Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

Államosították az iraki olajkutakat Bejrut—Damaszkusz Iker-államosítás vetett véget csütörtökön az iraki nemzeti olajkincs kiaknázása terén majdnem egyeduralkodó Petró­leum Company olajtársaság ha­talmának. Irak — mint azt Hasszán Al- Bakr elnök ünnepélyese« beje­lentette — államosította a Kir­kuk környéki olajkutakat, mi­vel az TPC nem engedett a bagdadi kormány két héttel ez­előtti ultimátumának. Irak ma­gasabb garantált jövedelmet, nagyobb beleszólási jogot és 100 millió font sterling kártérítést követelt a társaságtól. Az IPC nem adott kielégítő választ a követelésre. Irak után Szíria is hasonló intézkedést jelentett be. Hafez Asszad száriad elnök közölte, hogy szíriai tulajdonba kerültek az IPC szíriai területen futó vezetékei és szivattyútelepei, amelyek Irak nyersolaját a Földközi-tengeri kikötőkbe vit­ték. Irakban is, Szíriában is ka­tonai egységek vették át az IPC-vagyon őrizetét. Irak ösz- szes valutabevételének közel 80 százalékát kapta eddig az IPC-tól (200 millió dollár), Szí­ria pedig évi 90 millió dollárt kapott tranzit-illetékként. Bag­dad fő panasza az volt az IPC- vel szemben, hogy a társaság drasztikusain csökkentette ter­melését a kirkukd olaj mezőkön, s ez kedvezőtlenül érintette az ország olajjövedelmedt. Vonat­kozik ez Színiára is. Dél-vietnami hadihelyzet A dél-vietnami fennsí­kon levő Kontum tartományi székhelyen folytatódtak az utcai harcok. A népi erők a város bel­ső területein szilárdan tartják ál. lásaikat és az éjszaka folyamán mintegy 120 aknát és rakétát lőt­tek a kormánycsapatok birtoké, ban levő stratégiai célpontokra. Folytatódnak a harcok a Sai­gontól kilencven kilométerrel délnyugatra levő An Loc kör­nyékén. Az AFP szerint a csak­nem két hónapja tartó harcok következtében a város romhal­mazzá változott. Megkezdte tanácskozását Brüsszelben az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése Brüsszel Brüsszel kongresszusi palotá­jában pénteken délelőtt fél li­kőr Raymond Goor belga kano­nok ünnepélyes megnyitójával négynapos Európa-fórum kezdő­dött, amely hivatalosan az eu­rópai közvélemény képviselői­nek közgyűlése nevet viseli. 27 európai ország jeles közéleti sze­mélyiségein kívül megjelentek az ENSZ európai gazdasági bizott­ságának, valamint olyan tekin­télyes nemzetközi szervezetek­nek a képviselői, mint az Inter­parlamentáris Unió, az ENSZ- Tánsaságok Világszövetsége, a Béke-világtanács, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szakszervezeti Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa, a Pax Christi és másoké A pénteken kezdődött tanács­kozás, amely a plenáris nyitó­ülés után három bizottságban, illetve hat albizottságban foly­tatta miunkáját, új eszmékkel, új szervezeti elgondolásokkal kívánja társadalmi vonalon egyengetni a kormányközi euró­pai biztonsági értekezlet mielőb­bi összehívásának és eredmé­nyes lebonyolításának útját. A 17 tagú magyar küldöttség, amely Brüsszelbe érkezése után még csütörtökön délután felvet­te az érintkezést a közgyűlés képviselőivel, minden bizottság és albizottság munkájában részt vesz. A magyar közélet képvise­lői ajánlásaikkal már eddig Is nagy segítségére voltak a nem­zetközi kezdeményező bizott­ságnak, amelynek névsorában egyébként ott szerepel Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének — a Brüsszelbe érkezett magyar küldöttség vezetőjének, dr Bar- tha Tibor református püspök­nek, Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának, dr. Perényi Imrének, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorának, Garai Ró- bertnek, az MSZMP KB Kül­ügyi Osztálya helyettes vezető­jének a neve, akik egyszersmind vezető tisztségviselői az európai biztonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának. A belga fővárosiban nagy si­kere van a közgyűlés magyar tervezésű — és Budapest utcáin is napok óta látható — plakát­jának, amely a kontinensünk jövőjéről való gondoskodásnak, Európa sorsa „kézbentartottsá- gának” gondolatát fejezi ki. A brüsszeli Európa-fórum kedvező nemzetközi légkörben ül össze, de szervezői azt a vé­leményt juttatták kifejezésre, hogy a társadalmi erőknek, amelyeknek vitathatatlanul sze­repük van a nemzetközi feszült­ség eddig elért enyhülésében, tovább kell munkálkodniuk kontinensünk békéjének, biz­tonságának intézményessé téte­lén. Nixon beszámolója körútjáról a szenátorok9 képviselők előtt Washington Nixon amerikai elnök 13 na­pos külföldi körút, ezen belül a Szovjetunióban tett nyolcnapos látogatás után, közép-európai idő szerint pénteken hajnalban 2 óra után néhány perccel érke­zett vissza az Egyesült Álla­mokba. A Washington melletti Andrews légitámaszpontról he­likopterrel nyomban a Capitó- láumhoz, a törvényhozás épüle­téhez sietett, hogy megtartsa bejelentett beszámolóját a sze­nátorok, képviselők előtt. Az országos rádió- és televízió-állo­mások kivétel nélkül közvetítet­ték az elnök szavait. A moszkvai csúcsértekezlet ■— jelentette ki Nixon — elérte célját: sikerült megoldani több olyan nehéz kérdést, amely hosszú ideje megosztotta a két országot Tárgyalásai egyik fő eredményének azt tekintette, amit óvatosan fogalmazva így határozott meg: „Egy olyan fo­lyamat kezdetét hoztuk haza magunkkal, amely tartós béké­re vezethet”. A beszéd legnagyobb részé­ben az elnök a stratégiai fegy­verkezés korlátozásáról kötött megállapodással foglalkozott, hangsúlyozta, hogy az egyez­mények megkötése mindkét or­szágnak érdeke volt, és felszó­lította a törvényhozókat, sőt az egész amerikai népet, hogy be­Jugosttláviat fi nacionalizmus elleni harc eredményes Belgrád A JKSZ Elnökség Végrehajtó Irodája Belgrádban megtartott ülésén elemezte a nacionalizmus ellen folytatott harc eredmé­nyeit. Az ülésről kiadott közlemény rámutat: ez a harc az elmúlt Időszakban intenzíven folyt és, jelentős sikereket hozott. A vég­rehajtó iroda úgy véli, hogy to­vábbra is határozottan és követ, kezetesen szembe kell szállni a nacionalizmus minden formájá­val. Dánia az NDK elismeréséért Koppenhága A dán parlament határozatot fogadott «ä, melyben felszólítja a kormányt, Ismerje el a Né­met Demokratikus Köztársasá­got. A határozatot 83 képviselő megszavazta (a szociáldemokra­ta kormánypárt és a szocialista néppárt képviselői), az ellenzék ...................................................... t artózkodott. A határozat java- • salja továbbá, hogy a diplomá- j dal kapcsolatok felvételéig is, \ a kormány fejlessze a már meg- » levő kapcsolatokat az NDK-val. ! A kormány valószínűleg ősszel ( fogja megvitatni az NDK elis- | mérésének problémáját. : — - ________________ * ■ A jugoszláv sajtó értesülése szerint a zágrábi ügyészség be­fejezte a vizsgálatot Ivan Csi- csak volt diákvezető és 20 társa bűnügyében. A bírósági tárgya­lásra június második felében ke­rül sor. Ugyancsak befejezés előtt áll a Horvát Matica -volt vezetői ügyének vizsgálata is. A bíró­sági eljárásra a horvátországi nacionalista jelenségek leleple­zése után került sor. hatóan tanulmányozza a szerző­dést és a megállapodást, s bi­zalmát fejezte ki az iránt, hogy egy ilyen tanulmányozás ered­ménye ugyanaz a végkövetkez­tetés lesz, mint amire ő jutott. Az elnök felszólította a sze­nátust, hogy miinél előbb rati­fikálja a rakétaelhárító rakéta- rendszerek korlátozásáról kö­tött szerződést. Nixon egyidejűleg megnyug­tatta a NATO-partnereket, hogy a jövőben tartandó fegyverkor- látozási és haderő-csökkentési tárgyalásokon az Egyesült Ál­lamok behatóan fog velük ta­nácskozni. Az amerikai elnök közlése szerint a moszkvai csúcsérte­kezleten Vietnam volt az egyik legrészletesebben megvitatott téma, de — mint hozzáfűzte — a felek megmaradtak saját ál­láspontjuk mellett. A problémát nagyon nehéznek nevezve rá­mutatott, hogy mindkét félnek megvannak a saját szempont­jai és a saját koncepciói; Ugyanakkor — fűzte hozzá — „az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt elsőrendű feladatának tekinti, hogy stabi­labb békét valósítson meg a világon”. Az elnök egyúttal biztosította hallgatóközönségét arról, hogy az Egyesült Államok nem vál­toztat vietnami politikáján. Végezetül Nixon szükséges­nek tartotta megindokolni kül­politikájának a moszkvai és a pekingi látogatásban lecsapódó változásait. Óvatos formában elismerte, hogy az Egyesült Ál­lamok a7 utóbbi években elszi­getelődött. Most — jelentette ki — rövid négy hónap alatt a lá­togatások következtében sike­rült megvetni az alapját annak, hogy „fokozatosan felszabadul­junk a szakadatlan konfrontá­ció alól”. Hazatérése után el­hangzott elsó beszédében az el­nök amerikai földön is ígéretet tett arra, hogy a jövőben „a két legfontosabb kommunista ha­talommal” a jobb egyetértés, a kölcsönös tisztelet és a nézetel­térések pontról pontra való ren­dezése alapján kívánja szabá­lyozni az Egyesült Államok kapcsolatait, Fordulat előtt a japán—kínai viszony Véget ért Angéla Davis »ügyének” tárgyalása San Jósé Csütörtökön Leo Branton ügy­véd védőbeszédével véget ért Angela Davis „ügyének” tárgya, lása. A vád két sarkalatos érvét: hogy tudniillik a fiatal kommu­nista filozófusnő maga vásárolta azt a fegyvert, amellyel 1970 au­gusztusában a gyilkosságot el­követték, továbbá, hogy a gyil­kosság után az igazságszolgál­tatás elől menekülve, utazott Kaliforniába, Branton a követ­kezői-.éppen cáfolta: Davis a fegyvervásárláskor nevét és alá­írását adta, ha a bíróság ezek 2 emumat 1972. JÚNIUS 3. után bűnösnek nyilvánítaná, azt '■ kell hinnie, hogy a vádlott gyen. £ geelméjű... Ami a kaliforniai £ utazást illeti, a védő rámutatott: £ az 1970 augusztusi vérengzés után : a vádlottnak, aki feketebőrű, a : tomboló fajgyűlölet elől saját 5 életének megmentése végett kel- 5 lett elmenekülnie San Rafael- 5 bői. Védőbeszédében Leo Branton : megjegyezte: a bíróságnak fi- £ gyelembe kell vennie azt is, hogy 5 Angela Davis nem csupán néger I és polgárjogi harcos, de kom- £ munista is. Az pedig köztudott £ — fűzte hozzá Branton —, hogy [ ebben az országban kommunis- £ ta-ellenesség dühöng. Pénteken a bíró kiadja utolsó • instrukcióit, és a hét nőből és 5 öt férfiból álló esküdtszék ta- £ nácskozásra uh össze. S HOSSZÚ történelmi fejlődés után a jelek szerint most érke­zett új és döntő szakaszába az a folyamat, amelynek során tartó­san rendeződik és új formákat kap a világ vezető hatalmainak kapcsolata. Ennek a példája mindenekelőtt Nixon szovjet- unióbeli látogatása, s minden­képpen ehhez a körhöz tartozik nemcsak az amerikai elnök pe­kingi útja, hanem az NSZK úgy. nevezett keleti szerződéseinek ratifikálása is. Természetesen minden eseményt összetett mó­don; csakis a maga érdeme sze­rint lehet megítélni. Azt a tényt azonban semmiképpen sem le­het tagadni, hogy folyamatban van a vezető hatalmak közötti kapcsolatok felülvizsgálása. Rendkívül érdekes része en­nek a folyamatnak a japán—kí­nai viszony alakulása. Japán mindmáig az Egyesült Államok legfontosabb ázsiai szövetségese s a szigetország valójában ame­rikai támaszpont. Ennek a tény­nek a jelentőségét még fokozza, hogy az elmúlt két évtized lát­ványos fejlődése során Japán a tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtt. Az a tény, hogy Ja>pán az Egyesült Államok fegyveres bázisa, lát­szólag egyértelműen hűvössé tette Kína és Japán kapcsolatait. Japán a legjszorosabban együtt­működött a Tajvanra menekült Csang Kaj-sek klikkel, a pekingi kormány pedig hevesen és éle­sen ostorozta a Szato-kormány politikáját. EZ az egyértelműség azonban csak látszólagos volt. Valójában Kína és Japán kapcsolatát már évek óta bizonyos „keleti kifi­nomultság” jellemezte. Hosszú évek óta az volt a szokás, hogy — többnyire egy volt külügymi­niszter vezetése alatt — japán kereskedelmi küldöttség utazott Pekingbe a két ország közötti kereskedelmi szerződés megkö­tésére. Ezt a delegációt minden esztendőiben fogadta Csou En-laj kínai miniszterelnök, s a kü- döttség aláírt egy olyan, egyálta­lában nem gazdasági jellegű nyilatkozatot (úgynevezett „me­morandumot”), amely egyetérté­sét fejezte ki a Kínai Népköz­társaság nemzeti-külpolitikai célkitűzéseivel. (Például abban az ügyben, hogy Tajvan Kína része.) Ezért is nevezték a ja­pán—kínai kereskedelmet „me­morandum-kereskedelemnek.” A lényeges ennek a kapcsolat, nak a megítélésében: a kereske­delmi forgalom méretei. Ez a forgalom olyan rohamos gyorsa­sággal nőtt, hogy 1971-ben már megközelítette az egymilliárd dollárt. Ezzel Japán Kína első számú kereskedelmi partnerévé és voltaképpen a kínai iparosí­tás legfontosabb külső tényező­jévé vált. Némileg erőteljesebb fogalmazásban úgy is lehetne mondani: ma elsősorban Japán az a hatalom; amely Kínát fel­szereli. Közismert, hogy talán egyetlen tőkés országban sem fűzik olyan szoros és nyílt személyi és szervezeti kapcsola­tok a monopóltőke csúcsait a politikai döntések meghozóihoz — mint éppen Japánban. Nyil­vánvaló tehát, hogy a kereske­delem ilyen mértékű felfutta­tása mind japán, mind pedig kí­nai részről tudatos politikai döntés eredménye volt: felké­szülés egy olyan későbbi sza­kaszra, amikor a két ország formai kapcsolatai is megváltoz­hatnak. EBBŐL a szempontból mind­két fél számára új lehetőséget 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom