Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
A helytartó megérkezett A Centropress péntek esti kommentárja A régi római birodalomban mindig nagy esemény volt, ha egy-egy provinciába megérkezett a központi kormányzat gyakorlatilag teljhatalmú képviselője, a helytartó. Sok függött tőle, rengetegen találgatták, vajon az erős kéz híve vagy inkább olyan politikus, aki lazábbra hagyja a gyeplőt. A huszadik században természetesen nem ennyire izgalmas a helytartó személye, hiszen a távolságok kisebbek lettek és hála a korszerű távközlési eszközöknek, minden lényeges ügy. ben meg lehet kérdezni a központot. Mégsem túlzás azt állítani: az, amit Cszak-Irországban mostanában éreznek az emberek, valami olyasmi lehet,- mint amikor Róma valamelyik leigázott, de szüntelenül nyugtalan tartománya várta a helytartót. William Whitelaw, a londoni kabinet teljhatalmú megbízottja, valamivel kellemesebben hangzó protokoll-elnevezéssel az észak-ír ügyek minisztere, a brit királyi légierő egyik különgépén megérkezett Belfastba. Érkezését eredetileg későbbre tervezték, de Londonban úgy látták, nem árt ,ha a helytartó már a legkülönbözőbb érzelmeket fel. korbácsoló húsvéti ünnepeken a provinciában tartózkodik. Az előzmények közismertek. Anglia sem katonailag, sem po. litikailag nem volt képes paci- fikálnl az elméletben az orszjj^ szerves részét képező, űcjj|j^r_ mányzattal bíró Ulstert Egymást követték az IRA aj lr Köztár_ sasági Hadsereg évtizedes har_ tokban megedz# illegális kato. náinak rajtaijései robbantásai és számos tyugau iaI, már „Angii* \ »t^amjának” nevezte Eszak-f <>rszij„0j. Löszön bizonyos é“telemben ketj%gtelenül két tűz közé került. - katolikus tömegek a problémák gyökerének orvoslását követelték, a protestáns szélsősége, sek pedig még kegyetlenebb le. számolást az IRA-val és általában, a katolikusokkal. Ebben a helyzetben született meg a Downing Street döntése, amely eltörli Ulster eddigi autonómiáját és közvetlenül London kezébe adja Észak-Írország irányítását. De mit old meg ez a döntés? Egyelőre csak annyi biztos, hogy a helytartók mind a protestánsok, mind a katolikusok — bár homlokegyenest ellentétes okokból —haraggal fogadták. Befelezte mpnkáiat a tsz-ek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyobb baj az, hogy a háztájiban jobban csökken az állatállomány, mint ahogyan a közösben nőve. kedett. Bejelentette: egy részlet. kérdésben máris sikerült előbbre lépni. A MÉM kilátásba helyezte: az állami szervek rövidesen felvásárolják az egyelőre eladhatatlan üszűborjakat. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő tern . eszközökkel is javítani lehev1 " gazdálkodást, és hogy a lehet, ségeltkel él is a termelőszöve”' kezeti parasztság. Szabó István zárszava szavazás következett. A v__ resszus egyhangúlag elf"; j? ta a beszámolót, a 1 ban elhangzott javaslat',. ~ választ és állásfoglalás01^’.® tén egyhangúlag fogf?. " a kiadott alapszabály-tt , , és az ehhez fűzött Jav^^ A kongresszus ál]ás!oglaI$$a összegezi a mezőgazdasági tér. melőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi öt évben — az 1967. tavaszán tartott I. kongresszus óta — elért fejlődésének tapasztalatait.' Az eredményeket és a gondokat felelősséggel mérlegelve foglalt állást a kongresszus a mozgalom fejlődését és jövőjét érintő kérdésekben. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek eredményei a párt helyes politikáját és a munkás- osztálytól kapott aktív támogatást tükrözik. Magasszintű jogszabályokban jutnak kifejezésre a szövetkezetpolitikai elvek, amelyek szerint a szövetkezete]? a népgazdaság £ejlődé^en nél_ külözhetetlen szoci a] szervezetek, s a szö^kezetl tulaj. don a társada^j tulajdon más formáival egyenrangú. A gaz- daságirániftás fejlesztésével ki- bontakojrt,. az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás és a szövet- kezel demokrácia, lényegesen íaviltak a szövetkezeti paraszt- s4( munka- és életkörülmé- .iyei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer erősítette a tervszerűségi törekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapvető módszereiben nincs szükség mélyreható változtatásra. A kongresszus megállapította, hogy a növénytermesztés színvonala általában a népgazdasági terveknek megfelelően alakult, számottevően emelkedett a sertés- és baromfitermelés, de fontos népgazdasági feladatnak tartja a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldség-, a cukorrépatermesztés és más munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért felhívta a szövetkezeteket, hogy segítsék a nép- gazdasági érdekek érvényesülését. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gadságok területének növelése, hanem az eszközök koncentrációja, a belterjesség és a hatékonyság valamint a föld, a természeti adottságok és a belső erőforrások jobb I,asznosítása érvényesüljön. A kongresszus ., szerint a jogszabiU denekelőtt a ter^okL * törvénv tárne^oszove^e"' ^úitanak a * ■* lehetőséget kLzélesítésére'ey^keny?é,SÍ . kör de az élelmiszerek ki ^ ma még nem használ- i w*Sfradéktalanul ezeket sái Äeket’ a mezőgazdáid és árukibocsátás ?^t^dekében szükségesnek ta- a.,, kongresszus, hogy a szovy,klzetek üzemágként szer- vezz® a háztáji gazdaságokat a -„f-Űtséfk termékeik nagyobb aranyú értékesítését. Fontos tö- .rikvés legyen, hogy üzemáganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők termelőszövetkezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének megfelelően támogassák a jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménnyel összhangban álló teljesítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesülését, s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésiről sem. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasolja, hogy lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek működjenek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását célzó államj# intézkedések megvalósításában. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkezetek önkormányzata. A közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demokratizmusa szükségessé teszi a belső ellenőrzés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy legalább kétévenként külső szakértővel is végeztessenek ellenőrzést. Az állami szerveik és a szövetkezetek kapcsolatát rendező elvek érvényesítésében előrehaladás történt, ami kifejezésre jut a gyakorlatban is. Helyesnek bizonyult, hogy az állami akarat közvetítésében elsősorban az árak ösztönöznek a megfelelő termelésszerkezet kialakítására, a fejlesztésre. Indokolt tehát az árak szerepét tovább növelni, mind a mezőgazdasági, mind az tpari eredetű anyagok, eszközök tekintetében. A szövetkezés elvének megfelelően jelenleg mintegy 500 szövetkezeti társulás működik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban jött létre a legjelentősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek Indokolt az is. hogy a mezőgazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatokkal szoros együttműködést alakítsanak ki, elsősorban a megyék területén. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a termelőszövetkezeteket. hogy területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja art is, ha a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapián — iííénybeveszik a tez-tagok pénzügyi segítségét is. *A kongresszus megállapított ta, hogy a mezőgazdasági szövei kezetek érdekképvseleti szerveinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére iSi hogy jobban segíthessék a Szövetkezetek gazdasási és táMadaimi fej. lődesét. Foglalkoznak többet a szövetkezetek Jfejas életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kongresz- szus megbízza a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelőszövetkezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumentumban a kongresszus felhívással fordul az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetéhez, hogy segítsék, támogassák az ál_ lásfoglalásbarx foglalt feladatok megvalósítását A módosítás szerint a TOT tagjainak többségét a területi küldöttértekezleteken választják meg, s csak kisebb részének megválasztására kerül sor a kongresszuson. Az új alapszabály szerint az eddigi 101 helyett 125 tagja lesz a TOT-nak s ezen belül a korábbinál nr ’ gyobb — 15 tagú — az elnökst is. A választásnak ez a mód lehetővé teszi, hog" valamef r " területi tsz-sz»vetsé:,et és a egységeknek majd mindegy .f-]* helyi aktivista V épviselj« 1Ket TOT-ban, g nagyobb arány * a kapjanak helye /eben az dekképviseleti s /érvben a - .. eí" a fiatalok is. Az alapszabály kim _.. T OT alapvető célja a 'Ondia: * dasági szövetkezetek ‘ ..m5í?gaf" eredményes vállalati ^ dósának, demokrata Sazdálko. mányzatának fejlesz cnkoT vetkezeti tagság ar-„as<?* a Its és kult rális he a?oc^‘ landó javítása. étének alA módosítás raz előző alap« változtato^ működés idején reken s lev to bevalt modszesí sségi Viszony a Szövetsége^ és ^ a J^ruÍe?’ között. A képi * ^vetkezetek kibővítésének ™elet ^ nagyobb feladat a korábbinál lően állandó *' nak létre. ír J™*-**«* hoz- választják r * * közgazdasáí ‘,{f faf °ü?frzß’ a ^*etój^‘kormóny2a1í “«**** * W’asztás eredménye Termelőszövetkezeteik Op» Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző. a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A Termelőszövetkezetek II. Országos Kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. (MTI) •ees>«aeaiQGseaa0P iBsoaaosaiosBBQseosaaaaeaQ9SGeOMi Németh Sándor? A KAZAN JAVÍTÓ KTSZ külső munkaterületre 4 fő kőműves szakmunkás! és 5 fő segédmunkás! keres azonnali belépéssel Fizetés: teljesítmény- bérezés alapján. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Orosháza, Nádasdi utca 4. 255753 Figyelem! Figyelem! Értesítjük valamennyi Kedves Megrendelőnket, hogy á' .Békéscsaba Bartók Béla u. 14 sz. alatt működő ránó, televí- , zió, háztartási gépjavító, villanyszerelő egysegünket 1972. április 10-ve! áthelyezzük a Békéscsaba Birtok B. u. 46 sz. alatti, új szolgálta tóházba, j>-. Tasipari szövetkezet Békéscsaba AtiMuäitfpi löUéttst 4. Junittslsaii/jbí.esuitnnk A sebek begyógyulnak. Mi az hát, amit sohasem biliét felejteni? r — Mogyorósbányát soha,/'Különleges SS egységet kergettünk. Tudtuk, hogy munkásíolgálaío- sokat és szovjet foglyokat hajtanak előttünk. Aki nem bírta a rohanást, egyszerűen lelőtték az árokparton. Vkkor láttam életemben elősző' tarkón lőtt embereket. Ar/aszült meztelenül hevertal a sárban. Amikor rájuk találtunk csak sírni tudtunk mindannyian. Pedig katonák voltunk. De ami ott volt, azt soíasem lehet elfelejteni. A kapitány állt mellettem, és amikor már kint jártunk az úton, csak ennyit mondott: — Látod édes fiam, ez a fasizmus. . — A Győrbe, Sopronba, Fehértóra vezető úton egy-egy útmenti fára hat-nyolc ember volt felakasztva. Fák tucatjai és rajtuk a halott emberek. Utólag tudtuk meg, hogy mindann ián magyar katanaszöike- vér yek voltak... ! úlya van a cson/inek. — És azt a napo t sem lelhet k törölni amikor a kapitány f itva jött a szál lásunkra és nár messziről kiatjálta: — Győztünk fűik!... Győztünk! Győztünk»... — Dobáltuk a sapkánkat a magasba, öleltük eg vmást, előkerültek a tangóhari nor.ikák és olyan tá^ot rendez' rtirek az utcán, hogy beleszédi ütünk. — JúniUi első na- * '“*“*• Ä -búcsúztunk egyen ;-c tői • A 4t. .. víziót a ja>án Uate ra vezérig ték. Menni akartaim én is," <ie a parancsnok nem enzed„tt Azt mondta nekem haza kyjii mennem a szüléimhez, a i estv ,- redmhez. írásos igazolványt kap-, tam, hogy ettől ^ddig a VönSs Hadsereg katonájaként har«i- tam, és Sopronba irányítottak, az ottarxi városparancsnokhoz. Sopronban a s-zovjet parancs^ nők egy zsák bakai.csőt és egy sovány tehenet adott neki. r — Vidd csak fía-m, meglátod örülnek majd otthon... 1945. június 16-án délelőtt 11 órakor ért a házuk elé. Két harcostársa kísérte. Egyenruhában, igazolványokkal érkezett. Az anyja éppen az utcát söpörte, sikoltozni kezdett az örömtől. A tehén a fejősnél egy deci tejet adott. — Ad ez majd többet is, csak gondozni kell, — mondta az anyám. Testvérei körülállták, amikor bontotta a zsákot. A szoba közepére öntötte a cipőket: — Válasszatok... Mindenki keresgélni kezdett* aztán szinte egyszerre álltak föl. Nézték egymást és kacagtak. A két szovjet harcostársból is kirobbant a nevetés. A bakancsok közül ugyanis egynek sem volt meg a párja. — És ezután mit csinált , — Másnap reggel apói együtt mentem a bányáb, munkára jelentkeztem. 4 > — Bányász lett? — Bányász. Még erőpr sem kellett tennem... , Évekig dolgozott a bányában. Az akkori széncsaták egyik hétköznapi embere volt. É>pen megnősült és várta elsősailött fia első szavait, amikor aVö-