Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
Korszerűség, ez most a kérdés művelődési otthonok vezetőinek III. Országos Tanácskozásán részt vett Csendé Béla, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának népművelődési csoportvezetője is. A háromnapos tanácskozásról beszélgetett lapunk munkatársával. Kérdésünk a következő: MI VOLT A TANÁCSKOZÁS KÖZPONTI GONDOLATA, AZ A PROBLÉMAKÖR, MELY A LEGJOBBAN FELKELTETTE A TANÁCSKOZÓK ÉRDEKLŐDÉS ÉT? KIALAKÍTOTT AK-E ŰJABB, A FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ, ESETLEG MEG IS GYORSÍTÓ ÁLLÁSFOGLALÁSOKAT A MŰVELŐDÉSI OTTHONOK TEVÉKENYSÉGÉRŐL, FELADATAIRÓL? ÉS VÉGÜL: HOGYAN LATJA A TANÁCSKOZÁS UTÁN A BÉKÉS MEGYEI HELYZETET? MINT VENDÉG — A tanácskozás központi gondolata a korszerűség volt. A művelődési otthonok helyzetéről és társadalmi szerepéről kiadott tézisek, Garamvölgyi József mi_ niszterhelyettes szóbeli kiegészL iése is ezzel foglalkozott. A korszerűség egyenlő azzal, hogy a művelődési otthonok a közösségi nevelés, a közösségi élet valóságos otthonaivá válnak. Ennek megállapítása azonban még nem minden, jó lett volna, ha a korszerűség hogyanjáról sokkal több szó esik ezen a tanácskozáson; ha a művelődési otthonok módszertani tevékenységétől, a járási, megyei művelődési központok tevékenységéről a helyes elvi törekvések gyakorlati formáit is megfogalmaztuk volna. Furcsa volt számomra, hogy a Népművelődési Intézet nem fejtette ka véleményét a témakörről. Almikor mi több, mint egy évvel ezelőtt már kísérletéket kezdtünk a bázis-intézmények és feladatok megszervezésére, a korszerűség hogyanját- kerestük. Nem a megnyugvás mondatja velem azt, hogy ez a kísérlet módszertani szempontból már akkor előbbre járt, mint ez a tanácskozás. Persze helyes, ha a korszerűség elvi kérdéseit tisztázzuk, de velem együtt azt hiszem, ■ a legtöbb gyakorló népművelő a helyes elvek mielőbbi gyakori lati megvalósítását akarja látni. Ehhez kell a sokrétű szakmai segítség, elemzés, a korszerű tapasztalatok kicserélése, terjesztése, értékelése. A tanácskozás adósságát majd magunk igyekszünk pótolni. — A vita aláhúzta, hogy a művelődési otthonok munkáját elsősorban a helyi körülményekhez, adottságokhoz kell igazítani. A művelődési otthon az adott település kulturális központja és az ottlakók igényét elégíti ki; A statisztikai adatokból kiderül, hogy a művelődési otthonok látogatóinak száma 1960 óta 42 millióról 49 millióra emelkedett, és a fiatalok növekvő aránya szembetűnő. Ez jó jel, hiszen a jövő, de már a jelen nagy feladata, hogy a művelődési otthonok elsősorban az ifjúság otthonai legyenek. Többen elmondták, hogy az iskola és a művelődési , otthon jő kapcsolata nélkül nincs helyi közművelődés, hogy az egész életen át tartó művelődéshez nélkülözhetetlen az iskola, sőt már az óvoda eredményes közreműködése. Több javaslat elhangzott arról, hogy ne csak gyermeknapon, vagy más ritka alkalomból hívja az óvodásokat , és az általános iskola alsó tagozatába járó gyerekeket a művelődési otthon, hanem a velük való foglalkozás az intézmény állandó feladata legyen. — Az ifjúsággal összefüggésben komoly hangsúlyt kapott a tanácskozáson a klubmozgalom, mint a korszerűsödés egyik legjobb formája. Rengeteg ifjúsági klub alakul mostanában, és ezek. be sok fiatal jár. Valaki megjegyezte hogy a klubok tematikus programokat dolgozzanak ki, és a szórakozás, a művelődés együttes színterévé váljanak. Például: a beat-klubban nemcsak a be- atról legyen szó, hanem másról is. Olyan dolgokról amely a klub tagságát a beaton kívül is érdekli. Egyszóval ki kell használni azt a sokat hangoztatott lehetőséget, amelyet a klubforma biztosít Ne legyen meghatározva, hogy a klubtag csak ezt, vagy csak azt teheti. Jó klubélet azonban nem születik önmagától. Ahhoz, hogy klub legyen a klub, a tagságon kívül jó vezetőre van szüksége. Békés megyében már két éve rendszeresen megtartjuk a klubvezetők továbbképzését, mert ez is nélkülözhetetlen. És amit szintén sokan hangsúlyoztak: az állandó népművelés és a széles körű klubmozgalom egy és ugyanaz. Más szóval: olyan klubélet kell, ahol az ifjúsági klubtól a nyugdíjasok klubjáig a legváltozatosabb vonzási köröket találja meg az érdeklődő. — Jelentős kérdéskör volt a tanácskozáson az, hogy a ijiu- velődési h otthon olyan intézmény, mely a kisebb és nagyobb közösségek kialakításában, nevelésében, az ismeretszerzési és szórakozási igények kielégítésében a legrugalmasabban képes igazodni a kor követelményeihez. Azt hiszem, hogy egyetlen más művelődési intézmény sem rendelkezik a gyors reagálás sokszínű, sokformájú lehetőségéi veL Ugyanakkor a dolog itt is kétoldalú. Hiába jó a forma, hiába adott sokféle lehetőség, a ki sem mondott igények megérzésére csak tehetséges, és szakmailag képzett népművelő képes. Sokat várunk attól, hogy a tanácskozás végre leszögezte: a művelődési otthon vezetőinek to. vábbképzését most már véglegesen* meg kell oldani. Azt hiszem ennek jelentőségét nem kell részleteznem. — A pénz. Az anyagi támogatás. Ez is nagy szó, erről is beszéltünk. Nem is keveset. A tanácskozás világosan meghatározta, hogy az otthonok anyagi igényeit a fenntartók biztosítsák. Hogy a községi tanácsok az új lehetőségekkel még nem mindenütt élnek, vagy a látszólagos tájékozatlanság mögé húzódva, nem adnák annyit a kultúrház- nak, amennyit adhatnának. Itt mondhatok valamit a társadalmasításról is. Eredményes, jó törekvés ez! Sokan hoztak fel példákat, én is mondhatok néhányat: Kétsoprony Kamut, Medgyesegyháza, Tótkomlós. Lényeg az, hogy évről évre több község ‘művelődési otthonának működtetését segítik-vállalják termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, földművesszövetkezetek. A közös fenntartással járó jogok és kötelességek kétoldalú kidolgozása is mielőbbi fel. adat, bár a helyes irányt és arányokat eddig mindenütt megérezték a művelődési otthonok igazgatói és a fenntartó szervek vezetői is. — Az anyagi lehetőségekről szólva, érdekes véleménye volt Dömötör Jánosnak, a hódmezővásárhelyi múzeum igazgatójának, aki tagja az Országgyűlés Kulturális Bizottságának. Vizs- ; gálódásaik nyomán világosan látják, mondotta, hogy a művelődési otthonok nagy része nagyon rossz körülmények között végzi áldásos tevékenységét. Ez a „nagyon rossz körülmények” azt jelenti, hogy sokszor pénz nélkül eredményt produkálni, s ez manapság — ahogy mondani szokás: művészet. — Garamvölgyi József miniszterhelyettes összegezte a tanácskozást. Néhány feljegyzett mondatom ebből: Az Országos Népművelési Konferencia óta a közművelődés felfelé ívelő szakasza kezdődött. Volt ugyan némi mégtorpanás, de ez már a múlté. Ennek a mostani országos tanácskozásnak nem az volt a célja, hogy mindent megoldjon, hanem hogy beszéljünk a problémákról. A közeljövőben több országos fórumon is szóba kerül a közművelődés ügye. Nekünk, népművelőknek kell elősegítenünk azt, hogy a közművelődés megszerezze a maga rangját. Ez majd akkor következik be, ha mindenki otthonává lesz a művelődés központja, ha a társadalmi, közösségi élet fóruma lesz, mint ahogy a legjobbak már azzá váltak. Közös feladata ez mindenkinek, a népművelőknek éppen úgy, mint a KISZ-nék, a szakszervezeteknek, és másoknak. — Békés megyében is az ösz- szefogáson múlik a korszerűség megteremtése, hogy a művelődési otthonok mind jobban betöltsék nagy szerepüket: egy- egy település közművelődésének rangos központjai legyenek. Olyan központok, ahová szívesen mennek az emberek, és ahonnan sokféle, szép élménnyel mehetnek haza. Mindig várakozást keltő, érdeklődést fokozó jelzés színházi plakátokon az „mv”. — Azt jelenti, hogy egy-egy szerep eljátszására, adott darab díszleteinek, jelmezeinek tervezésére, rendezésére más társulat, más város művészét kérik fel az illető színház vezetői. A Jókai Színház következő bemutatójának színlapján a rendező neve mellett lesz a jelzés: Dán Alecsandrescu, az Aradi Állami Román Színház igazgatója mv., azaz: mint vendég. Aurel Baranga Közérdek című darabja próbáinak kezdetén kerestük fel s kértük, beszéljen pályájáról, a színpadra állítandó mű szerzőjéről, a békéscsabai előadás előkészületeiről... — Másfél évtizeddel ezelőtt végeztem a bukaresti Ion Luca Caragiale Színművészeti Főiskola rendező-szakáin. Főrendező voltam Nagyváradon és Aradon s két éve itt vagyok igazgató. Rendeztem egy sor román színházban, sok nagyszerű együttessel dolgoztam, csabai munkám lesz a nyolcvannyolcadik rendezésem. Ion Luca Racherita, Mirodan Elsötétítés és Baiesu Megbocsátás című drámáinak színpadra állításáért megkaptam az Állami Kulturális és Művészeti Bizottság nagydíját. Legkedvesebb hazai drámaíróm Caragiale, Hasdeu, « (Fotó: Demény Gyula) a legújabb szerzők közül Eve- rác, Lovinescu és Baranga, a más nyelvű alkotók közül pedig Shakespeare, Shaw, Ibsen és mindenek felett Csehov... — Említettem Barangáról, hogy kedves íróim közé tax-to- zik. Művei közül Békéscsabán is ismert Barátom, a miniszter című munkáját rendeztem, s eközben tudatosodott bennem, hogy művészetének életeíeme a realizmus, hogy idegen tőle a manapság sokaknál oly di vatos groteszk, abszurd szem léletmód. Nem csoda, hogy akik darabjait ilyen felfogásban kívánták színpadra vinni, belefulladtak a próbálkozásba. Hi szen Baranga alakjaival az em berek naponta találkozhatnak a;; életben, percről percre ellen őrizhetik az általuk is ismeri: hasonló figurák tetteit, jellemét. S ezt meg is teszik, mondván, hogy ez megtörtént velem vagy mással, ez pedig elképzelhetetlen a valóságban. — Ez az igazságra való tö rekvés jellemzi a . Közérdek színpadraállításának szándékai: is. És ez az, ami az aradi és a csabai színház munkájában a legfontosabb közös vonás, a két színház közötti kapcsolatok alapja. Erre épülhettek és épül hetnek kölcsönös vendégszerepléseink, ennek jegyében tervezte Eftimiu A csavargó című da rabjának csabai előadásához a díszleteket Frentiu Sever, ennek jegyében rendezte nálunk Raffai Diplomások-ját Miszlay István. Ennek jegyében volna nagyon jó, ha a két színház színészei is játszhatnának á másik társulat székhelyén — 'Kimondhatatlanul sajnálom, hogy ennek leküzdhetetlen akadályt állítanak a nyelvi korlátok ... , — A Közérdek bemutatóján s többi előadásán olyan darabot látnak majd a nézők, amelyben mindvégig róluk van szó. Mindarról a szépről és mindarról a rútról, ami bennük is szép, bennük is rút. Azért játsszuk el a darabot, hogy utána erősítsék a magukban a szépet s harcoljanak önmaguk rútságai ellen. — A magam részéről nagy izgalommal várom találkozásunkat a közönséggel. Szeret ném, ha úgy hatna a nézőkre a darab, ahogyan azt mi mindannyian, az előadás résztvevői szeretnénk. És még valami: abban a szerencsében van részem, hogy itt lehetek Magyar- ország felszabadulásának 27. évfordulóján. Ebből az alkalomból kívánom a csabai színház tagjainak és a színházon kívülieknek egyaránt, hogy minél nagyobb sikereket érjenek el alkotómunkájukban, mindennapi tevékenységükben. (dannis) asm. Április & Sass Ervin Lengyel premier Pénteken este volt a békéscsabai színházban Aleksander Fredro .fiúit századi neves lengyel vígjátékíró „Hölgyek és huszárok” című zenés komédiájának bemutatója. Képűnkön Felkai Eszter és Cserényl Béla. Rendező: Balogh Géza. (Fotó: Deményj
