Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
Mindig emberséggel Az ellenőrzés mindig kényes feladat még akkor is, ha az ellenőrzőiteknek nincs különösebb takargatni valójuk. Nem mindegy azonban milyen a revíziót végző személy. Sok bosszúságot okoz, ha a kákán is csomót keres és szívesen fogadják, ha azt tapasztalják, hogy jóindulatú, segítőkész, emberséges. Ez utóbbi tulajdonságok jellemzik Csata János főelőadó munkáját. 1965-től dolgozik a megyei tanács vb pénzügyi osztályán és főként a költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzésével foglalkozik. Még fiatal ember, alig múlt harminc éves, mégis a szakma kiváló ismerője. Nagy szorgalommal hamar elsajátította az ellenőrzésekhez szükséges ismereteket. Tudását a szakmában már jártasabb kollégák is elismerik. Az ellenőrzések során gyakran kell egy-egy hiányosságra felhívni a figyelmet. Ezt mindig emberséges hangon, segítő szándékkal teszi. Szakmája mellett állandóan végez párt- és tömegszervezeti munkát is. Évek óta a KISZ megyei bizottsága pénzügyi ellenőrzési bizottságának az elnöke. Lelki- ismeretes. fáradtságot nem ismerő munkájáért 1968-ban Aranykoszorús KlSZ-jelvény- nyel tüntették ki. Jó szakmai munkájáért az idén április 4-én Kiváló Pénzügyi Dolgozó miniszteri kitüntetésben részesült. Egy iskolai dolgosaiból: ,,A pesti állatkertet Állat- és Növénykertnek nevezik. Sokáig nem tudtam, mi köze a növénynek az állathoz, de most már tudom, hogy nemcsak a növényeket, az állatokat is ültetik. A nagymamám például, amikor nála jártam, éppen tyúkot ültetett. Az állatkertben ezenkívül sok fa van. Lehet, hogy a kutyafáját is ott ültetik.” Iskolaüjsagok Megyénk középfokú tárná ntó- zeteinek hetedik iskolaújságát jelentette meg a békéscsabai 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet KlSZ-bizottsága. Az új lap elődei a gyulai Szakmunkásképző KISZ-híradója, a sarkadi Gimnázium Diákélet, a békési szakmunkástanulók Panoráma, a mezőberényi gimnázium Visszhang a körösiadányiak „A mi hangunk” című lapja és a békéscsabai RFG „Mi” antológiája. Érdekes, hogy »a fentiek között úgynevezett kisiskolák is vannak, hiányoznak viszont a nagy alma materek lapjai. Vajon miért? Azt nem tartjuk valószínű_ nek, hogy nincs elég tehetséges fiatal, mert ez nem lenne igaz. Bizonyítják ezt az Erkel Diák Ünnepek bemutatói, pályázatai és az országos tanulmányi versenyeken szerzett értékes trófeák. A legutóbb megjelent iskolaújságba Karába György, a KISZ SLÁGERgPn 1. (1) Good Bye London (Illés) 2. (2) Ezüst nyár (Locomotív GT) 3. (4) Te kék szemű (Kovács Kati) 4. (7) Délelőtt (Mini) 5. (3) Mamy blue (Kovács Kati) 6. (8) Ne haragudj kedvesem (Non Stop) 7. (—•) Rég várt kedvesem (Omega) 8. (6) Love Story (Kovács Kati) 9. (9) Tudom, hogy más kell (Scampolo) 10. (5) Te is jársz néha tilosban (Bergendy) MB munkatársa.’ írt köszöntőt, melyben méltatja azok jelentőségét. Véleménye szerint is nagyszerű lehetőséget ad az is. kolaújság az őszinte vélemény- nyilvánításhoz, a problémák feltárásához, információs igényeket elégít ki. fórumot ad a tanulok véleményének, egyszóval segíti a demokratikus iskolai légkör kialakítását. Ez így igaz. Érdemes tehát a nyári szünetben a többi középfokú intézet pedagógusainak és KlSZ-veze- tőinek is fontolóra venni mindezeket, és megalapozni az iskolai újság megjelentetéséhez szükséges körülményeket. Az eddig megjelent hét lap mimikájáról hosszú lenne itt és most véleményt mondani. Valamit tanulságként azért mégis szükséges megjegyezni: ne váljon akadémikussá az iskolaújság stílusa. Őrizze meg a diákos humort, lelkesedést