Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

7 1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Ära:. foríiií XXVII. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM lilts 1945 ÁPRILISÁBAN KEZDŐDÖTT (3. oldal) NAGYSZERŰ IDŐK VOLTAK (5. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) Tavaszi szél Tavs.áz van, gyönyörű. Bi- nyosíin a legszebb , évszak, ind a négy közül. A költők . yan sokat énekeltek már a télr a nyárró1 68 az. őszről / 1 ie a legtöbb költemény a La'v, szról született. A népda- )oj° iedig kivétel nélkül a ta­„ - 'csérétét zengik. Mar- vasz a> , , „ , pedig ha keltőt többször ts ra lehetett v< mm> h°gy olyasn'l!t énekeljen mef’ sze­rint nem k>^velt a névtelen népdalalkotó1 soha Ügy tu- ^ emberek száma- mk, hogy az , 4. ra a legnagy^ U™e? mm“ dig a megújuld voit‘ S 32 15 marad. Tavasz van, gyönyörű, a sok milliomodik ctz em béri ség történetében, s ki nek a tizen­hatodik, kinek a huszadik, ki­nek a hetvenedik „ a saÍat he­tében. Meg-megi csoda, amely évenként ^I^tlődik, de mégsem ismétlő dik meg ugyanúgy sohasem. v *a~ vasat Jitott nyugdíja?’ " ar a pádon üldögél, a tize egyné­hány tavaszi látott szintén a padox. de ink>:- 'o egymás Ölében. Hol gyéreb o, hol dúsabb hajzatokat fújdő- gál a tavaszi szél, amely a népdal szerint vizet áraszt. Vizet? Tavasszal vannak á tavaszi ünnepek. Az idén három nap is egymás után: kettő, ame­lyet a régi világból őriztünk meg, s a naptár szeszélyéből közvetlenül csatlakozik hozzá­juk a harmadik, de mégis a legfontosabb, amely a világ hajnalára, az új élet első ta­vaszára emlékeztet Kicsit za­varban is van a magyar em­ber: hogyan ünnepelje ezeket az ünnepeket együtt? A húsvétnak már régi ha­gyománya van. Ilyenkor szo­kás a locsolkodás: a legények meglocsolják a lányokat, a lá­nyok pedig gondoskodnak ar­ról, hogy a legények meglo­csolhassák a torkukat. S jól­lehet, április negyediké jóval fiatalabb ünnepnap, mint a hűsvét, már ennek is van ha­gyománya. Ilyenkor a legé­nyek nem locsolják meg ugyan a lányokat, de azért megíocsolják a torkukat. Fia­talabb, s idősebb legények egyaránt Jó okuk van, hogy ezt tegyék: a sok-sok fáradt­ságos, gondokkal teli hétköz­nap után ilyenkor is szokás •d tezni egy esztendőre, s ovább, összemérve az a régebbi tavaszokéval. '■? yenkor döbbenünk rá, h0ifr jóllehet, a tavasz mindig ryórtyöiű volt, mégis egyre ^zebV. esz. S ezen még az sem váltót .t, hogy némelyeknek, abog, fújni kezdenek a máso­dat iissítő tavaszi ezelek} rog. tön úgynevezett tavaszi fá­radtságuk támad. Távol áll tőlem, hogy vitá­ba szálljak az orvostudomány­nyal, amely egyebek mellett azt hirdeti, hogy tulajdonkép­pen soha, semmilyen alka­lommal nem lenne szabad szeszt inni, s így az ünnepi jókedv fokozókat sem helyes­li, de én nem hiszek a tavaszi fáradtságban. Nem hiszek még akkor sem, hogy ha tu­dom, ilyentájban már fogy­tán vannak az emberi szer­vezetben az annyira fontos vitaminok. S akkor sem ér­tem azokat akik, tavasszal fá­radtak, ha tudom a magyará­zatot: a fáradtak nem a ta­vasztól fáradtak, hanem csak tavasszal, mert a hosszú tél megviselte idegrendszerüket. Mert milyen idegrendszer az, amely visszafelé figyel, visz- szafelé panaszkodik? Ahe­lyett, hogy előre nézne, s örülne az elkövetkezendő na­poknak, a természet, megúju­lásának, a nyári örömöknek, a várható jó termésnek. Le­het, hogy ez orvosilag indo­kolt, emberileg semmiképpen sem. A tavaszi szélről miként juthat némelyeknek eszébe a • ..... tél, mikor már süt a r ügyeznek a fák. s az élet nár ott vibrál a leve. gabeR* Tavaséval keH a szerelem, a meglehetősen bárgyú sláger, s a-: e tiléi sóival böicsebb ta­pasztalat szel'int- Persze, a szerelem minded évszakban jő dolog, de tavasát elenged­hetetlen. S optimisíánaic> v*_ dámnak lenni őst*20*’ télen, nyáron se rossz, dt3 tavasszal mi más lehet az ember? A -yizet árasztó tavaszi s/^-'L ktjdvet is áraszt Vizet? Hífjt — nemcsak, s tulajdon­képpen nem is elsősorban azt S y.óllehet, kötelesség sze­rűen megismétlem az ilyenkor szokásos in telmeket: aki géy kocsit vezet, az ünnepnapokon se feledkezzek meg arról, hogy a KRE, SZ minden elő­írása ilyenkok' is kötelező, a mértéktartás a gyalogosnak sem árt, nv'egis vidáman fi­gyelem, mi ként koccannak össze a poh »arak vizet árasztó tavaszi szél - ünnepeitek i e- jén. Mert f » tavaszi hangok­hoz ho"ja'~ -törik sí ossze- caendri10 Poí iar*k -csengése. S mil en jó, hogy tavasszal ner^csak a szerelmesek szere­tik egymást. Most, három nap gg tütt, alkalmat ad rá, hogy megpihenjünk, s megfontol­juk: akármennyit iß veszeke­dünk a hétköznapokon, tu­lajdonképpen mégis szeretjük egymást. Pintér István Megtel«! megyéiben a felszabadulási emlékipepsifj-sorozai Hazánk íelszaóaou‘;iSának 27‘ évfordulójára rendezett ünnepségek sol ozata, ***** "‘el­kezdődött megyénkbe?’ Az ,akolákban a fewaszi szünet miatt többnyirí irarci«s 31-^> va^is segnap tartották meg > megemlekezesi ünnep­ségeket. Üzemeinkben, intézményeinkben pedig a hét utolsó munkanapját' aprilis ^ rendezik meg a belső ünnepségeké amolyakel1 «tünte­téseket, jutalmakat adnak & 1 saocio.'■?-.'» épí­tésben eredményesen dolgozóknak Szeghalmon tegnap reggel -rakor zenes resztével kezdődött a nap. déle. tt 1-0 órakor á páx-t-. a tanács és a tömegszervezetek helyi kép­viselői megkoszorúzták a szovjet hősök sírját, délután 3 órakor a művelődési központban tet­tek ünnepélyes fogadalmat az új KISZ-tagok, este 7 órakor ugyancsak a művelődési központ­ban ünnepi nagygyűlést tai'tottak a község lakód. Oi’osházán ma délután rendezik meg az ün­nepséget a szovjet és román hősök temetőjében. A városi, járási párt- és állami szervek, a tö- megszsrvezetek, a fegyveres testületek, vala­mint az üzemek, intézmények képviselői helye­zik el a megemlékezés virágait a hazánk felsza­badításáért életüket áldozó hősök sírján. Puliéi Árpád látogatása Békés megyében Csütörtökön kétnapos látogatásra Békés me­gyébe érkezett Pullai Árpád, a« MSZMP Köz­ponti Bizottságának tatkára. Az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Frank Ferenc fogad­ta Pullai Árpádot, aki csütörtökön délután Bé­késcsabán, a párt megyei bizottságának székha­zában a megyei, járási és városi párt- és tömeg­szervezeti osztályok munkatársaival konzultált a párt belső életével kapcsolatos kérdésekről. Pénteken délelőtt a KB. titkára a megyei párt- bizottság első titkárának, kíséretében felkereste a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetet, ahol Jámbor István, az MSZMP gyulai városi bizott­ságának első titkára, Kutas Gyula, a termelő- szövetkezet pártbizottságának csúcstitkára és Rorombos Mihály főagronómus fogadta és tájé­koztatta a vendégeket a szövetkezet életéről. Pénteken délután Pullai Árpád és Frank Fe. renc Endrédre, a Lenin Termelőszövetkezetbe Írogatott, ahol Csaba János, az MSZMP szarva­si bizottságának első titkára, Gyebnár Jó­zsef, a k82Móg* pártbizottság titkára és Tímár Gergely,*1 szövetkezet pártszervezetének titkára, valamint i.alázs István, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a_ vendégeket a szarvasi járás, il­letve az end'®8* Lenin Termelőszövetkezet éle­téről, munkájiT®*1 A kétnapos lf°^ram ** otsong legnagyobb exportra termelő ' kezeteben ért vé­get Endrődön, ahol '' *** * cipész szö­vetkezet pártáiapszet veri' !,ek titkára és Sár­hegyi András elnök számot he az endríkli ci­pészek életéről, munkájáról. Beíejezte munkáját a isz-ek kongresszusig A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusának záró ülése. Győré Sándor, az abonyi Súgván Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus ülését. A munkaértekezlet záró napján megjelent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai gazdasági, politikai és társadalmi élet sok ki­válósága. A vitában felszólalt Kovács József, a gyulavári Lenin Tsz elnöke is. A felszólalások után a TOT elnöke tartott záróbeszédet. Szállá István záróbeszéde Köszönetét mondott az MSZMP; Központi Bizottságának és a j kormánynak a nevükben el- i hangzott felszólalásokért, ama-1 '"ek elismerést, bátorítást és út-' tatást adtak a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti rriozga- loA^ak. A \ iában senki se vonta két­ségé ' elmúlt öt évben élért í t t-áixiónyéket, s valamennyi fel. szólaló hitet tett az új gazdaság­irányítás nellett. A felvetett gondok és problémák megoldá­sát is az új gazdaságirányítás keretein belül és annak szélig mében látták x felszólalók. A kongresszuson szarnál több ja­vaslat hangzott el; ezeket az újonnan megvá 1 aszta; dó Terme-, lőszövetkezetek Országos Taná­csa s annak elnöksége colgozza i fel részleteiben, s az anyajot a kormáixy elé terjeszti. A "diai alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akcióprogramot is, amelynek alapján széleskörű­en ismerteti majd a. kongresszus állásfoglalását, határozatait s elősegíti a megjelölt feladatok végrehajtását. Szabó István rámutatott arra, hogy a kongresszuson sokan foglalkoztak az üzemen belüli ellenőrzéssel. Ebben a munká­ban jelentős segítséget nyújtot­tak a területi szövetségek, ame­lyek kialakították az ellenőrzés rendszerét. Az ellenőrzést azon­ban még tovább kell fejleszteni, nagyobb segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Kifejtette, hogy a mezőgaz­daságban érvényesülő közgazda- sági szabályozók összességükben jól szolgálták a gazdaságok fej­lődését Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, ami zavarja a gazdálkodás stabilitásét A gazdaságok információs rendszeréről az volt a vélemé­nye. hogy a termelők ma még kevés információval rendelkez­nek, igen gyakran hiányos is­mereteket kapnak lényeges gaz­dasági kérdésekről. A termelő- szb’etkttzéi vezetők tájékozta­tását azért a '-ivében rendszere­sebbé kell tenrii. Az üzemek diffcrenciálódásá- ról azt tartotta: a kü fin ősének­nek nem szabad megszűrniük, a differenciálódás ugyanis egyfaj­ta hajtóerő, amit a gazdasát élet egész rendszere sem nélkü­lözhet. Emlékeztetőt arra, hogy i az egészségtelen különbségek megakadályozására több intéz­kedés látott napvilágot: utalt ar­ra, hogy a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek földadóját elengedték és sok esetben a hitelvisszafize­téstől is eltekintettek. Meg kell azonban vizsgálni, hogy a gyen­ge tsz-ek segítésére fordított 1,1 milliárd forintot miképpen le­hetne úgy felhasználni, hogy a legjobban szolgálja a gazdasá gok boldogulását Helytelenítet­te, hogy gyakran késik a tsz-ek- nek kiutalt állami támogatás kifizetése. Az élelmiszergazdasági koo­perációk kialakításánál tisztelet­ben kell tartani a kialakult tu­lajdonformákat — hangsúlyozta a TOT elnöke, majd arról szólt, hogy egész sor jó példa bizo­nyítja az együttműködés létjo­gosultságát Így van ez egyebek közt a baromfiiparban. Dicsérő- en szólt a többéves szerződéskötés lehetőségeiről és azt tartotta : eb­ben kiaknázatlan lehetőségek vannak. A partnereknek min­den előítéletet félre kell tenniük akkor, amikor az együttműkö­désről tárgyalnak. A bürokrácia elburjánzásáról, az aktagyártásról kifejtette: el kell hagyni minden olyan adat­közlést amely nem függ szórá­sán össze a fontosabb gazdasági jellegű imformációkkai. Kitért a szarvasmarha-te­nyésztés helyzetére. Figyelmez­tetett: ezt a kérdést nem lehet leegyszerűsíteni azzal, hogy csak a pénzügyi vonatkozásait fesze­getik többről van szó. Az állat- tenyésztésnek ez az ágazata csak úgy dolgozhat a jövőben az ed­diginél eredményesebben, ha a fejlesztésre komplex intézkedé­seket dolgoznak ki. A legna- (Folytatás a 2. oldaton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom