Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
mHSÍISXSUIillClSSE;ifltf9SliilfliiSXSifÍSfB£7SiU£fiÍfIfIfSlftiF!I!ItfI!lIIIfTtSlSO? j Tavaszra és kora őszre Pedagógia: Az iskolások zsebpénze GYEREKEK beszélgetnek; — Bn minden ötösért két forintot kapok, négyesért egyet, hármasért semmit, kettesért szidást, egyesért „lezávar” az apám egy fülest A másik lelkesen: — Nekem jobb szüleim varmaik, mert ém minden ötösért három forintot kapok, négyesért kettőt, a többiért semmit, — fülest sem. Melyik szülő neveli helyesen gyérmékét? Egyik sémi A jól kereső sizülőknék nem kerül különösebb anyagi megterhelésbe, ha gyermekét a jó jegyekért rendszeresen „díjazza”. Ügy ítéli, ez ösztönzően hat, s ezzel elegét tett szülői kötelességének. Morális szemszögből nézve ez a kérdés nem is olyan egyszerű. A rendszeres — fizetési ellegű — pénzösszegek a gyermeket anyagiassá nevelik és ez az anyagias szemlélet elkíséri egész életén keresztül. A gyermeknek kötelessége a tanulás és az, hogy a tőle telhető legjobb eredményt elérje. Éppen úgy, mint a felnőttnél a munka. Ezt tudatosítsuk benne. Magyarázzuk meg hogy otthon mindent megkap, ami neveléséhez szükséges', ez sok pénzfbe, fáradságba kerül, ezért a síbüIő viszonzást is vár, amelynek egyik legfontosabb része, hogy jól tanuljon. Adjunk a gyermeknek korához illően havi zsebpénzt, mélyből gazdálkodhat, kisebb tanszer vásárlásokat, egyéb szükséges kiadásokat fedez. Esetleg édességet is vásárolhat magárnak. Erről a zsebpénzről ne számoltassuk eL Gazdálkodjon vele önállóan. A helyes pénzbeosiztást is fiatal korban kell megtanulni, ez kihatással lesz a későbbiékben. egész életére. IDŐNKÉNT persze adhatunk egy bizonyos öszeget jutalomként is, ha pL folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, de próbáljuk ránevelni, hogy ezt az összeget ne költse el haszontalan dolgokra, hanem rakja ösz- sze. Vásároljon magának tornaszert., képet a szobájába, vagy valamilyen dísztárgyat, egyszóval olyan tárgyat, amely maradandó örömet okoz és látja maga előtt igyekezetének eredményét. Ha kisebb korában megszokja a gyermek, hogy drágább holmikat csak úgy vásárolhat, ha takarékoskodik, nagyobb koráiban is ilyen eredményekre fog törekedni. Tehát jutalmazzuk a jó magaviseletű gyermeket, de ne úgy, hogy ha valami ered- £ ményt elér, akkor azonnal tart- * sa a markát a forintokért. Helytelen az a szülői maga- ■ tartás is, ha a jó jegyeket meg- « jutalmazza, a rossz jegyekért ; pedig „fülest” osztogat Sok ; összetevője lehet annak, ha egy * gyerek egyest kap. Még akkor ■ sem megoldás a pofon, ha azért £ kapott egyest, mert nem tanult, : hanyag volt Nem lehet elegét hangoztatni, l a testi fenyítés megalázó, elő- > szőr félelmi érzést kelt később s megszokássá válik és a mágar ! tartáson nem javít MI A TEENDŐ? Baráti be- i szélgetéssel, nevelő hatású bűn- : tétessél, (pl. nem nézhet tévét, : nem mehet moziba stb.) követ- ! kezetességgel, s ha szükséges, £ szigorral kell a gyermeket a he- S lyes útra irányítani. Ehhez azon- * ban nagy-nagy türelemre van j szükség. A gyengébb tanulónál • már a kisebb eredményeket is " értékeljük, dicsérjük, esetleg ki- * sebb ajándékokkal jutalmazzuk. ; így érezni fogja, hogy szCfied « megbecsülik igyekezetét, és ■ újabb eredmények elérésére ősz- j tönzi. „Fizetség” és „füles”: nélkül. Fasi Katalin £ A hét vége, a szabad idő és a nyár tetszetős ruhái mellett a szeszélyes április divatja is helyet kapott a Békéscsabai Kötött, árugyár legújabb modell-kollek- ciójában. Ezek a ruhák is a legmoderajánljuk nébb összetételű alapanyagokból készültek. A tervezők a divat követésén túl törekedtek arra is, hogy az öltözetek minden feltételnek megfeleljenek. Többek között a vásárlók pénztárcáinak is. mniiiiiiniininiiiiniii Kényelem, vagy szépség? Á cipődivatról Tavaszt zúg már. Tavaszt zúg már a folyó, fűre szökik árja, veri, veri taraját parti füzek ága. Hogy hány éven át nyomorogtunk tűsarkú cipőkben, ma már visszagondolni is rossz rá. Az ortopéd orvosok véleménye szerint, sok nő derékfájásának és lábfájásának volt okozója a túlTavaszf zúg már az erdő. zöld rengeteg mélye; megzúgatja az eget fellegek szélvésze. hatóbb. Most azonban azok,: akik valamilyen szép, alkalmi • cipőt keresnek az üzletekben, — S csak az újmódi szerinti, széles.- : orrú, vastagsarkú cipőket talál- ■ Tavaszt zúg már a mező mák. Sajnos a divat szélsőséges, S sása a vetésnek; nem ismer középutat, mert a jj zúgó, zengő, zöld tavasz, cipők vagy szépek, vagy kényei- j kék ég, madárének... mesefc lehetnek. Aikinek türelme * és ideje vám a keresésre, az azért: előbb-utóbb megtalálja a neki s megfelelő fazont. Bár sokan, * őrülnének, ha a szépség és a ké_ 5 nyelem jobban együttjáma a S cipődivatban is. A magyar ipar is sok új fa- 5 zonú cipőt hozott erre az ese- ! tendöre. Újdonság például, hogy j a megszokott fehér, kék, barna; fűzős vászoncipőket, az úgyne-« s | Fazekas Lajos; Ez a háromrészes ruha (blúz rövid mellény, szoknya), kreppnylonból készült. A piros krepp-nylon-jersey nadrágruha is kellemes tavaszi, illetve kora őszi viselet. Fotó: Demény Gyula •lEmMuiiiiiniiiiiiiiiHiiiiiiiiiaiiiimiiiiiifiiiifiiiiiiiiinaiMiiiiiMKBHiiikiMiiiiiiMiiiiimin iiiiifiiiinmiiaiiiiH méretezett magas sarok, az igen vékony harántrész, ami nem se. gített a lábnak a testsúly tartásában. • Ma a eipődivat vitathatatlanul egészséges. Ez a legfőbb erénye. A sarok kényelmes', széles (21—6 centi magasságú), biztosan tartja a lábat, derekat, gerincoszlopot. A cipők feje széles, nem gyötri, kínozza még a kényes Iá- búakat sem. A tetszetősségükre sem lehet panaszkodni. A választékot importcipők is gazdagítják. Divatosak, de a legdrágábbak (indokolatlanul magas is az áruk) az angol, spanyol, s a jugoszláv férfi, és női divatd- pck. Választékbővítésre érkeznek azonban kényelmes sportos félcipők az NDK-ból, és Csehszlovákiából. melyeknek az ára is sokkal mérsékeltebb, eüifogadvezett kismama, vagy gyogyei- peket, melyeket az állófoglalko- zású nők nem nélkülözhetnek, virágmintás anyagból is készítik. A kismamák és a fiatalabb korosztály tagjai bizonyosan szívesen fogadják, s talán divat lesz belőle. K. M, Bagdad városában élt egyszer egy nagyon gazdag ember, aki igazságtalanságáról és fösvénységéről volt ismert. Ez az ember egy napon a piactéren elveszítette az erszényét száz aranynyal. A veszteség nagyon bántotta, ezért ki- hirdettette, hogy aki az erszényt megtalálja és visszaszolgáltatja, 10 arany jutalmat kap. Pár óra múlva jelentkezett a bírónál egy földhözragadt szegény fazekas, aki az erszényt megtalálta a piacon, A bíró azon nyomban hivatta a gazdag embert, jöjjön, nézze meg az erszényt, olvassa meg a benne levő pénzt és azután adja oda a szegény fazekasnak a beígért jutalmat. A gazdag ember meg is jelent a bíró előtt, aki kezébe adta az erszényt és kérte, olvassa meg a tartalmát. Mikor a gazdag ember mind a száz araA becsület jutalma (Arab mese) nyai egyenként leszámolta a bíró asztalára, az felszólította: — Most pedig fizesd ki a 10 aranyat a becsületes megtalálónak! — Én ennek az embernek egy garast sem fizetek, nemhogy 10 aranyat — mordult a fazekasra a gazdag ember dühösen — hiszen ez az ember tolvaj! — Én volnék tolvaj? — kesergett a szegény fazekas —, hogy mondhatod ezt uram, hiszen a talált pénzt az utolsó garasig visszaadtam az erszénnyel együtt! — Igen ám, de ebben az erszényben még egy drágakövekkel díszített értékes arany melltű is volt — mondta a kapzsi gazdag, aki ilymó- don akarta megtakarítani az ígért jutalmat. — Bíró úr — fordult a mélyen megbántott, becsületes fazekas az öreg ítélethozóhoz_— én becsületszavamra mondom, a talált erszényben semmi más nem volt, csak ez a száz arany. A bölcs bírónak nem került tvagy fáradságába megállapítani, ki mond igazat. Egy pillantás a két ember arcára és máris mindent tudott. Ezért az erszényt a kezébe fogva kihirdette ítéletét: — Minthogy a szegény fazekas becsületszavát adta, hogy az erszényben, amit talált, száz aranyon kívül semmi más nem volt, úgy látom, hogy a fazekas nem a te erszényedet találta meg, mondta a kapzsi, gazdag embernek. — Te olyan erszényt keresel, melyben a száz arany mellett egy drágakövekkel kirakott melltű is volt. így hát néked várni kell addig, amíg valaki egy olyan erszényt talál, melyben egy arany melltű is van. Miután ezért az erszényért, melyben csak száz arany van, melltű nélkül, nem jelentkezett senki, legyen ez a tiéd, te derék fazekas, mert te vagy a becsületes megtaláló! A kapzsi, gazdag ember megszégyenülten távozott a bíró házából, a szegény fazekasi pedig hálás szavakkal köszönte meg az igazságos bíró döntését. Nemsokára kis házat veit a pénzből és így élt feleségével és gyermekeivel boldogan és becsületben élete végéig. Fordította: Pfeifer Vera
