Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
KÖRÖST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A XV. Alföldi Tárlat Az Alföldi Tárlat a Békés megyéihez kapcsolódó — itt született, itt éfljö, ide rokonszenvező — képzőművészek éves seregszemléje, szoktuk mondám! és írná. És ez a megállapítás nagyon igaz. Valóiban az éveik során bemutatott műveik egymásutánjában le lelhet mérni az egyes alkotók által megtett utat Nyomom követhetjük érdeklődésüket, megjelenítési módjuk változását, vagy változatlanságát. A kiállított mintegy 200 mű bizonyos összképet is ad, általánosabb következtetések levonására is alkalmasEz az alkotói megközelítés jogosult, indokolt. Nem szabad azonban elfelejtenünk e mellett azt sem, hogy a kiállítás nemcsak alkotói seregszemle, ezt szőkébb szakmai bemutatón is meg lehetnie valósítaná, hanem az alkotó és a közönség találkozása is a kiállított művek útján. A szocialista ' művelődéspolitika egyik fő célkitűzése, hogy ez a találkozás minél szélesebb alapokion valósuljon meg, de a művészi érték szintjén. E szemszögből vizsgálva a tárlatot, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a találkozás a XV. Alföldi Tárlatom létrejött már eddig is, «s meg szélesebb körű léta realizmus határán belül vallottak a világról, magúiról: legtöbbjük mondanivalója az alföldi tájhoz, az itt élő emberhez, szű- kebb-tágabb környezetükhöz kapcsolódik. A látványból indulnak ki, de nem másolják azt, hanem újjáteremtik, átköitiJk világnézetük, érzéseik, egyéniségük szerint különbözően. Illő és indokolt is, hogy az áttekintést az ez évi Munkácsy-érem kitüntetettjével, Schéner Mihállyal kezdjük. Famtázia- világa, játékos, ötletgazdag és képzelet - megmozgató, gondolkodásra késztető. Érvényes ez a Néps jaitékok- ra, de a még összetettebb és bonyolultabb társadalmi, emberi viszonylatokat kifejező Magyar Visitator New Yorkban című olajára is. Békéscsaba különdíját ez alkalommal Lipták Pál kapta, aiká könnyed, lendületes, individuálisan fogalmazott festményekkel jelentkezett ezúttal is. Az eddigiéknél még feiszaibadui- tábbam kezeli a témát, az anyagot ás a homo iudens öröme érzik műveim. (Család, Elfelejtett próféta), örömtefljesen szapoax>dotft á kiadott díjak száma a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elismerésre méltó elhatározásából Ezt gazdagsága <£s izgalma emeld ki. A Természet című művében az összetett tenyészeti gazdaság burjánzik. Molnár Antal jód érzékeli a népi építészet és környezet tisztaságát, egyszerűségét mindkét művében. De sorolhatnánk tovább, mert Madarász Gyula dinamizmusa, Meggyes László kifejező finom koloritja, Erdős Péter tájszeretjete és humanizmusa, Pintér József világos jelképe, Ezsaiás Kovács József lendülete, Alekszm Andor az orosházi helyi színt jód érzékelő városképei is gazdagítják és • teljesebbé teszik a kiállítást. A grafikai anyagL„n több alkotó is Uctll rnerített a népművészetből. Bár mindegyük más-más oldalát használta fed ennék a forrásnak. Csohány Kálmán tusrajzaiban (Emlékék, Dózsa) elsősorban tisztaság és egyszerűség népművészeti ihletése érezhető. Ezen túl ide kívánkozik az a megjegyzés i®, hogy szembe® Józsávai, alá Dózsájában a hőst állítja elérik, Csoihány az emberi arcot helyezi előtérbe. Czinke Ferenc színes fametszeteiben a népmese!, legendád jelképesség és misztikum kap erőteljes megfogalmazást (Koslkiráíly m-T-IV.). Dohnál Tibor Tavasz ünnepe pedig gazdag ékítményessógével kapcsolódik népművészetünk hímzett, karcolt, faragott gazdagságához. Papp György viszont a tömör, világos stilizáció erényeit kapta a népművészettől (Mátkapár, Ha folyóvíz volnék). Révész Napsugár illusztrációs művészetének két különböző oldalával találkozhatunk: a Thomas Mann műhöz (A kiválasztott) készített lapjai gondolati és ►rajzi gazdagságról tanúskodnak. Buda Ferenc verseihez készített iűJlusiztrá- ciója viszont. éppen egyszerű, világos áttakinthetősé- géved alkot a költeményekkel kongeniális egységet. „Egyet, de oroszlánt” vallja nyilván Kajári Gyula, aki Kodály portrérajzát adta be csak a tárlatra, de ebben is tökéletesem érezhető művészetének ereje, dinamizmusa, elmélyültsége. A plasztikai anyagban három név kiemelése imdo- koílt: Tóth Sándor ez alkalommal is érzékletes portrékat mutat be, különös figyelmet érdemel „Kalapos fej”-e, mely a portréműfaj új megközelítését is jelenti. Mladonyiczky Béla „Anyai szeretet”-e a kompozíció zártságával az anya és gyermek érzelmi kapcsolatának testi-érzelme egységét mutatja meg. Az érmek többsége is Tóth Sándor és Maldonyiczky Béla e műfajbeli jártasságát dicsérik. Kisplasztikái telitalálat az ötletben és kivitelezésben egyaránt Kalmár Márton Kis álmos című ólomja. Ismét el kell mondani, nem azzal az igénnyel, mintha remélhető lenne a néhány éven belüli megoldás, hogy a Munkácsy Múzeum kiállítóhelye és előtere ez alkalommal is szűknek bizonyult. Amiért mégis felemlítem, annak oka, hogy; a rendezés (Koszta Rozália munkája) nehézségeire és a nehézségeket eredményesen áthidaló munkájára rávilágíthassunk. Dömötör János Csikós András, Cs. Pata) Mihály_ Gaburek Károly és Tóth Sándor birtokába. Fájdalmas meinen tója a kiállításnak Erdélyi Mihály három műve. Az idős szegedi mester sajnos, már nem érhette meg a kiállítás nyitását. Milyen ellentmondás Erdélyi. Mihály sorsának e részében a hálál tragikuma és a kiállított három mű (Udvar, Hervadó virágok, Ünnep a Dunán) kedves, vidám, örömteli, gyermeki világa. Csikós András műveim elsősorban a felületek gazdagsága, árnyaltsága, amyagszerűsége és ugyanakkor elvont szépsége érdeméi figyelmet (öreg fal, Kút). Cs. Patáj Mihály analitikus módszerrel közelíti meg az alföldi táj képi jellegét (Alföldi táj). Gaburek Károly erőteljes, sötét-világos kontrasztra épített Öreg háza és kontúros Pihenője humánus töltésű. Hézső Ferenc olajainak összefogottsága és safe déko- rativitása ragad meg bennünket. Fülöp Erzsébet a mindennapi tárgyakat varázsolja , fesiői-költői élménnyé számunkra (Szék korsavai, Csendélet). Ezüst György célja az Egy festő Békéscsabáról c. festményével nyilvánvalóan magatartás-demonstráció volt és ez( sikerült is. hóránt János most kiállított két műve azt bizonyítja, hogy Itts méretekben is érvényesülnek festői értékei, erényei, hu- zsicza hajós színeinek finom harmóniájával szól hozzánk (Tanya, Beszélgetők). Fontos Sándor most is egyénien oldotta meg a Szeged környéki barackosok összetett architektúráját, valamint az ember és természet kapcsolatát (Két nő tájjal, Tél vége). Fodor József hideg fehérjei _aft- moszférateremtő erejűek (Tiszai téli, Új hó). Miklós István- leszűrt színvilága most is jól érvényesül (Városkörnyéke. Csabai táj). Mokos József Nórádverőcei részletében a' kréta műfaji lehetőségeivel élve teremt hangulatot, Józsa János Dózsája a paraszt-forradalmár hősiességét, elszántságát, küldetés-vállálásáf, igazságkereső szenvedélyét szuggesztív erővel jeleníti meg. Weinträger Adolf az aquarell-festésben rejlő árnyalati finomság és frisseség együttesét nyújtja (Balatoni vihar után). Vinkler László groteszk megoldással kelt gondolati asszociációt (Emlék), másrészt viszont érdekes formai kísérleteket is látunk tődg (Nyári este, Régi temető). Menyhárt József Fiúk a víznél c. műve a csoportkompozíció * sikeres példája. Pataki János művészetének több arcát mutatja néhány műve is. A Terhes címűben az arc felület érző, gyengéd megfogalmazását a ruha felületi. 9 «(jöttének bekövetkezése iis bizonyos a kiállítás még hátralevő nyitvatartási ideje alatt. Megnyugtató, hogy mindennek bekövetkeztéhez a művészek nem engedtek önmagukkal szembeni igényükből és a szakmai követelményektől sem tértek el. Nem találkozunk a tárlaton „majd meg szólal, olyan szép” naturalizmussal, de „hát ez mi!” jellegű meghök- kewtéssel sem. A kiállítók mőst, elsőként Koszta Rozália kapta. Portmeművé- szetének egyként erénye a festőiség, ez esetben a vörös háttér és a sötétlila pulóver ütköztetése, valamint az egyéniség belső jellemzőit kibontó toarakterizálás. (Laci). Képépítése, tiszta vonalvezetése és színeinek dekorativitása érvényesül másik két kiállított művében (Várakozók, Csendélet). A megyei tanács nívódíjai is megérdemeltén kerültek Kalapos fej Ükapám életében... Pardi Anno ükapám életében feltérdeltem egyszer zöld horzsolás volt néki az erdő, leparittyázni való az ég, kifosztott madárfészkek a lelkében. Nyáron élve földeltette el magát a nagyranőtt búzaszárak gödreiben alkony és este közé ékelődött kaszáját alig tudta kiszabadítani, hogy lekaszabolhassa az éjszaka lazító rémeit, a madárijesztők keresztbehúzott jobbágy-őseit, Dózsa égő zsúpfecieles koronáját. \ 1514 Mahay Ida Gyalázat-trónon parasztfenség! Seregeidtől elhagyottan. Éppúgy, mint akkor, másfélezer éve, hogy föld megindult, szikla roppant, s kiszenvedett a rabszolgák vezére s országba, földbe beledobbant a vád és szégyen ikerlüktetése Már tudták mind: Te nem haltál meg. Roppant trónusod lába gyökeret eresztett, sötét egekre fehér neved lobbant. A toronnyá nőtt törött kardokat, újraöntötték késő forradalmak. Az idő lávájába mélyrenyomtad temethetetlen szén-tűz arcodat. Koszta Rozália Várakozók
