapjaiban is kapcsolódnak a problémák, hozzáfűz még egy mondatot: — Megtanultuk kiismerni a minden rendű és rangú ragadozókat, védekezni is képesek vagyunk ellenük... A célzás félreérhetetlen, a nagy szomszéd, az Egyesült Államok közelségére utal. Az amerikai hadihajók és harci repülőgépek rendszeres őrjáratokat folytatnak a karibi vizeken és a száztíz négyzetkilométeres guantanamói támaszpont továbbra is ott terül el beékelődve Kuba testébe. Jellemző, hogy a több, mint hetven esztendős bérleti szerződés értelmében az amerikaiak annyit fizetnek a területért, mint egy használt Ford kocsi ára. Nagyarányú, közvetlen támadás az utóbbi időkben nem történt, a Disznók öblében, Playa Gironnál történt sikertelen partraszállás emléke máig kísért Washingtonban. Gyakran előfordulnak azonban különböző provokációk, s május elsejei beszédében Fidel Castro ismét kénytelen volt kitérni ezekre, megfelelő ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. Az invázió veszélyének elhárítása — amelynek alapvető tényezői a kubai nép forradalmi szelleme és a szocialista világ szolidaritása — nem oldott meg minden nehézséget. Az új társadalom építése seholsem! könnyű, de Amerika első sza- \ bad földjén különösen sok nehézséggel kellett és kell megküzdeni. Az Egyesült Államok után annak idején Kubában valósították meg másodjára a színes televíziós adásokat — természetesen egy szűk kör és az amerikai túristák számára — ugyanakkor saját erőből gombostűt sem voltak képesek gyártani. Jellegzetesen monokultúra uralkodott a szigeten, nem is hívták másként csak cukorszigetnek, s legfőbb exportcikkének ára Washington kényétől-kedvétől függött. Jelentős élelmiszerbehozatalra is szorultak, de a trópusi körülmények között még hűtőházakkal is alig rendelkeztek, miután a száznegyven kilométernyire fekvő floridai partoktól naponta indultak az áruszállító hajók, Maga Havanna aféle hétvégi „kisegítő” volt az amerikaiak számára: hatszázezren éltek a különböző kiszolgáló iparokból, a játékkaszinóktól a bordély házakig. Ahol ma f Tropicana mulató műsorában gyönyörködnek esténként, ott volt a világ egyetlen olyan játékbarlangja, ahol nem volt felső tét, tehát pillanatok alatt akármilyen összeget el lehetett veszteni... A kubai forradalom után az egész gazdasági és társadalmi struktúrát át kellett alakítani — teljes amerikai blokáddal, és a környező latin-amerikai országok felé „egészségügyi zárlattal” súlyosbítva. Elmondani is nehéz, mi mindent kellett rö. vid idő alatt megvalósitaniok Lerakni az ipar alapjait, sokoldalúvá tenni a mezőgazdaságot, nem megfeledkezni az évente még mindig 7—800 millió dolláros bevételt jelentő cukornád-termesztésről, utakat építeni, kialakítani a tengeri flottát, felszámolni az analfabetizmust, megjavítani a közegészséget, enyhíteni a lakásgondokon, s nem utolsó sorban biztosítani az ország védelmét. (Ez valóban össznépi ügy, a hadsereg mellett három és félmillió ember tagja a CDR-nek, a Forradalom Védelmére Alakult Bizottságoknak.) Mindez óriási erő-, anyag, és emberösszpontosítást követel. Kuba földje olyan termékeny, hogy a kísérletként elültetett szőlőt évente kétszer szüretelhetik és van termék, amiből háromszor arathatnak. Csakhogy ugyanilyen buján nő a gyom és gaz, az átlagosnál gyorsabban terjednek el a kártevők és növénybetegségek, a trópusokon különösen szeszélyes az időjárás. Az elmondottakból következik, hogy Kubában ma még alapvető jegy- és fejadagrendszerrel kell biztosítani minden család számára a legszükségesebb élelmiszereket és iparcikkeket. A jegy nélkül kiszolgáló vendéglők, éttermek — az elmúlt hetekben százhatvan új helyiséget nyitottak meg — általában zsúfolásig tömve vannak, néha bizony jóelőre sorszámot kell kérni igénybevételükhöz. De szemtanúként hi- vatkozhatom rá: jártam másutt is Latin-Amerikában s már most Kubában találtam a legkiegyensúlyozottabb viszonyo. kát. Nem láthattam a luxusnak, gazdagságnak nyomait, ' mint másutt — de az iszonyú szegénységét sem. Természetesen a fejadag szerinti elosztást szükséges átmenetnek tartják. Kuba nincs egyedül — a szocialista világrendszer tagja, elsősorban a Szovjetunió, de a többi szocialista országok is mindén tőlük telhető segítséget megadnak számára. Fidel Castro körutazása — amelynek során elsőízben hazánkba is ellátogat ;— tovább erősíti ezeket a szálakat. Ez pedig biztosíték arra, értsenek belőle a Kuba partjai körül ólálkodó cápák és kalózok is, hogy Kuba Amerika szabad földje és az is marad ... Réti Ervin A felnövekvő nemzedék: kubai gyermekek egy santiagói óvodában. A NATO-közlemóny moszkvai visszhangja Nixon elutazott Varsóból Közös közlemény Magyar-jugoszláv kulturális együttműködés Cápák és hadihajók
