Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
I palesztin gerillák nem kívánnak azonnali háborút, de... Arab államfők tanácskozása A Kairóban tanácskozó három i arab államfő, Szadat, Asszad és Kadhafi elnök a közel-keleti helyzet általános áttekintése^ után hétfőn a hármas államszövetség „hétköznapi” kérdéseire tért át A Reuter szerint számolni lehet azzal, hogy határozatokat fogadnak él az Egyiptomot, Szíriát és Líbiát egyesítő föderáció lakosainak letelepedési, munka, vállalási Jogáról, állampolgári helyzetéről, utazási szabadságáról és más aktuális belső problémákról. Megállapodtak abban, hogy felállítanak hat szövetségi tanácsot, melyek gyakorlatilag a föderáción belüli minisztériumok szerepkörét látják el majd. Kamal Nasszer, a palesztin felszabadító« szervezet végre, hajtó bizottságának tagja és hivatalos szóvivője felszólította a szövetségi parlamentet: akadályozza meg, hogy Izrael a megszállt Ciszjordániában helyható, sági választásokat tartson. Az izBudapesten tárgyalt az osztrák külügyminisztérium főtitkára Dr. Walter Wodak, az osztrák külügyminisztérium főtitkára Púja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyettesének meghívására március 10—12-én Budapesten tartózkodott. Púja Frigyes és dr. Walter Wodak eszmecserét folytatott a feleket kői csönösen érdeklő nemzetközi kérdi \ kről, mindenekelőtt az európai biztonság kérdéséről, valamint a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kétoldalú kapcsolatairól. Dr. Walter Wodak főtitkárt fogadta Péter János külügyminiszter is. (MTI) raeliek — hangoztatta nyilatkozatában Kamal Nasszer — vagyonos ciszjord árnál polgárok révén próbálják elkérülni a megszállt területek kiürítését. A palesztin vezető, szervezete álláspontját tolmácsolva, ismét a „népi háborút” sürgette Izrellel szemben, mint az imperialista és cionista mesterkedések egyetlen hatékony ellenszerét Hangoztatta, hogy a palesztin gerillák nem kívánnak azonnali háborút, a nincs kifogásuk a politikai akciók ellen sem. Mint mondotta, csupán az a fontos, hogy a politikai akciók „ne a megadást leplezzék”, hanem a felszabadítást szolgálják. (AFP) Anglia bezárja a tajvani konzulátusát Jól tájékozott pekingi források szerint sikerrel értek véget a kínai—angcl diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre való emeléséről egy éve folyó tárgyalások. Pekingi diplomáciai körökben a megegyezést, úgy tekintik, mint Kína újabb sikerét a tajvani rezsim elszigeteléséért indított diplomáciai offenzívában. A megállapodás érte’mében Anglia bezárja konzulátusát Tajvan szigetén. Lapzártakor érkezett: Nagy-Britannia és a Kínai Népköztársaság diplomáciai kapcsolatát hétfőn az ügyvivői' hivatalok szintjéről nagyköveti szintre emelték. Az ezzel kapcsolatos megállapodást John Addis, Nagy-Britannda állandó pekingi ügyvivője írta alá a kínai külügyminisztériumban. Megkezdődött az OKP kongresszusa Kínai'-amerikai képviselet — Párizsban Az Egyesült Államok elnöki hivatala bejelentette, hogy a jövőben az amerikai—kínai kapcsolattartás színhelye Pari» lesz. Az időnként megtartandó tárgyalásokra a Kínai Népköztársaság párizsi nagykövete Huang Csen (balról) és Arthur K. Watson Amerika párizsi nagykövete kapott megbízást. A francia fővárosban hétfőn megkezdődtek a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok nagy követi szintű tárgyalásai. (Telefotó: AP—MTI—KS) Hétfőn délután kezdődött Milánóban az Olasz Kommunista Párt XIII. országos kongresszusa. A megyei pártértekezleten választott 1034 küldött, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség 122 küldötte, valamint a külföldi testvérpárlok és a meghívott különböző politikai mozgalmak képviselői jelenlétében a milánói pártszervezet titkára nyitotta meg a kongresszust és üdvözölte a résztvevőket Ezt követően Enrico Berlinguer főtitkárhelyettes mondta el a Központi Bizottság beszámolóját „Munr kás. és népi egység egy demokratikus fordulatot jelentő kor. mányért és Olaszország szociális* ta megújításáért” címmel. A Magyar Szocialista Mintkáspártot Németh Károly, a politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Bodnár Ferenc, a KB tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára képviseli. (MTI) InOban csalódást okozott az USA magatartása Jelentés a parlament üléséről Hétfőn megnyílt az indiai szövetségi parlament új ülésszaka. V. V. Giri köztársasági elnök megnyitójában ismételten kijelentette, hogy Indiának nincsenek hódító szándékai, békében kíván együttélni minden szomszédjával, köztük Pakisztánnal] is, és szeretné kiszélesíteni a kereskedelmi, műszaki tudományos és kulturális együttműködést a szubkontinens minden országával. Az Indiai Köztársaság elnöke] a közelmúlt eseményeivel fogMáltai érsek a NATO főtitkáránál Michael Gonzi máltai érsek váratlanul Rómába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson az ott-tartózkodó Joseph Luns NATO-főtitkárral. Gonzi érsek a megfigyelők szerint megkísérli kimozdítani holtpontjáról a katonai támaszpontokkal kapcsolatos angol—máltai tárgyalásokat. Luns NATO-főtitkár tegnap a megbeszélést megelőzően Andreotti olasz miniszterelnökkel és Aldo Moro külügyminiszterrel találkozott. (Reuter) lalkozva megállapította, hogy Indiában „csalódást és kiábrándulást okozott az Egyesült Államok magatartása az indiai—pakisztáni konfliktus idején. A szónok elítélte az indokínai területek ellen intézett amerikai bombázásokat, hansúlyozva, hogy azok semmiképpen sem segíthetik elő a békés tárgyalásokat. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közeledését kommentálva, Girl rendkívül fontos nemzetközi fejleménynek minősítette Nixon és a kínai vezetők találkozását, hozzátéve — reméli, hogy ez a közeledés nem a megosztottság elmélyüléséhez, hanem a nemzetközi feszültség tényleges enyhítéséhez vezet majd. A köztársasági elnök beszédét a Marxista Kommunista Párt (maoista irányzat) képviselőinek közbeszólásai nem egyszer megzavarták. A képviselők célzatos rendbontása miatt a sajtópáholyokban a beszédet alig-alig hallották. Ennek ellenére sem távoL litották el őket a terembői. Az ülés második felszólalója, Tndira Gandhi kormányfő üdvözölte a Bangla Desh Népi Köztársaság megalakulását, és éles szavakkal ítélte el az Egyesült Államoknak a konfliktus idején tanúsított magatartását Figyelmeztetett arra, hogy a határokon a helyzet feszült, és ezért további éberségre van szükség. (MTI) A népi egység nem enged terel a felforgató manővereknek — mondotta Allende, chilei elnök 600 ülés a világ csendjéért Tizesztendős az ENSZ leszerelési bizottsága Vasárnap többezres tömeggyűléssel fejeződött be a chilei diákifjúság nyári önkéntes munkatáborozása. A chilei diákok mintegy hetvenezren dolgoztak szünidejükben duzzasztó- és öntözőművek építésén, valamint a mezőgazdaságban. Az ünnepi tőmeggy ülésen mondott beszédében Salvador Allende elnök kijelentette, hogy a nép félresöpör minden olyan erőt, amely meg akarja akadályozni a szocialista építést Chilé_ ben. Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy teljes mértékben élni fog alkotmányos hatalmával a népi egységkormány gazdasági céljainak megvalósítása érdekében. Allende védelmébe vette Pedro Vuskovic gazdaságügyi minisztert, aki az utóbbi időben a jobboldali ellenzék támadásainak célpontjává vált, kilátásba helyezte ugyanis két nagyüzem államosítását, amiért azok tulajdonosai törvénytelenül készleteiket halmoztak íeL j Allande hangoztatta, hogy az : ország erőforrásainak államosl- j tása kiváltotta az ellenzék ag- j resszív fellépését a kormánnyal ■ szemben. A népi egység azonban ■ végrehajtja programját és nem • enged teret semmiféle felforgató j manővernek — mondotta Al- • lende. Végezetül kijeién tette: a népi j kormány nem akar erőszakhoz : folyamodni, mert nincs rá szűk- ! sége. Erőszakra csak azok kény- : telepek gondolni, akik nem tá- j maszkodhatnak a népre és a • chilei ifjúságra — mondotta. *** Allende elnök megbízásából a ! santiagói fellebbviteli bíróság ■ egyik bírája pert indított az el- • lenzéki liberális párt vezetésé- • ge ellen a köztársasági elnök, a ; fegyveres erők és a rendőrség s súlyos megsértéséért, erőszak és : lázadás szitásáért A bíróság : hétfőn kezdi meg a per tárgya- 3 iását és tanúnak idézte meg : Sergio Onofre Jarpa szenátort, a \ párt elnökét (MTI) £ Érdekes és jelentős évfordulóhoz érkezett a leszerelésért vívott kemény és bonyolult nemzetközi küzdelem. 1972. március 14-én van éppen tíz esztendeje, hogy Genfben, a Nemzetek Pa. lotájának nagy tanácstermében megnyitották a leszerelési bizottság értekezletét. A bizottságot az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakának határozata alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozta létre még 1961-ben. A bizottság munkájának politikai tartalma szempontjából lé. nyeges momentum volt, hogy az ENSZ-közgyűlés a szovjet javas, latok alapján az általános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, valamint a háborús veszély elhárítására irányuló kezdeményezések egész sorát az új tanácskozó szerv hatáskörébe utalta. Szervezetileg viszont az volt fontos mozzanat, hogy az új 18 hatalmi bizottságban mindhárom államcsoport (tehát a szocialista országok, a nyugati szövetségi rendszerekhez tartozó államok, valamint a semleges országok) képviselői kiegyensúlyozott arányban kaptak helyet. 1969 augusztusában — új lépésként — további hét ország — köztük hazánk is — a leszerelési bizottság tagja lett. Itt kell még megjegyezni azt, hogy Franciaország a maga külön atompo. litikájának útját járva, gyakor. latilag távol maradt a leszerelési bizottság munkájától. Így a tízéves harci szakasz politikai küzdelmeiben a gyakorlatban 1962 és 1969 között 17, 1969 után pedig 24 állam vett részt Már a bizottság megszületésekor világos volt, hogy Genf kemény harcok színtere lesz. Hiszen a leszerelés minden kétséget kizáróan a legbonyolultabb, egymással ellentétes politikai és stratégiai érdekeket érintő nemzetközi probléma. A világ közvéleménye éppen ezért hajlamos volt arra, hogy bizonyos egykedvűséggel térjen napirendre » genfi konferencia munkája felett, amely az elmúlt évtizedben majdnem 600 ülésen birkózott a leszerelés gondjaival. Ennek a közönynek „az utca embere” szempontjából érthető magyará. zata, hogy a nagy nemzetközi megállapodások nem a bizottság kebelén belül, hanem magasabb nemzetközi szinten születtek meg. Így volt ez már a leszerelés útján megtett első nagy megállapodással, az 1963-ban született úgynevezett atomcsend-egyezménnyel is. Ebben, mint ismeretes, a szerződő felek megállapodtak, hogy a jövőben nem végeznek nukleáris fegyverkísérleteket a levegőben, a világűrben és a víz alatt. A végső megegyezés Moszkvában a háromhatalml (szovjet, angol, amerikai) megbeszéléseken jött létre. A valóság azonban az, hogy ez tulajdonképpen a megkoronázása volt annak a rendkívül szívós és hosszú politikai küzdelemnek, amely az ENSZ leszerelési bizottságának üléstermeiben zajlott le! Lényegében el lehet mondani ugyanezt az azóta megszületett többi megállapodásról is. A Genfben megtartott sokszáz ülésen végezte el a bizottság azt a szorgos előkészítő munkát, amely
