Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. JÚNIUS 13.. KEDD Ara: 1,— forint XXVII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Játék a fórummal Programdús nemzetiségi találkozó Szarvason A gyermeknapon jutott eszem, be: milyen kár, hogy sokszor gyerekeknek nézzük a felnőtté érett fiatalokat is. Magunkon se akarjuk észrevenni az évek múlását, jóllehet ezt meg tudjuk magyarázni. De fiainkat és lányainkat mindenképpen szeretnénk ott felejteni a „gyerek ska tulyábam”, s ha ki akarnak törni: nyegléknek, okoskodóknak, tiszteletleneknek tartjuk őket. Pedig sokszor van alkalmunk szinte meghökkenni gondolat- gazdagságukon, korai és elmé_ lyült fölkészültségükön, észjárásukon. Súlyos ítéletet mondtam, Meggyökeresedett módszer görcsös alkalmazását említettem, és furcsa módon egy hasznos, új kezdeményezés körülményei indítottak rá Megtudtam, hogy az egyik tanintézetünkben milyen módszerrel rendezték meg, illetve készítették elő a fórumot. Azért kalandoztam el az előbb, mert úgy érzem, szót kellene váltanunk arról, hogy a Forum Romanumot és általában a római birodalom városainak közéleti központjait, általánosabban: az eszmecsere szintereit; közelebbről pedig a tájékozódás, s az együttgondolkodás kialakításának fórumait miért kellett, es miért volt jó újra fölfedezni nálunk? Azért, hogy megismerjük egymás gondolatait. Azért, hogy ve aetők és vezetettek közelebb kerüljenek egymáshoz. Azért, hogy mindenki értse a politikát, a társadalom változásait. Azért, hogy jobban éljünk a szocialista demokrácia lehetőségeivel. Azért, hogy együtt cselekedjünk. Okosan, megfontoltan, egyre lejjebb szorítva a hibaszázalékot. Ezért fedeztük fel újra a fórumot. S ez a fórum bevált, szeretik az emberek. Nemcsak a televízióban — amely kétségkívül a legtöbbet teheti ez ügyben —, hanem a pártnapokon, a falugyűléseken, a népfront rendezvényein, a klubokban és mindenütt. A fórum divat is egy kicsit, és hiszem: tartós divat. De inkább kitűnő módszernek, nagyszerű találkozási alkalomnak nevezném. Ezért veszélyes, ha visszaélünk vele, ha csak játsszuk a fórumot. De most már türelmetlenek, tudom. Arról van szó, hogy az intézetben fórumot tervezték. A diákok, a növendékek kérdeznek és a tanárok válaszolnak. Iskolai demokratizmus? Igen. Közvetlen eszmecsere; Ritka jó alkalom. Fegyelemsértő próbálkozás? Erre senki sem gondol a diákok közül. Megkezdődik az előkészítő munka. A téma nem külpolitikai, nem az erőviszonyok alakulását, vagy beruházási politikánkat érinti. Szigorúan — és ezúttal helyesen — leszűkül a téma az iskola belső életére. Mindezt azért mondtam el, mert a kérdéseket hetekkel előbb kérték, írásban, hogy a tantestület fél tudjon készülni a válaszra. Olyan ez, mintha a nyomdásznak fel kellene készülnie arra ,hogy meg tudja mondani: mi a nyomdai mértékegység. Végtére is hiszem, hogy egy tantestületet nem érhet váratlan kérdés az intézet belső életét illetően. De hát jó, a televízióban is cédulát osztogatnak. Miért ne tartsuk magunkat a formákhoz. Igen ám! De a miniszter megtudhatja, hogy ki kérdezi őt! Nincs titok. Tehát a miniszter tudja, hogy kivel áll szemben. A tantestület nem. A diáknak névtelenül kell kérdeznie. Nem ő fél, de gyanítom, hogy a tanár. Talán önmagától? Talán jobb, ha nem tudja, hogy ki a kíváncsi? És ez már jobban bosszant. Gondolják csak meg, kérem, ez nem egyszerűen a fórum problémája, sokkal több annál. Talán „felfedeztem”, hogy tulaj_ donképpen miért kell oly gyakran névtelen levelekkel, névtelen bejelentésekkel, „ha elmondod, letagadom” elmélettel találkoznunk? Ebben az iskolában például erre nevelik a már felnőtté érett „gyerekeket”! Felelősségiérzet? Hogyan fognak cse_ lekedeteikért felelősséget vállalni, ha kérdéseikért, önmaguk véleményéért sem késztetjük őket felelősségvállalásra? A fenti módszerből az következne, hogy a diákok beülnek majd a tanterembe, a tantestület pedig a tanáriba, s onnét egy zsebkendővel bekötött mikrofonon (fönt hangszórón) keresztül, elváltoztatott hangon tájékoztatják a kíváncsiakat. Nehogy megtudják, hogy ki válaszolt! De ne humorizáljunk. A kérdéseket összegyűjtötték és felboly dúlt a tantestület. Megkezdődött a kérdések „szűrése”. Lehet ,hogy szükség van erre, nem tudom. Az a gyanúm, hogy ha egy diák véletlenül nagyon helytelen dolgot kérdezne, akkor sem érhetné szó a ház elejét, hiszen abban az intézetben nevelkedett... Az egyik tanár megkért egy kislányt: „Nyomozza ki, legyen szíves, ki tette föl ezt a kérdést nekem, mert azzal szeretnék négyszemközt elbeszélgetni”. A másik diákjainak panaszkodott: „Igazán kár volt megkérdezni, hogy miért ilyen módszerrel tanítok. Mi lesz, ha megtudja az igazgató...?” Nem folytatom. Amikor értesültem a dologról, még nem zajlott le a fórum. Szerettem volna részt venni rajta, de rájöttem: képtelen lennék játszani a láthatatlan embert. Ha elmennék — az előzményekből következtetek —, más kérdéseket és más válaszokat hallhatnék. Akkor meg mire való az egész? Valóban. Mire való? Jó szándékú érdeklődésből formális játékot űzni? Szókimondás helyett, őszinte véleményalkotás és tájékoztatás helyett bizalmatlansá got kelteni?- J. B. A hagyományokhoz híven ismét megrendezték a nemzetiségi találkozót a 250 éves jubileumát ünneplő Szarvason. Már csütörtökön megkezdődött az ünnepségsorozat a magyar— szlovák túramotoros összejövetellel, s vasárnap tartották a művészeti együttesek részvételével rendezett nagyszabású találkozót. A rekkenő hőség ellenére is szép számmal vettek részt az Erzsébet ligetben rendezett nagygyűlésen, melyen Szentist- ványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a résztvevőket, s beszélt a nemzetiségi politikáról. Ezt követte a művészeti együttesek bemutatója, mely nagy sikert aratott. Délután a csoportok impozáns felvonulást rendeztek a Szabadság úton, majd a Vajda Péter Művelődési Központban a népek barátsága jegyében gálaest volt. A művelődési házban nyitották meg Laukó György szlovákiai festő kiállítását is. A gálaesten különösen • nagy sikert aratott a temesvári Hóvirág együttes, melynek művészeti vezetője Litiu Jonel. A találkozó este nemzetiségi bállal záródott. MAs Ml újság a csabai HATÄRBAN (3. oldal) • EMLÉKEZÉS ROZSA FERÉNCRE (4. oldal) • A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE NYOMÁN (5. oldal) • A VASÁRNAP SPORTJA (7—8—9. oldal) Romes Csandra, A Béke-világtanács főtitkára az Országos Béketanács meghívására néhánynapos tartózkodásra Budapestre érkezett. Küldöttség utazott a Dimitrov-évlorduló ünnepségeire A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, valamint a bolgár társadalmi és tömegszervezetek meghívására hétfőn reggel magyar küldöttség utazott Szófiába Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulójával kapcsolatos nemzetközi konferenciára és ünnepségekre Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága' tagjának vezetésével. A küldöttség tagjai: Sugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke, Virizlai Gyula, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára és Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és dr. Perjést László, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője búcsúztatták. Jelen volt Sztoio Sztano- ev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI' Csehszlovákiába utazott a Magyar Néphadsereg küldöttsége Martin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására hétfőn reggel — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével — hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába utazott a Magyar Néphadsereg küldöttsége. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Borbánéi János, az MSZMP KB osztályvezetője, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, politikai főcsoport- főnök és Oláh. István vezérőrnagy, miniszterhelyettesek, valamint a Magyar Néphadsereg több vezető beosztású tábornoka és tisztje. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének képviseletében jelen volt: Frantisek Dvorsky nagykövet és Frantisek Benko ezredes, katonai és légügyi attasé. (MTI) Laukó György Szlovákia festő kiállításának megnyitóján. A népek barátsága gálaest közönsége. A temesvári együttes felvonulása a főutcán, melyet a közönség nagy tapssal köszöntött.
