Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
Másodszorra is ind rod Jó ütemben halad az óvodaépítési program — Az idén több mint tizennégyezer új hely A IV. ötéves tervben összesen 51 346 új óvodai hely létesítését tervezik az országban. A tervidőszakból eltelt csaknem másfél esztendő tapasztalatai szerint megvalósítható-e idejében a nagyszabású óvoda-építési program? — erről adtak tájékoztatást a művelődésügy illetékesei. Mint elmondták, a munka jó ütemben halad: tavaly, a tervidőszak első esztendejére együtt, véve, 9318 új óvodai hely megépítését tervezték, a valóságban azonban 13 155-tei nőtt a helyek száma. A „gyarapodásban” a főváros vezet: 1971-ben 2806 helyet építették. Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Miskolc következik ezután: 1681 kisgyermekkel többet tudnak elhelyezni óvodákban, s Pest megyében is 1363 a gyara-« podás. A mi megyénkben lénye- J gesen kisebb a növekedés. I Néhány év alatt 13 esetben ka. ^ pott az országos és megyei szer. vektől elismerést az Endrődi Takarékszövetkezet. Az 1971. évi eredmények alapján — ez esetben másodszor — érdemelte ki fikit a (elesése „hozott“ Bulgáriából A gondot nem is jaz országos számok jelentik, hanem az úgynevezett járulékos beruházások. Az új lakótelepeken, lakónegyedekben járulékos beruházásként ugyanis a IV. ötéves terv folyamán 16 581 új óvodai helynek kellene épülnie. (Ez természete, sen szerepel a több, mint 51 000- es programban). Tavaly azonban csak 1910 új óvodai hely valósult meg járulékos beruházásból, vagyis az öt évre tervezett meny- nyiségnek alig több mint 10 százaléka. Bár 1972-re már 3376 új óvodai hely megépítését tervezik járulékos beruházás formájában, s ez teljes ötéves járulékos programnak több mint 20 százalékát jelenti, a tavalyi mintegy 8—9 százalékos lemaradást nem pótolja. Figyelemre méltó, hogy — nem számítva a járulékos beruházás, ból született vagy születendő óvodai helyeket, — a tanácsok fejlesztési alapjaiból tavaly több mint 166 milliót szántak óvodaépítésre, ténylegesen viszont csak 134,9 milliót költöttek. Kevesebb pénzből tehát többet teremtettek, mint tervezték. Ez azt is jelzi, hogy nemcsak építkezéssel gyarapítják az óvodai helyek számát, hanem korábban más cé. lókat szolgáló helyiségek átalakításával is. Másrészt mutatja, hogy országszerte takarékatság- ra való törekvés jellemző az óvó. dai beruházások terén is. Az 1972-es tervek az idén 10181 új óvodai helyet irányoznak elő, ám a „visszajelzések” szerint 14 370 lesz a teljesítés. A szakemberek véleménye sze. rint számszerűségében tehát megnyugtató az óvodaépítési program végrehajtása. Ha ebben az ütemben halad tovább a munka, az 51346 új óvodahely már 1975 előtt tető alá került. e pénzintézet kollektívája „Az év legjobb takarékszövetkezete” címet. Képünkön: Sávolt Mi- hályné, az OFT tagja átadja Szu- rovecz Lászlónak, a takarékszövetkezet elnökének a SZÖVOSZ és a KPVDSZ Országos Elnöksége által adományozott oklevelet és Gyuricza György alapítótagnak, aki 1957 óta tagja az igazgatóságnak, a „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” kitüntetést. Majd Szurovecz László, a pénzintézet elnöke „Kiváló Dolgozó” jelvényt adott át Kulcsár Mihályné főkönyvelőnek & Farkas Andor, né biztosítási előadónak. Kép, szöveg: Balkus Imre t — Ti ia csak ijeszteni akar- | tatok azt a bácsit? őszintén... s — Nem akartuk mi megölni..- j Mindig, amikor dr. Főzőné rá- • kérdez, a fiú arca furcsa, taszí-5 tó mimikába rándul. Szeme; könnybelábad, sűrűn pislog,; szemhéja rángatózik. Űjabb kép. — Valamin vitatkozott a nő • és a férfi. A nő most elfordul ésj sír. : Újabb kép. — A férfi börtönben van és ; sír. Elkeseredésében. — De miért? — Megbánta, amit csinált. — De ha ott többen vannak és ! megvigasztalják. akkor mit: mond? — Az nem nyugtatja meg. — Ha kiszabadul, mire kell ! gondolnia? ; — Hogy nem törődik vele sen. j ki. — Édesanyáddal mikor talál- S koztál? í — Most jönnék majd be. * Edesapámmal— Kit szerettél a legjobban? ; — Mindkettőjüket — Jó, Zoli, ez az értelmes fiú ■ válasza. De engem az érdekel, S ami benned legbelül van... — Talán édesanyámat. Már csak ez van hátra: — Amikor nem beszéltél, nem ! hallották, hallottad-e, hogy szól- i Bak hozzád? Csökönyös, hosszú hallgatás ; következett A pszichológusnő az | elfogást követő párhetes idő- ■ szakra utalt, amikor Horváth : Zoltán nem „tudott” megiszólal_ ; ni. Sokkhatás érte. Ügy látszik, a faggatás sem ; használ. Végre a fiú rövid sóhaj \ kíséretében, kiböki: — Nem tudom, mikor volt az. : (Folytatjuk) I Szverle Rozália nem véletlenül lett kertész. Édesapja is mezőgazdasági munkából tartotta el a nyolctagú családot. Egészen 1966-ig, amíg a legidősebb gyerek, Rozália le nem érettségizett. Ettől kezdve már hárman jártak az orosházi Dózsa Tsz-be dolgozni; az édesapa mindig oda, ahol a legnagyobb szükség volt rá, az édesanya a tsz óvodájába, Rozália pedig a kertészetbe. De csak 1967. februárjáig. Ekkor felvételizett ugyanis Szverle Rozália a pflovdivi agrártudományi egyetemre. A szülők, az öt ifjabb testvér ebben az évben már kicsit szomorúan, de kicsit büszkén is többször hajolt a térkép fölé; hol is van pontosan az a Plovdiv? Aki látta a Fekete-tenger kék vizét, joggal* furcsálja, hogy miért éppen Fekete a tenger neve. Arra gondol: talán azért, mert a partján lakók többsége nem szőke, hanem fekete, mint Zsivko Todorov — vagy magyarosan Todorov Zsivko —, a Fekete-tenger gyöngyének, Bur- gasznak szülötte is. Mosolygós arcát a kikötői szél cserezte, a csomoje morjei nap sütötte barnára. Általános és középiskolás éveit a tengerparton töltötte. Innen felvételizett a plovdivi agrártudományi egyetemre is. Majd elhagyta a burgaszi szülői házat, el a két nyugdíjas szülőt és a nővérét is. 1966-ban, szeretteitől 450 kilométernyire nyugatabbra, talán nem is gondolt arra, hogy Plovdivon kívül nem csupán Szófia az, ami Bur- gasztól még az előbbinél is nyugatabbra fekszik és aho; hónapokon, esetleg éven át él majd. Gyulavári és Plovdiv között hozzávetőlegesen ezer kilométer a távolság légvonalban. És bármilyen furcsa, Burgasz és Orosháza között most — ahogy itt ülünk a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz egyik irodájából kialakított lakószobában — még egy méter sincs. A fiatal házaspár — az Ifjú feleség, aki férjének eddig egy kis darabot, mindent jelentett Magyarországiból, és az ifjú férj, akit a felesége „hozott” Bulgáriából — tulajdonképpen azon kívül, hogy egymésközt bulgárul beszél, igazán nem szenzáció. Ők is, mint mi mindannyian miközben boldogulni próbálnak, a közös boldogságot keresik. Nem panaszkodnak. Tudják, mire vállalkoztak — egymásért. Mégha mindjárt furcsa is az, hogy nem a férj a feleséget, hanem a feleség a férjet „hozta” külföldről. — Nem döntöttünk véglegesen — vallja Todorovné —, ha megtetszik, itt maradunk. Még csak két hónapja vagyunk Magyarországon. F ebruárban az orosházi Béke Tsz alkalmazott átmenetileg bennünket gyakornokként arra az időre, amíg végleges helyet nem találunk magunknak. Itt Gyulaváriban úgy mondják, szükség van ránk. Lakást Is ígértek. — A munkánk az ugyanaz, mint ami Bulgáriában is lenne — teszi hozzá felesége segítségével a fiatal agronómus. — Csak a mogyorul nehez — mondja mosolyogva magyarul. De megtanul jobban is ennél, ha törik, ha szakad. — A feleségem országát is tökéletesen meg kell ismernem, ha őt tökéletesen Ismerni akarom. Neki már megvan ez az előnye. Jobban beszél bolgárul, mint én. Egymásra nevetnek. Boldogok. Mert a boldogsághoz nem sok kell. Csupán szeretet, megértés, jókedvvel végzett munka, szükség esetén egy kis segítség mások részéről. Legfeljebb talán még egy lakás és némi pénz. Már csak a megélhetés miatt is. A nyelv nem számít! Kőváry E. Péter A Magyar íróik Szövetsége Dél-magyarországi csoportjának lapja, a Tiszáidj változatos májusa számmal jelentkezik. A lapban ezúttal Szécsl Margit, Kányádi Sándor, Sipos Gyula és Magyart Lajos verseit olvashatjuk, valamint Veres® Dániel Kelvin-fok című elbeszélését. Az Örökség rovatban érdakfe- szítő Péter László írása Politzer György útja címmel. A nagyhírű marxista filozófus magyar származású volt, Franciaországban élt, és tagja volt a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának. Éluard „az ellenállás lelkének” nevezte, a párttörténetben pedig így jellemzik: „lelkes hazafi, teoretikus és forradalmár, a szabadságszerető ég haladó értelmiség példaképe.” Ugyanez a rovat Tóth Béla Az örökös káplán című írásával Kálmány Lajosnak állít emléket. Változatos a folyóirat tanulmány, és kritikai rovata is. Ez utóbbiból elsősorban Rónay György írását emelhetjük ki, melyben Szauder József tanulmányait. Az estve és az álom című kötetet mutatja be. A hírek rovatban közlik a Tiszatáj szerkesztésében történt változást, a hírt arról az összejövetelről, melyben a lap volt főszerkesztőjétől, dr. Havasd Zoltántól búcsúztak, megjegyezve, hogy voltaképpen búcsúról szó sincs, és remélik, hogy a volt főszerkesztő továbbra is szentel időt a Tiszatájnak, mint szerző, a „laphoz közel álló” munkatárs. , Az Alföld irodaim; és művelődési folyóirat Debrecenben jelenik meg. Májusi számában Janus Pannonius! idézi Bán Imre írásával és Tóth Béla vers- fordításával. Jelentős publikáció Jókai Anna Tartozik és követel című színjátéka, Fábián Zoltán Harminchat fok árnyékban című novellája és Pákozdy Ferenc versei. A Valóságunk rovatban kiemelkedő figyelmet érdemel A szakemberek ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy mivel a tanácsok fejlesztési alapja számos országrészben nem elegendő, a terv ihegvalósításához; változatlanul szükség van a nagyarányú társadalmi összefogásra. Elengedhetetlen a különböző intézmények, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek anyagi támogatása, áldozatvállalása. Bényei József—Francz Vilmos Szocialista brigádok és a kultúra című cikke, mely a „Korunk valósága 1970—71” című vetélkedő tapasztalatait összegezi. A könyvbarátok bőséges recenzió- rovatot találnak az Alföld májusi számában, míg a Figyelő rovat érdekes írása Sz. Kürti Katalin: A Debreceni Képzőművész Kör 25 éve című tanulmánya. ' Pécsett jelenik meg a Magyar írók Szövetsége Dél-dunántúli csoportjának lapja, a Jelenkor. Májusi számában interjút közöl Zelk Zoltánnal és bemutatja a költő két versét. Közük Kolozsvár; Grandpierre Emil Az utolsó hullám című regényének nyolcadik részét. Taxner Ernő színházi levelét Budapestről. melyben igen színvonalasan ír Tamási Áron: Énekes madár, Illyés Gyula: Bál a pusztán. Pásfcándi Géza: Vendégség és Galambos Lajos: Fegyverletétel című drámájnak bemutatójáról. A pécsi színházi estékről Futa- ky Hajna számol be. Tanulságos írás Tüskés Tibor Mai költők pályakezdése című tanulmánya, mely lényegében a Magyar Írók Szövetsége költői szakosztályában hat „első könyves” költő verseiről rendezett vita bevezetője. Az Életünk Fejér, Győr-Sop- ron, Vas és Veszprém megyék irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata. Ez évi második ösz- szevont számában gazdag verS"- rovattal lepi meg olvasóit. Simon Lajos, Hainal Gábor, Di- / vós László, Káldi János, Tur- csány Péter, Balázso-vits Mihály, Major-Zala Lajos, publikál költeményeket. A Szülőföldünk rovat Pesti János Egy ezredév című írását közli az ezeréves Székesfehérvárról. Gazdag az Életünk képzőművészeti rovata is, tucatnyi festőművész illusztrációiban és más műveinek reprodukciójában gyönyörködhet az olvasó. A RÖOLAJFÜRÄSI ÜZEM OROSHÁZI KIRENDELTSÉG SZÁLLÍTÁSI CSOPORTJA BÉRMUNKÁT VÁLLALNA Sz—10ü-as tolólapátos traktor, daruskocsi, billenős és simaplatós gépkocsijaink részére. Érdeklődni lehet üzemünk Orosháza, Csor- vási úti telepén vagy Orosháza, 365-ös telefonon. Ügyintéző TÓT GÁBOR száll. vez. 256000 MÁJUSI FOLYÓIRATOK Tiszatáj, Alföld, Jelenkor, Életünk
