Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

Kohán-cmlékkiállítáti Vásárhelyen AZ ELSŐ SZŐ az elismerésé [ kell legyen arról, hogy a Békés- I csabai Munkácsy Múzeum és a ■ gyulai Érttel Ferenc Múzeum nem ment d szó nélkü] Kotlán György festőművész halálának ötödik évfordulója mellett, ha­nem mindkét helyen más-más jellegű, de a Kossuth-dijas mű­vész életművét jól reprezentáló kiállítással adóztak az évfordu­lónak. Az elismerés ezért sze­mély szerint elsősorban Koszta Rozáliát illeti, aki az Eriid Fe­renc Múzeumban rendkívüli szeretettel, odaadással, a tele megszokott ldkiismeretességgd gondozza, rendszerezi a pálya­társ rendkívül gazdag, kimuta- tottan is több mint 3000 alkotá­sából álló hagyatékát. De jósze­mű válogatóra vall a békéscsa­bai kiállítás is, mdyet V. Kiss Margit állított össze. Ez a kiál­lítás ugyanis központi gonddat- ként Koihán György monumen­talitását hangsúlyozza. S ez Kő­bán György művészetének két­ségkívül egyik legerőteljesebb, legkarakteresebb oldala, ^ Ez a békéscsabai kiállítás ke­rült bemutatásra Hódmezővásár­helyen, a Tornyai János Múze­umban. A bemutatás Vásárhe­lyen teljesen indokolt, hiszen a koháni életút háromszögének Vásárhely művészi súlypontja­ként értékelhető. Indokolt a b©* mutatás annál is inkább, mert Hódmezővásárhelyen a művész halála egyéves évfordulóján az ottani magántulajdonban levő Kohán-művekből bemutatásra került mér egy saép kollekció Vásárhdy művészetszerető kö­zönsége a gyulai hagyatéki anyagból most láthat előszűr festményeket, EZ A MOST bemutatott anyag szinte kivétel ndkül kiállításon még nem szerepelt, ismeretlen művekből áll. Azért írtam, hogy szinte kivétel nélkül, mert a nagy erejű a Mondrian-i sík de- korativitást hasznosító „Vásár­helyi ház” egy változata már szerepelt Vásárhelyein, sőt a Tor­nyai Múzeum tulajdonába is ke­rült. És ismerős még a „Kéve­kötő nő” is, kisebb méretű gra­fikaként katalógus fedőlapra is került a Csongrád megyd Kép­zőművészek Tavaszi Tárlata 1964. évi kiállítása alkalmával. Ez a mostani Kévekötő mégis más. Fájdalmasan más. Érezzük, hogy szétfeszíti a koháni robosz­tusság a vászon terét, méretét, lehetőségét. Az egész alak és fo­galmazás fal után kiált, falra kívánkozik. Falra, mely delé­ben nem jutott osztályrészéül Kohán Györgynek. Ez az egyet­len mű, ahol a feszítő erő túl­lépi a táblakép-kereteket. A töb­bi mű, bármily nagyméretűek, a táblakép műfaj keretein belül beszélnek Kohán György alkotó erejéről, színdnek mélységéről, képépítésének megrendítő egy­szerűségéről, tisztaságáról, sum­mázó lényeglátásáról. E kiállításból is világos Ko­hán György mély vonzódása a földhöz, a tájhoz s a benne elő emberhez. Hadd tegyük hozzá, a bene élő, munkálkodó emberhez. Ezen kívül, és ez a válogatás sa­játossága, a halál, az elmúlás, mint élmény, szintén két jden- tős műben gondolkoztat d, ráz meg bennünket. De a fájdalom, a szorongás érzése a rendkívül erővel letett, széles, súlyos ár­nyékokban is jelen van. Kohán György minden bizony­nyal tudta, hogy a mezőgazda- sági munka ősi női foglalkozás. Marokverő. kapáló, gyümölcs­szedő női ennek a bizonyítékai. A Hazafelé izzó, vörös napja, hazatérő bivalyfogata és rajta az ember kozmikus egységet ké­peznék. feszítenek a vörös & fe­kete színek, robosztus formák 4 Bßisäm'im 1973. MÁRCIUS 14. egységében. Utcaképeinek belső fénye van. „Ezeknek a képek­nek nincs szükségük világításra, saját belső fényük élteti őket” — állapította meg a kiállítást nemrég megtekintő C. A. Crihs- nain indiai festőművész. Valóban a Villámlás előtt és Palánk és ár­nyék házainak fehér foltjai em­berről, életről, sorsról, drámá­ról beszélnek együttérző huma­nizmussal. Kék, fehér, piros, azt hittük, hogy Koszta után már nem lehet ezeket a színe­ket használni alföldi tájra. Ko­hán György megmutatta, hogy lehet éppen a Vásárhelyi ház remek tditalálatában. A bástya­ként őrt álló, két kapuoszlop fd- magasodása, komor kékje egy zárt világ életformáját idézi. A mű megrendítő erejét a lebukó nap vörös korongja teszi td- jessé. MENNYI együttérző szeretet munkál a rajzban, a fény és ár­nyék simogató elosztásában a Halott című képen. Az élet ter­mészetes rendje szerinti elmúlás tárul dénk Kohán György ecset­je nyomán. Nem szívettépő tra­gédia játszódik le előttünk, ha­nem megértő, belenyugvó fájda­lom részese a férfi és nő a ko­porsó mellett. Egészen más vi­szont a hangulata a Requiem cí­mű vászonnak. A nyitott kopor­sóban fekvő asszony a képsíknak mintegy ötödét tölti csak ki. A lila koszorú és a zöldes-sárga arc ütköztetése tragikus. Ezt a tragikumot fokozza demi, misz­tikus erejűvé az a merészség, mellyel Kohán György a képfe­lület négyötödében csak két összetartó fekete sávot és sima mély kék hátteret rakott fd. És sorolhatnánk a műveket to­vább. A Teknőnd mosóasszo­nyainak érzelgősség nélküli ben- sőségességét, a Hegedű koloriz- musát, a Gémeskút nappal perspektívájának a tájlényegót, lelkét feltáró voltát és így to­vább. Erre azonban e cikk ke­retei nem adnak lehetőséget Mégis szólnunk kdl külön is valamiről éspedig arról, hogy találkozunk a kiállításon Kohán néhány analitikus korszakból származó viasztemperájával is. Milyen különös is ez a koháni analízis. Geometrikus egyszerű­sítés, ívek, egyenesek, kubiszti- kus térlátás a kép egy részén, klasszikus tér a kép más részén. Nagyon szigorú elemzéssel két, sőt három képről beszélhetünk, ha a Csendélet mozsárral című művet nézzük. Mégis Kohán György látásmódjának egyéni volta, megjelenítésének szug- gesztív ereje feledteti a felda- raboltságot. a különbözőséget. A hűvös demzés és esztótizálás háttérbe keit szoruljon. Csak annyit tudunk mondaná: Nu- men adest — a szellem, az ön- törvényd szerint alkotó emberi szellem van jden. ENNEK az emlékkiállításnak a befejezéseként önkéntelenül ide kívánkozik Egiy József mondata. Eszerint a művész két­szer éli életét: egyszer a termé­szetben, másodszor alkotásaiban. Kohán György természetes élete fájdalmakkal, nélkülözésekkd telt volt. Alkotásai most már könnyebb utat járnak. Bizonyí­téka ennek a Nemzeti Galériá­ban rendezett grafikai emlék- kiállítás. de bizonyítéka a kor­társi képzőművészetet áttekintő „Pictura Hungarica” is, mely­ben Kohán két műve is szere­pel és bizonyíték rá ez a kiállí­tás is. Nyugodt meggyőződéssel mondhatom, hogy további bizo­nyítékul szolgálnak majd a kö­vetkező öt és tízéves évfordulók még szélesebb ívű kiállításai is. Kohán György alkotásaiban kitdjesedő második dete a ma­gyar képzőművészet nem jelen­téktelen részévé vált és az is maradi Dömötör János Szívesen a költségeket Anyagi gond’ai közé vette a művelődés! ház lenntartását a kétsopronyi Rákóczi Tsz Ez év második vasárnapján Fad községről adott műsort a te­levízió. A Hadiak azért kerültek a képernyőre, mert a községi művdődési házat átvette a hely­béli szövetkezet és immár egy esztendeje igen jó eredménnyd üzemdteti. A képernyőn látot­tak kedvezően hatottak vala­mennyi kétsopronyi emberre. Főként azért, mert a kétsopro­nyi művelődési ház fenntartását 1972. január elsejével átvette a Rákóczi Tsz. Korábban jogszabály tiltotta, hogy gazdasági egységeik műve­lődési, illetve kultúr ház építé­sére és működtetésére váLLalkoz- zanak. Ez a jogszabály már a múlté, mert hatályon kívül he­lyeztek. így Kétsopronyban is átvehette a helyi tsz a községi kultúrház fenntartását a tanács­tól. A kiadásokat majdnem tel­jesen a szövetkezet fedezi. Korábban anyagiak hiánya miatt nem működött rangjához méltóan a kétsopronyi művdő­dési ház. Az 1900 lakosú község kulturális célú anyagi fedeze­tét a kis bevétel miatt a községi tanács nem tudta biz­tosítani. A következő években az önkormányzati jog szélesíté­sével a községi tanács pénzügyi bevétdéinek forrásai ismét ösz- szóbb szorultak. így a korábbi támogatást sem tudja biztosíta­ni a művdődésj ház fenntartá­sához. Ezért is kérte fel a szö­vetkezetét: legyen segítségére az üzemeltetés megnyugtató szerve­zésében. A község lakossága ugyanis dvárja Kétsopronyban, Virágbirodalom Virágok, virágok, fehér, sárga, piros, kék virágok. Szivárvány- színű 54 hold. Ettől az 54 hold­tól függ: lesznek-e virágok a parkokban, kertekben. A Vető­magtermeltető Vállalat három telepe, a két békéscsabai & a békési látja el csaknem az egész országot virágmaggal. Most a ko­rai fajták virágzanak, a gyönyö. rű fehér és sárga crocus a bé­kési telepen egész táblákat borít be. Kolozsi Imre, a virágbiroda­lom vezetője büszkén mondja: — Hosszú munkával sikerült ki tenyésztenünk egy új virág­fajtát, a rokokó típusú ciklá­ment. A szokottól eltérően, meggyszínű, fodros szirmú, na­gyon szép virág. Foglalkoznak elit tenyésztés­sel is. A termésből kiválogatják a legszebbeket és azokat nevelik tovább. Ennek a hosszadalmas, fáradságos munkának a gyümöl­cse a Gesneria. Mintha megany. nyi parázsló cigarettát kötöttek volna csokorba. Munkájuk nemcsak szép, ha­nem értékes is. Tavaly négy­millió 200 ezer forint volt a be. vételük. Termeltek olyan virág- magot is, amely értékesebb az aranynál. Kétszáz forint belőle egy gramm. De munkájuk fő ér­tékét nemcsak forinttal mérik. Az a jó érzés, mdyet egy szép virág vált ki az emberben, nem fejezhető ki pénzben. hogy a szövetkezet a termedéi, feladatok szervezése mellett vállalja a tagság politikai, kul­turális és szórakozási igényel­nek mind fokozottabb kielégíté­sét is. Felettébb indokolja ezt az is* hogy Kéísoprony 1952-ben ala­kult. Az egykori tanyai telepü­lésben már 200-nál is több új- lakás épült fel a belterületen. A lakosság 65 százaléíka még így is a tanyavilágban él. De ez a tanyavilág merőben más, mint a 25 évvel ezelőtti volt. A dűlő- utakon szilárd burkolatú járdát építették, melynek költségeit túlnyomó részt a lakosság fedez­te. A tanyavilág 50 százaléká­ban már nem petróleumlámpá­val világítanak, hanem villany­nyal. A községben törpevízmű üzemel. Évről évre szépül, tere­bélyesedik az űj község. A párt helyi szervezete, a köz­ségi tanács és a tsz vezetősége között jó az együttműködés. Itt jól bevált az a jdsző, hogy ami a község feladata, az a tsz-é is, és arrtí a tsz problémája, az a községi tanácsé is, hiszen a falu tekossáigándc 93 százaléka a Rá­kóczi Tsz dolgozója. így került a helyi művelődési ház is a szö­vetkezet kezelésébe. A Rákóczi Tsz TIT-dőadások= kai szeretné közelebb vinni a természettudományokat a két- sopromyiakhoz, de megoldja & szórakozási igények kidéig!tósét is. A művelődési házban ren­dezzük meg a szakmunkás és & betanított munkások tanfolya­mait. A kultúrház nagyon alkal­mas erre. Különben ez a gondo­lat nem újkdetű Kétsoprony­ban. Az elmúlt években trak­torvezetőképző tanfolyamot szer­veztünk a gyomad szakiskolával, betanított sertéstenyésztő mai? kástanfolyamot is indítottunk. A rohamosan fejlődő gépesítés és kemizálás nagy feladatot ró a fiatalokra. Őket is a művelő­dési házban szeretnénk felké­szíteni erre, akárcsak a munka­védelem szervezésére. Szeretnénk megoldani a Mé zépkorosztály szórakozását. Színvonalasabbá kívánjuk terms a különböző szakkörök munká­ját is. Terveinkben szerepel az asszonyok klubjának működte­tése is. Nem szabad és nem is sajnáH- hatjufc azokat a költségeket, me­lyeik adódnak, hiszen ezt a falu lakossága, a szövetkezet más formában visszakapja. A kul­túrház fenntartására 1972-re 150 ezer forintot irányoztunk elő. Már vásároltunk a fiataloknak egy zenegépet 41 ezer forintért, különböző lemezekkel, társas­játékokkal együtt. Bízunk abban, hogy egy év múlva nálunk js járhat a tv-ka­mera, eredményeinkkel a fadi- akhoz hasonlóan büszkéUkedmd fogunk. PetrovszKi Mihály tsz-einök A tavasz egyik első virágát, a meltető vállalat békési telepén. crocust kapálják a vetőmagter- (Fotó: Demény Gyula) Női munkaerőt keresünk kettő műszakos osztályunkra, lyukkártya gépkezelői munkakörbe. Érettségizettek dőnyben. Érdeklődni: csak személyesen; MEZŐGÉP GÉPI ADATFELDOLGOZÓ OSZTÁLY Orosháza, Csorvási út. 255635

Next

/
Oldalképek
Tartalom