Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

Mit jelent magyarul? "A technika és a tudományok .fejlődésével, az 'ismeretek bő­vülésével egyre több olyan szó kerül a köznyelvbe, amely ko­rábban az adott szakterület szakszava volt; Néha ezek a szavak eltorzul­nak, vagy új tartalommal telí­tődnek, esetleg az értelmezés többféle lehetőségét hordozzák magúkban. Az ilyen szavakat használó beszélgető partnerün­ket néha megállítjuk mondóká- ja közben — ha tehetjük — és megkérdezizük mit jelenít ez magyarul? S, hogy a magyarázatra szük­ség van, azt talán az alábbi há­rom példa is bizonyítja: ABSZALŰT — RELATÍV A munkaügyi miniszterhe­lyettes jónéhány nappal ezelőtti hddiasháti előadásán így érvéit: Mindenki tudja, hogy a ta­karítónők és a vezérigazgatók munkája között minőségi kü­lönbség van. A fizetésük között meg mennyiségi. A. takarítónő keres mondjuk 1400-at, a ve­zérigazgató 7 000-et. Ilyenkor a két fizetés közötti abszolút kü­lönbség 5 600 forint. A relatív különbség pedig ötszörös. Nem mindegy tehát, amikor a jövedelmek közötti indokolat­lan differenciák mérsékléséről varr szó, hogy ezt az abszolút különbségekre, vagy a relatív különbségekre értjük. Ugyanis ha mindkettőnek — a takarító­nőnek és a vezérigazgatónak is __ megduplázzák a fizetését, a r elatív különbség marad ötszö­rös, miközben az abszolút 5600- róü. 11200-ra nő. Sokkai helye­sebb tehát, ha a relatív különb­séget csökkentik, azaz ha a ta­karítónő fizetését megduplázzuk 2 300-na, akkor, ka ennek már j csak a háromszorosát (és nem ötszörösét) a 8 000 forintot kap­ja a vezérigazgató, akkor is na­gyobb az abszolút különbség, mint az előbbi esetben és a dif­ferenciák mégis mérséklődtek. (Relatíve természetesen.) Ugyanígy vizsgálva: egy 6 000 forintos fizetés önmagában is sok. A 8 000-es még több. Ha a 6000 forint egy öttagú „kóce- ráj” vezetőjének a fizetése, ak­kor az már elég sok. S ba a nyolcezer egy 30 ezer dolgozót foglalkoztató vállalat vezérigaz­gatójáé,, akkor az már esetleg nem is tűnik olyan nagyon-na- gyon soknak. BRUTTÓ — NETTÓ Ugyancsak a fizetésekkel ma­gyarázható meg legérthetőbben a bruttó és nettó szavak je­lentése. (Érdekes, hogy így min­denki megérti. Talán ezért ma­gyarázták így a Humoristák klubjában is?) Ha valakinek például kétezer forint a bruttó fizetése, akkor az egy „jó” átlagfizetés. Csak­hogy ebből lejön ugye: SZTK. ilyen tagsági, olyan tagsági díj, OTP részlet, hozzájárulás a kö­zösen ünnepelt névnapokhoz, és így tovább, és így tovább, úgy­hogy marad nettó ezer forint. És tulajdonképpen ez a valaki ebből él. A bruttóval csak hen­ceg. No és akkor, a paraszolvenciá­ról még nem is beszéltünk. Igaz, hogy ez is egy idegen szó, a bor­ravalónak még a hálapénznél is szebb kifejezése. Amikor ez előbbivei együtt egyesek brut­tó jövedelme a 20—30 ezer fo- •rintot is eléri, valószínű, hogy nettó jövedelmük összegének hallatán is ugyanúgy felszökik néhány ember vérnyomása, mint egyébként, DIREKT — INDIREKT Ez a két szó a legtöbb mon­datban „az irányítási rendszer” kifejezést előzi meg. Értelme­zését pedig — többek között — a gyomai Győzelem Tsz elnöke adta meg egy beszélgetés al­kalmává! imigyen: Ha az állam megemeli a tej felvásárlási árát, akkor tulaj­donképpen indirekt módon akarja elérni azt a népgazdasá­gi célját,hogy az ország tehén­tejjel folyó Kánaán legyen. Ha pedig azt mondja, hogy amelyik gazdaságban nincs öt szarvasmarha száz holdra szá­mítva. a szarvasmarhatenyész- tésd adót fizet, ahol meg több van ennél, az adókedvezményt kap, akkor ugyanezt a célt egy kicsit direkt módszerrel éri el. (Ezt egyébként a népgazdasági érdek is indokolná.) És ettől még az irányítási rendszer ma­ga indirekt marad. Bárki bár­mit is mond!) (kőváry) A lap részleteket közöl az j SZKP Központi Bizottságának | Az irodalmi és művészeti kri- i tikákról hozott határozatából. j Roland Leroy a kiemelkedő J francia baloldali rendező, Jean Vilar művészi és politikai né­zeteinek időszerűségéről ír. A lap közli Lukács György 1957- ben írt előszavát, melyben a Nyíregyházi főiskolások Gyulán Szombaton Gyulára láto­gatott a nyíregyházi tanárképző főiskola harmincöt hallgatója szovjgt pedagógus vendégükkel együtt dr. Orosz Béla adjunk- i tus vezetésével. A megyei levél­tárban tájékoztatást kaptak az ott folyó munkáról, megtekin­tették a legértékesebb doku­mentumokat, majd Bálint Fe­renc főlevéltáros és több levél­tári dolgozó kíséretében ismer­kedtek Gyulával, Jártak az Er­kel Emlékmúzeumban-, a Vár­múzeumban és a fürdőben. Tet­széssel nyilatkozták az itt lá­tottakról. marxista filozófus a revizkmiz- mus és a dogmatizmus elleni egyidejű harc fontosságát hang­súlyozta ,a7 ideológiai munká­ban és a politikai gyakorlatban egyaránt. E. Fehér Pál cikké­ben József Attila költészetének szovjetunióbeid fogadtatásáról ír, Maróthy János pedig zenei életünk és zenepolitikánk idő­szerű kérdéseit elemzi. A lap Nemzet, nemzetiség, irodalom című ankétj álhoz e számában Ti­tus Popovici, Jan Ponican, Kö- peczi Béla és V. A. Krivcov szólt hozzá. Major Máté mai város- építészetünk néhány megoldásra váró kérdéséről írt, s továbbra is közűi] a lap a Magyar Klasszi­kusok kiadói tervéhez hozzá­szóló, javaslatoikat tevő levele­ket. A lapot tartalmas irodalmi és művészetkritikad rész egészí­ti ki. 0 Éhes gyerek Több szóbeli és írásbeli jelzés alapján a Radar április 7-én sugárzott adása meglátogatta a Fővárosi Gyermekélelmezési Vállalat egyik konyháját azzal a céllal, hogy meggyőződjön ar­ról,hogy elegendő (mennyiségi­leg és minőségileg) ellátásban részesülnek-e azok, akik a Vál­lalatnál étkeznek. A szülők jelzései szerint va­lami nem lehet rendben, mert az itt étkező gyerekeknek az el­ső dolguk az esti hazaérkezés után, hogy farkaséhesen evés­hez látnak. Az adásból megtud­tuk — ez eddig sem volt hétpe­csétes titok —, hogy személyen­ként 7 forint 10 fMérés normá­ból kell a napi háromszori ét­kezést biztosítani, ami, bizony kevés, túlhaladta az idő. (1954- ben lett megállapítva) s ezért az illetékes tárcák hamarosan meg­nyugtatóan rendezni fogják a normát. Ennek, mint napköziotthon- vezetó is szívből örülök, de a normarendezésen túl egy nagyon lényeges kérdésről sem szabad elfeledkezni, ha már a táplálko­zásról esik szó. Arra gondolok, hogy gyermekeink zsebpénze sok esetben aránytalanul ma­gas, s ebből jelentős összeg megy el édességre. Napirenden és tu­catszámra figyelhető meg, hogy a gyermekek csokoládét majszol­va, nápolyit ropogtatva és cuk­rot szopogatva érkeznek az ebédlőbe. Ebből logikusan kö­vetkezik, hogy a válogatósok, a „rossz evők”, az „étvágytala­nok” ezek köréből kerülnek ki zömmel, amin nem is lehet cso­dálkozni, hiszen az édesség megköti a gyomornedvet, -s nincs az a finom ebéd, ami édességgel telítetten ízlene. Éppen ezért jő lenne, ha « normatendezés együtt járna egy zsebpénz „rendezéssel” is, mert ha ez nem történik meg, ak­kor csak a konyhai hulladék fog ■növekedni, nem pedig a gyerme­kein^ étvágya, és megmarad azoknak a száma, akik az elég­telen főétkezés utáni hosszú dél­után végén éhesen térnek meg a szülői házba. Szilárd Ádám Legtöbb közlekedési baleset az orosházi járásban történt A Békés megyei Rendőrfőka- pitánysága közlekedésrendészeti osztályán elkészült az év első negyedének közlekedési baleset statisztikája. Amilyen örvende­tes, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva január —februárban 50 százalékkal ke­vesebb baleset történt, annál szomorúbb hogy márciusban 8 százalékkal volt több baleset, j mint egy évvel korábban. Valamennyi járásunkban | csökkenést mutat a statisztika, ezzel szemben Békéscsabán emelkedést. A járások közül legkevesebb baleset, szám sze­rint 6, a mezőkovácsházi járás­ban történt, legtöbb 35, pedig az orosháziban. A balesetet előidé­zők között 49-én a személygép­kocsivezetők állnak az élen, őket 22-vel a kerékpárosok kö­vetik. 27 baleset gondatlan, fi­gyelmetlen vezetésből adódott, amit a gyorshajtásból eredő, és az ittas vezetés miatt történt balesetek követnek. Amint a statisztikából is ki­derül sok .balesetet okoznak a kerékpárosok. Éppen ezért le­het örömmel üdvözölni a Békés megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályá­nak intézkedését, hogy a közel­jövőben ismét megrendezi me­gyénkben a Kerékpáros Hetet. Ez remélhetően tovább javítja nemcsak a közlekedési morált, . hanem a közlekedési balesetek statisztikáját is. feBiniiiittiiimifiiHmisfesatnsxmnmi] Fonodái munkára felveszünk! Fonó szakimul kásnőket., tiői betanulókat 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási Időre: 1200 Ft Betanulási idő után 19U0—250G tt fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. CIM PamuttextiliMŰvek Fonógyára, Budapest XI.» Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály Hatvani Dániel: Éltre megfontolt szándékkal Udvarlás a banda »segédletével" 7. A kisfái szakiskola kollégiu­mának folyosóján — 1971. no­vember 5-én déltájban — pilla­natok alatt híre megy, hogy az igazgató másnapra engedélyezte a tanítási szünetet, így a vidé­kiek hazaiutazhatnak. Kiss Aranka másodéves ta­nuló gyorsan csomagol: fél 2-re már a városközpontban szelhet­ne lenni. Édesanyja két nappal ezelőtt járt itt, akkor mondta neki, hogy valószínűleg „szabad szombat” lesz, így pénteken dél­után hazamegy. Hagyott nála pénzt, s egy cédulát, amire fel­írta, hogy hazajövetele előtt mit vásároljon. Fél kettőkor a városháza sar­káig hozza a busz. Körül sem néz, indul vásárolni. Azt számít- gatja, hogy a fél hármast már nem éri el, de megy később a gyorsjárat, majd azzal hazajut. ...Horváth Zoltán eközben a nagytemplom sarkánál álldogál, egy kiszögellés mögé húzódva. Aranka tehát hazamegy — álla. pit ja meg. Előre kell hozni az akció időpontját. Abban bizako. dik, hogy Aranka nem a fél hár­massal megy, hanem a korábbi­val, vagy a későbbivel. Nem sza­bad most találkozniuk, így este annál nagyobb lesz majd a meg­lepetés... Hatodiktól kezdve osztálytár­sak voltak az ágasegyházi isko­lában. Szokásos iskolai pajtásság volt közöttük, semmi több. 1970. július 27-én kezdődött... Arankát meglátogatta egy mén. teleki barátnője, édesanyjával este kikísérte az állomásra. Visz. szafelé jövet, Zoli hozzájuk sze­gődött, s engedélyt kért, hogy velük mehessen. Az anyja ezt mondta neki: — Ahogy akarod... Nemsokára moziban is találkoz­tak. Zoli kileste, hogy mikor ma­radhat vele kettesben, s elda­dogta, hogy komolyan szeretne vele beszélni, vagyis hát udva­rolni. Aranka erre nevetgélni kezdett, lesütötte a szemét és vállait vonogatta. Kecskemétre kerültek mind­ketten. Zoli délutánonként fel­feltünedezett a kisfái szakiskola bejáró útján, mint a holdkóros járkált alá és fel, majd leült az út szélére és szemeit merően az ablakokra szegezte. Aranka vé- gülis lement ilyenkor, de csak azért, hogy véget vessen a lá­nyok csúfolódásának. Inkább csak akkor találkoztak, amikor hétvégeken együtt utaz­tak haza Ágasegyházára. Egy al­kalommal a fiú azt kezdte fejte­getni, hogy disszidál, öt évig kinn marad „németben”, szak­mát tanul, aztán, hazajön és vesz házat meg kocsit. Aranka erre azt mondta: — Ezt itthon is épp úgy elérheted. Majd levelezni kezdték. Ez abból állt, hogy Zoli irkálta a leveleket egyre-másra. A levél­papírokat átlósan megcsíkozta és a csíkoknál törte meg a so­rokat. Aranka az 1970. december 2-án 22 és 23 óra között kelte­zett levelet nem kis döbbenettel olvasta: ...El is mentünk a határig. Be­mentünk az Orion Étterembe, megpihenni. Igazoltattak ben­nünket. Minden rendben, elhit- téfc a mesénket. Az unokatestvé­remnél voltunk... De hülyén csi­náltuk. Egymásra néztünk, mi. előtt feleletet adtunk. Erre a rendőr azt mondta, ne hazudoz. zunk, mert mindjárt elvitet. Er. re mi: Menjünk, kérdezzük meg a rokonokat is. De a rendőr er­re nem állt rá. Azt mondta: Nem szeretne bennünket itt lát­ni tovább. Azonnal leléceltünk az étteremből. Megyünk? Ügy értette az Imre, hogy át a hatá­ron. Elkezdtünk kúszni, mint a kiképzésen. Azt hitte, hogy én is megyek utána, és csinálom azt, amit 6. De mit csináltam? Sírtam, mint egy kölyök. Ügy, mint most. Csak akkor azért sírtam, hogy mi lesz otthon, most meg azért, hogy mi lesz velem. Az Imre már átért a ma. gyár határon, s nem sok kellett ahhoz, hogy a jugó határon is. És én csak sírtam, sírtam, és csak rád gondoltam. Mert nem voltál mellettem, akihez odabuj. jak. Ez mind reggel volt, mivel akkor értünk a határhoz. Imre Megjelent a Kritika áprilisi száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom