Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
Megnyílt a Lipcsei Vásár Az idei tavasa lipcsei vásár vasárnap nyitotta meg kapuit. Délelőtt a kormányküldöttségeik látogatták meg a vásár területét. Az NDK-beli küldöttség Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával és Willi Staph miniszterelnökkel az élen felkereste a szovjet, a lengyel és a csehszlovák pavilont. Dr. Bíró József megbeszélést folytatott Horst Sölle-ved, az NDK külgazdaságügyi miniszterével, majd a magyar kormány- delegáció — amely részt vett a vásár megnyitó ünnepségein — vasárnap este visszaérkezett Budapestre. (MTI) Tanácskozás a városok és járási székhelyek zöldség- és gyümölcsellátásának javításáról A Minisztertanács Tanácsi Hivatala levelet küldött Csatári Béláinak, a megyei tanács elnök- helyettesének, hogy a közeli napokban az érdekelt szervek és intézményeik bevonásával vizsgálják meg a zöldség- és a gyü- mölesforgalmazás Békés megyei helyzetét, a városok és a járási székhelyek eddiginél jobb ellátására tegyen intézkedéseket.' Március kilencedikén a termel »szövetkeze tok szövetségei, a MÉK, a MÉSZÖV, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezető beosztású dolgozók képviseletében napirendre tűzte a Minisztertanács Tanácsi Hivatalától kapott levél alapján a zöldség- és a gyümölcsforgalmazás Békés megyei helyzetét. Boross László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élajmezés- ügyi osztályának szakfelügyelője a következőkben összegezte a tapasztaltakat — A korábbi hónapkban a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya több új, elárusítóhely nyitására adott engedélyt a városokban, a megyeszékhelyen és a járási székhelyeken. Sajnos ezek közül több nem működik, mert a rendelkezésre álló ám eljuttatását jövedelmezőségi okok miatt a zöldségkereskedelmi szervek nem vállalják. Most szó volt arról, hogy a MÉK a megyében működő kirendeltségeiről indítson túraj aratót és juttassa el a friss zöldséget, a burgonyát és a vöröshagymát, valamint a gyümölcsöt a régi és az új elárusítóhelyekre egyaránt Nagyon indokolt lenne a különböző termelő vállalatok közötti kapcsolat kiépítése és elmélyítése, de ebből nem hagyhatók ki a kereskedelmi szervek és a kereskedelmi dolgozok sem. Hogyan lehetne előrébb lépni ezekben a témákban? Erre a kérdésre a tanácskozáson nem született válasz. Ezért Borosa László egy hónapon belül isimét összehívja az érdekelteket, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazásra tett intézkedéseiket, a további feladatokkal együtt, megbeszéljék. Milyen a jó papír? Gépek nélkül nem jutnak előbbre Értékelték a két dévav&nyai tsz múlt évi gazdálkodását A termelőszövetkezetek önállóságát jogszabály biztosítja. A törvényességi felügyeletein túl az állam nem is „szól” bele közvetlenül egyetlen közös gazdaság saját ügyéibe sem. Termelőtevékenységüket is csak közvetve és általánosságban szabályozza. Ilyenformán a tanácsoknak, mint az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveinek sincs joga a termelőszövetkezeti gazdálkodás önállóságát megsérteni. Kötelességük azonban választóik sorsát, sorsának alakulását állandóan figyelemmel kísérni és a jogos igényeknek megfelelően alakítani. E feladatoknak eleget tenni olyan községekben, ahél a lakosok nagy többsége a helyi termelőszövetkezetben (vagy szövetkezetekben) dolgozik, csak úgy tudnak, ha a gazdaság vevégűl Is diplomácia! csatornákon keresztül olyan jelentős megegyezésekhez vezetett, mint 1967-ben a világűr békés fel- használásáról szóló szerződés, 1971-ben a tengerfenék atommentesítéséről szóló megállapodás és ugyancsak 1971-ben a bio. lógiai fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény szövegének kidolgozása. Külön ki kell emelni azt a sze. repet, amelyet a leszerelési bizottság 1968 folyamán az úgynevezett atomsorompó-szerző. dés tervezetének kidolgozása során kifejtett s amely végül is lehetővé tette, hogy a szerződés létrejöttével józan gátakat emeL jenek az atomfegyverek elterjedése elé, A tizedik évfordulón a leszerelési bizottság előtt két közvet. lenül megoldandó feladat áll. Az első az, hogy a bizottságban el kell érni a vegyi fegyverek teljes betiltását. Az ilyen típusú fegyvereket Vietnamban jelenleg is alkalmazó amerikai küldöttség ebbe ugyanis nem egyezett bele és éppen ezért került sor a vegyi és a bakteriológiai fegyverek problematikájának kettéválasztására. A másik, ugyancsak érlelődő közvetlen feladat az 1963-as atomcsend-egyezmény teljessé tétele. Azaz: a földalatti atomkí. «Értetek betiltása. A megállapodás fő akadálya itt is sz amerikai álláspont, amely a helyszíni ellenőrzés követelésével szinte megoldhatatlan biztonsági problémákat kapcsol be a vitába. Tegyük hozzá, szükségtelenül, hiszen a technika jelenlegi szint, jén a földalatti atomrobbantások helyszíni ellenőrzés nélkül is észlelhetők. Mindenesetre az általános hangulatra jellemző, hogy Waldheim, az ENSZ új főtitkára a leszerelési bizottság ülésszakának megnyitásán az amerikai ál. lásponttal szemben a gyors megállapodás lehetőségét és szükségességét hangoztatta. Végül, de nem utolsósorban: a tizedik évfordulón új módon vetődnek fel a szervezeti problémák. Feltétlenül kívánatos len. ne, hogy az eddig távolmaradó Franciaország, valamint az időközben ENSZ-taggá választott Kínai Népköztársaság is részt vegyen a bizottság munkájában. Nyilvánvaló, hogy részvételük nem egyszerűsíti a megállapodást a függő kérdésekben. Ennek azonban másodrendű jelentősége van. Hiszen a bizottság feladata nem az egyszerűsítő megoldások keresése, hanem az, hogy szem. benézzen a leszerelési probléma egész bonyolultságával, napjaink valóságával zetői „ugyanazt” akarják, amit a tanács^ vezetők: Jobbá, szebbé, könnyebbé, gazdagabbá tenni a falu lakóinak életét. Ez a kölcsönösség és egymásrautaltság az, amely megköveteli, hogy ismerjék egymás elképzeléseit, törekvéseit, eredményeit, s hogy együtt tervezzék a jövőt. Ez a cél vezette Dévaványa nagyközség államd, párt- és gazdasági vezetőit, amikor március 8-án Molnár István tanácselnök és Szűcs Lajos községi párttitkár vezetésével a tanács nagytermében együttes ülésen vitatták meg a községben gazdálkodó két termelőszövetkezet anyagi és munkaerőhelyzetét. Az 1971-es zárszámadás alapján elkészített beszámolóját a két tsz elnöke már korábban eljuttatta a közös vb-ülés részvevőihez. A beszámolókból kiderült, hogy mindkét termelőszövetkezet jól gazdálkodott. A községi tanács éís párt vb tagjai ennek ellenére további kérdésekkel fordultak a közös gazdaságok vezetőihez. Elsősorban a szövetkezeteik dolgozóinak és vezetőinek viszonyára, az 1972- es gazdasági tervre, a részesedés összegére és a munkadíjazás formáira, valamint a szövetkezeti párt- és KISZ-szervezet, illetve gazdasági vezetés egvütt- működésére vonatkozó problémák érdekelték őket. A tájékoztatást az Aranykalász Tsz részéről Nagy József tsz-elnök, Dómján Károly párt- titkár és Nagy Lajos főkönyvelő, míg a Lenin Tsz részéről Papp Ferenc elnök, Buga István főkönyvelő és Lengyel Ignác párttitkár adta meg. Hegy a kölcsönös informálódásra szükség volt, azt a válaszadás után kialakult vita is bizonyította. Boros Mihály tanács vb-tag felhívta a figyelmet arra a visszásságra, hogy bár a Lenin Tsz-ben nem tudtak saját erőből fejlesztési alapot képezni, 1972-ben mégis többet akarnak osztani egy tagnak átlagban, mint az Aranykalász Tsz- bem, ahol kétszer akkora tiszta jövedelmet értek ed. Varga István, a járási pártbizottság első titkára pedig arra figyelmeztette * Lenin Tsz vezetőit, hogy az eddiginél körültekintőbb gazdálkodásra, átgondoltabb vezetésre van szükség ahhoz, hogy a tagság bizalmát mwojélc, Végül is Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a vita öoz- szagzésének igényével hangsúlyozta, hogy a dévaványai termelőszövetkezetek 1971-ben valóban jőf gazdálkodtak. Hiszen adottságaik nem a legjobbak. Ár- és belvíz sújtotta őket. Mérleghiányukat mégis ldgaz- dáükodtálk. De ugyanilyen adottságokkal más közös gazdaságokban az ittenieknél sokkal magasabb termésátlagokat értek el. Ez pedig csak úgy sikerülhetett, hogy azokban a tsz- ekben előbbrelátók voltak és jobban gépesítettek. Elsősorban a növénytermesztésben. Ennek szükségességét pedig most már itt Dévaványán sem lehet tovább figyelmen kívül hagyni, mert gépek nélkül nem jutnak előbbre. Még néhány év ugyanis, és nem lesz, aki kapát fogjon, mert a fiatalok csak gépekké! hajlandók dolgozni. (Nekik van igazuk!) Másfelől pedig a két (ez adottságait legeredményesebben a növénytermesztésben lehet kihasználni és nem az állattenyésztésben, mint ahogy arra itt — nem a legszerencsésebben, de —* törekszenek. (kőviry) A papíripar jelenleg alkalmazott technológiájának továbbfejlesztésével, a papírok minőségének javításával, új papírfajták kikísérletezésével és feldolgozott termékek kielemzésével foglalkoznak a Papíripari Kutató Intézetben. Az Intézet külön egysége a Minőségi Ellenőrző Felügyelet, amely az ipar termékeit ellenőrzi. Képünkön: A vizsgálat előtt a papírokat előírt nedvességtartalomra klimatizálják. (MTI Fotó — Kovács Gyula felv. — KS) Választék a kiskert- tulajdonosoknak A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat minden eddiginél nagyobb választékot kínál idén tavasszal a kiskert-tulajdonosoknak. Már az elmúlt év szeptemberében megkezdték a kisadagú vetőmagvak tasakjainak összcál. lítását Idén a szokásosnál két héttel korábban országszerte megkezdték az árusítást, s a tavalyi 19 millió helyett 26,5 millió kis tasak zöldség- és virág- vetőmagvat hoznak forgalomba. A vállalat felmérése szerint a vidéki földmű vesszövetkezetl boltok a megrendelt mennyiséget Időben megkapták és aa utánpótlás is folyamatost Fonodái munkára felveszünk! Fonó szakmunkásnőket, női betanulókat 14—16 évea hörig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba Betanulási Idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre. 1200 Ft. Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. CÍM Pamuttextilművek Fonógyára, Budapest, XI-, Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. a e*-*
