Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

I

Rangot a vetőmagtermesztésnek!

A elmet »Itmti, bizonyosan ! többen azt kérdezik: hát nincs rangja a magyar vetőmagtermesztésnek? Van is meg nincs is. A külföldi, főleg nyugat-európai vetőmagkereskedők előtt becsülete és rangja van a Magyarországon termett vetőmagnak. Évről évre ezért is térnek vissza a francia, a holland, a dán, a nyugatnémet, a svájci, az angol üzletemberek,1 hogy az Alföld kiváló természeti adottságai közepette, termeltessék meg és importálják országukba a magyar föld kincsét. Kincs ez a javából. Olyan kincs, amely a hazai termesztés-technológia kiváló alkalmazásával egyik évről a másikra megtízszerezi a külföldi vetőmagkereskedők bevételét. Az Alföldön termett vetőmagvak minősége — a használati értéket alapul véve —, a világon a legjobbak közé tartozik. S lám, a külföldi üzletemberek felismerték a Dél-Alföldön élők szargalmas, lelkiismeretes mun. káját, a természeti adottságot és így minden esztendőben egyre nagyobb területen kamatoztatják befektetett értékeiket.

Vajon az itthoni szakemberek Ilyen tekintetben felismerték-e a Dél-Alföld jelentőségét és fontosságát? Nem minden tekintet, ben. Bár a kalászos vetőmagvak és a hibrid kukorica vetőmag termesztése jól szervezett. A Vetőmag Vállalat orosházi központja, e két főnövény vetőmag termesztésében országosan mintegy 10—13 százalékkal szerepel

Mis » helyset t többi gazdasági növény és kerti növény vetőmagtermesztésével E fontos növényermesztési ágazat rangja elsősorban ezekben szenvedett csorbát. Különösen a kertészeti növények vetőmagtermesztése alacsony színvonalú. Virágmagvak előállításával sem foglalkoznak olyan mértékben üzemeinkben, mint arra szükség lenne. Ezért évek óta ismétlődő jelenség, hogy az országba Nyugat'3meaaiiiSBsani!]<09ei

! Európából hozzák be a fonto- ' sabb zöldség, és virágmagot Lehetne-e ezeket idehaza termeszteni? Minden bizonnyal lehetne, csak ehhez olyan intézkedések kellenének, melyek erre serkentenek.

Az elmúlt hetekben vetőmagtermesztési tanácskozás volt Orosházán, ahol dr. Szalva Péter, a Kertészeti Kutató Intézet szentesi telepének igazgatója mondotta: a kertészeti növények vetőmag-előállítása nagy ráfordítást, gondosságot igényel, így a költségek évről évre növekednek, ugyanakkor a vetőmagot olcsóbban hozzák forgalomba, mint a korábbi években. Az igazgató ezzel a kijelentésével nem a vetőmag eladási árának növelése mellett szólt, hanem a magtermesztési árarányokban fellelhető ellentmondásokról. Vizsgálatai szerint a zöldségtermesztés költségeiben a vetőmag ára 1—1,5 százalékkal szerepel. Kölföldön, Nyugat-Európában, de a KGST-tagállamokban is ez 5—15 százalék között váltakozik.

Fogarassy Lajos, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet osztályvezetője, régi vetőmagtermesztő szakember, megerősítette azt, amit dr. Szalva Péter igazgató mondott. Gyakorlati megfigyelése alapján azt állította, hogy a korábbi évtizedekben vetőmagtermesztéssel mindig a legjobb eredménnyel gazdálkodó üzemeket bízták meg. Itt ugyanis több szellemi és anyagi erő halmozott fel, mint a kevésbé jó eredménnyel gazdálkodó üzemekben. Az utóbbi ’ évtizedben a jól gazdálkodó üzemek kiléptek a vetőmagtermesztők sorából. Helyükre a gyengébb eredménnyel dolgozók kerültek. Ezzel magyarázta a vetőmagtermesztés rangjának csökkenését S talán nem is alaptalanul.

Hogyan lehetne «zt a nagyon

fontos növénytermesztési ágazatot fellendíteni? Másfél évtized, del ezelőtt a Német Demokratikus Köztársaságból mezőgazda- sági delegáció tanulmányozta a Dél-Alföldön folyó vetőmagtermesztést. Akkor bemutatták a vendégeinknek azokat a célgazdaságokat, ahol berendezkedtek zöldség- és virágmagvak termesztésére. Ezeket az utóbbi évtizedben felszámolták. Barátainknak akii or megtetszett ez a kezdeményezés. Az NDK-ban speciális célgazdaságokat hoztak létre vetőmagtermesztésre. így a szellemi és az anyagi erők akkori koncentrációjának ma nagy hasznát látja az NDK mezőgazdasága. De mondhatnánk ezt Bulgáriáról is. Lehetséges, hogy máshol is akadnak hasonló tapasztalatok.

A hazánkban megtervezett korszerű vetőmagtermesztés más államokban méltó követésre talált Idehaza sajnos nem tudott mély gyökeret ereszteni, noha a termesztés és a termelőerők koncentrálása egyik sarkalatos pontja volt és marad gazdaságpolitikánknak.

A vetőmag import — a bértermesztést leszámítva — csökkentésére, a hazai ellátás javítására érdemes lenne ismételten megfontolni a bázisüzemeik kialakításának gondolatát. Minden tapasztalat amellett szól, hogy ezeké a jövő! Dr. Szalva Péter ezért is tett olyan ajánlást, hogy a szentesi intézetben szívesen megtanítanak néhány mezőgazdasági mérnököt a káposztafélék és a különböző fajtájú paprikamagvak korszerű termesztésére, mert a vetőmag- termesztés fellendítésének lehetőségét ebben látja.

Ez az ajánlás nagyon nagy jelentőségű, mert olyan időszakban hangzott el, amikor termelő, üzemeinkben egyre fogy azoknak a szakembereknek a száma, akik hivatásuknak érzik a vetőmagnemesítés és a vetőmagtermesz, tés jó kapcsolatának megteremtését.

Dupsl Károly

aaseaaBBaaaaaeaaaaaaeaaaao

aaasaaaaaaaaaaBeaeaaaaaaaaaaaesaeaaaaanaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai

Megbontották a

A békéscsabai Szabadság Tsz nagyszámú állatállományának takarmányozására a múlt év őszén kazlakba rakták a silókukoricát. Knyihár András és Botyánszki János takarmányosok az egyik kazlat megbontották. Jé minőségű szllázst szál. Utanak a tehenészetbe. (Fotó: Demény)

A BÉKÉS MEGYEI MÉRETES

SZABOK ÉS SZŰCSÖK KTSZ,

Békéscsaba

felvesz

ipari tanolőkat

Jelentkezni a szövetkezet központjában, Csaba u. 4 sz. alatt

hütöhaz

gyakorlattal

rendelkező

gyors-gépírót

felvess.

Jelentkezés a személyzet! vezetőnél. s

HÜTÖHAZ

érettségiseit

fiatalokat

felvesz

hűtőipari termékgyártó szakmunkás-tanulónak.

Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. z

Óvadék —síii’^osség; miatt

E

z a három sző is benne van a megyei tanács végrehajtó bizottsága hatáskörében hozott tanácselnöki döntésben. Kár lenne szépíteni a dolgot, ez a meghatározás 63 millió 827 ezer forint „látom e még valaha” pénzkiadást jelent a megyei tanács költségvetéséből.

Döntött a végrehajtó bizottság és megyénk 17 veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági termelőszövetkezete — Október

6. Békés, Lenin Gyulavári, Petőfi Doboz, Kossuth Sarkad, Egyetértés Sarkadkeresztúr, Ni- colae Balcescu Méhkerék, Május 1., Petőfi és Vörös Október Battomya, Táncsics Kisdombegy. háza, Rákóczi Magyardombegy- háza, Ságvári Nagykamarás, Dózsa Nagyszénás, Dózsa Szarvas, Béke Vésztő, Dózsa és Magyar —Lengyel Barátság Zsadány — részére az összeget felosztotta. A határozat a pénzügyminiszter rendelete alapján született, melynek segítő szándékához nem fér kétség. Segítséget nyújt a pénzügyi egyensúly helyreállításához azokban a szövetkezetekben, melyeket gazdálkodásukban megzavart az ár. és belvíz vagy feszített a túlzott beruházás, vagy a bérfizetés indokolatlan növekedése. Néhány helyen a vezetés szervezetlensége is hozzájárult a pénzügyi helyzet bomlásához. Nyilvánvalóan gazdasági és politikai okokból egyaránt indokolt, hogy az állam segítse a szorult helyzetben levő termelőszövetkezeteket.

Szükség volt erre azért is, mert a veszteséges alaphiány végső rendezése csak a zárszámadást követő hónapokban történik. Viszont az élet addig sem állhat meg. Addig is lehetővé kell tenni, hogy a termelés folyamatosságához, a szükséges kiadásokhoz a szövetkezetek rendelkezzenek pénzzel. Ehhez hitelre van szükség és mivel nem hitelképesek, értük a bankkal szemben valakinek anyagilag kezességet kell vállalnia. Jelen, esetben a megyei tanács a várható veszteség és alaphiány ösz- szegét, 63 millió forintot a megyei bankfióknál letétbe helyezett. A hitelképesség megállapítása most már a Magyar Nemzeti Bank feladata.

Az óvadék igénybevételével a termelőszövetkezet és a megyei tanács között hitelező és adó« viszony keletkezett. Az is elismerésre méltó a rendelkezésben, hogy a hitelező (tanács vb) közli az óvadéknyújtás feltételeit. Ennek egy részét kötelezően írta elő a végrehajtó bizottság. Így a szükséges gazdasági és szervezési intézkedések végrehajtását; az alaptevékenységen kívüli veszteséges tevékenység megszüntetését; annak a beruházásnak a leállítását, melyre fedezet nincs; a kifizethető munkadíjat, munkabért, a vezetők díjazási szintjének csökkentését stb. A feltételek elvállalásáról — amely sok kötöttséget jelent —■ a termelőszövetkezeti közgyűlésnek kell dönteni. Ez azért szükséges, hogy a tsz tagsága is ösztönözze és ellenőrizze a tsz-vezetőket a feltételek pontos betartására, a hitelek visszafizetésére, az ösz- szeg kigazdálkodására.

Ez eddig rendjén van. A tsz- ek egy részénél a kedvezőtlen pénzügyi helyzet átmeneti jellegű. De vajon azok a tsz-ek erűt merítenek-e a társadalom együtt, érzéséből, melyeket immár hár rccoszor i* „uaegváaároir aa 4L

lám? És ez az, ami tüskét hagy az újságíróban. Igaz, hogy ezzel az intézkedéssel növekszik a tanács végrehajtó bizottságának a felelőssége a tsz-ek gazdálkodásáért, vagyis nagyobb a beavatkozási lehetőség De hogy fogadják ezt az érintettek? Ismeretes ugyanis, hogy a korábban bevezetett 80 százalékos részesedés kifizetésére egyesek igen fa. nákul reagáltak. A jogot vitatták és ezt a tsz belső ügyeibe való jogtalan és indokolatlan beavatkozásként értelmezték. És most megkísérlik új tálalásba adni kérésük jogosságát, holott akkori elképzeléseivel mindinkább magára maradt a tanács. Most meg gyógyír számúkra a kezesség a vezetés, a gazdálkodás valamennyi jelenlegi beteg, sége ellen. Egyesek a szocialista társadalom erejének felmérésében nem jutnak tovább a követelésért való csatasorba állásnál. És ez már nem jogsértő?

Mindennek ellenére tiszta lelkiismerettel állítom: jó irányba menetelünk, ha összefogunk még jobb eredményeket érhetünk eL Am ebből az összefogásból nem hiányozhatnak a termelőszövetkezetek sem. Van éppen elég gond: a beruházási túlkapás, a zöldség- és gyümölcs-, a cukorrépatermelés vagy a szarvasmarha-tenyésztés stagnálása nehézségeket támaszt Mégis az a véleményem: ezek a problémák megoldódhatnak, ezt segíti a jelenlegi intézkedés is Csak éljenek vele hasznosan a szövetkezetek. Nem jó fényt vet a mezőgazdaságra, hogy nyugatról vásárolunk vajat és a baráti or. szágokból hoznak be zöldséget. Azt se fogadná szívesen a tsz- paraszt, ha az üzletben éppen cukrot nem tudna vásárolni. Bár követelőzni aligha volna joga, hiszen a több cukor a több cukorrépatermelésen múlik. Az, hogy mi lesz a kosárban és mennyiért, azt éppen a termelő- szövetkezetek hatékony termelése határozza meg elsősorban.

Nem emlékszem olyan észtén, dőre az utolsó másfél évtized alatt, hogy a lakosság minden vonatkozásban elégedett lett volna a zöldségellátással. A termelőszövetkezetek szemléletében lenne a baj? Abban is. Nem veszik figyelembe a népgazdasági érdekeket? Figyelembe veszik, de egyesek csupán olyan mértékben, hogy az csak a csoport, az egyén jövedelmezőségét szolgálja.

A szerződés területén is rendet kellene teremteni. Sokan szélesítik a rést, az egyébként jó rendeletek kibúvóit. A tervek szerint az idén 23—24 százalékkal több kertészeti terméket kell termelni, mint tavaly. Meglesz-e? A szakemberek egy része szerint igen. A termelőszövetkezetek az idén jövedelmezőbbnek Ítélik meg a zöldségtermesztést a tavalyinál. Ügy legyen.

Nem tudom származik-e mindezekből a megállapításokból némi tanulság mások számára? Reméljük, hiszen megspórolhat, nánk rengeteg pénzt, megvalósíthatnánk töméntelen — sokszor elmálló — jó reményt, ha szigorúbban vennénk saját elveinket, saját törvényeinket.

Bocskár János