Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

A kutyái fáját! A vis nagy érték ? Május 6-án a megyeszékhely vízgondjairól írott cikkünket ez­zel a mondattal fejeztük be: „A víz nagy érték, ne pazaroljuk”. Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű igazgatója mondta ezeket a szavakat, de úgy látszik — furcsa módon -t- éppen a vízművek illetékesei azok, akik pazarolják a vizet. Rovatunkban többször szóvá tét. tűk már, hogy az V. kerületben a Madách út és az Orosházi út sarkán levő artézi kút csapja évek óta rossz és a jó minőségű artézi víz éjjel-nappal elfolyik a csatornába. Az utca lakói már több levelet írtak a vízművek­nek is, de eddig semmilyen intéz­kedés nem történt, sőt még vá­laszra sem méltatták őket. Nem csoda hát, hogy levélírónk — Varga K. György — szerint csak üres szólam a vízművek takaré­kosságra való felhívása, hiszen éppen ők azok, akik a nagy mennyiségű vizet elfolyni hagy­ják. Olvasónk kérdése, melyhez mi is csatlakozunk: mikor javít, ja már végre meg a vízművek az artézi kút csapját? A megyeszékhely vízgondjairól szóló írásunkban leközöltük az egyik fél — nevezetesen a víz­művek álláspontját. Természetes, hogy ezzel nem minden olvasónk értett egyet. Rovatunkban fo­lyamatosan közölni fogjuk a cikk­hez érkezett hozzászólásokat. Várjuk olvasóink levelét. Segítséget kérnek Sok-sok huzavona után a Gyű. la-remetei Állami Gyermekott­hon kellő anyagi fedezetet ka­pott, hogy az épület bővítését megkezdhesse. Az összeg rendel­kezésre áll, elkészült az építke­zési terv is, azonban ahhoz, hogy megkezdhessék a munkát az épí­tők, szükséges néhány régi tolda­lék-épület lebontása, ahol rak­tár, lakás és műhely van. Az ott­hon vezetője, tanári kara hoz­zánk fordult segítségért. Kéré­sük, hogy mivel Gyula-remetén nincs olyan szerv, vagy vállalat, amelynek dolgozói vállalni tud­nák a lebontást társadalmi mun­kában, közöljük felhívásukat, hogy a közeli Gyula lakói nyújt, sanak ebben segítséget. Remél­jük a felhívás nem marad vála- szolatlanui és hamarosan lesznek jelentkezők, akik szívesen tölte­nek néhány órát azzal, hogy tár. sadalmi munkában segítik az épületek lebontását, hogy az ál­lami gondozott gyerekek mielőbb elfoglalhassák helyüket a bőví­tett, korszerűsített új otthonban. Nem azért az egy forintért Apró, <je annál elgondolikodtatótob esetet ir le Zana Zoltán mintegy példázva, hogy az ilyen apróságok­éból lesznek a nagy bosszúságok, s ha idejében nem vesszük észre, előfordulhat, hogy egyes emberek vérszemet kapnak, s nagyobb dol­gokkal folytatják mások becsapá­sát. Volt már erre példa, a bűn­ügyi krónikák tanúskodnak. Ol­vasónk azt írja, hogy nem azért az egy forintért, de mégis szóvá keia tenni az alábbi esetet. Az egyik boltban — sajnos nem írja, hogy hoí — barátja háromhatva­nas pasztőrözött tejet és egy cso­mag kéfszersültet vásárolt három­negyvenért, Ez összesen hét forint. Elő te készítette az összeget, az éladó azonban 8 forintot kért. A vásárló zavartan keresgélt a pénz­tárcában, majd közben utánaszá­molt és szólt a boltvezetőnek, hogy tévedés történt az eladó ré­széről. Az eladó végül i» szabad­kozott tévedni emberi dolog. A vásárlót otthon érte az Igazi meg­lepetés, amikor kiderült, hogy a tejet nem lehet elfogyasztani, mert savanyú. Ugyanis a tasakos tejet tároló ládában — mely a hatal­mas. világos ablakkirakal tövében volt — előző napi áru hevert. A frissen hozott tej, viszont a rak­tárban volt reggel 7 órakor. „Azt hiszem itt kell kezdeni a Becsületesség vizsgálatát’1 — írja befejezésül olvasónk. Kisebb .nagyobb és még na­gyobb kutyák kutyagoltak május 3-án a tanácsháza udvarán levő „kutyaszorítóba”, hogy kötelező oltásukat megkapják. Volt is nyüszítés, vonítás, ugatás — egy szó, mint száz: kutya nehéz hely­zetben voltak a derék négylábú házőrzők. Az esetet mégsem a kutyák szemszögéből érdemes most szó- vátenni, hanem a kísérőik miatt, akik zömmel általános iskolás korosztályú gyermekek voltak, s akik részére május másodika is éppen olyan tanítási nap, mint a többi. Ennek ellenére — csak úgy kutyafuttában számolva is — szép számmal akadtak, akik az oltás miatt 1—2 óráról, sőt az egész tanítási napról távolma­radtak. Még talán ezért sem lenne ér­demes szólni akkor, ha ez áz eset nem példázna egy sajnos, eléggé ragályos szülői álláspontot, mely szerint az a néhány hét most már úgyis eltelik valahogy az iskolá­ban. s aki eddig nem tanulta meg, amit kellett... de minek is szaporítsam a szót, gondolom, ennyiből is világos a szülők to­vábbi okfeüése. Világos, csak nem efogadhatő. mert ma kutya­oltás. holnap meszelés, holnap­/után kapálás... s így sokasodik azoknak a napoknak a száma, melyek az ismétlésektől, a rend­szerezésektől vonják el a tanuló­kat. É ha már a „tárnánál" tartunk, a „rossznyelvek” szerint a mu­lasztó tanulók közül néhányan (főleg 8. osztályosok) nemcsak azért toldották meg még egy pi­henőnappal az előző kettőt, mert hűséges ebüket oltásra kísérték, hanem azért, mert május else­jén egy pár üveg sörrel (amit is­kolahagyott „barátaik” vásárol­tak nekik) „többet” fogyasztot­tak a kelleténél. De mennyi is az elég ebben a korban? Ezt azt hiszem azoktól kellene meg­kérdezni, akik szemrebbenés nél­kül tudomásul vették, hogy a munka ünnepébe ez is „belefér”, — mondván — néhány üveg sör­től kutya baja sem lesz már egy 14 éves gyermeknek. Nem aka­rok tovább kutyálkodni ez ügy. ben, de véleményem minden­képpen az. hogy kutya nehéz úgy nevelni, oktatni, hogy menetköz­ben azon kelljen vitatkozni, hogy az iskolás korú gyermeknek el­sődlegesen a tanulás kutya köte­lessége. Szilárd Ádám örvendetes, hogy Békéscsabán, a MÁV-állomás előtti teret an­nak környékét kezdik rendezni, beépíteni. A Volán előtt levő fel. vonulási épületet végre lebontot­Dicséret A panaszokkal el­lentétben most egy dicséretről is iruntc. örülünk, ha olvasó­ink ilyen apróságok­ra is felfigyelnek és ezért tolla*■ fognak. Krajcsó Imréné Bé­késcsabáról, a követ­kezőket írja: „Nem­rég Békésen voltam látogatóban, s be­tértem az ÁFÉSZ egyik édességboltjá­ba, vásárolni. A boltvezető végtele­nül kedves és ud­varias volt, még azt is megkérdezte, hogy hogyan csomagolja az árut, hogy minél ízlésesebb legyen Tn hst m.i-tifí.í’W kereskedelmi dolgo­zó példát venne ró­la. Akkor soha nem lenne a vásárlók és az eladók között súrlódás. Kíváncsi voltam ennek a ked­ves asszonynak a ne­vére, s rövidesen megtudtam, Íme: Bakucz Mihály né. ták és sok szemetet elhordták. Az Álmos utcában is megkezdték az építkezést és tovább szépül a vasútállomás, mert folytatják a rekonstrukcióját. Nem örvende­tes viszont, hogy a Volán kiren­deltség új épülete mellett egy MÁV illetékességű mázsaház- féle rogyadozik, rontja a kör­nyék képét. A közelben levő par. kot is csúfítja, hogy a kerékpár­megőrző mellett több mázsás tö­rött betonlapokat láthatunk és kiszedett fákat. Ezek keresik a gazdájukat B A, A Szerkesszen velünk rovatot összeállította: Kasnyik Judit Kiegészítés a Nővédelmi tanácsadás \ című cikkhez Lapunk április 23-i számában Nővédelmi tanácsadás Békéscsa. bán címmel közöltünk egy infor­mációt arról, hogy Békéscsabán létrejött a tanácsadás és ‘miért A vendégek kifogásolják... K. János személyesen ‘kereste fel szerkesztőségünket, hogy elmondja tapasztalatait a békéscsabai 4-es számú Italboltról, mély az Oros­házi úton működik. Május 1-én —. mivel vendégei voltak —, a bolt­ban öt üveg sört akart vásárolni azzal, hogy hazaviszi. Az eset dél­után 3 órakor történt és mintegy öt láda sör volt még felhalmozva a pult közelében. A bolt vezetője viszont megtagadta az áru kiadá­sát azzal asz indokkal, hogy a sör csak az italbolton belül fogyaszt­ható el. Olvasónk ezután kérte a panaszkönyvet, mivel nem értett egyet a véleménnyel, de ezt sem kapta meg. Azt kérdezd, vajon mi­féle eljárás ez? Ha valaki nem törzsvendég — ő ugyanis nem iszik — akkor nem kaphat sört még ün­nepnapokon sem ? A másik eset is egy vendég ki­fogását tárja elénk. S. Pál tótkom- lósi olvasónk levelében azt írja, döntsük el igazságos eljárás volt-e ami vele a tótkomlós! étteremben történt. Mivel olcsón szeretett vol­na étkezni — nem volt nagy igé­nye — csak sült krumplit kért. Azonban egyik pincér sem akarta kiszolgálni, mondván az csak a párizsihoz jár. A pincéreik helytelenül jártak el. fontos, hogy minél többen igény- • be vegyék. Abban többek között ; — a tájékoztatás alapján — ar_ • ről írtunk, hogy az országban, ■ Budapesten, Miskolcon és Szege- • den van ehhez hasonló. írásunk- • ra dr. Horváth Éva gyulai városi • főorvos reagált, s kérte a követ. S kező kiegészítést: : „Gyulán 1969. március 1-től « rendszeres és folyamatos nővé- ; delmi tanácsadás van a Béke su_ i gárút 39 szám alatt levő egész- ■ ségházban. A tanácsadás napja- ; inkban is rendszeresen tart, me. 5 lyet a városi egészségügyi ősz- ! tály működtet, szakmailag pedig * a megyei kórház szülészetének ! nőgyógyászati szakorvosai látnak : el. A tanácsadást mintegy más- 5 fél éven át társadalmi munká- • ban látták el, s a forgalom az el- S ső év számadataihoz viszonyítva, ■ háromszorosára emelkedett. Az jj idén már fogamzásgátló szereket • is biztosítanak a tanácsadásra je- ! lentkezőknek, amit helyben meg. • vásárolhatnak. Ehhez a megyei ■ tanács egészségügyi osztálya és a • gyógyszertári központ engedélyt i adott. j A tényékhez még hozzátartozik • az is, hogy ezenkívül Debrecen- • ben van még hasonló nővédelmi s tanácsadás, nemcsak a fent em. [ lített városokban”. | A kiegészítést köszönjük, § 4 smmms^ j 1972, MÁJUS 11. * “ Előre megfontolt szándékkal Áramlatok a lólek mélyén Szabályos, sőt szabvány széni hosszúkás alakú irodahelyiség. A sarokban mosdókagyló, csem­pe zett falrészlettel, a közelben letakart írógép. Kis kerék asz­tal, rojtos terítővei. A falon az AMD—65 M-es géppisztoly met­szete» rajza. Szembe vele Lenin, portré, két színes fotó: fővárosi utcarészletek. Az ablakhoz közel országos autótérkép. A hosszú tárgyalóasztal sar­kánál ül Horváth Zoltán és dr. Főző Endrémé, a kecskeméti gyógypedagógiai iskola igazgató­nője, pszichológus. Fát. állatot, embert, virágot rajzoltat a fiúval. — Ha úgy érzed, ne-m sikerült, újra kezdheted- Ereszd el ma­gad, ne gondolj semmire, ami kellemetlen. Kirajzolod magad­ból a sok idegességet. Zoli kismacskát rajzóit. Bar az inkább egy hernyóhoz hason­lít. — Otthon is volt macskád? — Igen. Volt egy külön kis cicám. Piros masnit kötöttem a nyakára. — Ott nevelődött nálatok? — Igen. Mindenből adtam ne. ki, amit én ettem-. — És a kutya nem bántotta a cicát? — Játékból néha megfogta a nyakát. — De ha komolyan bántja, mit csinálsz a kutyással? 19. — Megvertem volna, hogy ne bántsa. A pszichológusnő tesztrajzokat mutat. — Mondd el, mit látsz ezeken. — Két fiú a ház előtt. Az egyik követ dob az ablakra, ez elszalad, a másik ,aki ártatlan, az ottmarad. Kinéz az ember a háziból és őt okolja­Később az arcképes tesztek következnek. — Itt van nyolc fénykép fel­ragasztva. Válaszd ki közülük azt a kettőt, aki rokonszenves számodra. Aki jó embernek lát­szik, akihez őszintének lehet lenni. Hosszas tűnődés után a fiú rámutat az egyikre. De a mási­kat már sehogyan sem akarja megtalálni. — Zolikám, muszáj! Próbáld megkeresni... • — Talán ez — mutat egy má­sikra. — És most azt a kettőt légy szíves kiválasztani, amelyik szá­modra a legelíenszenvesebb, amelyikkel még találkozni sem szeretnél­A fiú gyorsan rámutat két arcképre. És így megy ez még hét alka­lommal: a rokonszenvesekre ne. hezen, az ellenszenvesekre köny- nyen talál rái Á pszichológusnő Jegyzi a fényképek kódszámait. Közben ezt kérdi: — Fáradtnak érzed-e magad? — Nem. — Akkor nyugodtan csinálhat, juk tovább. Újból képeket mu­tatok. Ami gondolatot ébreszt benned, mondd el. Mindegyikről csak két-három mondatot. — Este van, oszlopszerűség és egy férfi. És az oszlopszeraség mellett valami... — Voltál már este úgy, hogy nem ismertél fel valamit? — Igen, a bátyámmal, amikor kimentünk az erdőbe..­Újabb kép. — Temető lehet Sír mellett áll egy ember. — Hogy kerül oda? — Biztosan meghalt valami hozzátartozója. Mintha meg vol­na bilincselve... Újabb kép. — Férfi, de le van takarva az arca. A nő pedig ágyon fekszik. — Mi történhetett? — A férfi mintha sírna. — De miért? — A nő biztosan beteg- A kar­ja is mintha lecsügne... — Láttál te már olyan embert, akinek élettelenül lógott le a karja? Mély csend. A fiú csak sokára szólal meg, tompa, töredezett hangon: — Amikor... a bűncselek­ményt... elkövettük... ült az ülé­sen..­— Melyik karja lógott le? — Amelyik felőlem volt... A jobb karja. Újabb kép. — Fekszik a nő és odatartja a kezét. — De máért? — Meg akarja ijeszteni. — Jó vagy rossz szándékból? — Rossz szándékból. Tisztasági sarok

Next

/
Oldalképek
Tartalom