Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

Üdvözöljük Fidel Castrót r Kedves vendég, kiváló harcos­társ, legendás forradalmár — Fi_ del Castro — Kuba miniszterel­nöke, a Kubai KP első titkára érkezik ma hozzánk. Castro — teljes nevén Dr. Fi­del Castro Ruz — alighanem a modem idők egyik legnépsze­rűbb, legvonzóbb arculatú forra­dalmár-politikusainak egyike. Akinek volt alkalma személye­sen találkozni vele, az meggyő­ződhetett: az atléta termetű, köz. vétlen modorú miniszterelnök egyénisége túlfeszít minden pro- tokoll-keretet. Kubában nem keltett feltűnést, az amerikai la. pok azonban sokáig cikkeztek arról, hogy amikor tavaly októ­berben Koszigin Havannában járt és meglátogatta a főváros környékét — a szovjet és a ku­bai kormányfő egy katonai dzsippbe ült — s a kocsit Fidel Castro vezette. Ez a kis mozza­nat jellemző Castróra. És ez a közvetlenség is — amely termé­szetesen szilárd elvhűséggel, irá. nyítokészséggel, forradalmi kö_ vetkezetességgel párosul nála — oka népszerűségének. A kubaiak rendkívül becsülik Castro személyes bátorságát, ál. d ozatvállalá sát. Annak idején, 1953-txan 26 éves, jól kereső fia. tál ügyvéd volt A karrier (a polgári formátumú karrier) kü­szöbén állt: apósa közlekedés- ügyi miniszter. Sógora belügyi i államtitkár volt Mégis — látva, I megismerve védőügyvédi mun­kája során az ország valóságát, a nép nyomorát, — 1953. július 26- án maroknyi csapatával megro­hanta a santiagói Moncada lak­tanyát. Az akció nem sikerült, ti. zenöt évre ítélték Castrót. Am­nesztiával szabadul, két év múl­va már ismét Kuba felé tart me­xikói ideiglenes száműzetése színhelyéről. Gerillatársaival a Gramma nevű hajóról száll part­ra. A Sierra Maestra-i hegyek­ben kezdték a harcot. Csapatuk egyre nagyobb lett 1959. január 3.-én győztesen bevonultak Ha- j ««imába, Ez a kubai forradalom törté­nete — és Fidel Castro élettör­ténete is. Azóta egy nyolc és fél miUids Iris ország, közvetlenül az Egyesült Államok szomszédságá­ban, a szocializmust építi. Ez a szomszédság, a kubai múlt (a la­tin-amerikai országokéhoz ha­sonló monokulturális elmaradott­ság, az Egyesült Államoktól való függés) a szigorú amerikai blo­kád érzékelteti azokat a nehéz­ségeket, amelyek a szocializmus építését most már tizennegyedik éve kísérik az országban. A blokád leküzdésében a népi rendszer védelmében a szocialis­ta országoknak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak kezdettől fogva nagy szerepük volt. Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy Kuba ipara, kereskedelme most már semmilyen vonatko­zásban sem függ az Egyesült Ál­lamoktól. A forradalom győzelme óta például 162 ipari létesítmény épült szovjet segítséggel a szi­getországban. Hazánk is — lehe. tőségeihez mérten — minden se. gítséget megadott és megad a kubai népnek. 1960 decemberé­ben vettük fel a diplomáciai kapcsolatot. Az utóbbi időben erőteljesen növekedett gazdasági, műszaki és tudományos együtt­működésünk. Most sok egyéb közöt4- magyar szakemberek ál­lítják fel Kuba vágóhídjait, ma­gyar geológusok segítenek a nyersanyag-kincs feltérképezésé­ben. / A két ország közvetlen gazda­sági kapcsolatán túl az eszmék és érdekek azonossága alapján, a nemzetközi porondon is szoros együttműködési kapcsolat ala­kult ki. Megnyilvánul ez egye­bek között az ENSZ-ben elfoglalt egységes álláspontban, a nem­zetközi kérdések azonos megíté­lésében. Fidel* Castro mostani — az európai szocialista országo­kat érintő — körútja is a világ- politika nagy kérdéseiben elfog­lalt közös pozíciónkat és a szo­cialista országok egységét erősíti. Hazánk népe szeretettel várja vendégét, Kuba nagy fiát, Fidel Castrót. fiiég proletárját? egyesüljetek! NFPUJSAC 1972. MÁJUS 30. KEDD Ára; I forint xxvn. ÉVFÖL V ÁM, 125. SZÁM Magyar—Lengyel Barátsági Nap Endrődön Befejeződtek a szovjet- amerikai tárgyalások Moszkva A Kremlben hétfőn befeje- I ződtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyiko- laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­Bokor Pál és Kis Csaba, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn délután, röviddel két óra után (magyar idő szerint délben) a Kreml Vlagyimir termében aláírták a szovjet— I amerikai kapcsolatokról szóló elvi nyilatkozatot. A Szovjetunió nevében Leó­nak elnöke, valamint Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke között. A felek egyetértettek és meg­állapodtak abban, hogy aláír­ják „A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kölcsö­nös kapcsolatok alapjai” című dokumentumot. nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amerikai részről Nixon elnök írta alá a nyilat­kozatot. Brezsnyev és Nixon délelőtt még tárgyalt egymás­sal. Szovjet részről az aláírásnál jelen volt Podgornij, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke, Koszigin miniszterelnök, A felek megelégedésüket fe­jezték ki a tárgyalások és a beszélgetések fölött, amelyek eredményei kifejezésre jutottak a közölt és közlendő dokumen­tumokban, egyebek között a szovjet—amerikai közös közle­ményben. továbbá az SZKP és a szov­jet kormány több más vezetőjé. Amerikai részről ott volt. Ro­gers külügyminiszter és az amerikai küldöttség többi tag­ja. Az okmányok aláírása után Brezsnyev és Nixon kézfogással köszöntötte egymást. Megyénket jól ismerő, régi kedves lengyel barátot köszönt­hettünk május 29-én Békéscsa­bán, a Népfront székházában, Ándrej Szuhaczkyt, a Lengyel Kultúra igazgatója már számta­lanszor járt megyénkben. Ezen a napon a Hazafias Népfront megyei titkárságának meghívá­sára érkezett a Magyar—Len­gyel Barátsági Napok rendezvé­nyére. A jó ismerőst és barátot a dél­előtti órákban Békéscsabán a Népfront székházéban Nyári Sándor, a népfront megyei tit­kára és Vichnál Pál, a megyei Nemzetközi Béke- és Barátsági Munkabizottság titkára fogadta. A baráti találkozón szívélyes beszélgetést folytattak a két nép kulturális és társadalmi helyze­téről. A délutáni órákban Vich­nál Pál kíséretében Endrőd nagyközségbe látogatott Andrej Szuhaczky és megtekintette a jó hírnévnek örvendő cipész szö­vetkezetei. Este 7 órakor a szö­vetkezet kultúrtermében rende­zett barátsági gyűlésen vett részt, ahol előadást tartott Eu­rópa biztonságáról. A barátsági nap ma folytató­dik Hunya községben, ahol ha­sonló programmal 19.30-kor ren­deznek barátsági estet a község kultúrházában. ssssEasssBssa&SBBSBsaaasacsacBSssszsseasgsfe Az Alapelvek szövegbe* Aláírták a szovjet—amerikai kapcsolatokról szóló elvi nyilatkozatot Moszkva A szovjet—amerikai kapcso­latok alapelveiről közzétett nyi­latkozat szövege a következő: A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Nemzetek alapok­mányában vállalt kötelezettsé­geikből és azon törekvésüktől vezettetve, hogy egymás között megszilárdítsák a békés kapcso­latokat és a lehető legszilárdabb alapot teremtsék meg ezekhez, felismerve annak szükségessé­gét, hogy minden erejükkel tö­rekedniük kell a háborús ve­szély elhárítására és olyan fel­tételek megteremtésére, amelyek elősegítik a feszültség enyhítését a világban, az általános bizton­ság és a nemzetközi együttmű­ködés megszilárdítását. vallva, hogy a szovjet—ameri­kai kapcsolatok megjavítása és azok kölcsönösen előnyös fej­lesztése többek között a gazda­ság, a tudomány és a kultúra te­rületén, megfelelnek majd en­nek a célnak és elősegítik a fo­kozottabb kölcsönös megértést és a gyakorlati együttműködést, anélkül, hogy bármely mérték­ben sértenék valamely harma­dik ország érdekeit. elismerve, hogy ezek a célok mindkét ország népének érde­keit tükrözik. megállapodtak a, alábbiak­ban: PiílCTlil1 Abból a közös UU&AUI. meggyőződés­ből fognak kiindulni, hogy a nukleáris korszakban nincs más • alap egymás közötti kapcsola­taik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok ideológiájában és társadalmi rendszereiben meglevő különb­ségek nem jelentenek akadályt olyan normális kapcsolatok fej­lesztésében közöttük, amelyek a szuverenitás, az egyenlőség, a béliigyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előnyök elvein alapulnak. Másodszor. jetuniö és az Egyesült Államok nagy je­lentőséget tulajdonít az olyan helyzetek keletkezése megaka­dályozásának, amelyek a kétol­dalú kapcsolatok veszélyes ki­éleződését idézhetik elő. Ebből kiindulva, minden lehetőt meg­tesz, hogy elkerülje a katonai konfrontációt és megakadályoz­za a nukleáris háború kirobba­nását. A felek mindig önmér­sékletet fognak tanúsítani egy­más közötti kapcsolataikban és készen fognak állni a tárgyalá­sokra, a nézeteltérések békés eszközökkel történő rendezésé­re. A megoldatlan kérdésekkel kapcsolatos eszmecseréket és tárgyalásokat a kölcsönösség szellemében, a», álláspontok köl­csönös figyelembevételével és a kölcsönös előnyök alapján foly­tatják majd. A felek elismerik, hogy az egyoldalú előnyök közvetlen, vagy közvetett úton való meg­szerzésére, a másik fél rovására történő előnyszerzésre irányuló kísérletek összeegyeztethetetle­nek a fenti célokkal. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zötti békés viszony fenntartásá­nak elengedhetetlen előfeltételei a felek biztonsága által diktált érdekek elismerése, a^ egyenlő­ség elvének alapján, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről történő le­mondás. Harmadszor ■ jetunióra • és az Egyesült Államokra csak­úgy, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagor­szágára különös felelősség há­rul, amelynek' alapján minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az olyan konfliktusok, vagy helyzetek keletkezésének meg­akadályozására, amelyek képe­sek a nemzetközi feszültség fo­kozására. Ennek megfelelően, a felek arra fognak törekedni, hogy minden ország a béke és a biztonság feltételei között, a bel- ügyeibe való külső beavatkozás­tól mentesen éljen. (Folytatás a 2. oldalon) BszssaaBBaasssBaaaaasBSBaaaBBBsraaasseSBzsasi Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke kicserélik az aláírt okmányokat. (Telefotó—AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom