Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

Hég egyszer a GÁ 79—42-es autóbuszról Lapunk május 12-i számában egyik kollegánk megírta azt az erősen kifogásolható magatar­tást, amelyet a GA 79—12-es rendszámú s a szegedi Volán Vállalathoz tartozó autóbusz ve­zetője és kalauza tanúsított. Most imét kénytelenek vagyunk ve­lük foglalkozni, ugyanis hasonló eset fordult elő — már ami a magatartást illeti — Gyulán is. Nyolc aláírással érkezett levél szerkesztőségünkhöz, melyben ol­vasóink kifogásolják a busz ve­zetőjének viselkedését. Május 7-én Gyulán a 13 óra 55 perckor Békéscsabán át Szegedre induló autóbuszjáratra békéscsabai uta. sok is fel akartak szállni, azon­ban — bár volt még 10—15 fő ré­szére hely — Magyar Mihály, az autóbusz vezetője nem engedte őket felszállni. Amikor a forgal. mi szolgálattevő ismételten fel­szólította, hogy vegye fel az uta­sokat, nem hajtotta végre an­nak utasítását, így a békéscsa­bai utasok lemaradlak. Csak az», kát vette fel, akik távolabb utaz­tak. Az utasok között volt olyan is, aki munkahelyére igyekezett, s emiatt késett, ezért a pályaud­varon igazolást kellett kérnie Ezt meg is kapta, s nem lenne talán említésre méltó sem az Kérni talán nehezebb, de veszélytelen Kedves, és mindenki számára emlékezetes ünnep a ballagás — írja S. K. olvasónk. — Szülők, rokonok, ismerősök örömmel vesznek részt az ünnepségeken, hogy láthassák ballagó diákjai­kat, akik a virágokkal ékes fo­lyosókon, tantermekben, mélabús énekszóval búcsúznak tanáraik­tól, társaiktól és az iskolától. Minden örömbei azonban üröm is vegyül. A ballagás ün­nepe csakis virággal, sok virág­gal képzelhető el. Honnan vegyen a diáit sok virágot, ha már a boltban nem kap? Szerez. Ho­gyan? Kerítéseken át idegen virágoskertekből! Felelőtlenség lelkiismeretlenség az ilyesmi, hogy a fiatalok átmásznak a ke. rítéseken éjnek idején, rongálják, letiporják a virágoskerteket, le­szaggatják, ami éppen a kezük ügyébe kerül. Másképpen nem lehet? eset, ha nem több emberrel tör­tént volna meg ugyanaz. Remél­jük a 10-es számú Volán Vállalat reagál írásunkra és megfelelő felelősségrevonásban részesíti a már több alkalommal panaszt kiváltó dolgozókat. Dilemma GytUán a megyei kórházba láto­gatók dilemmája — löleg látogatási napokon —, hogy mit tegyenek, ho­vá menjenek< ha a kórház sarkán épült nyilvános WC ajtaját zárva találják. Sajnos ez elég sokszor for­dul elő, mert általában reggel 8-tól délután í-tg van nyitva. Aztán bárk> szeretné igénybe venni, nem teheti, mert nincs otj senki. Mit tehetnek, hol az egyik, hol a másik szomszéd­hoz térnek be, ezzel zaklatva a kör­nyező lakókat. Nem lehetne ezen változatni? — kérdezi P Jánosné gyulai olvasónk. Nem tudjuk, hogy milyen „illem- szabályok” vonatkoznak az ilyen épületekre. De szerintünk is logikus a fejtegetés; ha már felépítették, akkor álljon a lakosság rendelkezé­sére. Válaszolunk olvasóinknak Melyik a helyes irány? Orosházán kapta lencsevégre táblát A kép önmagáért beszél. fotósunk ezt a furcsa útjelző- (l’otó: Demény Gyula) SZOCIÁLIS GONDOZOTTAK Lapunk korábbi számában tá­jékoztattuk olvasóinkat a gondo­zási díjakról szóló rendelet vég. rehajtását szabályozó miniszteri utasításról. Ennek alapján több olvasónk kérdezi: mennyit kell fizetni a szociális otthonokban? A rendelettel egyidejűleg az Egészségügyi Minisztérium irányelveket is kiadott a gondo­zási díjak megállapításához. Az utasítás kimondja, hogy a meg­állapítható teljes gondozási díj összege a tanácsok és a szociális intézetek központjának irányí­tása alá tartozó intézményekben elhelyezett munka- és tanuló- vi­szonyban nem álló gondozottak után havi 1200 forint. A vakok, testi és értelmi fogyatékosok re­habilitációs és foglalkoztató jel. legű intézményekben havi 600 forint. A rendelet az új gondozási díj megállapításánál jelentősen nö­veli a helyi tanácsok szerepét, felelősségét. A beutalásra és a gondozási díj megállapítására jo­gosult szakigazgatási szerv az ingyenesség és a teljes díj között saját jogkörében határozza meg a fizetendő gondozási díj öszegét. A díj megállapításakor sokolda. lúan szükséges megállapítani a gondozott vagyoni valamint a tartásra köteles hozzátartozók jő védelmét és életkörülményeit. A teljes díj fizetésére általában ak_ kor célszerű a hozzátartozót kő. telezni, ha az egy főre jutó át­lagjövedelem a 2000 forintot meghaladja. Részgondozási díj fizetésére az a hozzátartozó te­kinthető képesnek, akinek csa­ládjában az egy családtagra eső jövedelem a havi 1000—1200 fo­rintot meghaladja. NYUGDÍJASOK Visszatérő panasz, hogy a nyugdíjasok vasúti kedvezményt nem kapnak, holott éppen ekkor lenne idejük vidéki hozzátarto­zóikat, barátaikat felkeresni, vagy éppen az ország távolabbi tájaival megismerkedni. És hogy ez nemcsak megyénk nyugdíja­sainak gondja, válaszul hadd Idézzünk a Magyar Nemzet május 13-án megjelent Nyugdíjasok cí. mű cikkéből, amely a követke­zőkre hívja fel az illetékesek fi­gyelmét: ..Hadd hivatkozzunk az NDK-beli gyakorlatra; a nyug­díjasok a nem hétvégi napokon kedvezményesen utazhatnak or­száguk területén. Jó lenne, ha ebben a kedvezményben nálunk is részesülhetnének”. Mások olcsó IBUSZ körutazá_ son. olykor olcsó autóbusz-kirán. duláson szeretnének részt venni. Ezt a kérelmet az IBUSZ figyel­mébe ajánljuk. Paprikatermelők várják a választ De igen! Bár kérni nehezebb, de veszélytelen, s ha bárki is ilyen céllal betér valakihez, bi­zonyára mindenki szívesen ad. A magam részéről például a legszebb virágokat válogatva, kí­vánság szerint adtam volna oda. Miért ne! Én is voltam valaha ballagó diák. Pálinkás István Medgyesegy- házáról a paprikatermelők nevé­ben írja levelét, s a téma egy kissé csípős. Bár talán nem olyan, mint a cecei paprika, vi­szont reméljük, hogy a« MÉK „ illetékesei hamarosan választ; adnak rá. Olvasónk többek kö- i zött azt írta, hogy Medgyesegyhá ; zán februárban megalakult a s zöldség és gyümölcs szakszövet­kezet. s a tagok fólia, valamint adókedvezmény-ígéretet kaptak abban az esetben, ha az összes termést a MÉK-nek adják át Eb­ben az ígéretben az is volt, hogy a paprikát rendes megfelelő áron veszik át a termelőktől. Azon­ban ez a valóságban nem egészen így van. Tudvalevő, hogy ilyenkor a csöves paprika ára még igen magas, s a termelők várták, hogy valóban megfelelő áron tör. ténik majd az átvétel, vagyis legalább 2,50 forintot kapnak darabjáért. Ehelyett viszont 1,50 forintot adtak. Ügy érzik, be let. tek csapva. Vajon ösztönöz-e ez arra. hogy a termelők minél több paprikát adjanak át a felvásárló­nak és eleget tegyenek a szer­ződésben vállalt kötelezettségük­nek? — kérdi. Ami a szerződési kötelezettségeket illeti, ez mind a két fél részére egyaránt úgyne­vezett törvény. Betartása 'köte­lező. Azonban, ha az egyik fél megszegi, ez a másikat feljogo­sítja a hasonlókra. Nem akarjuk a MÉK illetékeseit bántani, vagy megcsípkedni, mert nem tudjuk, hogy mi volt az ígéret és mi állt a szerződésben. Az ügy vizsgála­tát természetesen várjuk és la. punkhan szívesen helyet adunk a válasznak. Tesszük ezt azért. mert bizonyára más termelőben is támadnak is hasonló kétségek, s szeretnénk megnyugtatni őket a megfelelő kielégítő válasszal. Köszönet egy apróságért Még április 18-án P. M. ol­vasónk jelzésére megírtunk egy apró, de annál bosszantóbb ese­tet, ami a Kiss Ernő utcában történt Békéscsabán. A 3-as számú ház rossz ablakpárkánya kiszakította egy fiatal fiú or­kándzsekijét. Olvasónk ismétel­ten tollat fogott, ezúttal azért, hogy megköszönje a Kiss Ernő utca 3-as számú ház tulajdono­sának, amiért a cikkre reagált. Azóta leszedte a párkányt és rendbe hozatta a ház elejét. „Igazán üröm, hogy vannak emberek, akik a bírálatot ilyen kedvezően fogadják — írja P. M. — és a hibát kijavítják. Bár sok ilyen háztulajdonos lenne Békéscsabán, akkor nem emlegetné a közvélemény az ország rendetlen és piszkos vá­rosai között. A Kiss Ernő utcai család példakép lehetne mások­nak is.” Hivatalos levél és kérés A dombiratost községi tanács hi­vatalos levélben fordult hozzánk, mégpedig a község lakosságát érin­tő témában. A községi tanács vb- hez a lakosság több esetben panasz- szal fordult — Írják —, hogy nem lehet semmilyen takarmánytápot kapni Dombiratoson. A panaszokat a vb továbbította a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályához. Az osztály utasította a mezőkovácsházl körzeti üzem veze­tőjét, hogy bizományos úton a kun- ágotai AFÉSZ-szel oldja meg a táp­ellátást. Az ÁFÉSZ azonban mind­erről semmit nem tud, természete­sen intézkedés se történt. A község kisállat-tartól nevében ezúton kérik az Illetékes üzem ve­zetőjét, hogy a dolgozók jogos pa­naszaiknak elintézésére a szükséges intézkedést sürgősen tegye meg. A kérésnek eleget tettünk és re­méljük, hatása is lesz ennek a fel­szólításnak. Be szellemét o tűz mm ..." » A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy törté­nelmi alakjának, Dózsa György születésének ötszáza­dik évfordulóját ünnepeljük *z idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából. »Hl A Szerkesszen velünk rovatot összeállította; Kasnyik Judit tHRtllKHMItUHtSlsmilumtS» A vitéz Budára jön Bárha kevés beszédű volt Dó. zsa, egyáltalán nem hiányzott belőle az önbecsülés. Ismerte a maga erényeit, szolgálatának ér­tékét noha érdemeiért nem na­gyon részesülhetett elismerésben Lovaskapitányi kinevezése volt a legnagyobb kegy, amellyel eddig a hatalmasok kitüntették. Ko­rábban is tanúbizonyságot kellett adnia vitézségéről, különben aligha biztatta volna Török Imre nándorfehérvári kapitány, hogy egyenesen a királyhoz menjen jutalomért. A székely katona megfogadta parancsnoka tanácsát. Ajánlásá­val Budára érkezik és II. Ulászló udvara kiutal számára kétszáz aranyat. Egyszersmind meghagy­ják a kincstárnak, hogy a pénz­beli jutalmon kívül adjanak Dó­zsának két paripát aranyos-ezüs­tös szerszámmal. Szinte népmeséi szépségű epi. zód volt ez a végvári katona éle­tében. de csakhamar szertefosz­lott a délibáb. Gyanútlanul ke­reste föl Telegdy István kincs­2. tartó, hogy kérje jogos jussát. Ám a gőgös Telegdy holmi tréfának vélte az udvar kívánsá­gát. Nem érte be a jutalom meg­tagadásával, ráadásul gúnyosan beszélt a messziről jött vitézzel, aki mindeddig föl sem merte té­telezni, hogy gúnnyal és gőggel képesek őt megalázni. Egyelőre önuralmára hallgatott, de há­borgó önzérzete arra ösztönözte, hogy jóvá tétesse megaláztatását. Ha nem is volt járatos a fé­nyes Budán, kiverekedte, hogy fogadja őt Csáky Miklós Csanádi püspök, ag a főpap, akinek Ba- kócz Tamás esztergomi herceg- prímás után a legnagyobb tekin­télye volt az országban, aki a király diplomatájaként okos, mű­velt és jószándékú ember hírében állott. Mivel pedig a római egy­ház szorgalmazta leginkább a tö­rökök elleni vitézi harcot, úgy vélte Dózsa, alkalmas helyen kér orvoslást sérelmére. Reménye itt is keserves csaló­dássá változott. Csáky püspök még bőszí többen viselkedett mint a kincstartó. A kegyes nagyúr hírében álló főpap úgy be­szélt Dózsával, mint valami jött- ment személlyel, durván lehordta és rövid úton kidobta palotájá­ból. A pillanatnyi szégyenen túl, joggal hihette Dózsa, hogy ez a bánásmód lehetetlenné teszi be­csületében, nevetségessé válik, ha megcsúfoltan tér vissza vég­vári bajtársai közé. Már nem is a jutalom érdekelte, hanem az emberi méltóságán esett nyílt seb. Pedig ennek sértetlenségé­hez ragaszkodott. Olyan nevelést kapott a szabad székelyek kö­zött, olyan iskolát járt ki a hadi vállalkozásokban, hogy a szé­gyen nem férhetett össze büszke lelkiismeretével. Ügy döntött, hogy a legfőbb egyháznagyhoz. Bakócz Tamás bíboros érsekhez fordul panaszával. Ha itt is el­utasítják, akkor egyenesen a király színe elé törekszik. Távolról sem volt csekélység ekkor a urakhoz bejutnia olyan embernek, aki semmiféle össze­köttetésekkel nem rendelkezett. Különösen nehéznek bizonyult ezekben a napokban amikor a királyi udvar, egész Buda valósá. gos lázban égett. Éppen Bakócz Tamás miatt. Az esztergomi ér­sek nemrég érkezett haza Rómá­ból. Alig tartotta meg Eszter­gomban a fényes Te Deumot —

Next

/
Oldalképek
Tartalom