Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

Moszkvai vélemények Nixon kínai látogatásáról A saovjet fővárosban figyel­mesen tanulmányozzák az ame­rikai-kínai csúcstalálkozóról ki­adott közleményt, amelyet a TASZSZ hírügynökség jelentése alapján valamennyi keddi poli­tikai napilap nagy terjedelem­ben ismertet A közleménynek ahhoz a ré­sziéhez, amely a két félnek Taj­van ügyében kifejtett álláspont­ját tartalmazza Moszkvában egyelőre csak azt a megjegyzést fűzik, hogy ebben a kérdésben teljesen nyilvánvaló az álláspon­tok közeledése. Az indikálni álláspontok lát­szólagos változatlansága viszont eleve felveti a kérdést, hogy mi szükség volt a régi álláspontok részletes kifejtésére, ha azok valóban semmit sem változnak. Moszkvád megfigyelők általá­ban nyugtalanítónak tartják azt a körülményt, hogy gyakorlati­lag mindkét tárgyaló fél beis­merte: a közlemény az egyedi len okmány, amelyet a világ- fcözvélemiény rendelkezésére bo. Rahman ma Moszkvába érkezik A szovjet kormány meghívá­sára Mudzsibur Rahman sejk, Bangla Desh miniszterelnöke kedden 18 tagú kísérettel Moszk­vába indult A bengálj kormány­fő március 1-én érkezik a szov­jet fővárosba. Mudzsibur Rahman csak az indiai Calcuttában járt, amióta átvette a Bangla Desh kormá­nyának vezetését. Második kül­földi útja most a Szovjetunióba vezet. Ez a tény is aláhúzza, mi­lyen nagyra értékeli a fiatal ben- gáli állam kormánya azt a segít­séget, amellyel a Szovjetunió az jmdiai-paldsztáná háborúban, majd az újjáépítés munkájában nyújtott. (MTI) csátanak, s maguknak a tárgya­lásoknak a tartalmát továbbra is titokban tartják. Ez annál kevésbé elégítheti ki | a közvéleményt — állapítják, meg Moszkvában —, mivel a: dokumentumban foglalt fontos1 megállapítások egy részié, példa-' ul az ázsiai hatalmi törekvések­ről való „lemondásról”, illetve az ilyen törekvések „megakadá­lyozáséról” szóló kitételek rész­letesebb magyarázat nélkül igen sokféleképpen értelmezhetők. A sokféle értelmezés közül a legkézenfekvőbb mindenesetre a külső megfigyelő számára az, hogy Peking -és Washington nem egymásnak ellenében, hanem együttesén kívánja fenntartani hegemóniáját a térségben. A keddi Pravda a közlemény mellett a Francia Kommunista Párt lapjának, a Humaniténak a cikkét idézi, amelynek legfon- j tooabb megállapítása, hogy a sanghaji kommünikének nem szabad illúziókat keltenie, s csak a partnerek, gyakorlati cse­lekedetei fogják megmutatni, hogy valójában mire is jutottak a csúcstalálkozó részvevői mara­toni megbeszéléseiken. (MTI) Párizsi ■ provokációk Ultrabalos, magukat niaois. iáknak valló csoportok hétfőn es­te Fárizsban, a Metro Charcnne nevű állomása közelében tünte­tést rendeztek. A tüntetés szervezői előzőleg azt hangoztatták, hogy annak célja a Boulogne-Billancourtban pénteken lezajlott véres incidens miatti tiltakozás lesz, a tüntetés során azonban a felvonulók el­sősorban kommunistaellenes jel­szavakat hangoztattak. Egyes szélsőbaloldali csopor­tok a Renault művekben is megkísérelték, hogy tüntetése, két, sztrájkot szervezzenek, az üzem dolgozói azonban, az FKP és a CGT éberségre intő ■ felhívásait követve, visszautasí­tották a provokációs kísérlete, két Az üzem 34 000 dolgozója közül csak néhány száz szüntet­te be rövldebb időre a munkát. (MTI) Román sajtó a magyar delegáció látogatásáról „A román—magyar testvéri j barátság ég együttműködés fej­lesztésének széles távlatai”. „Űj fejezet a román—magyar barát­ság, együttműködés és szövetség krónikájában”. „Jelentős hozzá­járulás a román—magyar barát­ság fejlesztéséhez, a szocializ­mus és a béke érdekében”. Ilyen címekkel közölnek keddi szá­muk első oldalán vezércikket a központi román lapok a magyar párt- és kormányküldöttség hi­vatalos baráti látogatásának je. lentőségéről. A Scánteda, a Románia Libera, a Munca, az Előre, a Scinteia Tineretului írásukban kiemelik azt a meleg fogadtatást, amely­ben a magyar küldöttség része­sült, röviden