Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
Mit kell tudni: A családi pótlékra vonatkozó űj rendelkezésekről m A családi pótlékra vonatkozó új rendelkezések elsősorban a családi pótlék összegéneik felemeléséről intézkednék. Ezen felül pedig szabályoznak néhány olyan kérdést is, amelyek a gyakorlati tapasztalatok szerint feszültséget okoztak és rendezésüket a, érdekelték jogosain szorgalmazták, A CSALÁDI PŐTLEK A családi pótlék összegét elsősorban azoknál a családoknál emelték fel, amelyek három vagy több gyermek eltartásáról gondoskodnak, továbbá azoknál a családoknál, amelyekben háromnál kevesebb gyermek van ugyan, de családi helyzetük vagy egyéb okok miatt fokozottabb támogatásra szaruinak. Az említett szempontok figyelembevételével gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a ÖSSZEGÉNEK FELEMELÉSE három vagy több gyermekes' családok, továbbá az egy. és kétgyermekes egyedülálló dolgozók és vak házaspárok, valamint az egy, illetőleg két testi vagy szellemi fogyatékos gyermeket eltartó családok részére járó családi pótlók összege. A, említett körben az emelés kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra, a mező- gazdasági szakszövetkezetek tagjaira és a nyugdíjasokra is. A SZAKMUNKÄSTANULÖ-OTTHONBAN ELHELYEZETT GYERMEKEK ÉS A HARMADÉVES SZAKMUNKÁSTANULÓKRÓL A korábbi rendelkezések szerint a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett első- és másodéves, valamint a harmadéves szakmunkástanulók után családi pótlék nem járt abban az esetben sem, ha 16., illetőleg 19. életévüket még nem töltötték be. E gyermekeket a jogosultság szempontjából a gyermekek számának megállapításánál sem lehetett figyelembe venni. Ez azzal a következménnyel járt, hogy például azoknak a kétgyermekes családoknak a részére, amelyekben az egyik gyermek szakmunkástanuló-otthonban volt, az előirt feltételekkel rendelkező másik gyermek után sem lehetett családi pótlékot megállapítani (kivéve az egyedülállókat, a vak házaspárokat, vagy ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatékos volt). Ezt a rendelkezést az érdekeltek sérelmesnek találták, mert ügy érezték, hogy hátrányosabb helyzetben vannak azokkal Azok a családok, amelyek két vagy több gyermek után részesültek családi pótlékban, de később a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekeik száma egyre csökkent (például a gyermek korhatárának elérése, vagy a gyermek halála miatt), a megmaradó egy gyermekük után családi pótlekot nem kaphattak, (kivéve az egyedülállókat, a vak házaspárokat, vagy ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatékos volt). Az új rendelkezés szerint az említett esetekben a megmaradó egy gyermek után is jár csalódd pótlék. A megmaradó egy gyermek után járó családi pótszemben, akiknek a gyermeke középiskolai tanulmányokat folytat, mert részükre a gyermek 19. éves életkorának betöltéséig jár a családi pótlék, abban az esetben is, ha diákotthonban nyernek elhelyezést. Az új rendelkezések lehetővé teszik azt, hogy ezeket a gyermekeket az összes gyerekek számának megállapításánál figyelembe lehessen venni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például a dolgozó két gyermeke közül az egyik, 16 éven aluli gyermekét saját háztartásában tartja él, a másik 18 éves gyermeke pedig szakmunkástanuló-otthonban van, a saját háztartásában eltartott másik gyermeke után a családi pótlékra jogosultságot meg kell állapítani. Ebben az esetben a dolgozót a saját háztartásában eltartott gyermeke után a két gyermek után egyébkén* járó családi pótlék fele összege illeti meg. lék összege havi 150 forint, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál havi 100 forint; Ez a rendelkezés azoknak a családoknak nyújt támogatásit, amelyek két vagy több gyermeket neveltek fel és erre családi jövedelmükből mindig jelentős részt fordítottak. Családjukban tehát az egy főre eső jövedelem soha sem érte el az egygyermekes családokét. Indokolt volt tehát ezeket a családokat a megmaradó egy gyermekük után is támogatásban részesíteni, annál is inkább, mert a jogosultak köréből kieső gyermekek általában még továbbra is a szülők eltartásában maradtak; AZ ANYA JOGÁN CSALÁDI PÓTLÉK, HA A SZÜLÖK EGYÜTT ÉLNEK Korábban, ha. m együttélő szülők közűi az apa családi pótlékra nem volt jogosult, a jogosultság feltételeivel rendelkező anya jogán csak abban az esetben lehetett családi pótlékot megállapítani, ha egyedülálló volt, vagy az apa gyermekeiről nem gondoskodott. Ez a rendelkezés hátrányos volt a dolgozó nőkre, sértette az egyenjogúság elvét és ellentétben SRott a Magyar Szocialista Munkáspárt nőpolitikái célki tüzeseivel is. Az új rendelkezés ezt a hátrányos helyzetet megszünteti és kimondja, hogy a szülők együttélése eseten a jogosultság fettételéivel rendelkező anya jogán minden esetben jár a családi pótlék, ha arra az apa nem jogosult. CSAIÄDI PÓTLÉK AZ ÉRETTSÉGIT KÖVETŐEN SZAKMUN- KÁSTANULÓKÉPZÉSBEN RÉSZESÜLŐ GYERMEK UTÁN Az érettségi vizsga letételét követően szakmunkástanulóképzésben részesülő gyermek után családi pótlók nem járt. Ez a rendelkezés hátrányosabb helyzetbe hozta a szakmunkástanulókat az egyéb iskolai tanulmányokat folytató gyermekkel szemben, mert ha a gyermek á 1912. MÁRCIUS Sb a szakmunkástanuló-képzés befejezését követően egyéb középfokú iskolai tanulmányokat folytatott és 19. életévét még nem töltötte be, utána járt a családi pótlék. Az új rendelkezés szerint az érettségi vizsga letételét követően szakmunkástanuló-képzésben részesülő gyermek után is jár a családi pótlék 19. életévének betöltéséig, ha nincs szakmunkástanuló-otthonban elhelyezve. (A kővetkező vasárnap a jövedelmi határösszegek felemelésére® lesz szój Politikai írók fóruma Egy kegyetlen negyedszázad Március 6-án indul a Megyei Művelődési Központ Közművelődési Hétfőinek a Kossuth Könyvkiadóval közösen rendezett új sorozata, melyen egy félesztendő hónapjainak első hétfőjén politikai témájú könyvek íróival találkozhatnak a békéscsabai érdeklődők. A nyitóest vendége Hollós Ervin. Rendőrség, csendőrség, VKF 2. című könyvének fülszövegéből idézünk: „Az ellenforradalmi rendszer legfontosabb politikai apparátusának kialakulásáról, felépítéséről és működéséről még -nem jelent meg összefoglaló feldogozás. A szerző 1919 augusztusától a nyilas rémuralom bukásáig terjedően mutatja be az egymás munkáját kiegészítő politikai rendőrség, csendőrség és VKF 2., a vezérkari főnökség 2. osztálya történetét, valamint a nyilas számon- kérő különítmény rómtefteit. Találóan jellemzi e szervezetek néhány hírhedt vezetőjét, s érdekes vonásokkal egészfci ki a róluk alkotott képet. A horthysta államhatalom szakadatlanul fejlesztette, tökéletesítette, újabb és újabb részlegekkel bővítette nyomozó szervezeteit, melyeknek mindenhatóságát jellemű, hogy több mint kétmillió „megbízhatatlan” magyar állampolgárt tartottak nyilván.” Fentiek mellett eddig nagyrészt ismeretien és megdöbbentő embertelenségről tanúskodó adatokat tár a szerző az olvasó elé a hadiüzemekről, a nemzetvédelmi szolgálatról, a különböző provokációkról, katonai börtönökről, kommunista vezetők és párttagok — köztük Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán és politikai-társadalmi életünk több mai vezetője — elleni hajszáról, Rendőrség, esendőrség, VKF2. HOLLÓS ERVIN **98® taétff a «aHazabaduláaifl mind keményebb*. BmitAHsabbé vált a diktatúra.. „ Ezekben az években a VK F 2., a csendó reág te a pef£° tskai randdraá« tarrorhadjirataibói kiemelkedik tizenkét nagyarányú, országos jelentőségű nyílt nyomozás, ametyafc terjedelme és mélység« kihatott az ország sorsának alakulására, A nyomozások aprólékos, sokszor hónapokig fartő munkáját olyan akciókkal egészítették ki. amelyek radikálisan ..oldották meg" agy-agy terület „biztonságát”. Horthy és Keresztes-Fischer Ferenc felelőssége ebben elsőrendű, a II. világháború kitörésétől kezdve az 6 közvetlen intencióik alapján folytak a nagyarányú letartóztatások óe tömeges tisztogatási akciók, mint például 1941 nyarán az észak-erdélyi vagy 1942 januárjában a délvidéki tisztogató „hadműveletek". a Viharsarok haladó gondolkodású embereinek, kommunistáinak üldözéséről: orosházi, szarvasi, békéscsabai, gyulai, gádorosi, nagyszénás, dobozi eseményekről. A könyv második részében a hírhedt nyűt nyomozásokról ír a szerző. Az 1940-es alagirói, mely a letartóztatások révén különösen az Országos Ifjúsági Bizottságnak okozott szinte pótolhatatlan veszteséget, az 1941- es kommunisitaellenes erdélyi hajtóvadászatról, a délvidéki vérengzésről, a felvidéki és kárpátaljai kegyetlenkedésekről, az Andrássy laktanyában és Soroksáron: történt véres eseményekről. Kegyetlen negyedszázadot mutat be könyvében Hollós Ervin, meggyőző erejű dokumentumként, emlékeztetőként a mai olvasók számára. Á rádióban hallottuk Gondolatok a „Gondolat” nyomán Komló Lászlót II mezőgazdaság iparosodása a tőkés gazdaságban Nagy érdeklődést keltett a szerző franciaországi útinaplója , — Ipari mezőgazdaság felé —. elsősorban a benne foglalt információk miatt. Mostani kötete — amelyet a Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó bocsátott közre — hasonló figyelemre tarthat számot, de elsősorban gondolati tartalmában, következtetéseiben. Az útinaplóban leírt a szerző, ebben a munkájában elemez, mérlegel, s ennek összegezéseként megpróbálja a belátható útirány fölvázolását. Aligha véletlen tehát, hogy a könyv nagy vitát váltott ki szakkörökben, s hogy elmarasztalói legalább annyian vannak, mint elismerő!. Marx A tőke harmadik kötetében törvényszerűnek tartja az „industriell betriebene grosse Agrikultur”, mai kifejezéssel élve a gépesített nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttét, szemben a „kézműves módon űzött mezőgazdaság”-gal, amely nemcsak elmúlt korok, de a huszadik század jórészének is jellemzője volt. Komló lényegében annak a folyamatnak a nyomába szegődik, amely — Lenin szavaival élve — „magát a mezőgazdaságit is iparrá” változtatja, s ennek tőkés jellemzőit mutatja fel. Nem fölösen, saját munkánkban föl nem használható ismereteinket gyarapítva. A mezőgazdaság iparosodásának folyamata ugyanis — .az alapvető eltérések ellenére — sók közös vonást mutat világszerte. Azaz a másutt tapasztaltakból seregnyit magunk is hasznosíthatunk. A szerző a hat főfejezetre oszló kötetben nem téveszti ezt szem elől, s így tekinti át — a többi között — a mezőgazdaság iparosodásának technikai feltételeit, a temelés koncentrációját, az ipari és mezőgazdasági munka közötti különbségek eltűnését, valamint olyan kérdéscsoportokat, mint az élelmiszer-feldolgozás gyáripari termeléssé válása, az élel- miszerkereskedelem átalakulása. Érdekes, gondolatébresztő munka Komló Lászlóé, jó eszköz ahhoz, hogy hazai élelmiszergazdaságunk jövőbeni útját mérlegelve határozottabban felismerhessük azt, ami hasznos, s ami elvetendő. W) A Rádió irodalmi lapja március 1-én Dersi Tamás nyilatkozatát is közölte, abból az alkalomból, hogy most került a könyvesboltokba az író új könyve „Thália magyarul tanul” címmel. A kötet Dersi 1968—170 között íródott színházi tanulmányainak legjavát tartalmazza. Azokat a tanulmányokat, melyeket a mai magyar dráma boncolgatásának szentelt. A vállalkozás felemelő, mert a 60-as években örvendetesen megnőtt a dráma szerepe hazai irodalmunkban. Elég csak Örkény, Dobozy, Gyurkó nagyszerű sikereire gondolnunk. Külön öröm — Örkény esetében —, hogy annak ellenére, hogy nagyon sokat tanult a francia drámaírás abszurdjaitól, akik gyakran teszik fel az „érdemes-e élni?” kérdést — nem szegődik nyomukba, hanem a „hogyan lehet életben maradni?” kérdés- csoport körül tesz izgalmas utazást műveiben. Mint olyan jelenségre, amire érdemes felfigyelni, és ellene idejében tenni valamit — hívta fel a figyelmet Dersi arra, hogy 19. századi klasszikusaink (Vörösmarty, Petőfi, Madách) felújításai iránt, társadalmi közöny mutatkozott és mutatkozik. Legtöbbször sznobériábói. rosszul értelmezett modernkedésből. Ezt a tendenciát határozottan el kell utasítani az erre hivatott irodalmi, művészeti orgánumoknak és meg kell láttatni a múltban is a mához szólót, a „régi dicsőségben”, a ma érdeklődésének „élesztőjét.” Ügy érzem, Dersi tanulmány- kötetének forgatása emeli majd azoknak a színházat szerető (ezen belül is a drámát kedvelő) embereknek a számát, akik nemcsak azért járnak színházba, hogy szórakozzanak, kikapcsolódjanak, hanem azért is, hogy gondolkodjanak, bekapcsolódjanak abba a társadalmi vérkeringésbe, mely a művészet eszközeivel a színpadra sűrítve megjelenik akkor, amikor felgördül a függöny. Szilárd Ádám Fonodái munkára felveszünk! Fonó szak műn kásnőket, női betanulókat 14—16 éves korig két műszakba» 16 év betöltése után három műszakba Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. C!M: Pamuttextilművek Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90 Munkaügyi osztály A JOGOSULTSÁG KITERJESZTÉSE EGY GYERMEK ÜTÄN