Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
Színházi világnap égesrégen, két és fél ezer esz, tendóvel ezelőtt Görögországban. ringott a színházművészet bölcsője. Az antik vá^ tPséJíamok lakói az óv néhány napját teljes egészében a színháznak szentelték. Koradélelőt- Uil napszállatig tartottak az előadások, több ezren, olykor több tízezren hallgatták-figyelték Aiszkhülosz, Szophcklész, Euripidész verssorait, a kórusok akkor és azóta érvényes tartalmú énekét. Aztán tovább lódult a történelem, a színház különböző formái, törekvései, stílusirányai minden században és minden földrészen eljutottak az emberekhez. Más és más módon, ri- katva vagy nevettetve őket, gaz. dagokat és szegényeket, hordókra rakott pallókról vagy a technika ezer csodájával felszerelt színpad-óriásokról hirdetve a játszók igaz vagy annak vélt szenvedélyét, hitét, álmait. Üj formáikban bár, de éltek a görögök színházi ünnepnapjai is: húsvéti másztériumjátékokban, tavaszidéző napokon faluszéleken, a londoni Globe-színház épületében, amaz főnemeesk jobbágyszínházaiban, Pesten 1848. március 15-én, a francia forradalom előestéjén, illegális május elsejéken. Majd feltalálták a filmet, színházi előadásokat követített a rádió, s ma már csak minálunk több százezren ülnek a televíziókészülékek elé, hogy végignézzék, hallgassák, izgulják, éljék Antigoné, Hamlet, Báink bán vagy éppen a hetvenkedő katona, a képzelt, beteg, a szókimondó asszonyság történetét. Holnap, a március 27-i színházi világnapon újra idéződik a görögök ünnepe. Kis túlzással azt mondhatnánk, Magyarországon mindenki részese lehet a század drámaxró-óriásia, Csehov varázslatának. A Ványa bécsit közvetíti a televízió. Azt a darabot, amelyben maga a szerző mondja hőse szavaival az élet értelméről szóló igaz vallomásét: az ember legyen mindenben szép, arcban, lélekben, gondolatban; kell, hogy az életnek legyen célja, hiszen ha ez ember sötét éjszaka megy az erdőben és távolról világosságot lát, akkor nem érzi sem a fáradtságot, sem a sötétséget, sem az arcába vágó tövisek szúrását A színház szerepe — valóságos és nem öncélú formajátékokkal tetszelgő, szent és a közönséget nem színes cukorhab- bal csábító, gyönyörű és nem önmaga boldogulásáért való szerepe — az, hogy az ember személyiségét gazdagítsa, szellemét repítse időn és világrészeken, tegye arcban, lélekben, gondolatban szebbé, az igazságért mindig kiállóvá, önzetlenebbé és önfeláldozóbbá, gyengédebb gyermekké, szülővé, szerelmessé, félelmet legyőző forradalmárrá, minél többünket eddig csak ritkán — volt világformáló erejű teljes — emberré. Az idei színházi világnap célja is ez. Mint ahogyan ex minden becsületes színházművész hétköznapjaié. Mint ahogyan es mir.den becsületes szándékú, tehetséges al kólóktól gyakorolt művészeté. (Daniss) A Megyei Művelődési Központ hírei Március 27-én este 6 órakor a házikert szakkör tagjai Boross László kertmémöknek az ősziba- : rackf ák metszéséről szóló előadását hall gályák, piegj. 