Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

Szocialista brlgádvezetőh előtt az idei vízgazdálkodási feladat A tél végi és a tavaszi belvi- I zek, a zöld árhullámok leveze- ' tése, a belvízvédekezés minden esztendő első felében a vízügyi I munka középpontjában áll a Körösök térségében. A vízgaz­dálkodás műszaki fejlesztésére, az új létesítmények építésére, a meglevők karbantartására, fel­újítására csak azután kerülhet sor, miután az utolsó zöld ár­hullám is elvonul. A korábbi években, mert az év első felé­ben igen sok volt a védekezési munka, csak az év derekán hív­hatták össze a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság szocialista brigádvezetőit, hogy a beruhá­zási és a karbantartási felada­tokat megbeszéljék. Az idén jóval az első félév befejezése előtt, június 9-én tar­tották meg a szokásos tanács­kozást, ahol elsősorban az ár­vízmentesítési munkák: a Feke­te- és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés továbbépíté­sét. valamint a Sebes-Körös bal partjának töltéserősítését, valamint a mezőberényi belvíz- öblözet vízrendezési munkála­tait, a Békés III. szivattyútelep építésének tennivalóit és a Kis­körei vízlépcső vízhasznosításá­nak előkészületeit vitatták meg. Ezekben a munkákban 110 szo­cialista brigád vesz részt, a dolgozók száma meghaladja az 1100-at. FELHÍVÁS A Békéscsaba Városi Tanács VB Műszaki Osztálya felhívja a gyümölcs- és egyéb fával ren­delkező tulajdonosokat (haszná­lók, kezelők) figyelmét, hogy az amerikai fehér szövőlepke első nemzedéke ellen kötelező a vé­dekezés. A hernyófészket meg­jelenésük után naponta le kell szedni, illetve ha a fertőzés a hernyófészkek rendszeres eltá­volítása ellenére elhatalmaso­dott, kötelező a vegyszeres vé­dekezés. A vegyszeres védeke­zés alkalmazásánál előírtakat szigorúan be kell tartani. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezések végrehajtása a Városi Tanács VB Műszaki Osztálya részéről ellenőrzésre kerül. Aki az amerikai szövő­lepke első nemzedéke elleni kö­telező védekezést elmulasztja a 17/1968. (IV.14.) Korm. számú rendelet 83. paragrafusa szerint szabálysértést követ el és há­romezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. Egyidejűleg a közérdekű vegy­szeres védekezés elrendelése iránt is intézkedés történik, mely kezdése 1972. június 12-én várható, Ditrifon 50 WP méreg­gel, mely élelmezési várakozási ideje 10 nap. Váróéi Tanács VB Műszaki Osztálya Ismét látszhatnak a gyerekek A Békés megyei Népújság május 18-4 számában Merészség cím alatt egy gyermekjátszótér pusztulásáról írtunk. Arról, amely valamikor Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja és a Tu­lipán utca sarkén lévő tégla­gyári lakások mellett szerzett örömtedjes órákat a gyermekek­nek. Ám a felnőttek szinte ki­tépték a földből a hat hintaáll­ványt, a négy libikókát és a hidd el, kipréseltem agyamból az összes ötletet, hogyan segít­sek rajta, de egyszerűen nem jutott eszembe semmi. Dühöm­ben már azt mondtam, bár a szovjeteknél lennénk, mert ők vizierőműveket építenek, és va­lami ötéves tervciklusuk is van, iparosodni akarnak (te jó isten, azonnal égesd él a levelemet) ... Szóval a legképtelenebb doigok is elém kerültek ..4 Hiába. Aztán kérlek, pár nap múlva kaptam egy címet. Az illetőnek volt egy aranybánya érdekelt­sége Erdélyben, amelyhez egy elszegényedett gróf révén ju­tott, egészen alacsony összegért. Ö is évekig őrzött egy darab aranyat a szekrényében, kilin­cselt vele, de nem tudott vál­lalkozóra találni. Nem kesere­dett el. Tudta, egyszer még melléje szegődik a szerencse és akkor vége a nyomornak. Schumburg-Lippe herceg hir­telen pénz-zavarban őt kérte meg, adja ei horvátországi ura­dalmait. A fezőr el is adta egy nagybanknak, és ezer. öt-hat milliót keresett. Elmondtam a fezőrnek a bauxitügyet.;. Sze­rinte a bankoknál nincs most keresnivaló, de ajánl egy ügyes embert, dr. Tetétleni Armin ügyvédet, aki neki is nagy se­gítségére volt. Talán ráharap a horogra...” Szász Dániel kipipálta a le­velet, azaz átlós irányban, bal felső sarkától a jobb alsó sar­káig vékony tollvonással áthúz­ta. Ami eddig történt, csak elő- csatározás volt. A bauxit és vele együtt Balátai Jenő regé­nye innen kezdődik... körhintát, a helyére pedig két sor garázst építettek. A cikk, amely a gyermekek érdekeiért szállt síkra, nem ma­radt hatástalan. Már megkezd­ték a játszótér helyreállítását, mégpedig a városi tanács meg­bízásából. Egy-két nap alatt el­készülnek vele. Aztán ismét játszhatnak a gyerekek. Az egyetlen kvalitás — gon- 3 dolrta Szás* — az ő hivatásában, : foglalkozásában, ha megfelelő- ; en tudja az alakot egymás kő- 5 zötti és világ többi részéhez fű- ■ ződő viszonyát élőén ábrázolni. ! Ám Balátai Jenő ügyénél nem • elvonatkoztatható, költött vagy • kitalált személyekről van szó, • hanem élő, hús-vér figuráikról, 5 történelmi alakokról, meghalt : és élő személyekről. Balátai Jenő meghalt. Meg- ; halt úgy, hogy SzásT még nem • ismerhette, hiszen gyerek volt, : tíz esztendős, 1938-ban. Nélkü- ; löznie kel] tehát a személyes : benyomásait, azokat az oly fon- : tos impressziókat, amelyeket ki- j zárólag a megismerés személyes ■ folyamatában nyerhetünk vala- ! kiről. Arra a kérdésre viszont, ■ hogy Balátai Jenő öngyilkos jj lett-e, vagy meggyilkolták, a j teljes és tökéletes bizonyító ’ anyag híján csak úgy lehet vá- : laszt adni. ha Balátai jellemét,3 emberi habitusát, a világgal és 3 a, emberekkel szembeni kap- 3 csolatát Is a legmélyebben is- 3 meri. A végső következtetés utolsó aduját két dolog adhat­ja meg: egyik a szemtanú, aki ott volt azon a napon, abban a lakásban és bevall valamit, má­sik az áldozat gondolkodásának ismerete, annak felismerése, összetört-e annyira a ráneheze­dő nyomás alatt, hogy saját ma­ga vessen véget életének, elju­tott-e egy olyan végső következ­tetésre, hogy nincs lehetősége tovább élni, s feladja a harcot. (Folytatjuk) Sztárok Nem a filmvilág és a köny- nyűze ünnepelt csillagaira gon­doltam akkor, amikor a közel­múltban végignéztem egy bállá, gási ünnepséget. Ha szabad így fogalmaznom — senkit nem aka­rok megsérteni — kisebb „sztá­rok” voltak gondolataim fóku­szában. Ök és azok, akik tizen­négy évesen előkelő hajkölte­ményekben, púderral és rúzzsal „kikészítve”, jobbnál-jobb „cuk­rokban” vettek búcsút az alma matertől. A látvány szemet gyönyörköd­tető, szívet markoló — de több szempontból is elgondolkodtató. helném a kedves olvasót, sietel kijelenteni, hogy nem sírom visz sza azt az időt, amikor testvér- rol-testvérre „szállt” a cipő, £ ruha, a táska. És — tévedés n< essek azt is j61 tudom, hogy a megtermelt javaltat el kell ad. ni. A differencia csak ott van h?gy — szerintem — még nem sikerült egyértelműen eldönteni társadalmi szinten azt, hogy me- lyik korosztály, milyen arány­ban részesüljön a megtermeli javakból? Logikusnak, ésszerű­nek, igazságosnak az látszana, hogy az a korosztály, amelyik mindennapos munkájával a leg­nagyobb részt is vállalja as anyagi javak megtermelésének folyamatából. De ki meménk-e azt mondani, hogy ez a gyerme­kek és a szülők kapcsolatára le­szűkítve, így van? Ugye, hogy nem?! Nem, mert sajnos a gya­korlat az, hogy a szülők többsé­ge attól indíttatva, hogy „nekem úgysem volt, hadd legyen neki”, anyagiakat nem kímélve látják el gyermeküket a különböző di­vatcikkekkel (nem olcsók!), tás­karádióval és magnóval, gitárral és a legdrágább karórával. Köz. ben arra nem is gondolnak, hogy ezáltal milyen hamis, szinte me­sebeli „terülj asztalkám” képzet alakul ki fogékony lelkű gyer­mekükben, akik közül a legtöb­ben mindezt a lehető legtermé­szetesebb „állapotnak” tartják, s fölényesen nézik le azokat, akik szerényebb körülmények között — de ésszerűbb nevelési elvek alapján — élnek, öltözköd­nek, „fogyasztanak”. Egy eklatáns példa, ennek alá­támasztására. Egyik tanítványom — közismerten közepes anyagi körülmények között élő család gyermeke — csillogó szemmel és harsogó ajakkal mutatta meg nekem új karóráját, amit 290 Ft. ért kapott szüleitől. De nyomban keserű lett szájíze, amikor osz­tálytársa — közismerten igen jó családi körülmények között élő gyermek — becsmérelve jegyezte meg: Már ez is óra, ebben egy kő sincs, ezt néz meg, 17 kö­ves ! A szituáción túl — mely ön­magáért beszél — ezúton teszem fel a kérdést: — Vajon hány köves órát fog majd venni ez a gyermek fel­nőttként, ha majd ő keresi meg a rá valót is? És itt érkeztem el ahhoz a gon dolathoz, mely mottója lehetne é néhány gondolatnak. Hamis ér­tékítéletet alakítanak ki maguk körül azok a szülők, akik váloga­tás nélkül — csak különb le­gyen, mint másé — halmozzák el gyermeküket minden „földi jóval”, s ezzel — szinte automa­tikusan — megfosztják gyerme­küket a legszebbtől, attól az örömtől, mely a kitartó, szívós, becsülettel megdolgozott munka béreként jelenik meg azokban — az egyébként holt-tárgyakban, melyed szebbé, könnyebbé, kor­szerűbbé teszik körülöttünk a világot. Szilárd Ádám 5 1972. JÚNIUS 10. Szabálysértők Csörög a telefon a szerkesz­tőségben, a postás hozza a le­veleket, jogi tanácsadónk pedig eligazítja a személyesen hozzá­fordulókat, vagy éppen valame­lyik munkatársam, kollégám hallgat meg valakit. És a leve­lekből. a szavakból sokszor ke­serűség árad. Csütörtökön a 70 éves Pora Miklós nyugdíjas postás a békéscsabai Kulich Gyula lakótelepről telefonon hívta fel a szerkesztőséget és azt kérdezte, „tessék már mon­dani, hová menjünk vízért?” Visszakérdeztük: „Olvasta a mai újságot (csütörtökről van szó), abban a Víz és Csatorna­mű Vállalat Igazgatója elmond­ja miért kevés a víz Békéscsa­bán.” Erre a nyugdíjas postás azf felelte, hogy „én vizet aka­rok inni és nem újságot olvas­ni”. Ezután jobban beletekintettem a lapunkban megjelent magya­rázkodásba, melynek lényege az, hogy a KEV1ÉP (Keletma­gyarországi Vízügyi Építő Vál­lalat) nem kötötte be a nagyré­ti kutakat május 30. határidőre s emiatt 3 ezer köbméter víz­zel kevesebb jut a békéscsabai tárolókba. Akaratlanul is job­ban odafigyeltem a nyilatkozat, nak arra a részére, miszerint a megyei víz- és csatornamű vál­lalat emberei a jövőben még szigorúbban ellenőrzik a locso­lást és a szabálysértők ellen el­járást indítanak. Akaratlanul, mert ez refrénje az 1972. május 6-i lapunkban megjelent Interjúnak, melyben a megyei víz- és csatornamű vállalat igaz­gatója ugyancsak ezt mondja, azzal a bővítéssel .hogy ezer fo­rinttól háromezer forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtja a sza­bálysértőket a békéscsabai vá­rosi tanács igazgatási osztálya. Újra és újra megakadtam ezen a szón: „szabálysértők”. Nem a szó jelentése miatt, hi­szen az tisztán csengi önmagát, hanem amiatt, hogy egyes hiva­talnokok különös jelentést köl­csönöznek a szónak. Figyeljük csak meg: Szigorúan ellenőrzik a locsolást, s a tilalom megsze­gőit büntetik. Hát bizony az állampolgári fegyelmet meg kel) tartani és meg kell tartatni. Csakhogy ez minden magyar állampolgárra vonatkozik. Ne­vezetesen azokra Is, akiknek 1972. június 3-án jelezték, hogy Békéscsabán a Máriássy utca egyik közkútja elromlott és ál­landóan folyik belőle a víz, és csak június 5-én voltak szívesek ezt megtekinteni azok, akikre ez tartozik. Ebben az esetben ugyan ki követett el szabálysér. test, ki „locsolta” szabálytala­nul a vizet, az aki jelezte, vagy pedig az (azok), akihez (akik­hez) a jelzés érkezett? Szabálysértők. Horváth Sán­dort, a békéscsabai Strandven­déglő egyik űzte:vezetőiét a ért büntette meg 500 forintra a bé­késcsabai tanács igazgatási osz­tálya, mert olyan feljelentést tettek ellene, miszerint záróra után is nyitva volt a vendéglő. Hogy ez a valóságnak nem fe­lelt meg. mit érdekelte «z az eljárást lefolytató hivatalnokot, dr. Gally Mihály szabálysértési előadót, tényállásnak fogta fel a nem ellenőrzött feljelentést. Csak miután egyik munkatár­sam szóvá tette ezt a „műhi­bát”, akkor semmisítette meg az igazgatási osztály hivatalno­ka a büntetést. Szabálysértők. A békéscsabai tárolókba 3 ezer köbméter víz­zel kevesebb jut, mert a május 30. határidőre a KEVIÉP nem kötötte be a nagyréti kutakat. És talán majd a 70 éves Pora Miklós lenne a szabálysértő ha mondjuk hangosabban kiáltana le az emeletről, hogy „vizet ad­jatok”? Hát ahogyan a békés­csabai tanács igazgatási osz­tály hivatalnoka tényállásnak fogott fel egy a valóságnak nőm megfelelő feljelentést, akkor ezzel a „logikával” ezt csend- háborításnak minősítené. És mit bizonyít a logika ereje? Azt. hogyha a KEVIÉP beköti határidőre a nagyréti kutakat, akkor Pora Miklós nyugalma­zott postásnak is több ivóvize lenne, mert most nem természe­ti csapás érte a békéscsabaiakat, mint a budapestieket, amikor elapadt a Duna, hiszen a nagy­réti kutak megvannak. Csörög a telefon, a postás hozza a leveleket a szerkesztő­ségbe, És sokszor a levelek, sza­vak keserűek. Refrénként hal- lik; Mikor büntetik meg a hiva­talokban ülő szabálysértőket? Mikor szoktatják arra őket, hogy ne fenyegetőzzenek, ha­nem először azt mérlegeljék, hogy ők mit tettek. Ha így lesz, akkor kevesebb lesz a szabálysértő. Már pedig ennek így kell lennie, a kiskirályko­dást nem tűri a mi társadal­munk, mert nem a „köznapi” emberek vannak a hivatalno­kokért, hanem a hivatalnokok vannak a „köznapi” emberek­ért. A „köznapi” embereket kell, hogy szolgálják. Az embe­reket. Ez a szent kötelességük. Cserei Pál Jutalomüdülés úttörőknek Az Országos Közúti Baleset- elhárítási Tanács Békés me­gyéből június 27 és július 10 között 20 közlekedési úttörőt küld jutalomüdülésre a zánkai úttörőtáborba. Elismerés ez a pajtásoknak, azért a munkáért, amit egész évben az iskolások közúti közlekedési biztonságá­ért tettek. A Közúti Baleset­Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja születésének 90. év­fordulójáról emlékezik meg Mi­hail Szuszlov, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, a Fák­lya június 18-án megjelenő 12. számában. A Szovjetunió fenn­állása 50. esztendejének szentelt cikksorozatában a lap ezúttal a Belorusz SZSZK-val: a hősi har­cokban helytálló, a termelés és a tudomány területén nagy lép­tekkel haladó belorusz nép éle­tével ismerteti meg olvasóit. A maoisták, a trockisták mester­kedéseiről a szélsőséges francia diákmegmozdulások hátteréről elhárítási Tanács és az Úttörő Elnökség nehéz helyzetben volt a pajtások kiválasztásánál, hi­szen a megyében több helyen jól működnek az úttörő KRESZ őrsök. Végül úgy döntöttek, hogy a szeghalmi iskolások kö­zül tízet, Kaszaperről ugyan­csak tíz pajtást küldenek tá­borba. szóló leleplező írás a nemzet­közi helyzet összefüggéseit kö­vető olvasók érdeklődésére tart­hat számot, érdekes szociológiai tanulmány elemzi a házasság- kötések korral, társadalmi hely­zettel összefüggő vonatkozásait. Egy rövidebb, szellemes írás előrevetíti a kétezredik év tár­sadalmának képét. Az új szám magyar vonatkozású cikkei a belorusz—magyar kapcsolatok­kal foglalkoznak. A közelgő müncheni olimpia előtt a szov­jet sportolók eddigi olimpiai sze­replését összegező képes össze­állítás a sportkedvelő olvasók­nak nyújt értékes tájékoztatást. A Fáklya új száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom