Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

A helytartó megérkezett A Centropress péntek esti kommentárja A régi római birodalomban mindig nagy esemény volt, ha egy-egy provinciába megérkezett a központi kormányzat gyakor­latilag teljhatalmú képviselője, a helytartó. Sok függött tőle, rengetegen találgatták, vajon az erős kéz híve vagy inkább olyan politikus, aki lazábbra hagyja a gyeplőt. A huszadik században termé­szetesen nem ennyire izgalmas a helytartó személye, hiszen a távolságok kisebbek lettek és hála a korszerű távközlési esz­közöknek, minden lényeges ügy. ben meg lehet kérdezni a köz­pontot. Mégsem túlzás azt állí­tani: az, amit Cszak-Irországban mostanában éreznek az emberek, valami olyasmi lehet,- mint ami­kor Róma valamelyik leigázott, de szüntelenül nyugtalan tarto­mánya várta a helytartót. William Whitelaw, a londoni kabinet teljhatalmú megbízott­ja, valamivel kellemesebben hangzó protokoll-elnevezéssel az észak-ír ügyek minisztere, a brit királyi légierő egyik különgépén megérkezett Belfastba. Érkezé­sét eredetileg későbbre tervez­ték, de Londonban úgy látták, nem árt ,ha a helytartó már a legkülönbözőbb érzelmeket fel. korbácsoló húsvéti ünnepeken a provinciában tartózkodik. Az előzmények közismertek. Anglia sem katonailag, sem po. litikailag nem volt képes paci- fikálnl az elméletben az orszjj^ szerves részét képező, űcjj|j^r_ mányzattal bíró Ulstert Egymást követték az IRA aj lr Köztár_ sasági Hadsereg évtizedes har_ tokban megedz# illegális kato. náinak rajtaijései robbantásai és számos tyugau iaI, már „Ang­ii* \ »t^amjának” nevezte Eszak-f <>rszij„0j. Löszön bizonyos é“telemben ketj%gtelenül két tűz közé került. - katolikus tömegek a problé­mák gyökerének orvoslását kö­vetelték, a protestáns szélsősége, sek pedig még kegyetlenebb le. számolást az IRA-val és általá­ban, a katolikusokkal. Ebben a helyzetben született meg a Dow­ning Street döntése, amely el­törli Ulster eddigi autonómiáját és közvetlenül London kezébe adja Észak-Írország irányítását. De mit old meg ez a döntés? Egyelőre csak annyi biztos, hogy a helytartók mind a pro­testánsok, mind a katolikusok — bár homlokegyenest ellentétes okokból —haraggal fogadták. Befelezte mpnkáiat a tsz-ek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyobb baj az, hogy a háztájiban jobban csökken az állatállomány, mint ahogyan a közösben nőve. kedett. Bejelentette: egy részlet. kérdésben máris sikerült előbb­re lépni. A MÉM kilátásba he­lyezte: az állami szervek rövi­desen felvásárolják az egyelőre eladhatatlan üszűborjakat. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejez­te ki, hogy a meglevő tern . eszközökkel is javítani lehev1 " gazdálkodást, és hogy a lehet, ségeltkel él is a termelőszöve”' kezeti parasztság. Szabó István zárszava szavazás következett. A v__ resszus egyhangúlag elf"; j? ta a beszámolót, a 1 ban elhangzott javaslat',. ~ választ és állásfoglalás01^’.® tén egyhangúlag fogf?. " a kiadott alapszabály-tt , , és az ehhez fűzött Jav^^ A kongresszus ál]ás!oglaI$$a összegezi a mezőgazdasági tér. melőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi öt évben — az 1967. tavaszán tartott I. kongresszus óta — elért fejlődésének ta­pasztalatait.' Az eredményeket és a gondokat felelősséggel mérlegelve foglalt állást a kongresszus a mozgalom fejlő­dését és jövőjét érintő kérdé­sekben. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek eredményei a párt he­lyes politikáját és a munkás- osztálytól kapott aktív támoga­tást tükrözik. Magasszintű jog­szabályokban jutnak kifejezés­re a szövetkezetpolitikai elvek, amelyek szerint a szövetkezete]? a népgazdaság £ejlődé^en nél_ külözhetetlen szoci a] szer­vezetek, s a szö^kezetl tulaj. don a társada^j tulajdon más formáival egyenrangú. A gaz- daságirániftás fejlesztésével ki- bontakojrt,. az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás és a szövet- kezel demokrácia, lényegesen íaviltak a szövetkezeti paraszt- s4( munka- és életkörülmé- .iyei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szö­vetkezeti parasztság szövetsé­ge. A mezőgazdasági szövetkeze­tek gazdálkodásában az új gaz­daságirányítási rendszer erősí­tette a tervszerűségi törekvése­ket, s így a gazdasági befolyá­solás, ösztönzés alapvető mód­szereiben nincs szükség mélyre­ható változtatásra. A kong­resszus megállapította, hogy a növénytermesztés színvonala általában a népgazdasági ter­veknek megfelelően alakult, számottevően emelkedett a ser­tés- és baromfitermelés, de fon­tos népgazdasági feladatnak tartja a szarvasmarha-tenyész­tés, a zöldség-, a cukorrépa­termesztés és más munkaigé­nyes ágazatok fejlesztését. Ép­pen ezért felhívta a szövetke­zeteket, hogy segítsék a nép- gazdasági érdekek érvényesülé­sét. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gadságok területének növelése, hanem az eszközök koncentrá­ciója, a belterjesség és a haté­konyság valamint a föld, a ter­mészeti adottságok és a belső erőforrások jobb I,asznosítása érvényesüljön. A kongresszus ., szerint a jogszabiU denekelőtt a ter^okL * törvénv tárne^oszove^e"' ^úitanak a * ■* lehetőséget kLzélesítésére'ey^keny?é,SÍ . kör de az élelmiszer­ek ki ^ ma még nem használ- i w*Sfradéktalanul ezeket sái Äeket’ a mezőgazdá­id és árukibocsátás ?^t^dekében szükségesnek ta- a.,, kongresszus, hogy a szovy,klzetek üzemágként szer- vezz® a háztáji gazdaságokat a -„f-Űtséfk termékeik nagyobb aranyú értékesítését. Fontos tö- .rikvés legyen, hogy üzemágan­ként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruhá­zási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos elő­készítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetke­zetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők ter­melőszövetkezeten belüli után­pótlására, a tagok szakmai kép­zésére, a fiatalok továbbtanulá­sának támogatására. A szocia­lista elosztás elvének megfelelő­en támogassák a jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménnyel össz­hangban álló teljesítménydíja­zási, érdekeltségi módszerek ér­vényesülését, s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésiről sem. A kongresszus nagyra értéke­li a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyug­díjrendszerében, életkörülmé­nyeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszíté­sével fokozatosan megszűnje­nek a termelőszövetkezeti pa­rasztság és a munkások szociá­lis ellátásában még fennálló kü­lönbségek. Javasolja, hogy le­hetőségeikhez mérten a szövet­kezetek működjenek közre a fa­lusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását célzó államj# intézkedések megvalósí­tásában. Az állásfoglalás hangsúlyoz­za, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkeze­tek önkormányzata. A közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demokra­tizmusa szükségessé teszi a bel­ső ellenőrzés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy lega­lább kétévenként külső szakér­tővel is végeztessenek ellenőr­zést. Az állami szerveik és a szövet­kezetek kapcsolatát rendező el­vek érvényesítésében előrehala­dás történt, ami kifejezésre jut a gyakorlatban is. Helyesnek bizonyult, hogy az állami aka­rat közvetítésében elsősorban az árak ösztönöznek a megfelelő termelésszerkezet kialakítására, a fejlesztésre. Indokolt tehát az árak szerepét tovább növelni, mind a mezőgazdasági, mind az tpari eredetű anyagok, eszközök tekintetében. A szövetkezés elvének megfe­lelően jelenleg mintegy 500 szö­vetkezeti társulás működik. A zöldség- és gyümölcsforgalma­zásban jött létre a legjelentő­sebb társulás, de a termelői ér­dekeltség tekintetében még to­vábbi szervezeti és működési in­tézkedések szükségesek Indokolt az is. hogy a mezőgazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatokkal szoros együttműkö­dést alakítsanak ki, elsősorban a megyék területén. A mezőgazdasági termelés sa­játosságából fakad, hogy át­menetileg pénzügyi és gazdasá­gi nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeménye­zésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös tá­mogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a termelőszövetkezete­ket. hogy területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja art is, ha a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapián — iííénybe­veszik a tez-tagok pénzügyi se­gítségét is. *­A kongresszus megállapított ta, hogy a mezőgazdasági szövei kezetek érdekképvseleti szer­veinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére iSi hogy jobban segíthessék a Szövetkeze­tek gazdasási és táMadaimi fej. lődesét. Foglalkoznak többet a szövetkezetek Jfejas életének fejlesztésével, a vezetés színvo­nalának javításával. A kongresz- szus megbízza a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelő­szövetkezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumen­tumban a kongresszus felhívás­sal fordul az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetéhez, hogy segítsék, támogassák az ál_ lásfoglalásbarx foglalt feladatok megvalósítását A módosítás szerint a TOT tagjainak többségét a területi küldöttértekezleteken választják meg, s csak kisebb részének megválasztására kerül sor a kongresszuson. Az új alapsza­bály szerint az eddigi 101 he­lyett 125 tagja lesz a TOT-nak s ezen belül a korábbinál nr ’ gyobb — 15 tagú — az elnökst is. A választásnak ez a mód lehetővé teszi, hog" valamef r " területi tsz-sz»vetsé:,et és a egységeknek majd mindegy .f-]* helyi aktivista V épviselj« 1Ket TOT-ban, g nagyobb arány * a kapjanak helye /eben az dekképviseleti s /érvben a - .. eí" a fiatalok is. Az alapszabály kim _.. T OT alapvető célja a 'Ondia: * dasági szövetkezetek ‘ ..m5í?gaf" eredményes vállalati ^ dósának, demokrata Sazdálko. mányzatának fejlesz cnkoT vetkezeti tagság ar-„as<?* a Its és kult rális he a?oc^‘ landó javítása. étének al­A módosítás r­az előző alap« változtato^ működés idején reken s lev to bevalt modsze­sí s­ségi Viszony a Szövetsége^ és ^ a J^ruÍe?’ között. A képi * ^vetkezetek kibővítésének ™elet ^ nagyobb feladat a korábbinál lően állandó *' nak létre. ír J™*-**«* hoz- választják r * * közgazdasáí ‘,{f faf °ü?frzß’ a ^*etój^‘kormóny2a1í “«**** * W’asztás eredménye Termelőszövetkezeteik Op» Tanácsának elnöke: Sza­bó István; elnökhelyettesek: Mo­haros József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnök­ségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőr­ző. a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadal­mi és önkormányzati bizottság. A Termelőszövetkezetek II. Országos Kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. (MTI) •ees>«aeaiQGseaa0P iBsoaaosaiosBBQseosaaaaeaQ9SGeOMi Németh Sándor? A KAZAN JAVÍTÓ KTSZ külső munkaterületre 4 fő kőműves szakmunkás! és 5 fő segédmunkás! keres azonnali belépéssel Fizetés: teljesítmény- bérezés alapján. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Orosháza, Nádasdi utca 4. 255753 Figyelem! Figyelem! Értesítjük valamennyi Kedves Megrendelőnket, hogy á' .Bé­késcsaba Bartók Béla u. 14 sz. alatt működő ránó, televí- , zió, háztartási gépjavító, villanyszerelő egysegünket 1972. április 10-ve! áthelyezzük a Békéscsaba Birtok B. u. 46 sz. alatti, új szolgálta tóházba, j>-. Tasipari szövetkezet Békéscsaba AtiMuäitfpi löUéttst 4. Junittslsaii/jbí.esuitnnk A sebek begyógyulnak. Mi az hát, amit sohasem bi­liét felejteni? r — Mogyorósbányát soha,/'Kü­lönleges SS egységet kergettünk. Tudtuk, hogy munkásíolgálaío- sokat és szovjet foglyokat haj­tanak előttünk. Aki nem bírta a rohanást, egyszerűen lelőtték az árokparton. Vkkor láttam életemben elősző' tarkón lőtt embereket. Ar/aszült meztele­nül hevertal a sárban. Amikor rájuk találtunk csak sírni tud­tunk mindannyian. Pedig ka­tonák voltunk. De ami ott volt, azt soíasem lehet elfelejteni. A kapitány állt mellettem, és amikor már kint jártunk az úton, csak ennyit mondott: — Látod édes fiam, ez a fa­sizmus. . — A Győrbe, Sopronba, Fe­hértóra vezető úton egy-egy útmenti fára hat-nyolc ember volt felakasztva. Fák tucatjai és rajtuk a halott emberek. Utólag tudtuk meg, hogy mind­ann ián magyar katanaszöike- vér yek voltak... ! úlya van a cson/inek. — És azt a napo t sem lelhet k törölni amikor a kapitány f itva jött a szál lásunkra és nár messziről kiatjálta: — Győztünk fűik!... Győz­tünk! Győztünk»... — Dobáltuk a sapkánkat a magasba, öleltük eg vmást, elő­kerültek a tangóhari nor.ikák és olyan tá^ot rendez' rtirek az ut­cán, hogy beleszédi ütünk. — JúniUi első na- * '“*“*• Ä -bú­csúztunk egyen ;-c tői • A 4t. .. víziót a ja>án Uate ra vezérig ték. Menni akartaim én is," <ie a parancsnok nem enzed„tt Azt mondta nekem haza kyjii mennem a szüléimhez, a i estv ,- redmhez. írásos igazolványt kap-, tam, hogy ettől ^ddig a VönSs Hadsereg katonájaként har«i- tam, és Sopronba irányítottak, az ottarxi városparancsnokhoz. Sopronban a s-zovjet parancs^ nők egy zsák bakai.csőt és egy sovány tehenet adott neki. r — Vidd csak fía-m, meglátod örülnek majd otthon... 1945. június 16-án délelőtt 11 órakor ért a házuk elé. Két harcostársa kísérte. Egyenruhá­ban, igazolványokkal érkezett. Az anyja éppen az utcát söpör­te, sikoltozni kezdett az öröm­től. A tehén a fejősnél egy deci tejet adott. — Ad ez majd többet is, csak gondozni kell, — mondta az anyám. Testvérei körülállták, ami­kor bontotta a zsákot. A szoba közepére öntötte a cipőket: — Válasszatok... Mindenki keresgélni kezdett* aztán szinte egyszerre álltak föl. Nézték egymást és kacagtak. A két szovjet harcostársból is ki­robbant a nevetés. A bakan­csok közül ugyanis egynek sem volt meg a párja. — És ezután mit csinált , — Másnap reggel apói együtt mentem a bányáb, munkára jelentkeztem. 4 > — Bányász lett? — Bányász. Még erőpr sem kellett tennem... , Évekig dolgozott a bányában. Az akkori széncsaták egyik hét­köznapi embere volt. É>pen megnősült és várta elsősailött fia első szavait, amikor aVö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom