Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

gjronkákat sodor el.' Nem fur­csa? Mégis ezt várják. Hogy a pusztulásból virág nyíljon. Nem kell nékem pogácsa, csak az, aki csinájja...! Milyen ősi, évezredekbe nyúló tehetség mozgatja egész testüket. Mi­lyen furcsa, hogy egy pillanat alatt felforrósodik körülöttük a levegő. És milyen különös szép méltósággal sakkoznak a férfi­ak amott az ablaknál, meg se rezdülnek a nótára, táncra. Mondják, ha már ők is belelen­dülnek, abból nagy baj lehet, vagy igazi, nagy muri. Ügy beszélnek a maguk kü­lönös-furcsa életéről, mintha együtt jöttünk volna be az ut­cáról. Mintha az előbb még Párizsban jártunk volna, nem az Eiffel-tornyosban, hanem a te­lepen, ahol még most is 24 putri van, hat közöttük életve­szélyes, 500 méter az egysoros járda, 350 méter a vízvezeték, 200 méter a villany, az új házak fala is derékig vizes és a halot­taikat ■ a háznál ravatalozzák... Félezer cigány él Békésen, a Párizsban. Rendszeresen csak száz dolgozik, százötven idény­munkát vállal, sok a munka- képtelen, a beteg, és akad köz- veszélyes munkakerülő, garáz­da is. Nincs ezen mit szépíte­ni. Attól még semmi nem vál­tozik meg ott, a párizsi új há­zak, padlásnélküli putrik vilá­gában. Ahol ez a csíkospúlóve- res, meg a többi asszony, lány él, és ügy örülnek ennek a klubnak, majd elrepül velük az öröm. Pedig nehéz kereszt. Hárman tudnak erről sokat. Faragó Sán­dor nyugdíjas tanár, a klub lel­ke, Rubint Károly népművelési felügyelő, meg a munkatársa, Molnár Lajos. Mind a hárman azt mondják, hogy nincs „kul­turális felemelkedés” munka nélkül. Mert a munka az édes­anyja mindennek. És velük nem könnyű. A vállalatokkal, üzemekkel sem. Ez a klub is csak a tanács pénzéből létez­het, a vállalatok, üzemek elzár­kóznak. Nem áldoznak erre. Nem kell nékem pogácsa, csak az, aki csinájja... A tü­zes nóta elfedi az élet rémeit. Egyszer egy másik Párizsról azt írta Batsányi, a költő: „Vi­gyázó szemetek Párizsra ves­sétek.” Nekünk elég, ha erre a békési Párizsra csak jobban odafigyelünk. Ha legközelebb nemcsak hanglemezt veszünk, hogy nótázzanak egyet: Nem kell nékem pogácsa, csak az, aki csinájja... bass Ervin fS££*SSISS7SSfiSjűX££SSiSSS:2SSS£iSIiSaaSlSiSasar Dózsa-biblioyráfia és korabeli oklevelek Dózsa György születésének félezer esztendős évfordulójára bibliográfiát jelentetett meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A kiadvány tartalmazza a Dó­zsával foglalkozó dokumentu­mok, összefoglaló tanulmányok és egyes fontosabb cikkek lelő­helyét, felhívja a figyelmet azokra az írásokra, amelyekben a múlt haladó gondolkodói az 1514-es parasztháború vezéréről vallanak, s közli azoknak a szépirodalmi műveknek, filmek­nek, képzőművészeti és zenei alkotásoknak a listáját, melyek­ben szerepel Dózsa György vagy melyet az ő emlékének szentelt a szerző. A Magyar Országos Levéltár pedig a Dózsa-kiállításokat ren­dezni szándékozóknak nyújt se­gítséget. Megrendelés esetén munkatársai elkészítik mintegy húsz korabeli, a Dózsa-paraszt- háborúra vonatkozó oklevél fényképmásolatát, köztük olyan emlékekét, mint Mészáros Lő­rinc felhívása a kereszteshad­járatban résztvevőknek járó en­gedményekről, vagy a II. Ulász­ló király latin nyelvű levele, melyben a császárt tájékoztat­ja Dózsa szörnyű haláláról. Kiállítások A KISZÖV megyei kulturális | bizottsága képzőművészeti be­mutató-sorozatot rendez, me­lyen a megye ipari szövetke­zeteiben dolgozó amatőr képző­művészek munkáival ismerteti meg a megye több városának, községének lakóit. Kelemen József fafaragó medgyesegyházi tárlata után március 20—27-ig a gyulai if­júsági ház 4+5 klubjában Mi- halik József szobrait, fémdom­borításait és Vágó Ferenc fafa- ragványait tekinthetik meg az érdeklődők. Ezek a bemutatók később Békéscsabán és Gyomán folytatódnak, s hozzájuk csat­lakozik májusban és júniusban Vágréti János festményeinek gyulai és gyomai kiállítása. Néprajzi és nyelvjárási gyűjtő pályázat Ebben az esztendőben már huszadik alkalommal hirdet néprajzi és nyelvjárási gyűjtő- pályázatot a Néprajzi Múzeum és a Békés megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztálya, melyen felnőtt és ifjúsági kategóriában részt vehet minden egyéni gyűjtő és gyűjtőcsoport, szak­kör, KISZ-alapszervezet, úttörő- csapat szabadon választott té­mában. A legjobb pályamunkák ké­szítői mindkét kategóriában megyei díjakat, pénzjutalmat kapnak s részt vesznek az or­szágos döntőben. A megyei eredményhirdetés októberben, az országos decemberben lesz. Az érdeklődők a Munkácsy Mihály Múzeumban kaphatnak bővebb felvilágosítást a pályá­zatról. Párizsból a cigányklubba kályha jól melegít, odakint hűvös van. A hirtelen vissza­jött tél pünkösdi királysága volt még, amikor be­kopogtunk a békési cigányklubba. Este hét óra, már van­nak vagy húszan- huszonöten és percenként nyí­lik az ajtó. Az iskolaterem klubbá válto­zott erre az estére. Az asztalo­kat összetolták, körülöttük szé­kek, akárha rendes klub lenne. Az is, csak tessék körülnézni. A negyedik este ez. Van je­lenléti ív, csak azért, hogy tud­ják, ki jött, ki nem jött, kivel kell újra beszélni, hogy neki való dolog ez, ne menjen más­hová ezen az estén. A nevek mellett nehezen húzott betűk, vagy csak három kereszt.., Nem jártak iskolába, csak az iskola mellé, nevetnek, de egy kicsit szégyellik a dolgot. A sarokban lemezjátszó, hangszóró. Cigánydalok. Röp­ködnek a tekintetek, összeka­csintanak a fekete szemek, gye­re táncolni! Gyere! Menjünk! Szabad itt? Hát már hogyne lehetne! Hárman már a tanári asztal előtt Tiszáinak, kezük a magasban, ősi ritmusra mozdul­nak a lábak. Dalolnak. Hajaj!... Nem kell nékem pogácsa, csak as, aki csinájja,.„ Csíkos pulóverben ül egy fe­kete lány. Magas, nyúlánk, széptestű. A szeme bogárfekete, a haja kékesfekete. Mondja, hogy jó ez a klub... de ő nem táncol. Már nem is lány. Gye­reke is van. Meg ura is. Csak lakása, az nincs. Egy szobában lakunk kilencen, most tessék el­képzelni! Sírva könyörögtem, hogy segítsenek lakáshoz, azt mondták, majd ha megint bel­víz lesz. Éjjel is erről álmodok. A mi szobánk háromszor há­rom méteres. Két házaspár van a kilenc lakó között. Csak sí­rok, tudják, csak sírok... Ez a csíkospúlóveres a belvíz­re vár. Hátha pusztít egy ki­csit, aztán az nekik jó, mert csak így kapnak pénzt. Nem le­hetne máshoz igazítani a cigá­nyok segítését? Ahhoz, hogy megfelelőbb körülmények közé kell juttatni őket, mert ha még m sincs, mi az ördögöt beszé­lünk „a kulturális felemelkedé­sük irányába ható erőfeszítések­ről?” Nem kell ehhez több szó, és ne várjuk a belvizet sem. Nem jó dolog az. Házakat dönt rom­ba. Életeket tesz tönkre. Évti­zedek alatt összekuporgatott va­Nem kell uékem pogácsa... (Demeny Gy. felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom