Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
Szállítják a ciroktermesztés gépeit X eiroktermesztés továbbfejlesztésére új, nagyteljesítményű külföldi betakarító gépeket vásárolt az ÁRTEX a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség kezde ményezésére. Az Olaszországból szállított Peruzzó cirokszakáll fésülő gépek kiváló minőségű munkájukkal meghódították a mezőkovácshází járás ciroktermesztő szövetkezeteit. Tavaly ősszel már kettő ilyen típusú géppel dolgoztak az idén tíz gépet vásárolnak a szövetkezetek a CITÉV támogatásával. A Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség ajánlására a külkereskedelmi szervek Dániából ken. dervágő-gépet hoznak be, melyekkel a rövidszárú, hosszú szalkállú cirok betakarítását szervezik meg. Az így betakarított cirokszakáll a száron marad, s azt a Peruzzö-gép vágószerkezete távolítja el szakáll- fésülés közben. Ezzel az egyik legmunkaigényesebb feladatot, a fejelést a betakarítás során mellőzni tudják. A tsz látja el zöldséggel Dombegyházát Az utóbbi évtizedben saját termelésű zöldségellátásra rendezkedett be Dombegyház. A helyi Petőfi Tsz vállalta, hogy a község lakosságát, az állami gaz. daságot, a bölcsődét, az óvodát és az ÁFÉSZ üzleteit saját termésű, friss zöldséggel látja el. Fülöp Sándor tsz-elnök hasznosnak és jövedelmezőnek ítélte a vállalkozást. Ezt többek között az is tanúsítja, hogy a korábbi években nyolc holdon kertészkedtek, s az idén már 12 holdat hasznosítanak zöldséggel. Jelentősen bővítették a választékot zöldáruból, sőt burgonyát is tér. mesztenek. Fólia alatt hajtatnák zöldpaprikát, uborkát, karalábét és zöldhagymát. így a dombegyháziak ugyanakkor juthattak friss zöldséghez, mint a városban lakók. A mérleg kéi oldala Lucernalisztkészítő üzem Újkígyóson Már megtartották a próbaüze. melést az újkígyósi Aranykalász Tsz forró levegős lucerna- szárító és lisztkészítő üzemében. A szövetkezet 2 millió 100 ezer forintot költött az új beruházásra, amely a növekvő közös állatállomány takarmányellátását teszi biztonságossá. A prómaüze- melés után kisebb utómunkálatok akadtak, de ezeket rövidesen befejezik és a lucerna második növedékét Újkígyóson már lisztnek dolgozzák fel. Bozó József, az Aranykalász Tsz elnökhelyettese azzal indokolta a lucernalisztkészítő üzem építését, hogy az utóbbi években egyre drágul az abraktakarmányokban használt fehérje alapanyag. Lucernaliszttel kiválóan pótolható a drága importból származó nyersanyag s így Újkígyóson is elő tudják állítani majd azokat a keverék-takarmányokat, melyekbe a szokásosnál több fehérje szükséges a sertés- állománynak és a szarvasmarháknak. Felveszünk 16 évet betöltött fiatal lányokat és asszonyokat újonnan létesített, korszerű üzemünkbe, kétmű- szakos munkahelyre. Könnyű, tiszta, ideális műn’-Hvjjimények. Fizikai dolgozók részére vidékieknek szállást biztosítunk. Jelentkezés: Dűlnie] °GV BudapeSÜ Palma Gumigyár, Bp., IX. Lenhossék u. 3. Telefon: 140—860, 136—880. 