Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

4 FORGáCSOLŰSZERSZáHIMI VÁLLALAT dinamikusan fejlődő üzeme a Békéscsabai Forgácsolószerszám Gyár Az egyélű szerszámok speciális gyártósorokon készülnek Megyénkben 1969-ben a foglal­koztatottaknak már 31 százaléka dolgozott az iparban és a épí­tőiparban. Húsy évvel korábban, 1949-ben pedig még csak alig valamivel több, mint 12 száza­lék. A megye iparosításának és mezőgazdasága gépesítésének folyamatában emiatt is volt nagy jelentősége a Népgazda­sági Tanács 1951-es határozatá­nak, amelynek nyomán Békés­csabán új ipari üzem létesült Az 1951-ben felépült Forgá­csoló- Szerszámgyár a megyé­ben a kohó- és gépipari, azaz a megye iparának hagyományai termékeitől eltérő — gyártmá­nyok kibocsátását jelentette. Vandháttil az Északi Ipartelepig Az „újdonsült" üzem 1951- ben tanulóképző üzem jelleggel a békéscsabai Vandháti úti légi vágóhíd épületben kapott helyet. A képzésre annál is in­kább szükség volt, mlvél a me­gyében hiányzott a megfelelő mennyiségű és minőségű ipán szakmunkásgárda. A tanműhely már októbertől előüzemként termelt, s még ugyanebben az évben december­ben 95-en tettek szakmunkás­vizsgát. Közben az új gyár épí­tése helyett az eredetileg átme­netinek tervezett épületek (re­noválással, toldozgatással és az 1957-ben megépült műhelycsar­nokkal együtt) csaknem 20 évig szolgáltak 350 dolgozó munka­helyéül. rA Forgácsoló” (mert ezen e néven vált ismertté) 1963-ig közvetlen minisztériumi irányí­tással többólű marószerszámo­kat. kézi és gépi menetfúrókat metszőket, dörzsárakat, azaz tör­gácsoló szerszámokat gyártott Időközben 16 évig — 1954-tól 1969-ig — különböző megrende­lőknek, mint a Csepel Motorke­rékpárgyár és & Autóker fa, kerékpár, motorkerékpár és au­tóalkatrészeket is készített. 1963-tól pedig most már nagyvál­SalatJ kenetben ismét visszatéri az eredeti profilhoz, a Szer­szám- és Kisgépértékesítő Vál­lalat (SZKV) igényeihez igazod­va. Terveinket rendszeresen tel­jesítettük, többször kaptuk meg az Élüzem címet, és 1954-ben elnyertük a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzásziaját is. 1968-ban pedig megvalósult a majdnem 20 évig „szunnyadó” elképzelés is. Gyárunk átköl­tözhetett a békéscsabai Északi Ipartelepen felépült új telep­helyre, 100 millió forintos gyár 1971-ben tehát már egy kor­szerű épületekből, szociális lé­tesítményekből álló új gyárban ünnepeltük üzemünk fennállá­sának 20. évfordulóját. A 100 millió forintos beruházás követ­keztében a foglalkoztatottak lét­száma mintegy háromszorosára, a termelési érték pedig az 1952- es 5 millióról 1971-ben 180 mil­lió forintra nőtt. Az idén a nyereségrészesedés osztásakor 315 olyan dolgozónk kapott törzsgárda-jutalmat, akik már több mint 5 éve vannak gyárunkban. Külön szabályzat­ban rögzítettük azoknak a joga­it, akik nem a pillanatnyi elő­nyöket lesik, akik nem vándo­rolnak munkahelyről munka­helyre. A gyár feladatainak megvaló­sításában egyébként is igen je­lentős az a segítség, amit a szoci­alista brigádok a szocialista mun kaversenyben a gyárnak nyújta­nak. Vállalási teljesítésével az a 106 dolgozó, aki 11 szocialista brigádban és két szocialista címért versenyző brigádban részt vesz az üzemek közötti versenyben is, elsősorban a ter­melés eredményességét növeli. A fejlődéshez ezenkívül a tu­datos fejlesztés járul hozzá leg­nagyobb mértékben. A most 26 miliő forintból épülő új terme­lőcsarnokunk nemcsak azt teszi Whetövé, hogy a korszerűtlen Vandháti úti részleget áttelepít­hessük, hanem így majd mód nyílik új korszerű technológia bevezetésére is egyúttal. Űj gyártmányok, ij technológiával A fejlesztést nemcsak megkö­veteli, hanem lehetővé is teszi a piac szélesedése. Ma már nem­etek az SZKV megrendeléseit, hanem több vas-nagykereskedel­mi vállalatét (mint a VASÉRT, Vidia, vagy Ferrovil), illetve közvetlen felhasználóét (mint a győri Vagon-, a csépeli Autó-, vagy a diósgyőri Gépgyár), is kielégítjük. v Az 1973-ra felépülő új csar­nokba a tervek szerint 1974-ra bevezetendő új technológia —■ • forgácsnélküli alakítás — le­hetővé teszi, hogy a gyártásnál jelentkező, eddig több mint 50 százalékos hulladékarányt mini­málisra csökkentsük. Énnek je­lentősége, mivel drága anyagot használunk fel, szinte felbecsül­hetetlen. Az új gyár új gyártmányainak zömét — elsősorban az egyélű szerszámokat —1 új speciális gyártósorokon állítjuk elő. Az ez évre tervezett 190 millió fo­rintos termelési értéket a ha­zai és az exportigényekre - ala­poztuk. Gyártmányaink között a köz­pontfúrók, keresztiogazásu tár­csa marók, a hátraesztergált fo­gazasd horonymarók, a martfo- gazású homlok- illetve palást- marók, az ugyancsak martfoga- zású, egyoldalú szög. valamint kétoldalú szimmetrikus szög­marók, illetve prizmás vezeték- marók, éppúgy ott vannak, mint a kettős szelepülésmarók, az ál­lítható betétkéses kézi dörzs­árak, a martfogú fűrésztárcsák, a gyorsacéHapkás, ifiaive itae- ményfémlapkáa esztergakések, vagy a gyorsacélbetétek, vala­mint a feltűzhető dörzsárak H-7 furathoz és a kerepes-metszők. Mindezek a legkülönbözőbb mé­retekben és kivitelben. Ezenkívül még a keresett Seeger-gyűrűk és kompresszor­szelepek, valamint egyéb gépe­lemek gyártása mellett gyárunk foglalkozik az egyedi és speci­ális igények kielégítésével is. (—) Munkában a négyorsós mardautomat» Készül a palástmard A 19© m»hh* forintból felépült gyár egy irésm Báltérben az épüld új termelőcsarnok I

Next

/
Oldalképek
Tartalom