és a közvetlenséget. A szerkesztők ügyeljenek az áttekin thetőségre, a rovatok megfelelő elkülönülésére. (Ne jelenjenek meg egymás mellett az ifjú költő alkotásai és az ísh kola fegyelmi hírei.) Es írjanak több olvasmányos), színes riportot az iskola munkájáról, mutase sák be a szakmunkástanulók különböző mesterségeit Ápolják az iskolai hagyományokat, a névadó emlékét. (A sarkadi „Ady- 6‘zemle”!) és ötletesen írják az eseményeket, úgy mint a körös- ladányi „A mi hangiunk” szerkesztői, akik Ladányi Mihálytól kértek lapjukba dedikációt. A kivitelezés, az esztétika sem elhanyagolható. Kitűnő tanácsot adnak ebben a mesterségben a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium „Mi” antológiájának létrehozói. Az iskolaújságok reneszánszukat kezdik élni. Reméljük, mind jobban tükröződik majd a formában és a tartalomban ifjúságunk szocialista meggyőződése, műveltségbeli felkészültsége. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya bizonyára komoly segítséget adhat e lehetőség szé leskörű és sikeres kihasználásához. R. I. APA A klub előtt, szombat-vasárnaponként sorba állnak a fiatalok. Azok, akik ide járnak, jól öltözöttek, magabiztosak. Néztem a fehér asztal mellett ülőket. Mintha valami ismeretlen szektának lennének tagjai —í réveteg tekintettel maguk elé nézve hallgatnak, csak lazán himbáló testük jelzi, hogy valójában feszült figyelemmel követnek egy monoton ritmust. A belső teremből áradó zene, mim egy hatalmas, lüktető szív iszonyú dobogása, elnémítja a beszélgetni kísérlőket. Ott bent, izgató, színes fénycsóvák pásztáznak a különösen táncolókon. Fogolytáborokban; a menekülést kisérlők után szaladtak így fénycsóvák ... Csak azok egyszínű, fehér fények voltak. Ünneprontó hasonlat. Mint ahogyan ünneprontásnak tűnik egy rangos ifjúsági klubban, táncoló fiúk, lányok között, nevelőotthoni estékre terelni a szót, meg rendőrségi kihallgatásra, egy konokul hallgató, megszeppent kislányt idézni, akinek könnyeit elnyelte az ijedtség, akinek arca kemény lett a szégyentől. Lopott vagy csak nem bírt ellenállni a szappan ismerős illatának? A csend váratlanul és tapintatlanul szakadt ránk. Felerősödtek a szavak, kegyetlenebbé váltak. Asztalunknál, a hosszú, szőkehajú kislány ezt nem érzékelte. Hadart to- vább, rövid életének állomásairól, — elvált szüleiről, mostoha apjáról, kistestvéréről, majd a nevelőotthonról és Apáról. Aztán felugrott, nagy szeretettel csókot cuppantott a mellettem ülő férfi arcára, elszaladt. Kettesben maradtam az idősebb férfival, Apával. így szólította öt a kislány. Hatalmas termetű, egyenes tartású ember, ötven év körüli lehet. A hivatalos megbeszélésen már tül voltunk, amikor odajött hozzánk a kislány, még az előző zeneszünetben. így tudtam meg, hogy Apával, aki önkéntes ifjúságvédelmi felügyelő, azon a rendőrségi kihallgatáson ismerkedett meg, hogy Apa hazavitte öt a nevelőotthonból, hogy állást is szerzett és hogy ma van itt először a klubban. Megszólalt újból dübörögve a zene. Magamban azon tűnődtem, hogyan kérdezzem meg Apát, miért csinálta? Felesége van, egyetemista lánya, és tudom, hogy nem ez a kislány az első fiatal, akit magukhoz vesznek, átmeneti időre, amíg annak sorsa valahogy nem rendeződik. Azt is szerettem volna megkérdezni, honnan tudta, hogy igazat mond a kislány, amikor arra a kérdésre, hogy miért kellett neki a szappan, azt válaszolta: anyukáját juttatta eszébe az illat, az használt ilyen szappant. És — vajon miért tölti itt a klubban a szombat-vasárnapjait, mint felügyelő, amikor egész héten keményen dolgozik? De nem volt módomban feltenni neki a kérdéseket. Munkában volt, hívták, mennie kellett. Maradtam, és már anélkül, hogy választ vártam volna, folytattam tovább a néma kérdéseket: — Miért csinálják? A többi Apák, Anyák, azok a névtelen segítők, akik mindig homály- * *r- maradnak? Hányán vannak? És wegköszöni-e nekik valaki azt, amit tesznek? Abba az ifjúsági klubba eggyel többen járnak. László Ilona | Kint a bárány? békéscsabai ifjúsági park megnyitóján az volt a feltűnő, hogy a sok-sok tizenéves lány és fiú kint tolongott a bejárat előtt. Még nem nyitották volna meg? Biztosan nem találják a kulcsol — futott át agyamon —, de közelebb mentem és láttam, hogy bent is ülnek. Azok legtöbbje viszont huszonéves kereső fiatal. Ismerem is őket, meg látni azt az arcukon is. Idősebbek, mint a kint tolongok, akik többnyire gimnazisták, szakmunkástanulók. Furcsa érzéssel léptem át az ifjúsági park küszöbét és kifizettem két jegy árát, a 20 forintot. Maradt még kávéra, sörre is, mert már van saját keresetem. De az ifjúsági park elsősorban azokért van, akik kívül maradtak. Nekik játszik a Pop-zenekar — tépelődtem magamban. — így leime természetes, hiszen ők azok, akiknek még nincsenek gondjaik, újabb és újabb élményeket kell megismerniük, akiknek még barátokat, ismerősöket kell szerezni. Arról van szó, hogy drága ez. Vidéki zenekaroknál tíz, helyieknél 5 forint. így nem sok, de nézzük tovább: az ember társas lény, tehát kislánnyal együtt máris 20 forint a „beugró”. Meleg van. Meg kellene inni egy sört legalább. Harminc forint. Strandra is kell költeni, ez természetes. És egy újabb tizes. Fagylalt, mozi, — újabb tíz forint. Mindezt hetente legalább kétszer meg kell ismételni. Az Amazon összesen...» összesen máris 100 forint. Ha pedig eljön az Illés együttes, az egymagában majdnem ennyibe kerül! Pedig hozzájuk jön, nem a magas fizetésű és idősebb emberekhez... Keserű mosoly ül az ember arcán. Kint maradnak azok, akiknek az egészet rendezik? Kint a „bárány”, a még támogatásra szoruló. De melyik szülő győzi ezt a támogatást? Nemrégen kormányhatározat született és olcsóbb lett az ifjúsági táborozás, a nyaralás. Kétszázezer ingyenes ebédjegyet osztottak ki az utazni vágyó fiatalok között. A belkereskedelem tehát nem akar nyerni ezeken a fiatalokon. Ugyanakkor az Országos Rendező Iroda a könnyűműfajt adóztatja a tizenévesek terhére? Egy Koncz —Illés műsort potom 20 ezer forintért lehet Békéscsabára hozni. Ezt pedig a Művelődési Központnak valamiből meg kell fizetnie... Néhány országban a külföldiek pontosan kétszer annyit fizetnek a szállodáért, mint a belföldiek. Nyilván megtehetik, így ők térítik a hazaiak szálloda- költségeinek felét. Ehhez hasonlóan lehetne a művelődési prog- rámok belépő díjait is módosítani a keresettel nem rendelkező fiatalok érdekében. Azaz azok a rendezvények, ahová felnőttek járnak, lehetnének drágábbak valamivel, de nevelési feladataink is azt kívánják, hogy az ifjúság szórakozása olcsóbb legyen. <réthy) — ’72 Fotó: Demény Randevú Illésékkel és Koncz Zsuzsával A legjobb magyar beat-együt_ tes és Koncz Zsuzsa ma esti hangversenye nagy élményt ígér minden fiatalnak, akiknek sikerült jegyet szerezni. Minden jegy elkelt, bár ezeket nem adták olcsón. Tulajdonképpen ennek a mai koncertnek ez az egyetlen hibája. Azért azoknak is tudunk vigasztalót mondani, aíkiknek nem jutott jegy. Ök is találkozhatnak Illésékkel, ráadásul ingyen. Ma délelőtt fél tízkor Békéscsabán, a Művelődési Központiban az Illés együttes és Koncz Zsuzsa várja az érdeklődő fiatalokat egy kis baráti beszélgetésre. A „házigazda” Kérész Gyula szoci ológus lesz.