2297 A Telefongyár gyulai gyáregysége sokáramkörös jelfogókat, modem technikai berendezésekhez kapcsolókat gyárt. A gépek, amelyeken az emberek dolgoznak, ugyancsak igen korszerűek, a készülő alkatrészek finoman megmunkáltak. Csordás István, a gyáregység vezetője azt is elmondja, hogy a termelés szalagszierű, az egy főre jutó termelési érték ilyen viszonyok között igen magas. A gyulai Munkácsy Tsz éves bruttó termelési értéke 86 millió forint, mélyből 3 millió jut a melléküzemágként létrehozott üzemére, aha] ekéket állítanak össze és presszógép-alkatrészeket gyártanak. Sótyi János elnök tájékoztatása szerint elsődleges eél az, hogy a gépműhelyt jobban kihasználják. Az üzem 3 milliós termelésének a szövetkezet gazdasági helyzetében nincs meghatározó szerepe. A Telefongyár gyulai gyáregységében nemrég három gép- . lakatos egyszerre bejelentette á felmondását. Azt is közölték, hogy a Munkácsy Tsz üzemében akarnak tovább dolgozni, mert ott magasabb órabért kapnak. Juhász Ferenc nem is teketóriázott sokat. Anélkül, hogy a felmondási időt — ami a kollektív szerződés szerint 34 nap — ledolgozta volna, kilépett. Helyesebben nem ment be többé a gyárba, csak 3 hét múlva, akkor is a munkakönyvéért. Közben Szered! János, akinek 9 forint 50 fillér és Fejes Zoltán, akinek pedig 9 forint 80 fillér az órabére, ellátogatott a tsz-be. Előbb — ahogy mondják — 11 forintot helyezték nekik kilátásba, ám ekkor kiderült, hogy csak 10 forintot kaphatnak. Ilyen különbségért nem voltak hajlandók a munkahelyüket felcserélni. A felmondástól tehát elálltak. A gyáregységben, ha nem is mondták nekik, de örömmel vették tudomásul, hogy maradnak. Cüszár György művezető így minősíti őket: — Fiatalok, még tanulniuk kell, de ügyesek es van bennük igyekezet. Számíthatnak majd továbbra is órabéremelésre, ha így dolgoznak. Bevallják, hogy először azért latolgatták magukban a kérdést. Arra gondoltak, hogy ha az Ígért 11 forint 10 forintra apad, akkor ilyesmi máskor is előfordulhat. A gyárban soha nincs ígérgetés, a vezetők nyíltan, őszintén beszélnek velük. | A munkatársi kapcsolat (is igen 1 jó. A legtöbbet mégis az nyomott a latban, hogy tulajdonképpen szakmailag magasabb követelményeket támasztó' munkát cserélnék fél egy egyszerűbbek Géplakatosokból lakatosokká válnának, mielőtt az eredeti szakmájukban alaposabb hozzáértésre tettek volna szert. Pedig a gyárban erre kitűnő a lehetőség, mert — mint tmk-sok — a legmodernebb gépekkel ismerkednek meg. Okultak tehát. — És maradnak? — kérdezem. — Igen. — Meddig? ■— Nem tudjuk. Talán addig, amíg telefongyár lesz Gyulán. Persze, ha a keresetünk nem marad el másokétól A Munkácsy Tsz irodájában Sótyi Jánossal folytatódott a beszélgetés. Kijelenti: — Mi senkit nem csábítunk. A bérszintet is úgy alakítottuk ki, hogy más üzemekből ne kívánkozzanak hozzánk a dolgozók. Nem is tudunk többet adni, mert akkor ráfizetünk, hiszep termelőeszközeink nem olyan korszerűek, mint például a 'telefongyárban. A valamivel magasabb órabért azzal indokolja, hogy a tsz-ben a szociális juttatás kevesebb, többek között munkaruha sincs. Az előzék igazolására azt is elmondja, hogy tavaly két kovács elment a Gyulai Építőipari Vállalathoz, mert magasabb bért kapott. Kételkedésre semmi ok nincs'. Ennek egyik bizonyítéka Sze- redi János és Fejes Zoltán visz- szalépése. De arra is ígéretet tesz Sótyi János, hogy kivizsgálja, vajon hogyan is hagyta ott a telefongyárat Juhász Ferenc. Mert azért mégsem mindegy, hogy valaki jogszabályellenesen kilép a vállalatától és három hétig nem dolgozik. Aztán pedig a tsz vegye a védőszárnyad alá? Végezetül vonjuk le a következtetéseket. Bizonyt®, hogy a társadalomnak egyáltalán nem válik a hasznára, ha valaki egy technikailag fejlettebb, jóval magasabb szinten termelő üzemből egy kevésbé fejlett, alacsony szinten termelő üzembe kerül és ráadásul még több munkabért is kap. Sőt! Nagy kár származik belőle. Mert tessék csak elképzelni! Ha valaki egy év alatt megfelélő képzettséggel mondjuk 200 ezer forint értékű terméket képes előállítani és munkahelyváltoztatással a következő évben már csak félannyit, honnan fog hiányozni a másik 100 ezer forint? Az alacsonyabb szinten termelő üzem kasszája ugyan gyarapodik de mégis 100 ezer forinttal csökken a nemzeti jövedelem és lesz szegényebb az ország. Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke ezt nagyon jól tudja. Azt is, hogy mint párttagnak erkölcsi kötelessége annak megakadályozása, hogy eir egyéni vagy csoportérdekeket bárki is a társadalmi érdekék fölé helyezze. Pásztor Béla Anyagi elismerés A korábbi években 80 ezer forintot költött a Mezőhegyesi Állami Gazdaság a szocialista bru gádok legjobbjainak évenkénti jutalmazására. Tavaly már 113 ezer forintot fordítottak erre a nemes célra, az idén pedig 141 ezer forintot terveztek. A jutalmazási alap növekedésének az a magyarázata — mondotta Pa- sek Mária mezőgazdasági mérnök, az állami gazdaság verseny- felelőse —, hogy a szocialista brigádok munkaversenye során, annak eredményeként az 1971. évi nyereség, 1970-hez képest, majdnem megkétszereződött. A szocialista brigádmozgalom 1960-ban bontakozott ki. Akkor 15 kollektíva versenyzett a megtisztelő cím elnyeréséért. Tavaly a 39 (brigád közül 30 teljesítette vállalását, de csak 15 kaphatta meg a szocialista címet, mivel a kormányhatározat szerint két egymást követő esztendőben teljesíteni kell az előírt követelményeket s így a második, év után a cím adományozható. Ebben az esztendőben az állami gazdaságban 39 brigád folytatja a terv túlteljesítéséért indított szocialista munkaversenyí. A mozgalomban 1286 dolgozó vesz részt. Kétszáz vagon tejpor Töltéserősítés a Sebes-Körösön Az 1970. évi nagy árhullám elvonulása után a vízügyi szakemberek bejárták a Körösök védvonalait, hogy a gátak erősítésének sürgősségi sorrendjét meghatározzák A Fekete és a Fehér Körös, valamint a Kettős Körös töltéseit már megerősítették. Ebben az esztendőben a Sebes Körös balparti védvonalát teszik még biztonságosabbá. Az országhatártól Vésztő irányába mintegy 15 kilométer hosszúságban mell- és hát- töltésezést folytatnak, ezenkívül a töltéskoronát is megemelik 80—100 centiméterrel. Ebben az esztendőben öt és fél kilométer hosszúságban fejezik be a töltéserősítés munkálatait. Jövőre és azután újabb 5—5 kilométeres szakaszt újítanak fel. Gyulán 197ö-ben komplett tejporgyárat vásároltak és szereltek össze. A Hajdú megyei Tejipari Vállalatnak ez az új létesítménye 1971 májusáig tartotta próbaüzemét. Az idén már 200 vagon tejport állítanak elő. (MTI fotó—Kunkovács László felv.—KS) A BÁNKŰTI ÁLLAMI GAZDASÁG eladásra felajánlja az orosházi közös, 2000 kocaférőhelyes sertéstelepben 15 százalékkal képviselt részét Telefon: Bánkút 1. Telex: 083—349.
