Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
fiiág proletárját* egyesüljetek í NÉPÚJSÁG wn. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK An»; 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 145.SZÄM Mfls ZÜGÖ KOMBÁJNOK <3. oldal) AZ ALKOHOL ÉS A PARAGRAFUS (4. oldal) A SZÖVETKEZET VETERÁNJA (5. oldal) A Jókai Színházban rendezett ünnepélyes megnyitóval megkezdődött a III. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál ünnepélyes keretek között kezdődött meg tegnap délután négy órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban a III. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál. A külföldről és hazánk különböző városaiból, községeiből érkezett bábcsoportok tagjai és vezetői zsúfolásig megtöltötték a színház nézőterét, amikor dr. Haraszti János, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke köszöntötte a fesztivál vendégeit; dr. Jan Malik professzor, az UNIMA központjának elnökét, Garam- völgyi József művelődésügyi miniszterhelyettest, Enyedi G. Sándort, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárát, Nagy Jánost, a Békés megyei Tanács elnökhelyettesét, Vészi Lászlónál, a KPVDSZ Központi Bizottságának titkárát, dr. Szilágyi Dezsőt, az UNIMA magyar tagozatának elnökét, dr. Becsei Józsefet, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkárát és a városba érkezett külföldi és belföldi együtteseket, a" zsűri tagjait. Megnyitó szavaiban elmondotta, hogy Békéscsaba gazdagodó kulturális életének immár egyik jelentős eseménye a kétévenként megismétlődő nemzetközi báb- fesztivál, amelyen az európai és hazai bábjátszás legnevesebb képviselői gyűlnek össze tapasztalatcserére, beszélgetésre, baráti találkozóra. Dr. Haraszti János szavai után Garamvölgyi József művelődés- ügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. — Ünnepre készülődünk —- mondotta, — hét ország bábművészeinek seregszemléjére. Nemsokára elsötétül a terem, a paravánon megjelennek a bábfigurák és a valóság és a mese határán elkezdődik a játék, amely Magyarország különböző tájairól és messzi országokból hozza el ide ez eszközeiben egyedülálló művészet emberi üzenetét. A seregszemle óhatatlanul számadás is, és nincs okunk rá, hogy a számadás követelte őszinteség és magunkbanézés elől kitérjünk. Számadás ez nemcsak a bábművészet hazai helyzetéről, hanem arról is, hogyan állunk általában a művészetekkel. Mennyire bontakoztattuk ki a művészet új embert és új világot formáló erejét. Hogyan tudjuk befogadni és magúnkévá tenni, amit a világ művészete megteremt és mit tudunk a magunkéból hozzáadni a művészetek egyetemes fejlődéséhez. A továbbiakban elmondotta, hogy Békéscsaba a bábművészet seregszemléjére és a számadásra már évek óta rangos fórumot teremt. A kezdeményezés szerénynek, de igényesnek indült. 1965-ben rendezték meg először a békéscsabai bábjátékos napokat, melynek sikeréhez a rendezők áldozatvállalásán és szakértelmén túl erősen hozzájárult a Napsugár bábegyüttes országosan is kiemelkedő teljesítménye ,melynek sugárzása e művészeti ág számára értő közönséget nevelt a városban. Az első rendezvény sikere tette lehetővé az újabb találkozót, melyen már néhány külföldi együt_ tes is részt vett és azon védnökként jelentkezett a bábművészek nemzetközi szervezete, az UNIMA is, Az igazi fordulópont (Folytatás a 3. oldalon) KÖZLEMÉNY a Kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról A Kormány és a SZOT vezetői tanácskozást tartottak, megállapították, hogy a legutóbbi megbeszélésükön elhatározott célok és tennivalók teljesültek, illetve a végrehajtásukhoz szükséges intézkedések megtörténtek. A Kormány és a SZOT vezetői mostani tanácskozásukon elsősorban az életszínvonal növekedésére vonatkozó tervek megvalósításáról, a munkaidőcsökkentésről, valamint a szocialista brigádvezetők tanácskozásáról, tapasztalatairól cserélték ki véleményüket. Megállapították, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének 1911. évi átlagos emelkedése megfelelt a népgazdasági tervnek és a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan alakult. Ennek megfelelően 1971-ben a reálbérek 2,5 százalékkal, a reáljövedelmek pedig § százalékkal nőttek. Az elhatározásnak megfelelően végrehajtásra került az alsó- és középfokú iskolákban tanító pedagógusok, az egészségügy területén dolgozók és a gyógyszerészek fizetésének emelése. Javult a több és jobb munkát végző dolgozók, valamint a vállalati törzsgárda anyagi és erkölcsi elismerése, megbecsülése. Mind több vállalat alkalmaz olyan ösztönző bérformákat, amelyek alkalmasak arra, hogy az átlagosnál többet nyújtó dolgozók a rendelkezésre álló bérkeretből és nyereségrészesedésből magasabb fizetést, jövedelmet érhessenek el. Ugyanakkor megállapították, hogy több problémával foglalkozni kell. Fokozatosan ki kell küszöbölni azt, hogy az állami ipar egyes vállalatainál a munkáskeresetek indokolatlanul alacsonyabbak legyenek, mint egyes szövetkezetek hasonló munkakörében. Különböző okok hatására egyik évről a másikra a bérből és fizetésből élők egyes csoportjainak reáljövedelme nem nő; esetleg csökken. Ennek okai részben a család növekedése, a nyugdíj bakerüles, részben pedig a kereset-változások és árnövekedések. A további intézkedések során e problémára megfelelő figyelmet kell fordítani. A Kormány és a SZOT vezetői egyetértettek .abban, hogy csökkent az olcsó árucikkek hiánya, azonban az alacsonyabb vásárlóerejű lakosság ilyen árukkal való ellátottsága még nem javult kellőképpen. Erőteljesen végre kell hajtani a Kormány határozatait azokkal szemben, akik jövedelmüket nem munkával, hanem spekulációval szerzik. A Kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az év hátralevő időszakában az illetékes állami és szakszervezeti szerveknek egyaránt fokozott figyelemmel kell kisérniük és rendszeresen ellenőrizniük kell a fogyasztói árszínvonal és a bérek alakulását, és gondoskodni kell arról, hogy az 1972. évre tervezett reálbérnövekedés megvalósuljon. Hangsúlyozták, hogy ennek különösen nagy a jelentősége a kisebb jövedelmű és többgyermekes munkáscsaládok, valamint a nyugdíjasok életkörülményeinek alakulásában. A Kormány által tett intézkedések, a vállalatok javuló gazdálkodása, valamint a szakszervezetek ez irányú erőfeszítései nyomán a dolgozók munkahely-változtatásának mértéke az elmúlt évben csökkent A munkaerőmozgás szintje azonban még mindig magas, ennek mérséklésére még további közös erőfeszítésre van szükség. A szervezési és vezetési színvonal javulásának, valamint a szakszervezetek fellépésének eredményeként a túlórázás 1971-ben a megelőző évhez képest 17 százalékkal csökkent. A Kormány és a SZOT vezetői megbeszélést folytattak a munkaidőcsökkentés további kiterjesztéséről az ipari, építőipari ágazatokon kívüli területeken. Megállapodtak abban, 1972. második félévében lehetővé kell tenni az iparhoz, illetve az építőiparhoz szorosan kapcsolódó, kutató-, szervezőintézetek munkaidőcsökkentésének végrehajtását. Az erre vonatkozó kormányzati döntés a közeljövőben megszületik. A többi ágazatban és területen a munkaidőcsökkentés előkészítésére és a végrehajtás feltételeinek biztosítására fel kell készülni. A tervezeteket a Kormány még ez év végén megtárgyalja és kijelöli az erre vonatkozó teendőket. A SZOT vezetői tájékoztatták a Kormány vezetőit, hogy a szakszervezeti mozgalomban, valamint a szocialista brigádvezetők körében meg_ elégedést váltott ki az a két kormányzati intézi kedés, amelyek arról rendelkeztek, hogy a vállalat által adományozható „A vállalat kiváló brigádja” kitüntetéssel járó pénzjutalmak összege költségként úgy számolható el, hogy a bér- színvonal, illetve a bértömeg megállapításánál, számításbavételénél azt nem kell figyelembe venni. Magas erkölcsi megbecsülésnek minősítik azt a rendelkezést, hogy 1973-tól a Munka Vörös Zászló Érdemrendje is adományozható a szocialista brigádok, munkacsoportok részére. A Kormány és a SZOT vezetői megvitatták továbbá a szocialista brigádvezetői tanácskozások tapasztalatait, s úgy foglaltak állást, hogy azok hasznosak és eredményesek voltak. Megállapodtak abban, hogy a Szocialista Bri- gádvezetők IV. Országos Tanácskozásán elhangzott és írásban benyújtott észrevételeket, javaslatokat, amelyek felhasználásra alkalmasak és intézkedést igényelnek, eljuttatják az illetékes minisztereknek és szakszervezeteknek, akik és amelyek a felhasználás módjáról, valamint a tett. intézkedésekről 1972. harmadik negyedév végéig az illetékeseknek tájékoztatást adnak, Garamvölgyi József miniszterhelyettes megnyitó beszédét mondja a Jókai Színházban rendezett ünnepségen« Indira Gandhi szerdai programja Indira Gandhi és kísérete szerdán délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zol_ tán, a fővárosi tanács elnöke, Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, dr. Kés Péter, a Magyar Népköztársaság üj-delhi nagy_ követe, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete a koszorú« zás után Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Látogatás Kádár Jánosnál A miniszterelnökasszoay ezt követően látogatást tett Kádár Jánosnál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkáránál a Központi Bizottság székházában. A szívélyes, baráti találkozón, jelen volt Péter János külügyminiszter, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. üzemi gyűlés az Egyesült Izzóban Indira Gandhi és kísérete szer- , dán délután ellátogatott az Egye- j sült Izzólámpa és Villamossági RT-be. A vendégekkel együtt volt a látogatáson Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. dr Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Hollai Imre külügyminiszterhelyettes. A barátsági gyűlésen a dolgozók lelkes ünneplése kísérte Indira Gandhi és Fock Jenő felszólalásait
