Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja .* 1972. MÁRCIUS 14., KEDD Ars: 1 foring XXVIL ÉVFOLYAM, 62. SZÁM MAs GÉPEK NÉLKÜL NEM JUTNAK ELŐBBRE (3. oldal) SS MILLIÓ FORINT SZOCIÁLIS BERUHÁZÁSOKRA (5. oldal) TUDÓSÍTÁS VASÁRNAPI . SPORTESEMÉNYEKRŐL (7 8 9. oldal) Közös vállalkozások, egyenes úton Bizonyosra vehető, hogy a tért melőszövetkezetek március végé. re összehívott második országos kongresszusának egyik, sokoldalúan vitatott kérdése lesz a gazdasági együttműködés, közhasználatú idegen szóval; a kooperáció. A legutóbbi négy-öt év alatt szerzett tapasztalatok bőségesen kínálnak lehetőséget ar. ra, hogy a különféle társulások, közös vállalkozások és vállalatok jelenét, jövőjét elemezzék a kongresszus küldöttei. Szükség is van erre, mert az eddigi eredmények csak kezdetieknek tekinthetők, ami pedig a további fejlődést illeti, annak irányéra és tartalmára nézve is sok útmutatást adhat a kongresszus. Figyelemreméltó, hogy társulások — nevezzük ezzel az egy szóval a gazdasági összefogás minden fajtáját, tehát a közös vállalkozást és vállalatot is — legelőször a mezőgazdasági építkezésre és a termékek értékesítésére jöttek létre. Érthető ez, hiszen sem az állami, sem a tanácsi építőipar nem vállalta még a legsürgősebb építési feladatokat sem a tsz-ekben. Kénytelenek voltak saját építő-brigádjaikkal, majd pedig több tsz által életre, hívott építőipari szervezetekkel dolgozni. Az áruértékesítésben viszont azért került sor a szövetkezetek összefogására, mert elé- gedetlenek voltak a velük üzleti kapcsolatban álló kereskedelemmel. Legkésőbb & legSassabban éppen a mezőgazdasági termelés körében alakultak társulások, holott ezeknek a jelentőségét joggal tartjuk kiemelkedőnek a többi közüL Számos olyan cél van ugyanis, amelyet egy-egy tsz a maga erejéből nem képes elérni, együttesen azonban igen. Kiégendő, ha példaként a korszerű, zárt rendszerű állattenyésztő telepeket említjük, de szólhatnánk a termelés fejlesztésének és szakosításának egyéb területeiről is. Most ott tartunk, hogy bár kevés ilyen jellegű ősz. szefogás van még, az ország minden tájon működnek már biztató eredményeket felmutató, termelési célú társulások. Meglehetősen hosszú időn át akadályozta a termelési kooperációk létrejöttét az a nézet, hogy a korszerűsítés, a szakosítás legjobb, — némelyek szerint egyetlen helyes — útja a tsz-ék egyesülése. E felfogás téves voltát a termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek többsége felismerte már. Mind nagyobb teret hódít a helyes szemlélet, hogy a meghatározott gazdasági cél elérésére társuló tsz-ek önállóságának megtartása mellett válhat a mi viszonyaink között a legeredményesebbé a kooperáció. Hivatalos adatok azt mutatják, hogy a jelenleg működő mintegy 500 társulás 30 százaléka mező- gazdasági, 25 százaléka építőipari, 9 százaléka élelmiszeripari, 12 százaléka forgalmazási, 4 százaléka gépipari rendeltetésű, a többi pedig különféle szolgáltatásokkal foglalkozik. Érdekes egy másféle csoportosítás is: önálló jogi személyiségű közös vállalat van 280, s az egyszerűbb gazdasági együttműködés . körébe tartozik 220. Tevékenységüket nézve, sokfélék e társulások. Vannak, amelyek szántóföldi nö. vénytermelésre, szőlőtermelésre, szarvasmarha-tenyésztésre, sertéshizlalásra alakultak, mások tej- és húsfeldolgozásra, konzervkészítésre, borpalackozásra. A legátfogóbb a zöldség- és gyümölcsértékesítésre létrehozott társulás, amely az egész MÉK-hálózatot magában egyesíti, beleértve a szakma országos egyesületét, a SZÖVÉRT-et is. Szakkifejezéssel élve: vannak horizontális és vertikális kooperációk. Az előbbi csoportba azok tartoznak, amelyek az élelmiszergazdaság három szakasza közül csak egyre terjednek ki: a mezőgazdasági termelésre; az élelmiszeripari feldolgozásra a forgalmazásra. Azokat viszont, amelyek a három szakasz közül kettőre vagy mindháromra kiterjednek, vertikális kooperációnak nevezik. Erre példa egyebek között az az eset, amikor két vagy több gazdaság közösen létesít sertéstenyésztő és hizlaló telepet, amelyhez vágóhíd és húsfeldolgozó üzem csatlakozik, a esetleg húsüzlet is. Eddig csak arról volt szó, hogy termelőszövetkezetek társulnak egymással. Lehetséges és kívánatos azonban az is, hogy tsz-ek más típusú — fogyasztási vagy ipari — szövetkezetekkel, illetőleg állami vállalatokkal fogjanak össze. A MÉK-ek például tsz-ek és fogyasztási szövetkezetek közös vállalatai. Különösen nagy jelentőségűek lehetnek a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállalatok társulásai. Kezdeményezések már vannak. A baromfiipar, a boripar, bizonyos vonatkozásban a konzervipar és kismértékben a húsipar vállalatai vesznek részt néhány „vegyes” kooperációban. Attól ugyan messze vagyunk még, hogy ezek a társulások minden lehetőségüket hasznosítsák, de a folyamat megindult és gyorsulhat. erősödhet. Meglehetősen lassan bár, de megszülettek azok a jogi szabályozások, amelyek tisztázták és rendezték a szövetkezetek között s az állami vállalatok részvételével működő társulások korábban nyílt kérdéseit. Most már egyenes úton haladhatnak a társulások, s ez azért is rendkívül fontos, mert megfelelő jogszabályok nélkül sok a bizonytalansági tényező. Ahhoz azonban, hogy a gazdasági összefogás a szövetkezetek között, illetőleg a szövetkezetek és az állami vállalatok között kibontakozzék, az eddiginél határozottabb törekvés szükséges, s nélkülözhetetlen az is, hogy az összefogásokban valósuljon meg a bennük résztvevők érdekeinek összhangja. Go r. Három dicsőséges tavasz szellemében a hétköznapok forradalmiságaérf Az immár hagyományos Forradalmi Ifjúsági Napok Békés megyei megnyitójára tegnap, március 13-án este került sor Békéscsabán, a Jókai Színházban. Az ünnepségen megjelent, az elnökségben helyet foglalt Mester József, a KISZ KB tagja, dr. ■ Szabó Sándor és Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Gyulavári Pál, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára, dr. Haraszti János, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke, llovszki Lajos, a KISZ Békéscsabai Városi Bizottságának titkára. Mihalik Györgynek, a megyei KISZ-bizottság első titkárának megnyitó szavai után Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Köszöntötte a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei és a Békéscsabai Ifjúság] Napok városi megnyitójának résztvevőit, majd így folytatta— Március és forradalom, tavasz és új élet népünk történelme során váltak azonos fogalmakká. Régi tavaszokra emlékezünk rendezvénysorozatunkkal. Idézzük a magyar történelem forradalmi hagyományait, mindazokat, akik népünk szabadságvágyának zászlóvivői voltak, akiknek harca mai tetteinkhez ad példát és útmutatást Akkor ünnepelünk méltó módon, ha számbavesszük feladatainkat is, bizonyítva, hogy fiatalságunk nem romantikus álMegyénk 13 választókerületében tartották meg vasárnap az időközi tanácstagi választást. A Hazafias Népfront helyi bizottságai és a választási elnökségek együttes tevékenységének eredményeként a jól előkészített választások sikeresen zajlottak le március 12-én. Legtöbb helyen már a koradélutáni órákban az érdekelt választópolgárok leadták szavazatukat az általuk jelölt tanácstagra. így a korábbi jelölésnek megfelelően tanácstagnak választották: Orosházán Rucz Mihály vasúti munkást, Mezőhegyesen ifjú Hódi Sándor állattenyésztőt, Battonyán Gu- lácsi Mihály kovácsot, Dombegyházán ifjú Mikoly István növénytermesztőt, Kevermesen Kocsor Sándor mezőgazdászt, Dombiratoson Bessenyei János- né tanítónőt, Magyarbánhegye- sen Gyepes Istvánná növény- termesztőt, Pusztaottlakán az V-ös választókerületben ifjú Filyó János egyéni kertészt, a modozással, hanem alkotó cselekedetekkel ad új értelmet az elődök által megfogalmazott, de csak a szocialista hazában megvalósítható eszméknek. A három tavasz — 1848. március 15, 1919. március 21, 1945. április 4 — eseményeit történelmi korszakok választják el egymástól, ifjúságunk, népünk tudatában mégis együtt élnek. Borbély elvtárs megemlékezett az 1848-as szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztársaság hőseiről, az 1945-ben hazánkat felszabadító szovjet katonákról. — A magyar proletariátus végső győzelme csak 1945 tavaszán valósulhatott meg. Népünk forradalmi hagyományai ma is példaként állnak a három tavaszt köszöntő fiatalok előtt — mondotta, — Napjainkban még jobban, hiszen a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezésének 15. évfordulóját is köszöntjük, s az alapítókra, az 1957-es KISZ-tagokra, tetteikre emlékezünk. A KISZ tevékenységének 15 esztendeje azt bizonyítja, hogy szövetségünk teljesítette a kitűzött feladatokat. A KISZ a fiatalok és az egész társadalom előtt elismert szervezetté vált. — 1972 tavasza — és forradalom. Nem egymásnak ellentmondó fogalmak ezek napjainkban sem, mert tetteinkben ötvöződik előbbrevivő erővé a múlt és a jelen forradalma. Mert alkotó munkára, hétköznapokon vállalt forradalmi helytállásra mindannyiunknak szüksége van. De ez a forradalX- es választókerületben ifjú Árgyelán János zetorost, Csa- nádapácán Farmosi Ferenc iskolaigazgatót, Békésszentand- ráson a IV-es választókerületben Bagi Mihályné szövőnőt, a XI- es választókerületben Révész Imréné diákotthoni gondnokot és Örménykúton Tóth István tsz-elnököt. A választási eredmény krónikájához tartozik az is, hogy a jelölőgyűléseken résztvevők sok közérdekű, a település fejlesztésével kapcsolatos javaslatot mondtak el. A javaslatok további intézéséhez megbízatásukat most szavazataikkal erősítették meg. A megválasztott tanácstagok valamennyien most lépnek először ilyen formán a közélet porondjára. A környezetükben ismert, jól dolgozó emberek, segíteni akarásukhoz kétség nem fér. Viszont ők is elvárják választókerületük minden lakosától a legmesszebbmenő mindennapi támogatást. | miság más, új tartalmat nyert I szocialista valóságunkban. Ma nem kell üldöztetéssel, börtönnel, ezer veszéllyel szembenéznie annak, alki a haladásért küzd. A mai nemzedékünk forradalmi feladatát így határozta meg ifjúsági szövetségünk VIII. kongresszusa: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért”. ~ Tavaszainkon történelmünk dicső állomásait, régmúlt évek forradalmi ifjait köszönti a ma ifjúsága A köszöntés, az ünnep a mának és a jövőnek is szól. Ifjúságunknak látnia, értenie és éreznie kell feladatát, mert csak így, ezzel emlékezhetünk a múltra az elődökhöz méltó módon. Mai és holnapi feladatainknak eleget téve válhatunk igaz utódaivá, méltó folytatóivá nemzeti történelmünk dicső hőseinek. A megnyitót követően az ünnepség résztvevői irodalmi műsort tekintettek meg. (Vitaszek) Ünnepségek március 15-én Az 1848-as forradalom évfordulóján megyénk városaiban, községeiben az ifjúság és a Hazafias Népfront szervezésében koszorúzási és emlékünnepségeket rendeznek. Békéscsabán délelőtt 10 órakor a Kossuth-szo- bornál tartanak ünnepi megemlékezést. Az ünnepségen koszorút helyez el a KISZ megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, az úttörőelnökség, a városi tanács és az iskolák, üzemek fiataljainak küldöttsége. Délelőtt fél tizenegykor az Ifjúsági és Űttörőházban a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásiskola szalagavató ünnepségét rendezik meg. Majd 11 órakor a Munkácsy Mihály Múzeumban Mizó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa megnyitja a megyei gyermekrajz-kiállítást. Orosházán délután 3 órakor ifjúsági gyűlést tartanak a Táncsics Gimnázium előtt, majd a Kossuth Szakközépiskola és a Táncsics Gimnázium fiataljai a városi úttörők, a Hazafias Népfront, a városi tanács, valamint a KISZ-alapszervezetek küldöttei koszorút helyeznek el a Kossuth- és Táncsics-szobornáL Békésszentandráson délután 3 órakor nyitják meg a pártszékházban azt a fotókiállítást, amely a KISZ újjászervezésének 15. évfordulója tiszteletére bemutatja Szarvas járás fiataljainak életét, munkáját. Békéscsabán a 611-es Szakmunkásképző Intézet fiataljai a koszorúzás után az intézet és a kollégium környékén parkosítanak. Valamennyi tanácstag* jelolt bizalmat kapott Sikeresen zajlottak le az időközi választások