áttekintik a láto­gatás fő mozzanatait, utalnak a két szomszédos ország kapcsola­tainak mély történelmi tradíciói, ra. Hangsúlyozzák, hogy a ro­mán-magyar kapcsolatok a szo­cialista építés megkezdésével minőségileg új fokra emelked­tek, s az együttműködés alapját Pák Szong Csői Kádár Jánosnál Csalogat a CDU? Herbert Huptea nyugatnémet parlamenti képviselő kedden be­jelentette, hogy kilép a szociál­demokrata pártból és kérni fog­ja felvételét az ellenzéki keresz­ténydemokrata unióba. Rainer Barzel, az ellenzék vezetője szintén kedden kijelen­tette, hogy javasolja pártjának Herbert Hupka felvételét a CDU-ba. Hupka kilépésével négyre csökken a bonni koalíciós kor­mányt alkotó pártok parlamenti többsége. (AP) Kádár János és Fock Jenő fogadta pák Szong Csol-t, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagját, a KNDK kormányának második elnök­helyettese által vezetett kor­mányküldöttséget. (MTI Fotó: Szebellédy G. — KS) tr Japán bocsánatot kér Kínától? ,A zongora fel volt hangolva..." 25 évet a köztársaságét lenes Összeesküvők pere A japán parlament kedden Jixon amerikai elnök kínai lá­togatásának várható hatásaival oglallkozott. A vitát Szato miniszterelnök llásfoglalása nyitotta meg. Kl­eien tét te, hogy „Tajvan a Kínai íépköztársaság része”, s hogy :ész elfogadni a japán—kínai apcsolatok rendezésére vonat- .ozó kínai feltételeket. A japán kormányfő már a «rtament egyik bizottságának Létfői ülésén js úgy nyilatkozott, iogy hajlandó engedményeket enni a népi Kínának, Tajvant l Kínai Népköztársaság része­lek tekinteni. Fukuda külügyminiszter egy epéssel még tovább ment. Par­ament! nyilatkozatában azt 2 1972. MÁRCIUS L mondotta, a japán kormánynak! őszintén bocsánatot kellene kér- ; nie a kínai néptől mindazért, ; amit a japánok a harmincas £ években Kína ellen elkövettek. £ Reményét fejezte ki, hogy a két: országnak „békeszerződés, vagy j közös békenyilatkozat útján” si- £ kerül helyreállítania a békét. £ De nyomban hozzáfűzte, hogy a £ tokiói kormánynak nincs közvet- : len terve a csanigkajsekisfa Ki- : nával kötött szerződés hatályta- j lanítására. £ A japán kormány kedden úgy • döntött, hogy a népi Kínával: folytatott kereskedelemben en- j gedólyezi hivatalos hitelek fel- £ használását. £ ■ A japán kormány egyik szó- £ vivője a döntéssel kapcsolatban I megjegyezte, hogy az ország ex- j port-import bankja kész „bár-! mikor, amikor a Kínai Népköz-.; társaság óhajtja” alacsony ka- í matú és hosszúlejáratú hiteti j nyújtani. (Reuter) ( « Nagy Ferenc kisgazdapárti ml. niszterelnök kormányának bel­ügyminisztériuma 1947. január elején hivatalos jelentést tett közzé egy nagyszabású, jól szer­vezett. Szerteágazó sok neveze­tes személyt érintő köztársaság­ellenes összeesküvésről. Az ösz- szeesküvők fegyveresen akarták megdönteni a magyar köztársa­ságot. Arra készültek, hogy visz- szaállítják Magyarországon a Horthy-rendszert. A magyar kormány közzétett minden dokumentumot, a nyo­mozás minden eredményét, az összeesküvők és a tanúk vallo­másait. Csak ezután kezdődött meg 1947. február 27-én 25 év­vel ezelőtt — a nyilvános bírósá­gi tárgyalás. Amikor Jankó Pé­ter vezetésével az ötös népbíró­sági tanács megkezdte a per le­bonyolítását, nagy számban je­len voltak a világlapok és a nagy hírügynökségek munkatár­sai, sok kisgazdapárti képviselő, valamint a lakosság minden ré­tegének reprezentánsai. A tárgyalás folyamán kiala­kult a kép a haladás ellenségei­nek aknamunkájáról. Az össze­esküvők már 1945 nyarán meg­alakították az ellenforradalmi „vezérlő tanácsot”, vagyis az ügyintéző és szervező 7-es bi­zottságot. Ennek tagjai — Do- náth György, Szentiványi Domo­kos, Szentmiklóssy István, Arany Bálint. Kiss Károly, dr. Léder János és Saláta Kálmán ország- gyűlési képviselő — hozzáláttak a demokratikus rend bomlasz- tásához, a mindenre elszánt po­litikai kalandorok toborzásához a fegyveres íelkelés előkészítésé­hez. A 7-es bizottság tagjai, egy kivételével, resztvettek az 1945 előtti legreakciósabb Horthy, szervezetek működésében. Ezek szervezték újjá már 1945 nyarán a Magyar Közösséget. Ennek polgári és katonai szekciója volt. Mindkettő elsősorban régi álla­mi tisztviselők, katonák, csend­őrök, rendőrök soraiból to­borozta embereit, de szá­mítottak a demokratikus mez­ben ágáló, valójában antide­mokratikus célokat követő poli­tikusokra is. Tevékenységük ki­terjedt voltát a letartóztatottak nagy száma bizonyította. A 7-es bizottság Dálnoki Ve­ress Lajos nyugalmazott vezér- ezredesre bízta a „földalatti fegyveres erők” megszervezését. a társadalmi rend, az ideológia és a célok közössége biztosítja. A Scinteia vezéreikké hangoz­tatja, hogy a barátság és együtt­működés elmélyítésének lénye­gi tényezője a Román KP' és az MSZMP közötti testvéri szöíída- ritási kapcsolatok fejlesztése a marxizmus—leriinizmiis és a proletárintemacdonalizmus alap­ján. A lap kiemeli, hogy a tár­gyalások során „a megértés és a kölcsönös tisztelet szellemében kifejezésre juttatták azt a közös elszántságot, hogy egyúttal1 to­vábbfejlesztik a kapcsolatokat más kommunista- és munkás­pártokkal is, harcolnak a nem­zetközi kommunista., és mun­kásmozgalom egységének, és ösz- szeforrotteágának erősítéséért. Természetesen — folytatja Rf?P orgánuma — tekintettel arra, hogy a kommunista pártok a történelmi feltételek, sajátossá­gok és egyéni realitások nagy különbségei között fejtik ki te­vékenységüket, felmerülhetnek közöttük eltérések a nézetekben vagy az értelmezésekben, de ezeknek nem kell akadályozniok és nem is akadályozhatják a ba­ráti együttműködést, az interna­cionalista szolidaritás erősítéséi közöttük. ■ • A szocialista országok együtt, működéséről a Scinteia a Követ­kezőket írja: „Románia' és Ma­gyarország párt- és állami veze­tői ismét megerősítették elszánt­ságukat, hogy hozzájárulnak a szocialista országok közötti ba- rátségés együttműködés fejlesz­téséhez^ egységük erősítéséhez.” A román .lapok a .• látogatásról kiadott közlemény, illetve a ba­rátsági nagygyűlésen, elhangzott beszédek alápján kitérnek a két országnak a legfontosabb nem. zetközi kérdésekben elfoglalt ál­láspontjára és befejezésül szi­lárd meégyözőtiésüknék adnak hangot, hogy a legmagasabb szintű román—-magyar találkozó hozzájárul a két ország, pártjaik és munkásosztályuk közötti test­véri együttműködési és baráti kapcsolatok további erősítéséhez a két nép javára, a béke, a szo­cializmus és a haladás érdeké­ben az egész világon. (MTI) Dálnoki Veress aztán magaköre gyűjtötte az állományon kívüli katonatisztek egész sorát. A 7-es bizottság ideiglenes ellenforra. .dalmi kormány felállítását, ter­vezte. Ennek elnökéül Lakatos Géza nyugalmazott vezérezredest szemelték ki. Azért őt, mert La. katos annakidején teljhatalmú megbízást kapott Horthytól s ez a megbízás a kezében maradt — tehát a „jogfolytonosság biztosí­tott volt.” A 7-es bizottság a szigorú il­legalitás ellenére lendületesen és céltudatosan tevékenykedett, s viszonylag rövid idő alatt sike. rült jelentős bázist teremtenie a Kisgazdapárt reakciósai körében. A hatalom átvételét, ha kell pol­gárháború útján, a párizsi béke­kötés idejére tervezték. Dálnoki Veress szabályos hadparancsokat adott ki. Az 1. számú • „hadpa­rancs” katonailag az 1944. már­cius 19-i helyzetet tekintette mérvadónak. Dálnoki Veress a kinevezések jogát magának,tar­totta fenn és súlyos megtorlást helyezett kilátásba az árulóknak, és az engedetleneknek. Az összeesküvők győzelme esetén a földbirtokosok vissza­kapták volna a földet, a bankok és a gyárak megint a tőkések tulajdonába kerültek volna, és teljes egészében restaurálták volna a horthysta diktatúrát. A bírósági nyílt tárgyaláson bebi­zonyosodott. hogy az összeeskü­vők ádáz ellenségei a demokrá­ciának, a népnek és a társadal­mi haladásnak. A hetekig tartó per végén, a teliesértékű bízó-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom