Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

szóvirágok tarka hasábok és anekdoták ----------------------------- 8e—B»aae»rBC8aagBaBa»»aaBsatt«gBagB—B—agaawaBBBM——i«»—»■■■■■■■■■a—saw* F elix von Lepel gyűjtése . Egy híres orvosprofesszor elő- £ adást tartott Becsben. A tífusz- ; ról beszélt. Többek közt azt £ mondta: „Ha valaki tífuszban : megbetegszik vagy elveszti az • eszét vagy belehal Magam is ■ átestem már tífuszon...« ... £ 1910 körül egy kis csehországi í pályaudvarnak azon a bizonyos £ „házikóján” a következő tábla » lógott: „A kulcs az állomásfő- S nőknél van!” Egy tréfás kedvű utas ezt írta £ alája: „Sürgős esetekben forduL S jón a prágai császári és királyi £ vasúti igazgatósághoz!*» * * * Közepes nagyságú város Ame- ; Ilkában. Egy mosógépeket áAx- £ sító üzlet kirakatában a követ- S kező felirat látható: „Ne ölje £ meg feleségét! Hagyja a piszkos * munkát elsőosztályú mcsógé- £ peinkre!*» 5 r- — ^ | * * • Egy amigüad kisváros kelengye- | boltja a következőképpen hir- i detett: „Üzletünkben az égvilá- ■' gon minden kapható, amire csak £ egy nőnek szüksége lehet —S kivéve férfi!” « • • George Bemard Shaw-nak £ nem volt kedve egy meghívás- S nak eleget tenni, ezért távirat-* ban lemondta. A távirat szőve- j ge a következő volt: „Legna- : gyobb sajnálatomra közbejött£ valami! A hazugság, hogy mi £ jött közbe, levélben megy, mert£ úgy olcsóbb !*» f ■ iOMiaac3S3BeB9issa*EaaBBasscvaiKiss99s**R^«v«» 5 ■ A papa álma — Ha nagy ember (eszel, ide kerülsz.... (Kesztyűs Ferenc rajza) Heinz Grothe gyűjtése Ferdinand Brücker, aki többek között Theodor Tagger néven is ismertté vált, írta a huszas évek sikeres színműveit a Fiatalok betegsége, a Bűnözők című da­rabokat és sok mást. Egyszer j egy színházi kritikus megkérdez­te, ki okozta neki a legtöbb nehézséget korai műveinek el­fogadásában, Brucker elgondolkodott’,] — Talán Tagger? ... A kritikus azt hitte, neun jól értette. — Tagger? De hisz Önt is úgy hívják! — Ez igaz, csakhogy Ön elfe­lejti, hogy annak idején abban a színházban, amely darabomat bemutatta, mint dramaturgnak, volt némi szavam. * ♦ ♦ Max Bred egyszer egy ber­lini tartózkodása során szűk ba­ráti körben fiatalkori barátjá­val, Franz Kafkával való talál­kozásairól mesélt: „Föl akartam keresni prágai szállásán, de Kafka eljött hoz­zánk. Szobám keresése közben összecserélte az ajtókat és benyi­tott abba a szobába, amelyben apám éppen délutáni álmát aludta. Miközben az ajtót be­húzta, csöndesen így szólt: „Bo­csánat. Gondolja, hogy csak álom voltam.” IFord.; Neméayi Erika) CENTRUM ÁRUHÁZ Ü’aínaűuk., ma gEM VÁSÁR., §EM Kiállítás;, sem Kiárusítás h’ncs Különös világnap (Kallus rajza) Adomák \ A HELYZET A HOLDBAN . £ Az iskolában a tanító a Hold-£ ról ad elő. Az egyik gyerek kér- £ dezi: — Tanító űr, a Holdban lak-: nak emberek? — Igen. A fiú megjegyzi: — Akkor nagy lehet a telon- s gás, amikor negyedhold van? | BALATON PÁRTJÁN Almádiban, a Balaton part-! jón hazafelé tart egy beesipett: fürdővendég Amikor a szép £ csillagos estén meglátja a hold J fényes tányérját a vízben, : megkérdezi az egyik arra járót: £ — Mondja kérem, hol járok« én most? — A Balaton partján, — És mi az ami ott lenn fény- ; lik a vízben? — A Hold.. — De hogyan kerültem én oly £ magasba, hogy a holdat felül- £ ’ rol nézzem. Bertalan Sándor Gyümölcskisajtolő és Tésztafőző Művek igazga­tója szélesre tárta a pár­názott ajtókat a vendégek előtt, — Parancsolj, minszterhelyet- tes elvtárs — invitálta be a ma­gas látogatót és kíséretét az íz­lésesen berendezett igazgatói te­rembe Lépesük. igazgató. A Művek megtekintése után jólesett lehuppanni az illuszt­ris vendégeiknek a puha bőrfo­telekbe. — Na, jön a szokásos repre­zentáció •— gondolt az unalmas vendéglátásra a miniszterhelyet­tes — pedig a konyak most nem ízlik, szendvicset és hidegtálat meg látni se bíróik. Lepcsák igazgató egy perc tü­relmet kért és az íróasztalán megnyomta a titkárnőt riasztó jelzőgombot Mikor újból leült, a titkárnő és a könyvelés két csinos előadója begurították a zsúrkocsdkat, — Ha megengeded miniszter­helyettes elvtárs, egy pár fala­tot és valami tóroköblítőt — invitálta Lepcsák a magas ven­déget, — Köszönöm — mond­R£PI la a miniszterhelyettes és a csodálkozástól nyitva maradt a szája. A nagy tárgyalóasztalra meg­rakott tálcák kerültek. — Remélem mindenkinek íz­leni fog kérem az elvtársiakat lássanak hozzá — kínálta jó házigazdához ülőén a vendége­ket az igazgató. A miniszter^ helyettes összenézett munka-' társaival és elismerően bólintott. Nekifogtak a Halálozásnak. — Régen ettem ilyen finom lekváros derelyét — mondta tele szájjal az egyik főosztály- vezető. — Felséges'. Közben Lepcsák igazgató rész­letes tájékoztatót adott a Művek jelentős lekváros derelye export­járól. A derelyét a szilvásgom- bóc követte, majd előre kiszerelt tejbegríz. Szeszes ital nem volt, ellenben zamatosnál zama­tosabb gyümölcslevek kerültek az asztalra. A megvendégelés után ké* iSBBBBaBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBB8BBBBBBBI 81 szülődül kezdtek a vendégek. A miniszterhelyettes meleg kézszorítással búcsúzott az! igazgatótól és kilátásba helyezte £ a kért üzemviteli támogatást, ■ mivel meggyőződött a Művek- £ nél tapasztalható takarékosság- * róL — Példaként fogom említeni £ a többi gazdálkodó szerv előtt a £ Műveket — volt a búcsúzás £ utolsó mondata, amikor beszállt ! a kocsijába — Reprezentáció £ önköltségi áron, ez igen! Lepcsák széles mosollyal ki- J sérte ki a vendégeket a Művek £ kapujáig. — Micike, hívja be a főkolle* £ gánkat — kacsintott a titkárnő- S nek Lepcsák. — Máris igazgató elvtárs — £ húzta fülig a száját a titkárnő £ — hozhatják a hidegtálakat? ■ — Igen — mondta Lepcsák — £ de előtte francia konyakot bont- ■ son és a pezsgőket tegye azon- £ nal jégre. Fárasztó volt ez az £ üzemlátogatás, jól fog esni egy S pár falat és egy kis toroköblí- £ téa Jelinek Lajos £ : Áz ember furcsa szer­zet. Hiányzik a háztar­tásból egy adag angi­náit stemplírozott szal- ■oa.ret.ta, mert az már régóta hiánycikk. Sajnos azonban ennek ellenére nélkülözhetetlen a nud­limángorláshoz. Mivel törzsüzletében hetek óta nem tudja beszerezni. képes a város összes boltját becserkészni, a hiánycikk után. Végre, mikor a harmadik napi cser készés után a IS. üz­letben megtalálja az in­kriminált kelléket, már- már az idegösszeroppa­nás határán önmagát kezdi marcangolni, hogy miért nem itt kezdte a kutatást. Valahányszor elhúzok egy fodrászüzlet előtt, amelyben egymás he- gyén-hátán várakoznak a vendégek, hogy a mester pengéje, vagy ol­lója alá kerüljenek, mindig az jut az eszem­be, hogy miért nem oda­mennek, ahol késedelem nélkül kiszolgálják őket. Nekem ugyanis olyan fodrászüzletem van, ahová, ha bemegyek azonnal leülhetek és mindjárt meg is kezdik rajtam a mesterkedést. Közben zaftos vicceket, adomákat hallok, vagy ha akarom hallgatha­tom a rádiót, A Dózsa György utcai fodrászüz­letben rajtam kívül, há­la istennek, alig járnak. Nem tudom miért ás nem is akarok ennek sokszor gondolkoztam azon, hogy miért van ez így. Hiszen a Dózsa György út, úgyszólván a város központjában van, férfifodrászai ki­tűnő szakemberek és jó a szociális összetételük is. Az sem lehet túlsá­gosan elrettentő dolog, hogy az üzlethelyiség­ben még egy alapos nagytakarítás után sem lehetne tartani fogadást a kopaszság elleni szer után érdeklődő külföldi kereskedelme képvisele­teknek. A bolt ugyan elég nagy, de a piszkos­sága lehetne tisztább. Ezt azonban nem tud­hatják a kívülállók, az a néhány törzsvendég pedig nem törődik vele, mert aránylag nem kell sok időt töltenie az üz­letben. Mi tartja akkor távol ettől a fodrászattól az amikor elhagyja a ven­dég az üzletet, akkor is ők köszönnék előbb. Még sőtebb! Van egy rádiójuk, ami kifejezet­ten a közönség szolgá­latában áll. A vendég­től mindig megkérdik mielőtt az leül: milyen zenét szeretne hallgatni, beatet, jazzt, avagy klasszikusat? Sajnos a rádió csak a Kossuth adó műsorát sugározza és ezért sohasem sikerül a vendégek kívánságát teljesíteni, de erről ők nem tehetnek, ez a rossz müsorpolitika hi­bája. Már többször meg­fordult a fejemben (egyszer sokáig forgás­ban is maradt) hogy ta­lán éppen ez a szokat­lan kedvesség és figyel­messég riasztja el °z ilyesmihez nem szokott vendégeket. Végered­ményben ez elképzelhe­tő, mert ugyebár nem mindenki tudja elvisel­ni a vele való törődést. Ezért már alig merem elmondani, hogy az üz- \ let dolgozói mit tervez­nek ebben az évben vendégeik megbecsülé­sére és szolgálatára. Há­rom munkaszékük van, s mint a színházban, a '* második félévtől kezd­ve bérletet adnak ki a székek használatára. A Csortos bérlettel az első , széken az 50 éven felüli | vendégek foglalhatnak j majd helyet minden hét S keddjén. A Latabár bér- $ lettel a középső széken. £ korra váló tekintet nél- « kül azok. akik jó vic- [ cehet tudnak mesélni, £ szerdán. A harmadik £ szék alkalmi vendéghely £ lesz, ahová a „fejesek” | és egyéb helyi nagysá- | gok ülhetnek majd a hét ; minden napján. Na- £ gyobb ünnepekkor sor- £ solást rendez majd a £ bolt, amikor is a vendé- £ gek között kisorsolják az £ évközben elhangzott £ csokorba gyűjtött ma- £ lacságokat. Szilveszterre £ pedig minden kedves £ vendég megkapja majd £ az 1972-es, tehát az elő- • ző évi naptárt. Érdemes tehát ebbe a j> fodrászüzletbe járni, ! még akkor is, ha olyan j figyelmesen foglalkoz- * nak a vendégekkel. Ezt £ persze nem azért mon- ! dóm, hogy mások is kő- £ vessék példámat! • y. o • Humorszolgálat Doktor úr! Nem használ a gyógyszer, amit felirt, ugyan­olyan rosszul hallok. Másik or­voshoz fordulok. Mennyivel tar­tozom önnek? — 40 márkával, tisztelt asz- szonyom. — 70 márkát mondott? —i Nem, nem csak 60-at. * « • — Mama, miért tartották Sa­lamont a világ legbölcsebb em­berének? — Mert nagyon sok felesége volt és mindegyik ellátta taná­csokkal. • * • — Nem kaphat eltávozást — mondja az őrmester. — Ha ezt tenném, ezután minden katona kikövetelné magának a szabad­ságot, amikor a felesége négyes ikreket szül. • • • Egy barátnő: — Gyönyörű a ruhád drá­gám! Ha majd ismét divatoe lesz, én is veszek magamnak egy ugyanilyet. • * • A család gépkocsi-túrára in­dul. Péter elhelyezkedik a hát­só ülésen, és nézi a tájat: — Mama, nézd, tehén! «— Mama, nézd, csikó! — Mama, nézd, kislibák! — Papa, papa, nézd csak, egy szőke! BaaasaaaaaaaasaaaaasBBABBSBBaaaasaaaaaaa» Sürgős foghúzás (Kesztyűs Ferenc rajza; — Ha mosolyog, mindig el­lenállhatatlan vágyat érzek, hogy meghívjam magamhoz... —- Ó, ön hízeleg! — Ö, nem. Csak fogorvos va­gyok. • • • — Nálam ez szabály sohasem adok kölcsön a barátaimnak. Csak a barátság szenvedné ká­rát. — Ez esetben bátran kölcsö­nözhet nekem pár száz forintot: mi sohasem voltunk barátok. Abszolút sóherség Adj kölcsön fizetésig egy villamosjegyet.. „ (Kesztyűs Ferenc rajzaj. nagy hű-hát csapni, ne­hogy az írás után még a város másik végéből is id# csődüljenek, mert akkor ott állok, majd, ahol a part szakad, ke­reshetek magamnak má­sik elhagyott helyet. Magamban azért már embereket? Van egy sanda gyanúm erre a riasztó okra. Ebben az üzletben a belépőnek mindig előre köszönnek! Megfigyeltem: ez nem véletlen jelenség, hanem valami múltból szárma­zó népi hagyomány. Sőt, Nem asért mondom,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom