Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
gjronkákat sodor el.' Nem furcsa? Mégis ezt várják. Hogy a pusztulásból virág nyíljon. Nem kell nékem pogácsa, csak az, aki csinájja...! Milyen ősi, évezredekbe nyúló tehetség mozgatja egész testüket. Milyen furcsa, hogy egy pillanat alatt felforrósodik körülöttük a levegő. És milyen különös szép méltósággal sakkoznak a férfiak amott az ablaknál, meg se rezdülnek a nótára, táncra. Mondják, ha már ők is belelendülnek, abból nagy baj lehet, vagy igazi, nagy muri. Ügy beszélnek a maguk különös-furcsa életéről, mintha együtt jöttünk volna be az utcáról. Mintha az előbb még Párizsban jártunk volna, nem az Eiffel-tornyosban, hanem a telepen, ahol még most is 24 putri van, hat közöttük életveszélyes, 500 méter az egysoros járda, 350 méter a vízvezeték, 200 méter a villany, az új házak fala is derékig vizes és a halottaikat ■ a háznál ravatalozzák... Félezer cigány él Békésen, a Párizsban. Rendszeresen csak száz dolgozik, százötven idénymunkát vállal, sok a munka- képtelen, a beteg, és akad köz- veszélyes munkakerülő, garázda is. Nincs ezen mit szépíteni. Attól még semmi nem változik meg ott, a párizsi új házak, padlásnélküli putrik világában. Ahol ez a csíkospúlóve- res, meg a többi asszony, lány él, és ügy örülnek ennek a klubnak, majd elrepül velük az öröm. Pedig nehéz kereszt. Hárman tudnak erről sokat. Faragó Sándor nyugdíjas tanár, a klub lelke, Rubint Károly népművelési felügyelő, meg a munkatársa, Molnár Lajos. Mind a hárman azt mondják, hogy nincs „kulturális felemelkedés” munka nélkül. Mert a munka az édesanyja mindennek. És velük nem könnyű. A vállalatokkal, üzemekkel sem. Ez a klub is csak a tanács pénzéből létezhet, a vállalatok, üzemek elzárkóznak. Nem áldoznak erre. Nem kell nékem pogácsa, csak az, aki csinájja... A tüzes nóta elfedi az élet rémeit. Egyszer egy másik Párizsról azt írta Batsányi, a költő: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek.” Nekünk elég, ha erre a békési Párizsra csak jobban odafigyelünk. Ha legközelebb nemcsak hanglemezt veszünk, hogy nótázzanak egyet: Nem kell nékem pogácsa, csak az, aki csinájja... bass Ervin fS££*SSISS7SSfiSjűX££SSiSSS:2SSS£iSIiSaaSlSiSasar Dózsa-biblioyráfia és korabeli oklevelek Dózsa György születésének félezer esztendős évfordulójára bibliográfiát jelentetett meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A kiadvány tartalmazza a Dózsával foglalkozó dokumentumok, összefoglaló tanulmányok és egyes fontosabb cikkek lelőhelyét, felhívja a figyelmet azokra az írásokra, amelyekben a múlt haladó gondolkodói az 1514-es parasztháború vezéréről vallanak, s közli azoknak a szépirodalmi műveknek, filmeknek, képzőművészeti és zenei alkotásoknak a listáját, melyekben szerepel Dózsa György vagy melyet az ő emlékének szentelt a szerző. A Magyar Országos Levéltár pedig a Dózsa-kiállításokat rendezni szándékozóknak nyújt segítséget. Megrendelés esetén munkatársai elkészítik mintegy húsz korabeli, a Dózsa-paraszt- háborúra vonatkozó oklevél fényképmásolatát, köztük olyan emlékekét, mint Mészáros Lőrinc felhívása a kereszteshadjáratban résztvevőknek járó engedményekről, vagy a II. Ulászló király latin nyelvű levele, melyben a császárt tájékoztatja Dózsa szörnyű haláláról. Kiállítások A KISZÖV megyei kulturális | bizottsága képzőművészeti bemutató-sorozatot rendez, melyen a megye ipari szövetkezeteiben dolgozó amatőr képzőművészek munkáival ismerteti meg a megye több városának, községének lakóit. Kelemen József fafaragó medgyesegyházi tárlata után március 20—27-ig a gyulai ifjúsági ház 4+5 klubjában Mi- halik József szobrait, fémdomborításait és Vágó Ferenc fafa- ragványait tekinthetik meg az érdeklődők. Ezek a bemutatók később Békéscsabán és Gyomán folytatódnak, s hozzájuk csatlakozik májusban és júniusban Vágréti János festményeinek gyulai és gyomai kiállítása. Néprajzi és nyelvjárási gyűjtő pályázat Ebben az esztendőben már huszadik alkalommal hirdet néprajzi és nyelvjárási gyűjtő- pályázatot a Néprajzi Múzeum és a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, melyen felnőtt és ifjúsági kategóriában részt vehet minden egyéni gyűjtő és gyűjtőcsoport, szakkör, KISZ-alapszervezet, úttörő- csapat szabadon választott témában. A legjobb pályamunkák készítői mindkét kategóriában megyei díjakat, pénzjutalmat kapnak s részt vesznek az országos döntőben. A megyei eredményhirdetés októberben, az országos decemberben lesz. Az érdeklődők a Munkácsy Mihály Múzeumban kaphatnak bővebb felvilágosítást a pályázatról. Párizsból a cigányklubba kályha jól melegít, odakint hűvös van. A hirtelen visszajött tél pünkösdi királysága volt még, amikor bekopogtunk a békési cigányklubba. Este hét óra, már vannak vagy húszan- huszonöten és percenként nyílik az ajtó. Az iskolaterem klubbá változott erre az estére. Az asztalokat összetolták, körülöttük székek, akárha rendes klub lenne. Az is, csak tessék körülnézni. A negyedik este ez. Van jelenléti ív, csak azért, hogy tudják, ki jött, ki nem jött, kivel kell újra beszélni, hogy neki való dolog ez, ne menjen máshová ezen az estén. A nevek mellett nehezen húzott betűk, vagy csak három kereszt.., Nem jártak iskolába, csak az iskola mellé, nevetnek, de egy kicsit szégyellik a dolgot. A sarokban lemezjátszó, hangszóró. Cigánydalok. Röpködnek a tekintetek, összekacsintanak a fekete szemek, gyere táncolni! Gyere! Menjünk! Szabad itt? Hát már hogyne lehetne! Hárman már a tanári asztal előtt Tiszáinak, kezük a magasban, ősi ritmusra mozdulnak a lábak. Dalolnak. Hajaj!... Nem kell nékem pogácsa, csak as, aki csinájja,.„ Csíkos pulóverben ül egy fekete lány. Magas, nyúlánk, széptestű. A szeme bogárfekete, a haja kékesfekete. Mondja, hogy jó ez a klub... de ő nem táncol. Már nem is lány. Gyereke is van. Meg ura is. Csak lakása, az nincs. Egy szobában lakunk kilencen, most tessék elképzelni! Sírva könyörögtem, hogy segítsenek lakáshoz, azt mondták, majd ha megint belvíz lesz. Éjjel is erről álmodok. A mi szobánk háromszor három méteres. Két házaspár van a kilenc lakó között. Csak sírok, tudják, csak sírok... Ez a csíkospúlóveres a belvízre vár. Hátha pusztít egy kicsit, aztán az nekik jó, mert csak így kapnak pénzt. Nem lehetne máshoz igazítani a cigányok segítését? Ahhoz, hogy megfelelőbb körülmények közé kell juttatni őket, mert ha még m sincs, mi az ördögöt beszélünk „a kulturális felemelkedésük irányába ható erőfeszítésekről?” Nem kell ehhez több szó, és ne várjuk a belvizet sem. Nem jó dolog az. Házakat dönt romba. Életeket tesz tönkre. Évtizedek alatt összekuporgatott vaNem kell uékem pogácsa... (Demeny Gy. felvételei)
