Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

/ 11 tanácsülés elfogadta a megye településhálózat- fejlesztési tervét Megalakult a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság — Interpellációk Szerdán ülést tartott a me­gyei tanács Békéscsabán, Klau­kó Mátyás elnökletével. Az ülé­sen részt vett Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának el­ső titkára. Jelen voltak továb­bá az országgyűlési képviselők megyei csoportjának több tag­ja, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek, a társadalmi és tö­megszervezetek, valamint a tsz, ktsz-szövetségek, vállalatok, in­tézmények képviselői, meghívott vendégek. 1 szocialista törvényesség érvényesítése A tanácsülést Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Az első napirenden a szö­vetkezetek és szövetségei álla­mi törvényességi felügyeletének tapasztalatairól szóló jelentés szerepelt. Az előterjesztést dr. Kertész Márton, a vb titkára is­mertette. A tanácsülés megtár­gyalta és az észrevételekkel együtt elfogadta az előterjesz­tést. Megállapította, hogy a szö­vetkezetek többségében a jog­szabályok előírásait betartják, a törvényes működés biztosított. Ennek ellenére a szövetkezetek egy részében jelentős számú jogszabályellenes intézkedés ta­lálható. Előfordul, hogy jogsza­bályellenesen előtérbe helyezik a csoportérdekeket a népgazda­ság érdekeivel, sok esetben a tagok jogos érdekeit is háttér­be szorítják. A szövetkezetek szövetségei a szövetkezetek ér­dekeinek képviselete mellett nem figyeltek fel a jogszabályokkal ellentétes jelenségekre, nem ész­revételezték a jogszabályt sér­tő intézkedéseket és működést az állami felügyeleti szervek­nél. Az állami felügyeleti szer­vek törvényességi felügyelete, az átszervezések, a fluktuáció, a szakmai ismeretek elégtelen­sége, a felügyeleti módszerek kezdetlegessége, az intézkedések következetlensége miatt nem kielégítő. Előfordul, hogy az ál­lami felügyeleti tevékenység so­rán tett intézkedéseket a szö­vetkezetek nem hajtják végre. A fentiekre figyelemmel a megyei tanács felhívta a me­gyében működő valamennyi szövetkezetét, hogy működésük­ben a szocialista törvényesség követelményeit érvényesítsék. A szövetkezetek szervei dönté­seiknél a jogszabályok előírásai­nak megfelelően járjanak el, törekedjenek a csoportérdekek olyan érvényesítésére, amelyek a jogszabály előírásainak meg­felelnek, s erősítsék a szövet­kezeti demokratizmust. Majd utasította a végrehajtó bizottsá­got, intézkedjen, hogy a járási hivatalok és a tanácsok illeté­kes szervei a jövőben az eddi­ginél hatékonyabban lépjenek fel a törvényesség biztosítása érdekében. Legyenek következe­tesek az állami felügyelet köré­ben tett intézkedések végrehaj­tásában, szükség esetén alkal­mazzák a jogszabályban meg­engedett szankciókat. Töreked­jen a vb az állami felügyelet feltételeinek erőteljes biztosí­tására. Egy panasz nyomán menteni ki Békésre, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat takar­mányelosztó telepére. Egy asz- szony panaszkodott, hogy dur­ván, csúnyán beszélnek vele az elosztóban dolgozó munkások. Bár a panasz nem volt jogos mégsem voltam ott hiába. A sor. baálló több mint száz embertől megtudtam, hogy nagyon sok idejüket veszi el a takarmány­tápra való várakozás. Kevés a táp és aki hozzá akar jutni, az gyakran hajnali 3—4 órakor be. áll a sorba. Természetes, hogy aznap már nem dolgozik, kiesett tehát a száz embernek egy-egy munkanapja. Természetes az is, hogy a hosszú várakozástól ide­gesek az emberek, hamarabb el­csattan egy-egy indulatos szó. A legjobb megoldás persze az käme, ha elegendő táp állna a Ezt követően Csepregi Pál ta­nácselnök-helyettes előterjesz­tése alapján megkezdődött a vita a megye településhálózat fejlesztési terv javaslata felett. Az előterjesztés kiemelte, hogy Békés megye településhálózata — az Alföld többi megyéjéhez hasonlóan — eltér az ország más vidékeitől. A mezőgazdasá­gi termeléshez alakult telepü­léshálózatban a városhálózat fejletlen. A városi lakosság ará­nya az utóbbi 10 év alatt 22.7 százalékról 30 százalékra emel­kedett. Az iparosítás ugyanis i elsősorban a városokban hozott létre új üzemeket és teremtett munkaalkalmat. Ennek hatásá­ra a népesség mozgása egyre inkább a városok felé irányul, fokozatosan elhagyva a mező- gazdasági vidékeket. A népes­ség így területileg jobban össz­pontosult, s változott a városok és a községek közötti arány. Az urbanizálódási folyamat kö­vetkezményeként a megye mind a négy városában nőtt a népes­ség száma. A városok vonzásá­nak mértéke azonban nem min­dig volt arányban nagyságuk­kal. Legjobban Békéscsaba la­kosságának száma emelkedett. Az urbanizációs folyamat ha­tására a tanyai települések gyorsabb, s a kisközségek las­súbb elnéptelenedésében figyel­hető meg a változás. A tanya­világ nagy gondot okoz, 1041 külterületi lakott hely gátolja a gazdasági, társadalmi élet fej­lődését. A mezőgazdasági jelle­gű községek egyötödénél a né­pességnek több mint fele kül­területeken él, 1 települések rangsora A párt Központi Bizottságá­nak 1966 májusi határozata he­lyi gazdaságpolitikai feladat­ként jelölte meg a városi tele­pülésfejlesztés, valamint a kom­munális ellátásról való gondos­kodást. Ennek alapján készült el a most megtárgyalt telepü­lési ellátottság szintjének rang­sorolása. Az ellátottságot a né­pesség szempontjából, valamint a kommunális, a kereskedelmi, az egészségügyi, az oktatási és a népművelési ágazatokban vizsgálta és minősítette a me­gyei tanács. A községek rang­sora a legfontosabb szükségle­tek kielégítésének szempontjá­ból rendkívül" nagy különbsé­geket takar. A városok ellátottsága •—* a fejlődés ellenére — még sok te­kintetben elmarad az országos, vásárlók rendelkezésére. De amíg ez nem biztosítható, addig nem ártana, ha a helyi tsz-ek vezetői elmennének Kamutra tapasztalatcserére. Ott úgy ol­dották meg a háztáji gazdasá­gok takarmánnyal való ellátását, hogy a termelőszövetkezet ösz- szegyűjti az igényeket és teher­gépkocsijuk hetenként egyszer elhozza a raktárból a teljes mennyiséget. A tsz-tagoknak nincs más dolguk, csak leadni az igénylést és a tapos zsákot kapujukba teszi le a teherautó. Mivel nemcsak a békésiek gondja a sorbanállás, így me- gyeszerte sok száz munkarjap esik ki a termelésből. Sokkal ki- fizetőbb lenne a termelőszövet­kezetnek is és a gazdáknak is, ha minél több helyütt követnék a kamuti példát. lo—Iá vidéki, városi átlaghoz képest, és a megyén belül is igen kü­lönböző az ellátottság színvo­nala. Míg például a vidéki vá­rosokban országos • átlagban a gázhálózatba bekapcsolt laká­sok aránya 19, Békéscsabán csak 7 százalék. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások ará­nya 49, illetve 17 százalék. Még ennél is nagyobb az eltérés a csatornázottságnál, amely 33, illetve 9 százalék. A megye 75 községének 1970. I január 1-én egyenként átlago­san 4169 lakosa volt, az orszá­gos 1816-os átlaggal szemben. A megye természetföldrajzi sa­játosságából következik, hogy a községek 68 százaléka megző- gazdasági jellegű — ipari jelle­gű község pedig nincs is a me­gyében. A lakosságállomány megoszlása a népesség számá­nak megfelelően alakult, így a különféle községcsoportok lak­sűrűsége csaknem azonos; száz lakásra 305—314 lakó jut. A megyében az arányos tele­püléshálózat kialakítása érdeké­ben egyes településeken az alábbi szerepköröknek megfele­lő fejlesztést célszerű eszközöl­ni — mondotta ki a megyei ta­nácsülés. A felső- & középfokú köz­pontok kijelölése a megye ve­zető testületéi véleményének fi­gyelembevételével központi ha­táskörű. így. a kormány jóvá­hagyása alapján Békés megyé­ben felsőfokú központ: Békés­csaba. Középfokú: Gyula, Oros­háza, Szeghalom, Mezőkováes- háza. Részleges középfokú: Bé­kés, Gyónta—Endréd, Szarvas. A megyei tanács jóváhagyási körébe tartozik a leieméit alsó, valamint alsó és részleges al­sófokú központok és a szerep­kör nélküli, úgynevezett falu- települési kijelölése. Ennek alapján az alábbi besorolást fo­gadta él a megyei tanácsülés : Kiemelt alsó fokú központok: Mezőberény. Sarkad, Battonya, Medgyesegyháza. Mezőhegyes. Tótkomlós. Dévavún.vá, Vésztő, Alsóíokú központok: Körös- tarcsa, Murony; Két egyháza. Mezőgyán, Újkígyós, Kunágota. Nagykamarás, Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Nagyszénás, Békésszentandrás, Kondoros, Biharugrá, Füzes­gyarmat, Körösladány; Okány, Doboz és Elek, Élénk vita után a tanácsülés! jóváhagyta a településhálózat | fejlesztést és a hozott határo­zat alapján felhívta a figyelmet valmennyi központi szerepkörű tanácsnak: tanulmányozza a fel­tüntetett fejlettségi szintjét és a megyei fejlesztési koncepció­kat. A megismerés rfiellett dol­gozzák ki a szükségmegoldások folyamatos felszámolásának ütemét és középtávon tervezzék a megosztott és saját bevételek ésszerű felhasználásának, vala­mint a beruházási koordinációs tevékenységüknek tartalmas lehetőségét.* Jó közhangulat, szilárd közrend A továbbiakban dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság j elnö­ke adott tájékoztatót a megyei bíróság működésének tapaszta- í Részleges alsóíokú központok: Bélmegyer, Méhkerék, Köte- gyán, Zsadány, Pusztaföldvár, Szabadkígyós, Telekgerendás, Bucsa, Lökösháza, Sarkadke- reszíúr. Dombegyháza, Magyar- bánhegyes, Kavenmes és Kasza­per. Falutelepülések: Kétsoprony, Meaőroegyer, Gerla, Kamut, Tarhos, Csárdaszállás, Gyula­vári, Űjszalonta, Geszt, Kardos- kút,’ Gerendás, Nagykopáncs, Végegyháza, Medgyesbodzás, Kisdombegyháza, Dombiratos, Almáskamarás, Nagy bánhegy es. Pusztaottlaka, Csabacsűd, Ör­ménykút, Hunya. Kardos, Ker­tészsziget, Körösújfalu, Écseg- faitva, Körösnagyharsány, Ma- gyardombegyháza. A területfejlesztési politika fő céljainak megvalósítása szükségessé teszi a településhá­lózat átalakítását, tervszerű, arányos fejlesztését. Céljaink — illetve most már feladattervünk — állapította meg a megyei tanácsülés, — megvalósításának első lépéseként kialakították a gazdasági, társadalmi központok egyenletes megoszlását. Békés­csaba felsőfokú központ, Oros­háza és Gyula város, illetve Szeghalom és Mezőkovácsháza nagyközség, középfokú központ, Szarvas város, Békés, Gyoma, Endrőd részleges középfokú központ lesz. Ezenkívül 8 köz­ség a kiemelt alsóíokú 20 alsó és 14 a részleges alsófokú Köz­pont szerepét tölti be, a többi település falu marad. Várható, hogy a mezőgazdasági foglalko­zásúak egy része továbbra is közelebb kíván lakni munkate­rületéhez, ezért számolni kell a külterületi lakott helyek egy ré­szének fennmaradásával. így tervszerűen foglalkozni kell e települések lakosságával is. Valamennyi jelentős regioná­lis (szerepkörű település ipari centrumként szerepel a tervben (Békéscsaba, Gyula, Békés, Sár. kad, Orosháza, Szarvas, Szeg­halom). Jelentőségének megfe­lelően foglalkozik a megye Gyoma. Endrőd, Dévaványa, Szeghalom és Vésztő iparosítá­sával is. Meghatározta a megyéi ta­nács a negyedik ötéves tefv me. gyei fejlesztési lehetőségeit is, melyek a következők szerint oszlanak meg lataíról. Megállapították, hogy megyénk belső helyzetére á nyugodt közhangulat, a szilárd közrend jellemző. Az állampol­gárok többsége törvénytisztelő. Emellett azonban figyelemre­méltó, hogv megyénk területén a közvádas bűncselekmények száma az elmúlt évben a koráb­bihoz képest emelkedett. A megyei bíróság hatáskörébe tar­tozó államelleni bűntett nem fordult elő megyénkben. Izgatás miatt az elmúlt évben három elítélés történt. Az összbűnözé- sen belül a leggyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmények. Megyénkben ezek aránya meg­haladja az összes elkövetők 5'ü százalékát. Az élet-, testi épség elleni bűncselekményeket a garázda­ságot, a hivatalos személy elle­ni erőszakot legtöbb esetben ittasan követik el. Ez vonatko­zik az ittas állapotban való jár­művezetésre is. A bíróság elnökének tájékoz­tatóját a testület tudomásul vette, majd elfogadta Király József és dr. Romvári László osztályvezetők együttes jelenté­sét a megye, 1971. évi költség- vetésének és fejlesztési tervé­nek teljesítéséről. A négy napirend vitájában felszólaltak: dr. Vidó István Gyula, Boros Mihály Dévavá­nya, Vrbovszki György Nagy- bánhegyes, Jánki Sándor Köte- gyán, Csatári Béla Békés, dr. Pozsgai Elemér Szarvas, Ara­nyi Gyula Mezőberény, Ta­kács Lajos Gyula, Kaczkó Mi­hály Nagyszénás, Balogh János Építésügyi Minisztérium Buda­pest, dr. Oláh László Békés, Heszler József Battonya, Novák Mátyás Gyulavári és Házi Al­bert megyei tanácstagok, illet­ve meghívottak. Felépül a csabai kórház Jóváhagyta a tanácsülés Klaukó Mátyás tanácselnök tá­jékoztatóját a gyermek- és if­júságvédelmi albizottság meg­alakulására vonatkozóan. Esze­rint az Oktatási és Közművelő­dési Bizottság Gyermek- és If­júságvédelmi Albizottságának az alábbi tizenegy tag megbí­zatását hagyta jóvá a testület. Elnök: Szászfalvi László műve­lődési osztály főelőadó. Tagok: dr. íávorcsik Sándor igazgatá­si oszt. főelőadó. Dr. Nagy Ju­dit megyei orvos, Novák Pál munkaügyi főelőadó, dr. Árvái József megyei ügyész, dr. Páka Istvánná megyebírósági bíró. Miklós Sándor rendőrőrnagy, Fabulya Balázs KISZ megyebi­zottság titkára, Krisztóff And­rásáé Hazafias Népfront me­gyei munkatársa, Bocskai Mi- hályné SZMT-titkár, Öz Ferenc Vöröskereszt megyei titkár. A továbbiakban a tanács el­nöke tájékoztatást adott a ko­rábbi tanácsüléseken felmerült kérdésekre. így rövid időn be­lül lehetőség nyílik arra, hogy a megye költségvetési keretén kívüli összegből az ár- és bel­víz szenvedett nagyközségek anyagi gondjait enyhítsék. Ügy tűnik, hogy az állami árkiegé­szítésből sikerül a betervezett 1350 célcsoportos lakást felépí­teni. Úgyszintén a gazdasági bizottság döntése alapján a ne­gyedik ötéves tervben megkez­dik a békéscsabai kórház-pa­vilon építését. A tájékoztató után Kulkai Sándor, a megye NEB elnöké­nek előterjesztésére a tanács­ülés elfogadta a bizottság 1972. évi munkaprogramját. Ezt kö­vetően Saját kérésükre felmen­tette Tóth Istvánt, a Lszar vasi, Hankóczi Istvánt, a gyulai NEB tagsága alól. Helyettük Med- vegy Pálné kardosi, Beregszá­szi Imre sarkadi lakosokat vá­lasztotta meg a tanácsülés, akik a délutáni órákban Klaukó Má­tyás tanácselnök plőtt letették a hivatali esküt. Interpellációk A bejelentések eliogadása után Molnár Gábor Békéscsa­ba, és Földest Istvánná Kétsop­rony megyei tanácstagok írás­ban beterjesztett interpelláció­ikra dr. Romvári László és dr. Takács János osztályveztők vá­laszoltak. Megoldódik a Kétsop­rony—Békéscsaba közötti au­tóbuszjárat vasár- és ünnep­napokon. Úgyszintén megkez­dik 1973-ban a kamuti átkelő útszakaszok portalanítását. A válaszokat az interpellá­lok és a tanácsülés elfogadta. Ezt követően három megvái tanácstag: Molnár Gábor Bé­késcsaba, Hajdú Mihályné Kon­doros és Zsóri József Dombegy­háza tudomásul vette a megyei tanács 1972. február 16-i ülésén elhangzott interpellációkra írás­ban kapott válaszokat. A ta­nácsülés Klaukó Mátyás zár­szavával ért véget. Rocskár János 3 1972, JÚNIUS 1. , Kamuti példa Felsőfokú központ, fejlesztésére 57* 806 m Ft középfokú központ fejlesztésére 299 250/m Ft. részleges középfokú központ fejlesztésére 126 945/m Ft. kiemelt alsófokú központ fejlesztésére 59 542’m Ft. alsóiókú központ fejlesztésére 52 215/m Ft. részleges alsófokú központ fejlesztésére 21999/m Ft. egyéb települések központ fejlesztésére 22 721/m Ft. Települések összesen: i 160 472/m Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom