Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
Koszorúzások március ünnepén a r (Folytatás az 1. oldalról) megteremtette a világon a második munkáshatalmat, a Magyar Tanácsköztársaságot. Százharminchárom napig élt szabadon a magyar nép. Huszonöt év telt el míg hazánkra újabb tavasz, szabad tavasz köszöntött, j 1945 áprilisában újabb forrada- j A gyulai Petőfi-szoborlom, a nép forradalma kezdő- jjj dött és győzedelmeskedett. Az ünnepi beszéd után a Ha- • zafias Népfront megyei és vá- : rosi bizottsága nevében Boros : Gergely, a népfront megyei el- s nökségének és Drienyovszki Já- ■ nos, a népfront városi elnöke, ! a KISZ megyebizottságának ne- : vében Szabó Miklós, a városi • bizottság nevében Ilovszki La- 5 jós, a megyei és városi úttörő- ■ elnökség nevében Dankó Pál és ; Hőgye Károly helyeztek el ko- • szárút a Kossuth -szobor talpaza- • tán, majd a Központi Tiszthe- • lyettes Iskola KISZ-bizottsága, í iskolák, üzemek fiataljai he-: lyezték el a megemlékezés vi- • rágait. Gyulán a fiatalok a Petőfi- • szoborhoz vonultak. Az ünnep- ■ séget Gyulán, minden évben * más középiskola KISZ-szerve- | zete rendezi. Ebben az évben az Erkel Ferenc' Gimnázium fiataljai voltak a rendezők. Az ünnepi beszéd után a város diákjai, a Hazafias Népfront, munkásfiatalok koszorúzták meg Petőfi szobrát. B. J. í Gyermekrajz-kiállítás nyílt tegnap Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. FIN-flyitány ax orosházi járásban A KISZ Orosházi Járási Bizottsága tegnap este Csanád- apácán tartotta a Forradalmi Ifjúsági Napok járási megnyitóját. Az ünnepi eseményen részt vett Barna Pál, az MSZMP Orosházi Járási Bizottságának első titkára, Szűcs Mihály, az MSZMP csanádapácai községi bizottságának titkára, Kiss Ferenc, a csanádapácai községi tanács elnöke, Szeles Ferenc, az orosházi járási KISZ-bizottság titkára, Dumitrás Mihály, a munkásmozgalom veteránja. Az orosházi járás ifjúságát a községi KISZ-alapszervezetek küldöttei képviselték a nagyszabású rendezvényen. A megjelenteket Németh Mária, az Orosházi Járási Úttörőelnökség titkára köszöntötte. Ezt követően ünnepi beszédet mondott Kibédi Varga Lajos, az orosházi járási KlSZ-bizott- ság munkatársa. „A három forradalmi tavasz, 1848, 1919 és 1945 tavasza egységet alkot, melyet a magyar ifjúkommunisták közös ünneppé avattak, s a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében emlékeznek meg róla” — mondta az előadó, majd a három évforduló méltatása után a ma ifjúságának feladatairól, a KISZ VIII. kongresszusáról szólt. A jelmondat: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért” az orosházi járás ifjúsága számára is meghatározza a további tennivalókat. Befejezésül a KISZ 15 évvel ezelőtti újjászervezésekor elhangzott jelmondatára hívta fel a fiatalok figyelmét, amely ma is időszerű: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” Az ünnepi megnyitó után a csanádapácai 1910-es számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat énekkara adott rövid műsort, majd Szírért Erzsébet úttörő szavalta Váci Mihály egyik versét. Felléptek a kultúrműsorban a tótkomlósi művelődési otthon tánccsoportjának tagjai is. 16100 négyzetméter fólia alatt Zöldségtermesztők tapasztalatcseréj« az orosházi Petőfi fsz-ben Dr. \ ilSányi Miklós előadása Békéscsabán Tegnap, március 15-én, délután a IV. ötéves terv mezőgazdaságának időszerű közgazdasági kérdéseit taglaló sorozat keretében a termelőszövetkezetek közgazdászai dr. Villányi Miklós előadását hallgatták meg. A Pénzügyminisztérium főosztály- vezetője, a MEDOSZ békéscsabai Luther utcai székházában megtartott előadásában a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének felkérésére a mezőgazdaság állami jövedelemszabályozásának jellemzőit és alapelveit elemezte. Ma 10me!í először A Békéscsabai Kötöttárugyár új 600 személyes ebédlőjét a hozzá tartozó főzőkonyhával és büfével együtt, ma, március 16- án délben adják át rendeltetésének. Ez a csütörtöki ebéd lesz az első, amelynek alkalmával a kötöttárugyáriak a „saját iőzt- jüket” eszik meg. Az ebédlőt, mint kultúrtermet egyébként mór korábban felavatták. A vállalat igazgatója ugyanis március 8-án itt látta vendégül a gyár nődolgozóit a Nemzeközi Nőnap alkalmából. A zöldségtermesztés fellendítésére a kormány 1972. januárjában különböző intézkedéseket tett. Kormányprogramba foglalta e nagyon fontos mezőgazda- sági ágazat fejlesztésének jelentőségét, fontosságát, népélelmezési szerepét Megyénkben e program nyilvánosságra kerülése után mind több üzem fordította figyelmét a zöldségtermesztésre. Növelte a termelők érdeklődését az a tény is, hogy az ipari feldolgozásra kerülő zöldségek árát felemelték. A termelés szervezéséhez szükséges eszközök jelentős részét a kormányprogram keretében ártámogatással kapja a nagyüzem, kapják a szakcsoportok. A szerződéskötésben a múlt év azonos időszakát figyelembe véve kedvezőbbek az eredmények, azonban továbbra is lemaradás tapasztalható az ipari paradicsom termelés-szervezésében. Hogyan lehetne a jövőben a zöldségtermesztést a jelenleginél nagyobb ütemben fej. leszteni? Erre a kérdésre keresett választ az a zöldségtermesztési tapasztalatcsere, melyen termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakemberek vettek részt Orosházán, a zöldségtermesztéséről megy es zene híres Petőfi Tsz- ben. Gajdács Györgynek, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének megnyitó szavai után dr. So. mos András akadémikus, a kér. tészeti egyetem rektora a zöldségtermesztés kulcskérdéséről, a palántanevelés problémáiról mondott vitaindító előadást Ismertette a legújabb kutatási eredményeket, majd Zatykó Mi. hály tsz-elnök bemutatta az orosházi Petőfi Tsz 16 100 négyzetméter fóliával fedett zöldségeskertjét ahol nagyüzemi palántanevelésre is berendezkedtek. A központi palántanevelő-tele- pek építésére és hasznosítására ez a tapasztalatcsere jó alkalom volt Láthatták az érdeklődők, hogy a zöldségtermesztésre meg. hirdetett kormányprogram Békés megyében jól halad a megvalósulás útján. Kiből lesz jő közgazdász? A z elmúlt tanévijein háromszáz végzős közgazdásznak nem volt szerződéses munkahelye. Nem a2iérh mert nem találtaik. Szükségük nem volt rá. A háromszáz diákot ugyanis 1100 állás várta. Ezefo szerint kevesen választják ezt a „divatos” pályát? Nem, nem erről van szó, hiszen a közgazdasági egyetemre felvételűiket kérők száma évről évre nő. Tavaly már 3 és félszeres volt a túljelentkezés. Ezért; tűnt azután kissé indeko- latlamnak az, hogy az egyetem rektora a múlt héten sajtótájékoztatót tartott a felvételi vizsga követelményeiről és a közr gazdászofc beiskolázásának, képzésének időszerű kérdéseiről A rektor, dr. Szabó Kálmán maga is azzal kezdte a tájékoztatást, hogy nem azért kell erről beszólni, mintha baj lenne a jelentkezők számával. Sokkal inkább a közgazdász pályáról kialakult téves elképzelések és illúziók eloszlatására, illetve arra van szükség, hogy az érettségizők közül a rátermettek ne véletlenül, vagy ösztönösen kerüljenek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. N em egy esetben előfordult ugyanis, hogy akadt olyan diáik, aki a sikeres első év után hagyta ott az egyetemet, hogy ő másmilyennek képzelte ezt az egész közgazdaság- tant. A lemorzsolódások okait kutatva kiderül, hogy a „távozók” többsége azért jelentkezett az egyetemre, mert ide bekerülni — a túljelentkezés viszonylag alacsony volta miatt — nagyobb esélye volt De a végző- | sök között is igen magas azoknak az aránya, akiknek, mint ahogy azt diákosan maguk is elismerik: lüa gőzük sem volt arról, hogy mi az a közgazdaság. Meg hogy mát csinál egy közgazdász, ha már közgazdász, s hogy egyáltalán: kiből lesz jó közgazdász? Ez utóbbi kérdésre próbált választ adni a sajtótájékoztatón dr. Szabó Kálmán. Elmondta, hogy jelenleg a diplomás értelmiségieknek mindössze 10 százaléka a közgadász, emiatt is oly nagy a tájékozatlanság e pályáról. A középiskolák sem adnák közgazdasági ismereteket. így azután a fiatalokban nem is támad olyan vágy, hogy közgazdászok legyenek. hacsak „sd-kkből” nem. I gaz, hagy Vágyakból, de még a képességvizsgálat eredményei bői is nagyon nehéz lenne megjövendölni, hogy kiből válik majd tehetséges közgazdasági szakember. Mégis azok a középiskolás lányok és fiúk (főleg fiúk, mivel az egyetemen tanulóknak ma már több mint 70 százaléka nő), akikéit elsősorban érdekelnek társadalompolitikai kérdések, a választás sarán már komolyan számba vehetik a közgazdasági egyetemet. Ha ezirányű érdeklődésükhöz legalább jó közepes matematikai alkalmazóképesség is párosul (mert egy közgazdásznak néha még számolnia is kell) és az általános műveltségen túl. jól eligazodnak a világ gazdasági és politikai életében, akkor már majdnem született közgazdászokkal állunk szemben. Ehhez már csak az kall, hogy a jelöltnek legyen egy kis nyelv- érzéke is, és akkor valószínű, hogy még a leendő nyugati partnerek sem fognak majd ki rajta (természetesen, csak ha jói kitanulja a szakma mindem csínját-bínját.) Ennél azonban fontosabb az, hogy a közgazdászok végül is különböző szinten és területen ugyan, de az ország gazdasaga vezetőivé válnak. V ezetési és szervezési ismeretekre is szükségük van léhát, ez pedig megköveteli, hogy „mindenhez értsenek”. Egyszóval a közgazdász mai viszonyok között egy kicsit mindenképpen polihisztor is. A hhoz ugyanis, hogy a gazdasági életet befolyásoló,- alakító döntések hatásukat tekintve is „komplikációmén te- sen” szülessenek meg, elengedhetetlen a legkülönbözőbb ösz- szefüggések pontos ismerete. Összefüggéseket, mozgatórugókat feltárni pedig anélkül, hogy „mindent” lássunk, értsünk — bizonyítani nem kell, hogy — nem lehet! S mivel az összefüggések ismeretére nemcsak országosan van szükség, az eddigieknél jóval több vidéki jelentkezőt várnak az egyetemre. Olyanokét, akik tanulmányaik befejeztével vissza is térnek, hogy — miként azt, az egyetem rektora is megfogalmazta — szűkebb pátriájuk Széchenyijeként keressék és hárítsák el a gazdasági fejlődés útjában álló akadályokat. (kőváry) ■ A BMG Békési Gyára felvételt hirdet az alábbi fizikai munkásfel vételre; esztergályos, marás, hegesztő és szerelő, iliefve általános lakatos munkakörök betöltésére Fizetés megegyezés szerint, 44 órás munkaidővel, 0 Jelentkezni lehet a gyár üzemgazdasági osztályán mindennap 8—15 óráig. 417011 (dupsi)
