Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
StaHsrtítoi könyvszemle; Megjelent az 1970. évi népszámlálás Békés megyei kötete Az 197 0. évi népszámlálás, eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatban — a Statisztikai Kiadó Vádlaiaí gondozásában — teszi közzé. Ennek keretében már koráibban megjelent az összeírás előzetes adatait tartalmaz» 1. és 1/a. számú, vá* lamint az egyszázalékos képvi. seleti minta alapján összeállított részletes adatokat magába foglaló 2. kötet. A kiadvány-sorozat folytatásaként területi egységként — megyénként, megyei városonként — külön kötetben kerülnek közlésre a népszámlálás részletes demográfiai, foglalkozási és háztartási, család adatai. Az 1960. évi gyakorlattól eltérően a kötetek tartalmazzál', a népszámlálással egyidejűleg megtartott lakásösszeírás eredményeit is. Valamennyi megyéről két-két kötet jelenik meg. Győr-Soprom, Vas, Tolna, Csongrád és Fejér megye után megjelent a Békés megye adatait tartalmazó kötet is, 536 oldalon, 1500 példány - számban. Az első kötet négy részre tagozódik. Az összefoglaló adatok című fejezet visszapillantást ad az egész területre vonatkozólag 1930-ig, a négy városra, valamint a községiek összességére 1949-ig. A Megyei adatok című fejezetben teljes részletességű adatok Tavaszi ajándék A tavasz közeledtével a békés, csabai Centrum Aruház meglepetéssel szolgál a vásárlóknak — kaptuk a tájékoztatást az áruház igazgatójától. Március 1-től 31-ig a hűtőgépekre 150—200 és 250 forint értékű vásárlásra jogosító utalványt adnak a vásárlóknak. A motorkerékpárok vásárlói ia tavasai ajándékot kapnak, a kismotor után 200, a nagymotor után pedig 500 forintos utalványt aniiumiiiuaiiiiHmmuiiiiimiimfi nyítékok és vallomások alapján : került sor az ítéletre. A három ■ íöbűnöst: Dalnoki Veress Lajost, • Donáth Györgyöt és Andráss j Sándort 1947. április 16-án kötél : általi halálra ítélték. Arany Bá- ; lint és Szentmiklóssy István ■ életfogytiglani kényszermunkát : kapott, a többiek pedig 6—14 évi ■ fegyházbüntetést. Saláta Kálmán • kisgazdapárti képviselőnek azon. i ban sikerült megszöknie. ■ A fővádlottak elítélését követő ! további perek megmutatták,: hogy a mindenre elszánt kalan- • dorok miképpen szivárogtak be jj a közéleti állásokba, propagan- ! dájukkal miként bomlasztották ■ a demokráciát és miképpen ké- ■ szültek a fegyveres terrorra. So- ■ rozatban derült ki ezután, hogy a : Kisgazdapárt jobbszárnya és s maga Nagy Ferenc miniszterei- ■ nők is, milyen súlyosan kompro- ! mittálódott. Nagy Ferenc szöké- jj se Svájcba — teljessé tette a : Magyar Közösség felszámolását. : Eltűnt az új magyar életből az ■ a veszedelmes fertőző góc, amely ! gátlástalanul, eszközeiben nem : válogatva tört a magyar demok- f rácia létére. A veszély nagyságát j Donáth György cinikus valló- : mása érzékeltette a legjobban. ; Azt mondotta: „A zongora fel : volt hangolva, már csak játszani £ kellett volna rajta...” De a magyar demokrácia elég- ■ gé erős volt már akkor ahhoz, • hogy az ellenforradalmi, fasiszta á Jellegű hatalomátvételt megaka- £ dályozza... Földes Mihály találhatók a megye egészére vonatkozólag. A harmadik fejezet az előzőben alkalmazott tagolásnál kisebb részletezettséggel a négy város adatait foglalja magában. Végül a negyedik rész az egyes községekről tartalmaz' adatsorokat, A kötet az alkalmazott fogalmakat ismertető fejezettel egészül ki. A második kötet a számláló- körzetek, illetve a külterületi lakotthelyek adatait teszi kijzzé, településrészenként (bel-, illetve külterület) és alkerületenkénti csoportosításban. A köteték az 1970. július 1-i államigazgatási beosztásnak megfelelően tartalmazzák az adatokat. Ismét jó eredményiről' adhatott számot Berki László, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari vállalat igazgatója a szocialista brigádvezetők február 27-i tanácskozásán. A vállalat dolgozói tavaly égetett téglából 7 millióval, nyerstéglából 20 millióval, égetett és nyerscserépböl pedig 5 millióval, középfalazó blokkból 2500 köbméterrel gyártottak többet, mint 19í0-ben. A vasöntödében 100 tonnával több öntvény készült. Mindez jóval meghaladta a munkaverseny keretében tett vállalásokat is. Említést érdemel, hogy az I. osztályú ter- méíkek aránya téglából 0,7, cserépből 0,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a sál ejt pedig mintegy 0,5 százalékkal csökkent. A termelés mennyiségi növekedését elsősorban a termélőbe- rendezósek jobb kihasználása, a szervezettebb, fegyelmezettebb munka segítette elő. Az eredmény alapján a dolgozók személyi jövedelme 4,5 százalékkal nőtt. A közeli napokban kifizetésre kerülő nyereségrészesedés meghaladja majd a 22 napi keresetnek megfelelő összeget. Az 1972. évi feladatok sem kisebbek a tavalyánál. Ahhoz, hogy a bérszínvonalat és a személyi jövedelmet a tervnek megfelelően emelni lehessen, a termelési értéket 5 millió forinttal kell növelni. Tovább kell csökkenteni a seiejtet és javítani a minőséget, aminek a feltétele elsősorban a gondos munka. Ebben a szocialista brigádok eddig is példát mutattak. Egyes munkahelyeken meglehetősen sok volt az igazolatlan mulasztások száma, aminek megszüntetése a célkitűzéseik elérésének egyik fontos feltétele. Ilyen szempontból a dévaványad és a körösladányi téglagyár érdemel dicséretet. Rendszeres szakmai továbbképzés A balesetek számának csökkentésére is törekedni kell. Különösen az anyagmozgatásnál fordulnak elő sérülések, ami rendszerint figyelmetlenségből és a technológiai fegyelem be nem tartásából ered. Tavaly csak a békési téglagyárban nem fordult elő baleset. Berki László a továbbiakban ismertette az 1972. évi fejlesztési j programot, majd az újítómozgalomban élért eredményeket méltatta. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatban elmondta, hogy tavaly technikusi továbbképző, iparvasúti motorvezető, nehéz- gépkezelő, gázégetői és művezetői tanfolyamoit szervezett a válTovábbképző előadások a Technika Házában A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének műszaki ellenőrzési szakosztálya to. vábbképző előadásokat rendez Békéscsabán, a Technika Házában. Az elsőt március 3-án, pénteken délután fél öt órai kezdettel tartják. Ekkor hangzik el Erdőst Lajosné vegyészmérnök Korszerű anyagvizsgálat a forgácsolószerszámgyártásban című előadása. A második továbbképző előadást március 10-én, pénteken délután fél öt órai kezdettel rendezik. Ezen Kézdy Pálné okleveles gépészmérnök tart előadást Gyorsacól szerszámok hőkezelése címmeL Mindkét előadás után szakmai filmbemutatót rendeznek. latot, amelyen 160-an vettek részt. Jelenleg hegesztő, iparvasúti motorvezető, vasúti, valamint technológiai brigádvezető és nehézgépkezelő tanfolyamon 105- en készülnek fel arra. hogy a fejlődő technika kezeléséhez a szükséges ismereteket elsajátítsák. Vasipari szakmákban negyvennél több fiatal szakmunkástanulót is kiképez a vállalat. A további sikerek elérése — mondotta befejezésül Berki László — ezután is elsősorban a szocialista brigádok munkáján, tevékenységén múlik. A tavalyi értékelés hamarosan befejeződik. Most az új vállalásokra kerül sor, melyre a vállalat az irányelveket kiadja. A beszámolóhoz többen is hozzászóltak. Sipiczki Pál, a békéscsabai 1-es számú gyár brigádvezetője hangsúlyozta, hogy a brigádok munkájában az az elsődleges, amit mérni leheti a termelés mennyisége és minősége. Jó eredményt csak hozzáértő, öntudatos és fegyelmezett brigád tud elérni. Varga Mátyás, a békéscsabai 1-es számú gyár üzemi bizottságának a termelési felelőse, aki a tavalyi munka értékelésében részt vett, kijelentette: a bizottság szigorúan itéLt és nem lesz liberális a jövőben sem. A termelés az első szempont Hovorka Sándor, a békéscsabai 2-es számú gyár brigádvezetője egyetértett Varga Mátyással. Legyen valóban értéke a szocialista címnek! Igérebet tett arra, hogy az idén még jobb eredmény elérésére törekednek majd. Milecz Endre, a békéscsabai 1-es számú gyár brigádvezetője elismeréssel emlékezett meg a nem szocialista brigádok dolgozóiról is, akik munkájukkal többségükben ugyancsak elősegítették a vállalat jó eredményét. Lipták Györgyné, a békéscsabai 1-es számú gyár nőfelelőse méltatta az asszonyok helytállását. Legtöbben családanyák, mégis derekasan kiveszik a részüket a munkából — mondotta és elismeréssel szólt arról, hogy a vállalat különböző intézkedésekkel évről évre könnyíti a helyzetüket. Bargel Tibomé, a vállalat szb- titkára kifejtette, hogy elsősorban a szocialista brigádok járul- [ tak hozzá a vállalat évr V évre I megújuló kimagasló eredményé- I hez, de — fűzte hozzá — a többi' brigádnak is köszönet jár. A1 rmmkaversenyben a termelés az első szempont — mondotta a to- j vábbiakban —. mért az a biztosítéka a dolgozók jobb mogéUieDaíszáz szarvasmarha a háztájiban Évek óta nagy erőfeszítési tesz a dombegyházi Petőfi Tsz a községben hagyományos szarvasmarhatenyésztés felkarolására. A közös gazdaság szakosított szarvasmarhatenyésztő telepet épített, hogy korszerűbb körülmények közé helyezhessék él az állományt. A szarvasmar- hatenyésztés iránti érdeklődés ezzel a szakosított teleppel csak fokozódott. Ma már a háztáji gazdaságokban 600 állatot gondoznak a tsz-tagok. A szövetkezet segíti tagjait a szarvasmarhatartásban. összesen 30 gumikerekes lóvontatású kocsit vásároltak, hogy a taikar- mányellátást az egyéb gazdasági munkák mellett zökkenőmentessé tegyék. Ezen kívül zöldtakar- mányterület juttatásával köranyí- tenek az állattartók helyzetén. tésének, a vállalat szempontjából pedig a fejlesztésnek, korszerűsítésnek. Gercsi Imréné, a békéscsabai 2-es számú gyár brigádvezetője, aki a szocialista brigádvezetők iparági tanácskozásán küldöttként vett részt, közölte, hogy Király Pál, a mező- berényi 2-es számú gyár brigádvezetője a tanácskozáson megkapta az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt. Gercsi Imrénét a Szocialista Brigád- vezetők Országos Tanácskozására delegálták. Legyenek a törekvések szószólói Várai Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága üdvözletét tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek. Elismeréssel szólt airról, hogy a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzásklójávai háromszorosain kitüntetett vállalat a tavalyi munkája alapján ismét kimagasló eredménnyel járult hozzá a város ipari termelésének növeléséhez. Köszönetét mondott azért, hogy a szocialista brigádok olyan vállalást is tesznek, mellyel elősegítik lakóhelyük tisztaságát, rendjét, környezetük védelmét. Befejezésül Benkd László válaszolt a felszólalásokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista brigádok legyenek mindenütt szószólói is a törekvéseiknek, amelyek az egész társadalom érdekeit szolgálják. A vállalatnak most már jobban van módja arra, hogy elősegítse a dolgozók pihenését. Legyen kevesebb a túlóra, hogy mindenki pihenten kezdje és jól ki is használja a munkaidőt. Közölte, hogy a vállalat másfél millió forinttal járul hozzá az új békéscsabai óvoda, bölcsőde építéséhez. Gondot fordít a vállalat a nők továbbképzésére és arra, hogy az új békéscsabai cserép- gyárba közülük is minél többen kerüljenek. Pásztor Béla. A BÉKÉSCSABAI ÉPÍTŐ ÉS ÉPÜLETKARBANTARTÓ KTSZ munkavédelmi és tűzrendészet! előadói munkakörbe felvételt hirdet Jelentkezni a Kétegyhazi úti telepen lehet. Fizetés: megegyezés szerint. 349377 Egyoldalúság Ha valami, úgy a népgazdaság-irányítás korszerűsítése nem egészen négy esztendő alatt iga. zolta időszerűségét, a termelésre, értékesítésre, rentábilitásra való ösztönző hatását. Elegendő csupán arra gondolni, hogy 1968- tól a munka szervezettségének fejlődésével felgyorsult a termelékenység üteme. Számos ipari mezőgazdasági munkahelyen a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű árut azonos vagy alig növekvő, illetve csökkenő létszámmal készítik. A termelő munka dinamikus fejlődésével párhuzamosan növekedik a köz. szükségleti cikkek választéka. A termelésnek folyamatos, a realitásokon alapuló intenzívebbé válása nemcsak az áru ellátását teszi jobbá, hanem a szociális. egészségügyi és kulturális követelményeket is. Az 1968 óta épült ipari, mezőgazdasági és intézményi létesítményekből nem hiányzik a korszerű, szociális egészségügyi és kulturális be. rendezés sem. Rendszerünk teljesen magától értetődő cselekedeteit azért érdemes leírni, mert találkozunk feledékeny emberekkel is, akik hajlamosak arra, hogy a sikerek árnyékában keletkező hibákat eltúlozzák. Pártunk marxis, ta—leninista politikája, lenini munkastílusa az állami és gazdasági vezetés szocialista szelleme nemcsak elismeri, hanem őszintén igyekszik feltárni is a valóságnak, az alkotás közben keletkező hiányosságokat. Miközben az áruellátás fejlődését méltatjuk, aközben a pártós állami vezetés sem tagadja, hogy időnként a nagyon fontos fogyasztási eszközök egyike-má- sika időlegesen a hiába keresett cikkek közé kerül. A lakosság főleg az alacsony keresetűek — a legtöbbet a valóságos és vélt áremelkedést bírálja. Sajnos, számos termelő, valamint kereskedelmi vállalat elhanyagolja a lakossági érdekeltséget, és áremeléssel is növeli rentabilitását. Tovább lehetne sorolni életünknek ama bosszantó részeit, amelyek ellen politikai, közgazdasági és adminisztratív eszközökkel is szükséges hadakozni. Ám szüntelenül vitatkozni szükséges azokkal, akik kizárólag a gazdasági irányítás 1968-tól alkalmazott új módszereinek számlájára akarják írni az egyébként jogosan szóvá tett, bosszantó jelenségeket. Az igazság torzítása, az olyan látszat keltése, mintha valaha is lehetséges lett volna olyan ellátást kialakítani, amikor mindenütt, mindenféle áru és kereskedelem, illetve a fogyasztó rendelkezésére állt. A gazdasági irányítás korszerűsítése mindent megismerhe- tőbbé tesz. A társadalom gazdasági, kulturális, szociális előrehaladása csakúgy, mint a városokban és falvakban tapasztalható hiányosság a lakosság előtt világosan mutatkozik. Nagyon fontos azonban azt is érzékeltetni, hogy a múltban és az 50-es években is az árukínálat, a választék messze elmaradt a jelenlegitől. Az úgynevezett fix fogyasztói árrendszer pedig egyáltalán nem volt olyan stabil, minthogy arra ma egyesek tévesen emlékeznek. Mindez nem azért idéződik, hogy csökkenjen azoknak a felelőssége, akiiének kötelességük a lehető legjobb ellátásról és az elfogadható árakról való gondoskodás. Erről szó sincs. A felelősség ma sokkal szélesebb és egyértelműbb is, mint ahogy azt néhol érzik és hangoztatják. E gondolához tartozik egyebek között az is, hogy a gazdasági élet valóságos fogyatékosságainak kritikusai majdnem mindig a bírált cselekedetekért felelősek is. Minden egyoldalúság és távolról való szemlélődés idegen a szocializmustól, a tisztességes társadalmi gondolkodástól. A józan építő bírálat és az őszinte önkritika együtt segít abban, hogy szociálisa rendünk sikereit és gyengéit egyformán a gazda módján szemléljük és aként is cselekedjünk. Lottyai Sándor A műnk a versenyben a termelés a legfontosabb Tanácskoztak a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői
