Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

Mit jelent magyarul?

"A technika és a tudományok

.fejlődésével, az 'ismeretek bővülésével egyre több olyan szó kerül a köznyelvbe, amely korábban az adott szakterület szakszava volt;

Néha ezek a szavak eltorzulnak, vagy új tartalommal telítődnek, esetleg az értelmezés többféle lehetőségét hordozzák magúkban. Az ilyen szavakat használó beszélgető partnerünket néha megállítjuk mondóká- ja közben — ha tehetjük — és megkérdezizük mit jelenít ez magyarul?

S, hogy a magyarázatra szükség van, azt talán az alábbi három példa is bizonyítja:

ABSZALŰT — RELATÍV

A munkaügyi miniszterhelyettes jónéhány nappal ezelőtti hddiasháti előadásán így érvéit:

Mindenki tudja, hogy a takarítónők és a vezérigazgatók munkája között minőségi különbség van. A fizetésük között meg mennyiségi. A. takarítónő keres mondjuk 1400-at, a vezérigazgató 7 000-et. Ilyenkor a két fizetés közötti abszolút különbség 5 600 forint. A relatív különbség pedig ötszörös.

Nem mindegy tehát, amikor a jövedelmek közötti indokolatlan differenciák mérsékléséről varr szó, hogy ezt az abszolút különbségekre, vagy a relatív különbségekre értjük. Ugyanis ha mindkettőnek — a takarítónőnek és a vezérigazgatónak is

__ megduplázzák a fizetését, a

r

elatív különbség marad ötszörös, miközben az abszolút 5600- róü. 11200-ra nő. Sokkai helyesebb tehát, ha a relatív különbséget csökkentik, azaz ha a takarítónő fizetését megduplázzuk 2 300-na, akkor, ka ennek már j csak a háromszorosát (és nem ötszörösét) a 8 000 forintot kapja a vezérigazgató, akkor is nagyobb az abszolút különbség, mint az előbbi esetben és a differenciák mégis mérséklődtek. (Relatíve természetesen.)

Ugyanígy vizsgálva: egy 6 000 forintos fizetés önmagában is sok. A 8 000-es még több. Ha a 6000 forint egy öttagú „kóce- ráj” vezetőjének a fizetése, akkor az már elég sok. S ba a nyolcezer egy 30 ezer dolgozót foglalkoztató vállalat vezérigazgatójáé,, akkor az már esetleg nem is tűnik olyan nagyon-na- gyon soknak.

BRUTTÓ — NETTÓ

Ugyancsak a fizetésekkel magyarázható meg legérthetőbben a bruttó és nettó szavak jelentése. (Érdekes, hogy így mindenki megérti. Talán ezért magyarázták így a Humoristák klubjában is?)

Ha valakinek például kétezer forint a bruttó fizetése, akkor az egy „jó” átlagfizetés. Csakhogy ebből lejön ugye: SZTK. ilyen tagsági, olyan tagsági díj, OTP részlet, hozzájárulás a közösen ünnepelt névnapokhoz, és így tovább, és így tovább, úgyhogy marad nettó ezer forint. És tulajdonképpen ez a valaki ebből él. A bruttóval csak henceg.

No és akkor, a paraszolvenciáról még nem is beszéltünk. Igaz, hogy ez is egy idegen szó, a borravalónak még a hálapénznél is szebb kifejezése. Amikor ez előbbivei együtt egyesek bruttó jövedelme a 20—30 ezer fo- •rintot is eléri, valószínű, hogy nettó jövedelmük összegének hallatán is ugyanúgy felszökik néhány ember vérnyomása, mint egyébként,

DIREKT — INDIREKT

Ez a két szó a legtöbb mondatban „az irányítási rendszer”

kifejezést előzi meg. Értelmezését pedig — többek között — a gyomai Győzelem Tsz elnöke adta meg egy beszélgetés alkalmává! imigyen:

Ha az állam megemeli a tej felvásárlási árát, akkor tulajdonképpen indirekt módon akarja elérni azt a népgazdasági célját,hogy az ország tehéntejjel folyó Kánaán legyen.

Ha pedig azt mondja, hogy amelyik gazdaságban nincs öt szarvasmarha száz holdra számítva. a szarvasmarhatenyész- tésd adót fizet, ahol meg több van ennél, az adókedvezményt kap, akkor ugyanezt a célt egy kicsit direkt módszerrel éri el. (Ezt egyébként a népgazdasági érdek is indokolná.) És ettől még az irányítási rendszer maga indirekt marad. Bárki bármit is mond!)

(kőváry)

A lap részleteket közöl az j SZKP Központi Bizottságának | Az irodalmi és művészeti kri- i tikákról hozott határozatából. j Roland Leroy a kiemelkedő J francia baloldali rendező, Jean Vilar művészi és politikai nézeteinek időszerűségéről ír. A lap közli Lukács György 1957- ben írt előszavát, melyben a

Nyíregyházi

főiskolások

Gyulán

Szombaton Gyulára látogatott a nyíregyházi tanárképző főiskola harmincöt hallgatója szovjgt pedagógus vendégükkel együtt dr. Orosz Béla adjunk- i tus vezetésével. A megyei levéltárban tájékoztatást kaptak az ott folyó munkáról, megtekintették a legértékesebb dokumentumokat, majd Bálint Ferenc főlevéltáros és több levéltári dolgozó kíséretében ismerkedtek Gyulával, Jártak az Erkel Emlékmúzeumban-, a Vármúzeumban és a fürdőben. Tetszéssel nyilatkozták az itt látottakról.

marxista filozófus a revizkmiz- mus és a dogmatizmus elleni egyidejű harc fontosságát hangsúlyozta ,a7 ideológiai munkában és a politikai gyakorlatban egyaránt. E. Fehér Pál cikkében József Attila költészetének szovjetunióbeid fogadtatásáról ír, Maróthy János pedig zenei életünk és zenepolitikánk időszerű kérdéseit elemzi. A lap Nemzet, nemzetiség, irodalom című ankétj álhoz e számában Titus Popovici, Jan Ponican, Kö- peczi Béla és V. A. Krivcov szólt hozzá. Major Máté mai város- építészetünk néhány megoldásra váró kérdéséről írt, s továbbra is közűi] a lap a Magyar Klasszikusok kiadói tervéhez hozzászóló, javaslatoikat tevő leveleket. A lapot tartalmas irodalmi és művészetkritikad rész egészíti ki.

0

Éhes gyerek

Több szóbeli és írásbeli jelzés alapján a Radar április 7-én sugárzott adása meglátogatta a Fővárosi Gyermekélelmezési Vállalat egyik konyháját azzal a céllal, hogy meggyőződjön arról,hogy elegendő (mennyiségileg és minőségileg) ellátásban részesülnek-e azok, akik a Vállalatnál étkeznek.

A szülők jelzései szerint valami nem lehet rendben, mert az itt étkező gyerekeknek az első dolguk az esti hazaérkezés után, hogy farkaséhesen evéshez látnak. Az adásból megtudtuk — ez eddig sem volt hétpecsétes titok —, hogy személyenként 7 forint 10 fMérés normából kell a napi háromszori étkezést biztosítani, ami, bizony kevés, túlhaladta az idő. (1954- ben lett megállapítva) s ezért az illetékes tárcák hamarosan megnyugtatóan rendezni fogják a normát.

Ennek, mint napköziotthon- vezetó is szívből örülök, de a normarendezésen túl egy nagyon lényeges kérdésről sem szabad elfeledkezni, ha már a táplálkozásról esik szó. Arra gondolok, hogy gyermekeink zsebpénze sok esetben aránytalanul magas, s ebből jelentős összeg megy el édességre. Napirenden és tucatszámra figyelhető meg, hogy a gyermekek csokoládét majszolva, nápolyit ropogtatva és cukrot szopogatva érkeznek az ebédlőbe. Ebből logikusan következik, hogy a válogatósok, a „rossz evők”, az „étvágytalanok” ezek köréből kerülnek ki zömmel, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen az édesség megköti a gyomornedvet, -s nincs az a finom ebéd, ami édességgel telítetten ízlene.

Éppen ezért jő lenne, ha « normatendezés együtt járna egy zsebpénz „rendezéssel” is, mert ha ez nem történik meg, akkor csak a konyhai hulladék fog ■növekedni, nem pedig a gyermekein^ étvágya, és megmarad azoknak a száma, akik az elégtelen főétkezés utáni hosszú délután végén éhesen térnek meg a szülői házba.

Szilárd Ádám

Legtöbb közlekedési baleset az orosházi járásban történt

A Békés megyei Rendőrfőka- pitánysága közlekedésrendészeti osztályán elkészült az év első negyedének közlekedési baleset statisztikája. Amilyen örvendetes, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva január —februárban 50 százalékkal kevesebb baleset történt, annál szomorúbb hogy márciusban 8 százalékkal volt több baleset, j mint egy évvel korábban.

Valamennyi járásunkban | csökkenést mutat a statisztika, ezzel szemben Békéscsabán emelkedést. A járások közül legkevesebb baleset, szám szerint 6, a mezőkovácsházi járásban történt, legtöbb 35, pedig az orosháziban. A balesetet előidézők között 49-én a személygépkocsivezetők állnak az élen, őket 22-vel a kerékpárosok követik. 27 baleset gondatlan, figyelmetlen vezetésből adódott, amit a gyorshajtásból eredő, és az ittas vezetés miatt történt balesetek követnek.

Amint a statisztikából is kiderül sok .balesetet okoznak a kerékpárosok. Éppen ezért lehet örömmel üdvözölni a Békés megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának intézkedését, hogy a közeljövőben ismét megrendezi megyénkben a Kerékpáros Hetet. Ez remélhetően tovább javítja nemcsak a közlekedési morált, . hanem a közlekedési balesetek statisztikáját is.

feBiniiiittiiimifiiHmisfesatnsxmnmi]

Fonodái munkára felveszünk!

Fonó szakimul kásnőket., tiői betanulókat

14—16 éves korig két műszakba,

16 év betöltése után három műszakba

Betanulási idő: 1 hónap.

Bérezés betanulási Időre: 1200 Ft

Betanulási idő után 19U0—250G tt fizetéssel.

Kéthetenként szabad szombat Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk.

CIM PamuttextiliMŰvek Fonógyára,

Budapest XI.» Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály

Hatvani

Dániel:

Éltre megfontolt szándékkal

Udvarlás a banda »segédletével"

7.

A kisfái szakiskola kollégiumának folyosóján — 1971. november 5-én déltájban — pillanatok alatt híre megy, hogy az igazgató másnapra engedélyezte a tanítási szünetet, így a vidékiek hazaiutazhatnak.

Kiss Aranka másodéves tanuló gyorsan csomagol: fél 2-re már a városközpontban szelhetne lenni. Édesanyja két nappal ezelőtt járt itt, akkor mondta neki, hogy valószínűleg „szabad szombat” lesz, így pénteken délután hazamegy. Hagyott nála pénzt, s egy cédulát, amire felírta, hogy hazajövetele előtt mit vásároljon.

Fél kettőkor a városháza sarkáig hozza a busz. Körül sem néz, indul vásárolni. Azt számít- gatja, hogy a fél hármast már nem éri el, de megy később a gyorsjárat, majd azzal hazajut.

...Horváth Zoltán eközben a nagytemplom sarkánál álldogál, egy kiszögellés mögé húzódva. Aranka tehát hazamegy — álla. pit ja meg. Előre kell hozni az akció időpontját. Abban bizako. dik, hogy Aranka nem a fél hármassal megy, hanem a korábbival, vagy a későbbivel. Nem szabad most találkozniuk, így este annál nagyobb lesz majd a meglepetés...

Hatodiktól kezdve osztálytársak voltak az ágasegyházi iskolában. Szokásos iskolai pajtásság volt közöttük, semmi több.

1970. július 27-én kezdődött... Arankát meglátogatta egy mén. teleki barátnője, édesanyjával este kikísérte az állomásra. Visz. szafelé jövet, Zoli hozzájuk szegődött, s engedélyt kért, hogy velük mehessen. Az anyja ezt mondta neki: — Ahogy akarod... Nemsokára moziban is találkoztak. Zoli kileste, hogy mikor maradhat vele kettesben, s eldadogta, hogy komolyan szeretne vele beszélni, vagyis hát udvarolni. Aranka erre nevetgélni kezdett, lesütötte a szemét és vállait vonogatta.

Kecskemétre kerültek mindketten. Zoli délutánonként felfeltünedezett a kisfái szakiskola bejáró útján, mint a holdkóros járkált alá és fel, majd leült az út szélére és szemeit merően az ablakokra szegezte. Aranka vé- gülis lement ilyenkor, de csak azért, hogy véget vessen a lányok csúfolódásának.

Inkább csak akkor találkoztak, amikor hétvégeken együtt utaztak haza Ágasegyházára. Egy alkalommal a fiú azt kezdte fejtegetni, hogy disszidál, öt évig

kinn marad „németben”, szakmát tanul, aztán, hazajön és vesz házat meg kocsit. Aranka erre azt mondta: — Ezt itthon is épp úgy elérheted.

Majd levelezni kezdték. Ez abból állt, hogy Zoli irkálta a leveleket egyre-másra. A levélpapírokat átlósan megcsíkozta és a csíkoknál törte meg a sorokat. Aranka az 1970. december

2-án 22 és 23 óra között keltezett levelet nem kis döbbenettel olvasta:

...El is mentünk a határig. Bementünk az Orion Étterembe, megpihenni. Igazoltattak bennünket. Minden rendben, elhit- téfc a mesénket. Az unokatestvéremnél voltunk... De hülyén csináltuk. Egymásra néztünk, mi. előtt feleletet adtunk. Erre a rendőr azt mondta, ne hazudoz. zunk, mert mindjárt elvitet. Er. re mi: Menjünk, kérdezzük meg a rokonokat is. De a rendőr erre nem állt rá. Azt mondta: Nem szeretne bennünket itt látni tovább. Azonnal leléceltünk az étteremből. Megyünk? Ügy értette az Imre, hogy át a határon. Elkezdtünk kúszni, mint a kiképzésen. Azt hitte, hogy én is megyek utána, és csinálom azt, amit 6. De mit csináltam? Sírtam, mint egy kölyök. Ügy, mint most. Csak akkor azért sírtam, hogy mi lesz otthon, most meg azért, hogy mi lesz velem. Az Imre már átért a ma. gyár határon, s nem sok kellett ahhoz, hogy a jugó határon is. És én csak sírtam, sírtam, és csak rád gondoltam. Mert nem voltál mellettem, akihez odabuj. jak. Ez mind reggel volt, mivel akkor értünk a határhoz. Imre

Megjelent a Kritika áprilisi száma