Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

t Xuan Thuy nyilatkozata a tárgyalások kilátásairól Új utasításokat visz Párizsba Hanoi Xuan Thuy, a VDK párizsi delegációjának vezetője az AFP hírügynökség hanoi tudósítójá­nak adott nyilatkozatában kije­lentette, hagy „új utasításokkal” tér vissza a francia fővárosba. A VDK küldöttségének vezetője, aki miután az amerikai és sai- gond delegáció egyoldalúan fél­beszakította a párizsi béketár­gyalás okát, visszautazott Hanoi­ba, egyelőre nem közölte Pá­rizsba érkezésének időpontját. Xuain Thuy szombaton részt vett a VDK kormányának ülé­sén az új utasításokra vonatko­zóan azonban nem bocsátkozott részletekbe. Ismételten kifejtet­te a VDK álláspontját, mély szerint Dél-Vietnamban olyan kormányt kell alakítani, amely­ben részt vesznek a DIFK tag­jai, a saigoni közigazgatás meg­bízottjai és semleges irányzatok képviselői. Kijelentette, hogy az amerikai állításokkal ellen­tétben, a VDK nem ragaszko­dik kommunista rendszer meg­alakításához a déli országrész­Befejeződön a KGST vízügyi értekezlete Befejezte munkáját a KGST vízügyi vezetők értekezletének 18. ülése, amelyet június 5 és 11 között Budapesten tartottak. A tanácskozás résztvevői a KGST 25. ülése határozatainak, és a komplex programban a víz. gazdálkodási együttműködés, fej. lesztésére előirányzott feladatok­nak megfelelően konkrét intéz­kedési tervet fogadtak el, a KGST-tagországok együttműkö­désének. a szocialista gazdasági integráció irányelveinek megfe­lelően. Jóváhagyták a Duna és a Ti­sza vízgazdálkodásában érdekelt országok közötti együttműködés fejlesztéséibe vonatkozó javasla­tokat. Afrikai csúcsértekezlet Marokkóban Marokkó fővárosában hétfőn este megkezdődött az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete. A 41 tagország közül várhatóan harmincat képvisel majd állam­fője, illetve miniszterelnöke; a többiek alelnökeiket, illetve kül. ügyminisztereiket küldték Rabat, ba. Javaslat született az afrikai gyarmatok mihamarabbi felszá­molására és Portugália legtelje­sebb kiközösítésére. Ennek ér­telmében az AESZ-tagországok sem szárazföldi és tengeri útjai, kát, sem légiterüket nem bocsá- tanák a Portugália felé tartó, il_ letve a portugál gyarmatokról érkező szállítmányok rendelke­zésére. A miniszterek javasolták a csúcsértekezletnek, hogy hozzon határozatot regionális rendszerek felállításáról, amelyek lehetővé tennék az agressziót szenvedett országok külső megsegítését. Ja­vaslat követeli a2 afrikai felsza­badító mozgalmak támogatásá­nak „jeleténkeny növelését”, to­vábbá olyan országok megsegí­tését (Kongó, Guinea, Szenegál, Negyedik napja bombázzák a VDK területét Az amerikai légierő B—52-es stratégiai nehézbombázói hétfőn — immár negyedik napja egy­más után — ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köztár­saság területét. Az amerikai parancsnokság Dél-Vietnamban is bevetette a B—52-eseket. Hétfőn hajnalban a felszaba­dító fegyveres erők Dél-Vietnam egész területén tüzérségi táma­dásokat indítottak a kormány­csapatok állásai ellen, összecsa­pások színhelye volt a Saigontól nyugatra fekvő térség, a kam­bodzsai határ vidéke és a Me­kong folyó deltavidéke, valamint a központi fensík, ahol Kon­túrétól északra és Pleiku mellett ütköztek meg a népi erők a kor­mánykatonasággal. összecsapá. sokról adtak még hírt az egykori császári főváros, Hűé és a Sai­gontól An Locba vezető 13-as országút térségéből. A saigoni kormánycsapatok támogatására 13. alkalommal vetették be az nnerikai légierőt. Tanzánia, Zambia), amelyeknek az imperialista agressziók káro­kat okoznak. Az Afrikai Egységszervezet mostani tanácskozását egyedül Malawi bojkottálja, amely kitart a dél-afrikai rendszerhez fűződő jó kapcsolatai mellett. A portu­gál gyarmatosítókkal szemben létrehozandó egységes front „re­pedései” három tagországtól származnak: Marokkótól, Mala­witól és Lesothotól. Ezek diplo-1 máciai kapcsolatban állanak Lisszabonnal. ben. Hozzátette, hogy politikai rendezés nélkül a tűzszünet nem képzelhető el. Le Due Tho, a VDK küldött­ség politikai tanácsadója és Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanács­adója május 2-i megbeszélései­ről szólva Xuan Thuy közölte, hogy ezt a találkozót az Egye­sült Államok szorgalmazta, nyilván azért, hogy a világ köz­véleményének megnyugtatására „alibit” biztosítson a maga szá­mára. Hangsúlyozta, hogy a pá­rizsi béketárgyalások folytatá­sát az Egyesült Államok aka­dályozza A VDK és a DIFK véleménye továbbra is az, hogy a vietnami probléma megoldá­sát csak ésszerű és logikus ala­pon folytatott békés tárgyaiár- sok útján lehet megtalálni. Porter: Gromiko Párizsban Az USA is új erőfeszítéseket fog tenni a viefnami ériekeziet felújítására Visszaérkezett a francia fővá­rosba William Porter, a párizsi Vietnam-értekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetője. A megérkezésekor adott nyilatko­zatban kijelentette, hogy Wa­shingtonban konzultációkat foly­tatott a kormány tagjaival, s hogy az „Egyesült Államok új erőfeszítévsket fog tenni a viet­nami értekezlet felújítására”. Porter azt mondta, visszatéré­se annak a jele, hogy „Nixon el­nök a vietnami probléma tárgya­lásos rendezését kívánja”. Mind­azonáltal tárgyalási alapként is­mét a már többször elvetett amerikai javaslatokra hivatko­zott. Gromiko Párizsban tárgyal. Látszatra a szűkszavú hír az évek óta immáron hagyomá­nyossá vált szovjet—francia esz­mecserékre, a rendszeres diplo­máciai konzultáció folytatására utal. Kétségtelen, hogy a szovjet diplomáciai vezetője Párizsban elsősorban a két országot köl­csönösen érintő kérdéseket vi­tatja meg francia kollégájával, Schumann külügyminiszterrel, valamint Pompidou elnökkel és Chaban-Delmas kormányfővel. Lesz, miről tanácskozni: Moszk­vát néhány éve szoros szálak fűzik Párizshoz nemcsak a gaz­dasági élet számos területén, hanem például közös űrkutatási program megvalósításában is. Valójában azonban a kétolda­lú eszmecserék minden bizony­nyal túlnőnek a szovjet—fran­cia érdekeken. Mindenekelőtt az európai kérdések iránt mu­tatott megkülönböztetett érdek­lődést a két állam, különös te­kintettel a közelmúlt — mind­két fél részéről kedvezőnek ta­lált fejleményeire. Párizsban úgy ítélik meg a jelenlegi euró­pai helyzetet, hogy az „reményt- keltő a kontinens biztonsági és együttműködési értekezletének előkészítése szempontjából”. Hasonló megnyilatkozások hangzottak el nemrég Moszk­vában is, elsősorban az NSZK úgynevezett keleti szerződései­nek ratifikálása nyomán, majd a szovjet—amerikai csúcstalál­kozót értékelő hivatalos és fél- hivatalos állásfoglalásokban. Nem kevésbé mérsékelt derű­látásra ad okot a NATO nem­rég Bonnba-n tartott miniszteri tanácsülésének visszhangja is. Ügy tűnik, az európai biztonsá­gi konferencia legfőbb akadá­lyai elhárultak. Érthető módon a francia diplomáciai körök mi­előbbi konkrét lépéseket sürget­nek. Erre utalt Schumann kül­ügyminiszter javaslata a bonni NATO-tanácsülésen: a francia politikus szerint már szeptem­berben hozzá lehetne látni a Szovjet—kubai gazdasági és műszaki együttműködés Az elkövetkező napok­ban a Szovjetunióba várják Fi­del Castrót, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkárát, a kubai for­radalmi kormány elnökét. Eb­ből az alkalomból érdemes né­hány pillantást vetni a szovjet —kubai gazdasági együttműkö­dés eddigi eredményeire és perspektíváira. Talán nincs egyetlen gazda­sági ágazat sem, amelyet ne érintene ez az együttműködés. A Szovjetunió támogatást nyújt olyan — Kuba számára létfon­tosságú — iparágak fejlesztésé­hez, mint az energetika, a fém- megmunkálás, a cukor-, a ve­gyi-, a gép- és az építőipar és a halászat. De említhetjük a mezőgazdaságot és a közleke­dést, a geológiai feltárásokat és a szakemberképzést. 1960 és 1965 között 30 kubai iparvállalatot építettek és rekonstruáltak szovjet segítséggel, 1971-ben pe­dig már 168-at. Ami az energetikát illeti — az előző öt évben épült fel Ma- rielben és Rentében egy-egy erőmű, ezek munkába állásával a kubai energiarendszer csak­nem egyharmaddal bővült. Az utóbbi években a Szovjet­unió közreműködésével elké­szült egy 280 km hosszú, 220 kilovoltos távvezeték Santiago de Guba és Nuevitas között. En­nek segítségével racionálisab­ban hasznosítható az energeti­kai kapacitás. A kubai kormány jelen­tős intézkedéseket tesz a mező- gazdasági termelés növelésére. Ezek között is első helyre ke­rült a talajjavítás és a lecsapo­lás. Szovjet technikai segítség­gel végzik ezeket a munkákat, építenek zárógátakat, víztároló­kat. A mezőgazdaság fejlesztésé­ben és a hozamok növelésében nagy szerepe van a műtrágya- gyártásnak, ezért Kuba is nö­veli e fontos cikk termelését. Ehhez segítséget nyújtanak a szovjet szakemberek. Ök tervez­ték a nuevitasi nitrogén műtrá­gyagyárat és részt vesznek épí­tésében is. Az együttműködésben termé­szetesen szerepel a hagyomá­nyé« kubai cukoripar is. Az elő­ző öt évben sok vállalatot re­konstruáltak szovjet műszaki közreműködéssel. Számos szov­jet szakember dolgozik Kubá­ban, közösen végzik a tervezést és a szerelést, a gyárak indítá­sát. Kubai kollégáikkal együtt szovjet gépészmérnökök kutat­ják a legjobb cukornád-arató kombájn típusát, amely tucatnyi munkáskezet helyettesít. A kí­sérleti példányokat a Szovjet­unióban és Kubában, nádaratás közben próbálták ki. Kuba az utóbbi időben gyor­sított ütemben fejleszti a halá­szatot. Kubai hajók szántják ma az Atlanti-óceán vizét és gazdag zsákmánnyal térnek ha­za, Szovjet műszaki közremű­ködéssel épült meg a havannai halászkikötő — Latin-Amerika legnagyobb ilyen létesítménye. A kikötő a kubai hajók mellett kiszolgálja az Atlanti-óceánon halászó szovjet hajókat is. Jelentősen fejlődött az együttműködés a geológiai fel­tárásokban is. Különösen jó eredményeket érték el új réz-, ón-, cink-, króm- és mangán­mezők felkutatásában. Az elmúlt öt évben műkodésr- be lépett Santiago de Cubában egy házgyár — ezt a szovjet dolgozók ajándékozták a kubai népnek A szovjet emberek segítenek Kubának utak. hidak, vasútvo­nalak építésében és a mezőgaz­dasági repülőszolgálat irányítá­sát is ellátó repülőterek léte­sítésében. A Szovjetunió és Kuba együtt­működnek például a kubai tele­vízió műszaki bázisának felújí­tásában, távközlési mesterséges holdak földi adó-vevő állomá­sainak kiépítésében. Szovjet szakértők is dolgoznak a Ha­vannát Santiago de ^ Gubával összekötő távközlési hálózat lét­rehozásán. 1970-től a Szovjetunió előmoz­dítja a számítástechnika nép- gazdasági meghonosítását a test­véri országban. A két ország 1970 decemberé­ben megállapodást írt alá kor­mányközi gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottság létrehozásáról. Ezzel lehetővé vált, hogy a két ország kapcsolatainak fejlődését komp­lex módon vizsgálják, intézke­déseket dolgozzanak ki azok bő­vítésére, közte az árucserefor­galom kiterjesztésére. Fidel Castro közelgő moszkvai látogatása tovább szi­lárdítja a szovjet és a kubai nép testvéri barátságát és kap­csolatait. konferencia sokoldalú előkészíté­séhez. Washington ezzel kapcso. latban a későbbi kezdés híve: az amerikai elnökválasztások miatt Rogers külügyminiszter novemberig nem adott esélyt az előkészületek konkrét stádium­ba lépésének. Az sem kétséges, hogy Andrej Gromiko megbeszélésein a Kö­zös Piac témakörét s érintik majd. Annál is inkább, mert Franciaország az utóbbi időben növekvő érdeklődést mutat a „tízek” csoportosulása iránit, a nyílt titok, hogy Pompidou el­nök szeretné országa befolyását megnövelni a Közös Piac vala­mennyi fórumán. Az ősszel Pá­rizs lesz a színhelye a tízek kormányfőn értekezletének. Ezen a megbeszélésen aligha térhetnek ki a Közös Piac mi­niszterelnökei a KGST tagálla­maihoz fűződő — általában kedvezően alakuló gazdasági kapcsolatok jövőjének megvita­tása elől. A szovjet—francia tárgyalások alkalmasnak lát­szanak bizonyos kérdések előze­tes tisztázására. Mindent egybevetve, érthető várakozással tekint a nemzet­közi közvélemény Gromiko pá­rizsi megbeszéléseire. A témákból ítélve, a szovjet külügyminiszter és francia tár­gyalópartnerei nemcsak a két ország kapcsolatainak további elmélyítését, hanem a világpo­litika több tisztázatlan kérdé­sét is napirendre tűzik. S az már a kétoldalú eszmecserék hagyományához tartozik, hogy ezúttal is nyüt, őszinte tárgya­lásokra számítanak a diplomá­ciai megfigyelők. Szovjet hajók a fővárosban A Vörös Zászló Renddel kitün­tetett szovjet Fekete-tengeri flotta négy hajóegységből álló dunai hajóraja baráti látogatás­ra Budapestre érkezett. Képün­kön: a hajók a pesti Duna-part előtt. (Telefotó: KS—Bozsán Endre felvj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom