Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

Tavaszutó az orosházi Béke Tsz-ben Ä 7500 holdas orosházi Béke Tsz 800 dolgozó tagja ezekben a napokban már a tavaszutó me­zőgazdasági munkáit végzi. Hat­vanöt holdon kiegyelték a ré­pát, befejezték a 36 holdnyi mák egyelését is. Április végéig a tér. vezett 1200 kh kukoricavetésből már ezret teljesítettek. Növénytermesztésük jól szol­gálja fejlődő állattenyésztésüket. A kukorica múlt év} 34 mázsás átlagtermelése a 4000 hízott ser­tést kibocsátó ágazat eredmé­nyeit alapozza meg. A sertések­kel december óta egyébként nyu_ gatnémet koncentrátumot etet­nek, aminek eredményeként az állatok gyomor- és bélgyulladá­sos megbetegedése ebben az év­ben nem jelentkezett. A 336 férőhelyes új szakosított tehenészeti telepüket ebben az évben fejezik be. A szarvas- marhákkal etetik fel majd siló­ként annak a 400 holdról beta­karítandó zöldborsónak a szárát és hüvelyét, amelyet szerződés szerint a Szegedi Konzervgyár­nak adnak át. Eddig 1700 kh vetés vegysze­rezését végezték el repülőgépről. Remélik, hogy a növénytermesz, tés többi ága, illetve a BOV- nak lekötött 120 ezer csirke, 27 ezer hibrid pulyka és 32 ezer liba is hozzájárul ahhoz, hogy az idén is legalább annyit fizethes­senek tagjaiknak, mint tavaly. Az elmúlt évben ugyanis — annak Néprajzi fotókiállítás Békéscsabán A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Művészeti Klub­jának hagyományos hóeleji rendezvényeként hétfőn este 7 órakor néprajzi fotókiállítás nyílik a békéscsabai Értelmisé­gi Klubban, melyen Marton László, a TIT Néprajzi Szak­osztályának vezetőségi tagja — a képek alkotója — mond be­vezetőt A kiállítást kővetően színes amerikai kisfilmeket tekinthet­nek meg az érdeklődők. ellenére, hogy a szántó 20 szá­zaléka még mindig víz alatt volt — 25 ezer 500 forintot kapott a közösből átlagosan egy tag. Nagy gondjuk, hogy bár a nyugdíjasok száma évről évre nő, (jelenleg 400), a dolgozó ta­gok átlagos életkora mégis ma­gas :58 év. Az évről évre kieső munkaerőt gépesítéssel igyekszenek pótolni, céljuk: a növénytermesztés fo. kozott gépesítése mellett az ál­lattenyésztés fejlesztése, mivel ez már 1971-berr is 45 százalékát adta a gazdaság jövedelmeinek, szemben a növénytermesztés 35 százalékával. Elérhetőnek látszó vágyuk: hogy augusztus 20-án, szövetkezet megalakulásának 20. évfordulóján a közös gazdaság elnöke, Arató József sikeres be-7 takarításról, várható jó eredmé­nyekről számolhasson be az ün­neplő tagságnak. A lakosság jövedelme ÉS FOGYASZTÁSA 1970. A kiadvány bemutatja a lakos­ság jövedelmi helyzetében és a növekvő jövedelmek felhasználás sában bekövetkezett fejlődést 1960 és 1970 között. Elemzi a fogyasztási színvonalnak, illetve a fogyasztás szerkezetének váltó, zását. Foglalkozik a lakosság lakásépítésre fordított kiadásai­nak és pénzmegtakarításának alakulásával. Összehasonlítja a II. és III. ötéves tervben elért eredményeket. Ismerteti a jőve. delmi arányokat, az egyes ré­tegeken belüli jövedelmi kü­lönbségeket és ezek okait. Kitér az egyes népcsopor­tok fogyasztására — fogyasztási struktúrájának alakulására. A kiadvány gazdag táblaanya­got tartalmaz. AZ IPARI TERMELŐI ARAK ALAKULASA 1967—1971. A kiadvány táblázatos része ezernél több termékárat ismer­tet. Nemcsak az országos, ha­nem a legfontosabb, például a külkereskedelmi, a nagy- és kis­kereskedelmi értékesítési irányok Hétfőn: általános iskolások dalostalálkozója j Békésen Már hagyományos, hogy ta­vaszonként Békésen megrende­zik Békés, Köröstarcsa és Me- zőberény általános iskolái ének­karainak találkozóját. Az idén május 8-án, hétfőn találkoznak a dalkedvelő fiatalok. A nap programja a békési 1919-es emlékmű megkoszorúzásával kezdődik, majd a Bástya mozi­ban folytatódik. Itt rendezik meg az énekkarok és a járási kulturális szemle érmeseinek bemutatóját. A találkozó a hangverseny után a békési 3. sz. általános iskolában a résztvevők baráti találkozójával zárul. ipari egységárait is közli. Tájé­koztat a termékek árarányairól, ezek évenkénti ingadozásáról. A konkrét árak mellett a szekto­rok szerint részletezett ágazatok és ipar egészére vonatkozó ösz- szefoglaló árindexeket is megad, ja. Elemzi az 1968. januári ár­rendezés árarányokat módosító hatását, az 1968—1971. évek kö­zötti ártendenciák sajátosságait MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 1972. A kiadvány — az előző évek­hez hasonlóan — részletes adato­kat közöl hazánk helyzetéről, fejlődéséről. Foglalkozik a né­pesség, népmozgalom, a nemzeti jövedelem alakulásával. Tájékoz­tat a beruházások, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság helyzetéről. Adatokat közöl a bel. és külkereskedelem, az idegen- forgalom alakulásáról, valamint a szociális ellátottságról, at igaz. ságszolgáltatásról. A kiadványt színes térkép-melléklet, gazdag ábra. és grafikonanyag egészíti ki. Megjelenik magyar nyelven kívül angol, német és orosz for­dításban is. Statisztikai könyvszemle Ja, amikor Robi azt kérdi: — Megfordulhatok itt? — A katona bólint. Robi látja, hogy a vas­kerítésen túl épületek vannak, előtte 69-es GAZ-tehergépkocsik állnak és van néhány B—352-es teherkocsi is. Amikor a taxi a falu felé elporzik, a kiskatoná- nak eszébe jut, hogy eredetileg igazoltatni is akart... Mindegy, úgyis megfordultak. A faluban újra Szombathely felé fordulnak. Robi egyszerre beszédessé válik, már csak azért is, hogy társát szóra bírja. Ar­ról beszél, ha sikerül a kocsit is átvinni, Bécsben taxifuvart vál. lalnak, s lesz rögtön egy kis pénz. Meg politikai menedékjo­got Is kérnek. A sebességmuta­tó a 90-en imbolyog, jobb kezé­nek mutatóujja van csak a kor­mányon, így vezet. Azt akarja mondani, hogy eljöttek idáig és még semmi baj a kocsival. Ek­kor egy kettős, bár nem túl éles kanyar következik. Csak azt ve­szi észre, hogy a kocsi hirtelen lehúz jobbra, mire észbekap, a jobb oldali kerekek az árokba futnak, fékez, húzná vissza, de az eleje is elkapja a vízáteresztő betongyűrű végét, egy kiálló fa­ág végighúzza a karosszéria ol­dalát. a csattanásban hersegő zaj keveredik, húzná vissza az útra, a volánon nagyot ránt. a kocsi végre kiugrik az árokból, de nyomban át is lendül a túlol. dalra és ott, az innensőnél jóval mélyebb árok falánál csattanva megáll. Robi első észlelése az, hogy a motor nem iár. Mielőtt még kiszállna, indítani próbál, nem. mew... Fel a motorház te­tőt. a hűtőből folyik a víz. a vertHlintor ten»eive elgörbült. Kiszáll Zoli is, arcára rá­fog? a rémület. — Hagyd a fenébe, Robi, fussunk innen. Nézd csak, már jönnek is... — Robi a szántóföldek felé fordul, s látja, hogy három vagy négy ember szalad fe­léjük. Kirántja a kabátját a kocsiból, a többi nem fontos. Elérik a patakot, amit már láttak a kocsiból is, két oldalt fák, ezek fedezete alatt fut­nak. Jobbra egy majorhoz ve­zet az út, eléggé nyílt terepen, de erre fordulnak rá, mert pár száz méterre előttük a patakon két lovas határőr léptet át... .. .A két szombathelyi va­dász Egressy Tibor és Csiz- mazia Jenő hazafelé tart. Azért kanyarodtak csak erre­felé, mert valami lövést hal­lottak az erdőből. Biztosan orvvadász. Már be is fordul­nának az erdő felé vezető út­ra, amikor az árokban észre­veszik a Warszawát. Karam­bol történt — de hol a ve­zető? Kiterített a térkép az ülésen. A kormány véres. Eg­ressy. a kocsi gazdája, ezt mondja: — Ez több, mint gyanús. Töltsd be a fegyvered és menjünk utánuk. Messzire nem juthattak... Az előbb még láttuk a kocsit, ahogy Búcsúból kikanyarodtak. Ezt megelőzően azonban egy fiatalember, amint hazafelé tartott a szántóföldről bicikli­jével, már szemügyre vette a kocsit, neki is gyanús volt a dolog, a közelben teheneket őrző asszony látta Is, hogy két suhanc szalad a patak part­ján — nem sokat tétovázott, gyorsan hazakarikázott. beült a Skodájába és Szombathelyre ment, hogy szóljon a rendőr­ségen. Erről a két vadász nem tud. Kocsijukkal a Szünőse-major útjára fordulnak. Előttük két ifjú üget. Az alacsonyabb ke­zében .télikabát Ha csak sé­tálnának, fel sem tűnnének. De Csizmazia önkéntelenül is hátrafordul, amikor mellettük elhaladnak. — Ni, csak, az alacsonyabbnak vérzik az or­ra. Álljunk meg! Egressy is kezébe veszi a puskáját, amikor kiszáll. 462- es távcsöves golyósfegyver.., — Ti vagytok a karambolos ko­csival? — A fiúk megtorpannak. Róbertét ezúttal N elhagyja talá­lékonysága. Az ütéstől felrepedt orrát tapogatja. És már hangzik is az újabb kérdés: — Honnan jöttök? — Robi válaszol: — Messziről. — Talán pontosabban határoznád meg. — Kecskemét­ről. — Megpróbálkozik egy utolsó lehetőséggel: — Ide megyünk a majorba, hogy te­lefonáljunk kocsimentőért. — Társával a vadász egy pillan­tást vált: — Inkább majd mi telefonálunk, ha megengedi- | tek. — Na, üljetek le az árok- J partra. — Betölti előttük a | fegyvert. Társához így szól: I — Szólj a rendőrségnek. Jenő. | Majd én vigyázok rájuk. a A másik elmegy a major felé. Robi megkérdezi, élővé- heti-e a zsebkendőjét. — Ve­gyed — mondja a vadász és ráfogja a fegyvert. De semmi gyanús mozdulat. Elég jól cél­zok. És mondjátok, mit ke­restetek errefelé? — Eljöttünk Ide a Balatonhoz.. Két rendőrségi kocsi fordul be a major útjára. (Folytatjuk) Újabb jelentés a munkáskerületből (0 t hónapja, hogy Békés­0 Csabán, a munkáskénig leiben megbeszélést kezdeményezett a vá­rosi pártbizottság. A megbeszélésen ott vol­tak a jaminad gyárak párttitkárai, kultúrhá- zaik igazgatói, a kerületi nép­frontbizottság és a város műve­lődésügyének vezetői. A hozzá­szólások nyomán kialakult a kép, hogy a jaminai gyárakban végeredményben kevés energia jut a művelődés dolgaira, hogy a kultúrházak inkább kocsmák, mint a művelődés otthonai. Meglepő adatokkal is szolgált egyik-másik hozzászóló, hogy milyen hatalmas összegek ván­dorolnak a téglagyár vagy a Bar- nevál söntésének pénztárába egy év alatt Mindenki egyetértett azzal, hogy ez a helyzet tarthatatlan, itt tenni kell és le kell küzdeni minden ellenállást, érkezzen az bárhonnan is. Magyarul: vége legyen a koca. ma-jellegnek, és kinyitni a ka­put a kultúrának! Most nem részletezem, hogy egy ilyen for­dulat mit jelent Arra sem kí­vánok kitérni, hogy az éveken át megszokott bevétel esetleges csökkenése — például — a sön- téseket fenntartó vállalat részé­ről nem hoz dísztáviratot, és azt is mellőzzük most, hogy a há- rom-négy-öt pohár sörnél vagy féldecinél többet nem kívánó emberek mit mondanak majd. ha kiderül: úgy, ahogy eddig volt, nem megy tovább. Az egyik gyár, a Bamevál ez. ügyben legilletékesebb emberé­vel beszélgettem a napokban. A kultúrház igazgatójáról. Hajdú Lászlóról van szó. Egy éve igaz­gatója ennek a sok vihart meg­ért kis kulturális intézménynek, és ez az egy év nem éppen az eseménytelenek közül való volt összegezni is tudtunk már vala­mit a távlat is elegendő ehhez. Mi történt tavaly óta? Először is: rendbehozták a nagytermet pompás lett a szín­pad, újak a székek csak a par­ketta maradt a régi- A nagyte­rem végében elkülöníthető mo­dern presszót rendeztek be, ze­negéppel, ezt 40 ezer forintért vette a gyár. (A fele már visz- sza térült.) A szép berendezés megváltoztatta az egész presszó hangulatát. Itt már nem lehet fenegyerekeskední, huligánkod- ni. Az is igaz, hogy a szolidab- bá-válás nemcsak az új beren­dezés, az esztétikus környezet miatt van. A gyári KISZ is tett azért valamit, és a kultúrigaz­gató, mert úgy kezdte tavaly, hogy igényié1 tárást végzett a KISZ-korú fiatalság körében: mit szeretnének, milyen prog­ram legyen, a gyári kultúrház- ban? A módszer bevált Megala kították az ifjúsági klubot, (bál­áz igazsághoz tartozik, hogy a klubélet kissé visszaesett, most keresik az okát), az irodalmi színpadot, (szakkörvezetői tisz­teletdíjról eddig csak álmodoz­tak, amióta van színművész irá­nyítja a felkészülést), dolgozik a fotó-szakkör, ebben is elsősor­ban a fiatalok. Ismeretterjesztő előadásaik hatvan-hetven érdek­lődőt vonzottak a kultúrházba, elsősorban a családtervezéssel, a lakberendezéssel kapcsolatos előadásokra jöttek el sokan. Az üzemi óvoda népe rendszeres vendég a kultúrházban, a tévé­ovit ott nézik és a Napsugár bábegyüttes is szerepelt már a Bameválban, a gyerekek nagy örömére. Kétszázan voltak Kal­már György estjén, amelyen a neves újságíró kelet-pakisztáni élményeiről számolt be. később Jókai Anna írónő volt a vendé­gük, meleg siker és élménydús este volt ez is. Másodszor: az is tavaly óta történik, hogy módszeres ala­possággal vizsgálják, ha valami nem megy jól, ha közömbössé­get tapasztalnak. Az igazgatót most az foglalkoztatja elsősor­ban, hogy a KISZ-vitakör miért nem az, amit az elnevezés jelen­tene. A már említett ifjúsági klub élete is megmerevedett, megszűnt a kezdeti pezsgés. Mi lehet az oka? Az már biztos, hogy el kell ismernünk: a kb. 70 tagú KISZ-szervezet többre len­ne képes. Más szóval: a legtöbb programot rendszeresen ugyanaz a 20—25 KISZ-es látogatja. A többit talán nem is érdekli sem­mi? Tudják, hogy ez nem igaz, é® csak látszat-ellentmondás az, hogy a szervezet tagságának több mint a fele nem érdeklődik a komolyabb programok, a mű­velődés több figyelmet követelő eseményei iránt Közben az is kiderült hogy nemcsak a KISZ-es és a KISZ- korosztályú fiatalokra kell gon­dolni. A folyamatos művelődés­re a kulturált szórakozásra a gyár minden dolgozójának szük­sége van. De ez sem valami könnyű! A megszokás, a „jól van az, ahogy volt eddig”, meg a három krfgli sör öröme-köde látszólag sokaknak elég. Hajdú László tudja, hogy ez egyszerűen nem igaz. Amit ed­dig elért azt is úgy érte el, hogy biztos volt a dolgában, ezt és ezt kell tennie! Most is biztoß, és ér­zi, hogy jó irányba halad. Töb­bek között a szocialista brigá­dokkal keresi a közvetlenebb a jobb kapcsolatokat Valami töb­bet annál, ahogy először elkép­zeltük a szocialista brigádok „kulturális vállalásait”. Nem hi­szi, hogy azzal el van intézve a művelődés, hogy egy brigád minden szökőévben egyszer el­megy „kollektiven” moziba, vagy színházba, vagy a brigád Ist­vánjai, Józsefei egyszerre tarta­nak névnapot Ennél több kell, vallja a kultúrigazgató, és azt is őszintén ki meri jelenteni, hogy nem tudja még pontosan, m*i lesz a jó, az üdvözítő? De kísér­letezés nélkül népművelés sincs, és ma az élet dolgaival való leg­szorosabb kapcsolat hozza a si­kert, a jó ötleteket a célraveze. több módszereket Az eltelt év mérlege biztató. Változtak a dolgok, változott a szemlélet. előbb-utóbb igazi kulturális Intézmény lesz ez a gyári kultúrház. azok hasznára ii, akik ma még nem látiók mi­ben és hogyan teszi majd válto­zatosabbá az életüket. Sas« Ervin A Megyei Művelődési Központ hírei Hétfőn délután 5 órakor a Megyei Művelődési Központ nagytermében ad hangversenyt a 3. számú általános iskola, a Liszt Ferenc gyógyszertári kó­rus és az Általános Munkás Dalkör. Vezényel: Baukó Má­tyás. A házikert szakkörnek 6 óra­kor lesz foglalkozása, ahol a szőlő növényvédelmi munkái­ról Boros László kertészmérnök tart előadást. Szerdán délután 8 órakor a Nyugdíjasok Klubjában kisfil­meket vetítenek. Csütörtökön délelőtt 11 órakor ugyanitt, Báinffy György színművész mu-l tatja be műsorát Pénteken este 19 órakor a Körös Szálló­ban játszik a Sigma zenekar. A vasárnapi programban es­te 7 órakor össztánc szerepel. Közreműködik a Viktória zene­kar. A rendezvény a Művelő­dési Központ nagytermében lesz. Az Ifjúsági Házban ugyancsak 7 órakor kezdődik Bánffy György előadóestje.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom