Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
Vitathatatlan tény, hogy ifjúságunk zöme él a megváltozott fel. tételek nyújtotta lehetőséggel. Ezt bizonyítják a különböző szín. teken tovább tanulók statisztikai adatai a könyvtárak forgalma. Az alapvető ellentmondás nem is itt keresendő, hanem abban, hogy az iskolai oktatás nem képes lépést tartani az élettel. Erősen hiányos az oktatás szem. léltetettsége, a modem technikai eszközök alkalmazása és a pedagógusok jelentős része sem MINI A a AZIN A legnagyobb magyar disc-jockey Műit heti, március 18-i Mini Magazinunkban közöltük Uhrin Editnek a fiatalság műveltségéről szóló írását. A Megjegyzés nélkül című cikkére számos hozzászólás érkezett. Ezek kö. zül elsőként Szilárd Ádám bucsai pedagógus véleményét közöljük némiképp rövidítve, s — megjegyzés nélkül. A vitát természetesen nem zárjuk le és várjuk olvasóink további észrevételeit erről a kérdésről. képes máról holnapra, gyökeresen szakítani a hagyományos oktatási formákkal, s nem az újhoz igazítja a régit, hanem a régit igyekszik újszerűvé lakkozni. ■ aSfleffl0S£!®®a®«B®eS®»aS'l8£3B*92«S®S!5SSS'a3S8S2S3' fiam. Nyáron szeretnék a csa-3 Iáddal Jugoszláviában nyaral- : ni. g — Keveset Iájuk ne együt- ■ test, a tv-ben. jjj — Azt mondják a zene jó, a í! külsőnk nem Ez van. — Beat-zenész kopaszon? \ Szokatlan. j_ — így változatosabb a szín- ! padkép. — Kisebb a hangerő 'is. — Ma már túl van a beat ■ azon, amikor a húrszaggatás • volt a legfontosabb. — Végül egy sztorit? — Egyszer összetévesztettek g Zoránnal. ...? S Á sok egészséges tanügyi reform ellenére ma még mindig ott tartunk, hogy rengeteg felesleges ismeret-halmazt kérünk számon tanítványainktól, olyanokat is, amelyek fölött már ré. gén eljárt az idő. Elnnél is nagyobb hiba, hogy közben elfeledkezünk a legfontosabbról. Nem tanítjuk meg gondolkodni gyermekeinket. Külön téma, amit Uhrin Edit a műveltség témakörében egy felmérés alapján boncolgat, majd határozottan kijelenti, hogy ifjúságunk művelt. s Anélkül, hogy bárkit is meg- s sérteni szándékoznék, ezt így i nem merném kijelenteni. Nem merném azért, mert nem tisztá. zott kellőképpen, hogy tulajdonképpen ki is tekinthető mai viszonyaink között műveltnek. Egy biztos, határozottan el kell választani egymástól az általános műveltséget, a szakmai műveltséget, valamint a polihisztorsá- got még akkor is, ha ezek egy- egy ponton néha találkoznak. Természetesen a mai ifjúság lényegesen műveltebb, mint a megelőző nemzedékek voltak életük azonos szakaszában. Ez a fejlődés törvényszerű következménye. Véleményem szerint a műveltséghez a viselkedés is hoz. zátartozik és ezen a téren már nem állunk olyan jól. A szálak zömmel itt is az iskolához vezetnek, mert az oktatás túlsúlya mellett a nevelési feladatok sokszor tized ran goi feladattá válnak, vagy idő hiányában egyszerűen Így nevezte nemrégiben egyik diáklapunk riportere. Amikor a koncerten széles, fekete karimájú kalapját levette, nekem a Spessarti fogadó testőrkapitánya jutott eszembe. Persze, mint minden hasonlat, ez. , is sántít. Hasonlat ide, hasonlat oda, Bergendy , István kitűnő zenész, a hazai ' beat- irodalom egyik kiemelkedő egyénisége, diszkrét humorú 8 (ritkaság a szakmában), jó sző- g végű lemezlovas. Saját együt- g tese lemezeinek lovasa. Te is jársz néha tilosban című tv-shawjában is közreműködünk. Eddig úgy van, hogy kijutunk a müncheni olimpiára, ahol a játékok idején óriási könnyűzenei fesztivál is lesz. —- Jó kis program. Nem sok egy kicsit? — Van egy tízhónapos kisTöbb kérdésre nincs idő Kezdődik a második előadás. Fejébe csapja fekete