7 órakor pe, dig vál^tníjennyl békésejábai érdeklődőt' várja a Közművelődési Hétfő Bemutatjuk megyénk iparát sorozatának estje, a Kötöttárugyár vezetőivel való áru- és divatbemutatóval egybekötött találkozás. Kedden délután háromkor a Nyugdíjasok Klubjába látogat kórusokból, hangszeres muzsikából összeállított műsorával a Vakok és Csökkentlátók Békés megyei Szövetségének 1 kultűfcsö. portja. Csütörtökön este 7 órakor az Ifjúsági és Űttörőházban Domby Lajos festőművész lesz a Képzőművészeti Klub vendége, aki Az impresszionizmustól napjainkig címmel tart diafilmmel illusztrált előadást. Április 2-án és 4-én délután 3 órakor a Körös Hotel éttermében kezdődnek a Sigma Együttes koktéljai, míg a Viktória zenekar muzsikájára három alkalom, mai táncolhatnak a Művelődési Központban a könnyűzene barátai: 2-án este nyolctól a Húsvéti bálon, 3-án héttől az Ibolyabálon és 4-én ugyanettől az időponttól a hetenként ismétlődő össztáncom. Gyermekrajzok a Munkácsy Mihály Múzeumban Oyennefcrajzofcat nézni mindig különleges élmény az ember számára. Egy-egy gyerekkéz-ké. szítette alkotás egyszerre idézi a mű témáján kívül azt az ismerős vagy ismeretlen hat-nyolc- tizenkét éves emberpalántát, aki a papír fölé hajolva nagy igyekezettel próbálta a természet, fantáziája világának ót érdeklő darabját s a kiállításon nézelődő felnőtt saját gyerekkorát, akkori élményeit, álmait, saját képzőművészeti kísérletezéseinek sorát. A Munkácsy Mihály Múzeumban vagy száz rajzot, festményt, fémdomborítást, metszetet, ba- tik-munkáí állítottak ki az úttörők megyei képzőművészeti bemutatójának rendezői. Békési, békéscsabai, békéssámsoni, csa- nádapácai, csorvási. dobozi, dombegyházi;,eleid, gyomai, gyulai, kevermesi, szeghalmi gyerekekét. Akik az úttörőmozgalom ■idei esztendejének különböző akcióihoz kapcsolódva adtak bi. zonyságot ügyességükről, rátermettségükről. Az akciók lehetősévet adtak, how az általános iskolások kömvéküket. lakóhelyüket az erdőt, a mezőt, a csil- Jsiefc világába népek közötti barátságot, hazánk történelmét, az emberi haladás nagy alakjait a maguk szemével láttassák társaikkal, szüleikkel, a felnőtt társadalom egészével. Á kiállított művek tanulsága, hogy szépnek, sokszínűnek látják a kisdobosok, úttörők világun' kát reálisan nézik tehát. Akkor is, ha egy házat, fát, hógolyócsatát rajzolnak-festenek, akkor is, ha holdbéli tájat, az űrhajós-élet eseményeit ábrázolják, ha egy néger lány portréját vagy a hegytetőn kapaszkodó játékvonatot képzelik el könyv-, film- vagy televíziós élményeik alapján, ha fagvlaltárust. futballistákat, távcsővel a csillagokat kutatókat örökítenék meg. Szép és figyelmet érdemlő ki. állítás a múzeum bemutatója Még akkor is, ha a felsoroltakon kívül niás városok, községek iskolái nem küldték be tanulóik arra érdemes munkáját. Ez azon- ban csak ürömcsepp az örömben amelyet nagyrészt feledtetni tudnak a gyerektárlat alkotásai. Di. cséretéül a művek készítőinek tanáraiknak s a kiállítást rendező szerveknek személyeknek egyaránt Magyar asszonyok a csipkés tornyú Prágában Még frissek az emlékek, családjuk, hozzátartozóik körében még sokszor beszélnek a látottakról, élményeikről azok a lányok és asszonycár, akik az IBUSZ különvonatával 5 napot Csehszlovákiában töltöttek. Felejthetetlen napok voltak. Éppen ezért nehéz az újságírónak — bár feladata volt — összeszedni, egy csokorba fűzni a legszebb él. ményeket. Oldalakat lehetne írni erről. És azokról az epizódokról is, amelyek a 320 Békés megyei utassal történtek. A kezdeményezés, hogy a nemzetközi nőnapot Prágában töltzelebbröl megismerték — ha csak dióhéjban is — a szomszédos ország fővárosát és barátságot kötöttek sok-sok csehszlovák asszonnyal. Talán soha nem felejtik el a prágai városnézést, amikor 11 autóbusz indult el a szállodákból egyidőben ragyogó napsütésben a városközpont felé. Megcsodálták a 130 tornyú Prága legszebb épületeit, elsősorban a Hradzsin palotáit, a Lorettát, a Vencel tér épületeit, amelyekről mái hallottak, olvastak, de mindennél maradandóbb a személyes élmény. A Lorettánál gyönyörködhettek a híres torony 1694- ből származó szépséges csengésű harangjainak zenéjében, s meg- hatottan figyelték az erről szóló legendát. A kis harangok régen csak az órát ütötték. Egy szo_ maró esemény azohban megváltoztatta ezt. A torony szomszédságában élt egy özvegyasszony, akinek éppen annyi gyereke volt, ahány harang. Ezért lorettói ha. rangoknak is nevezte gyermekeit Egyetlen kincse egy ezüstpénzből levő nyaklánc volt. A pestisjárvány idején meghalt a legidősebb gyermeke. Az asszony ezüstpénzt vett le a láncról, s halott gyermekét a Lorettó legnagyobb harangjának hangja kísérte utolsó útjára. A járvány azonban egyik gyermekét sem kímélte, s minden alkalommal egy-egy ezüstpénz került le a láncról. Végül ő került betegen az ágyba, s már nem volt semmije. Halála napján mégis megszólaltak a harangok, mind, együtt. Azóta száll a kedves, szomorú dal. minden órában a környék felett. A városháza legérdekesebb műemlékét, a csillagászati órát szintén érdeklődéssel nézték. Ide A sokharangú torony sék, a szakszervezeti, társadalmi munkában kitűnt nődolgozók, egyedülálló volt S hogy mennyire jó, azt a résztvevők — otthon és munkahelyen elhangzó — élménybeszámolói igazolják a legjobban. Ilyen utazásokat nemcsak nőnapon, hanem más alkalommal is jó lenne szervezni, mert a munka jutalmának egyik legsikeresebb formája. A Békés megyei asszonyok, amellett, hogy szép élményeket szereztek, köépp akkor értünk, amikor 12-őt ütött és a mellette levő figurák — a halál és a török — megmozdultak. A 12-es óra ütésekor ugyanis a halál egy harangot szólaltat meg, jelezve, hogy elérkezett a török órája. A vár díszes fejével int nemet A vár díszes kapujához érve örömünkre éppen őrségváltás volt, majd a várudvar szebbnél szebb épületeiben gyönyörködhettünk. A legjobban a Szent Vitus székesegyház freskói színes üvegablakai, szobrai, műkincsei tetszettek és maga az épület, melynek első építője 1344-ben Arrasi Mátyás. Befejezése pedig K. Hilbert nevéhez fűződik. A székesegyházat Szent Vencel halálának 1000 éves évfordulójára avatták. Az egyik várudvar díszkútjá- nál úgynevezett kaloda áll. Ide zárták a hűtlen asszonyokat az elmúlt évszázadokban, hogy nyilvánosan megszégyenítsék. Arany utca apró házacskái derültséget keltettek. lehetett ezekben élni? — Kérdezgették egymást. — Hiszen aprók, mint egy liiiputí faluban. Valamikor itt éltek az aranyművesek — erről az utca neve — és a császári cselédség. Az állami könyvtárban, amely az 1200-as években kolostor volt, áhítattal járkáltak az évszázados könyvék között. Szép volt ez a nap. A városnézés során sokaknak feltűnt, hogy a prágaiak is éppúgy ünnepük a nőnapot, mint a mieink, erre lehetett következtetni abból, hogy a virágüzletek előtt hosszú sorokban álltak a férfiak. Másnap, március 8-a volt, s a magyar vendégek sem maradtak ki az ünneplésből. (Folytatjuk) Kasnyik Judit BÉKÉS Hm ktPUJSAC 1072. MÁRCIUS 2& BSagyas ©sepert ® váffka»«*a» É A Hradzsin palotái között