pilótasapkáját. Átlendíti a kétméteres piros salját a vállán és elbúcsúzik. A békéscsabai Köröspresszó és az If júsági Ház közötti utat már így is futva teszi meg a legnagyobb hazai lemezlovas. Nem késhet. Komolyan veszi amit esingl Igen, csak így lehet. , Az erősítőkön hamarosan fel- ; hangzik a Messze még ff végál- ! lomás című szám. (táblát; nem foglalkozik ezzel a kérdés, sei az iskola. Végezetül, a tanulásra fordított idő nagyon eltúlzott képet mutat. Az Országos Pedagógiai Intézet legutóbbi felmérése szerint a városi középiskolások naponta átlag 2 órát, a vidékiek hármat töltenék tanulással. Ez a szám reális és túlzottnak sem mondható. Meg kellene viszont vizsgálni, szükség van-e a tanításon kívüli órák (szakkörök, nyelvórák) néha mértéktelen féL duzzasztására, vagy helyettük in., kább jobb lenne a korszerű műveltséget inkább szolgáló elfoglaltsággal tölteni az időt. slá GER ' LISTA 1. (1) Gondolj néha rám (fflésfc 2. (3) Miért mentél el (Zalatnayfe 3. m Mondd eL fisa látod « (Koncát 4. (4) Tudod-e te kisleány? (Illés), 5. (ß) Te is jársz néha tilosban (Bergendyj) ®. (5) Egy dal azokért (Lokomoüv í. (7) A szép Margit CNoci-Storaiio 8. (16 Ezüst nyár (Lokomotív GTj>5 S. $■—)Good Bye London (Illéek 10. (—jl 866 együtt «írunk (Haraiígoa%i' Sí Késsé ferene talmi pályamunkáiból Valamikor népitáncolt, vízi-! polózott, úszott. A szolnoki : Verseghy Gimnázium kitűnővel ■ érettségizett diákja még negye- ■ dikes korában sem tudott dön- £ teni, hol folytassa. Felvették a Műszaki Egye- ; temre, de egy év után mégis ; átpártolt a Zeneakadémia kla- 3 rinét szakára. Szabadidejét az | Állami Hangversenyzenekarban £ töltötte. Aztán gondolt egyet, dzsesszes ■ hangvételű zenekart alakított ! öccsével, Péterrel, aki közben 3 szintén Pestre került. Az Ifjúsági Parkban játszót- » tok. Nem nagy sikerrel. — Ahol fúvóst is beiktattak, 3 cikis volt — mondja. — Hosszabb időre kétszer is £ külföldre szerződtünk, . s kint, ■ rengeteget tanultunk, rájöttünk, g hogyan lehet a fúvósokat hasz- : •nálni a pop-muzsikában. 1970 nyarán átalakultak. De 3 ekkor már és azóta méginkább 3 — vezető együttessé léptek elő. 3 —• Magánélet? — Tíz év óta, tavaly megint £ otthon, a családdal töltöttem a • a szilvesztert. — Tervek? — Tegnap éjjel hallottunk a ; rádióban egy számot, a The * Beautifue Sunday-t. Ezt gyor-« san meg kell tanulni. — Határidő? S — Egy nap. Aztán a Hair összeállításunk 3 mellett Tom O’ Horgán egy má- | sik pop-musicaljából a Jesus i Christus Superstar címűből esi- £ nálunk egy hasonló egyvelegei. ■ A következő két hónapban SO! koncertet adunk, miközben i féoncz Zsuzsa nagylemezén és £ Néhány száz parasztház, a falak sárból verve, a tetők nádból és szalmából, kémény nélkül vagy sárral bevont nádból és deszkából készült kéménynyel. Ez volt minden 250 éve Szarvason, olvasom a krónikás följegyzéseiben. Még elképzelni is nehéz ezt ma. A várost kettészelő főközlekedési utat higanygőz-lámpák világítják be. A nyílegyenes utcákon — amivel egyetlen alföldi város sem dicsekedhet — nagyütemű csatornaépítés folyik. A megnövekedett autósforgalom miatt kiszélesített Körös-hídnál a felsőfokú mezőgazdasági iskola impozáns új épülete fogad, mely tökéletes egységet álkot a régivel. Szemben a Bolza grófok kastélyából átalakított ÖKI gyönyörű irodaháza. Innen rövid út vezet a klasszicista stílusban épült tanacshazához. Oszlopos terasza előtt látható a város nevét jelképező bronzba öntött szarvas alakja. Ez az olyan jellegzetes figura nemcsak a város első 1 címerében és pecsétjében volt megtalálható, de ma is fémjelzi az új ipari létesítmények külföldön is kedvelt áruit Kezdő riporter szorongásával lépek a tanácsháza folyosójára. Ajtók hosszú sora előtt haladva, a tanácsterein hatalmas ajtaján kiszűrődő beszédből állapítom meg, hogy a jubileumi ünnepséget előkészítő bizottság tartja ülését. A város újratelepítésének 250. évfordulójára készülnék. —• Jobban mondva készül Tessedik városa. Ezt a kiegészítést azért tartja szükségesnek a bizottság titkára, mert Tessedik neve, munkássága révén egybeforrt a városéval. Ügy is szokás emlegetni, Tessedik a város Széchenyije volt Ez a jeles, német egyetemeket járt evangélikus lelkész 53 ’ éven át dolgozott itt. Szorgalmas munkával azt kutatta, hogyan lehet a szikes talajt termővé tenni. Számos, addig ezen a vidéken ismeretlen növényt honosított meg Lucernát, lóherét, téli salátát, különféle gyógynövényeket. Sokat fáradozott azon, hogyan lehetne a kopár Alföldet egészséges erdőséggel betelepíteni. Külföldről hozatott faféleségek közül az akácot találta erre egyedül alkalmasnak. Iskolát építtetett, hogy kísérleteinek eredményét másokkal is megtaníthassa. A babonás gyógyítások ellen tisztaságra nevelt, növényi és tea* vitaminos táplálkozást hirdetett. A modern technika világában Tessedik szellemének hatását éi-zékeltetá az 1950-ben alakult Öntözési Kutató Intézet, melynek célja, hogy a mezőgazdaság öntözéses fejlesztéséhez megfelelő elméleti és gyakorlati támpontot adjon. Az intézetben tudományos kutatók irányításával végzik a lucerna, kukorica, cukorrépa, csemegepaprika öntözéses termesztésének kísérleteit. Sikerült olyan rizsfajtákat előállítani, melyek legjobban megfelelnek a malomipari, kereskedelmi és agrotechnikai követelményeknek. Munkájuk az ország határain tű} is ismert. Az intézethez tartozik az Európa-szerte híres Arborétum, amely mind a belföldi, mind a külföldi látogatók számára kellemes pihenést jelent. Az öntözés kutatóihoz kapcsolódik a kiélt rizsföldek hasznosítására 1 telepített tógazdasági feafL és nyésztés kifejlesztése is. Eredményeiket ismerték el a&feör, amikor 1966-ban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szarvast városi mn®ca emelte .Alig győzöm jegyezni, hogy megyénk legifjabb városa mivel készül az évfordulóra. Ez alkalomból országos bélyegkiállítás színhelye lesz a város. Nemzetiségi napokat tartanak, hiszen itt nagy számú a szlovák lakosság. A Nemzetközi Szövetkezeti Napon a szocialista országok ipari és mezőgazdasági szakember® találkoznak, bemutatják termékeiket. Az évfordulóról ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg július 22-én, ehhez kapcsolódik majd a 250 éves Szarvas múltja-jelene című kiállítás. Annak mint fiatal, külön örültem, hogy a kiállítás anyagát a2 ipari és mezőgazdasági üzemek fiataljai gyűjtik össze és közösen dolgozzák fel. A diák KTSZ-szervezetek tagjai fotókat, maketteket készítenek. A városban működő képzőművész szakkör Ruzicskai György festőművész vezetésével emlékplakettet tervez. A „250 éves Szarvas” témakör jelölésével városi ifjúsági szellemi vetélkedőle keiül sor. Beszélgetésünk közben Tessedik templomának tornyában megszólal a harang, dél van. Búcsúzunk, s a titkár csodálkozva néz rám: — Miért érdekű mindez a békéscsabai gimnazistát? — Hát, szarvasi voltam. Kőrösfalvi Márta Néhány megjegyzés a „Msgjegyzés nélküMiöz A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola diákjai közt riportpályázatot hirdettek az illegális Szabad Nép megjelenésének 30. évfordulójára. Ennek megfelelően 1912. február 1-én közölték a pályázat eredményét. A helyezést elért pályamunkák közül néhányat bemutatunk a Mini Magazinban. TESSEMK VÁROSA ÜNNEPRE KÉSZÜL