Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Milyen fajtájú borsót vessünk ? j A kiskerttulajdonosok étkezési célra hagyományosan a kifejtő-, a velő- és kisebb méi tőkben a cukorborsó fajtákat vetik. Sajnos ez az utóbbi nem terjed eléggé, pedig a háziasszonyok számára azért is előnyös volna, mert szál- kamentes és — a zöldbabhoz hasonlóan — hüvelyestől fogyasztható és zamatosabb izű a többinél. Vetőmag viszont csak korlátozottan kapható belőle. A Henrik, a Süsse Dicke csak elvétve, néhány vidék házikertjeiben található. Évek óta elterjed viszont Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megyében az „Erzsébet” borsó elnevezés. Ilyen néven elismert fajta nem szerepel a fajtajegyzékekben. A név eredete népi mondás, abból ered, hogy a kifejtőborsók nagy részét Erzsébet nap táján, vagyis november közepétől december elejéig vetik a melegebb, déli vidékek fagyvédett helyein, házikertekben is fólia alá is. Erre a célra legalkalmasabb fajta a Buchsbaum, a Rajnai törpe (Petit provencal), vagyis a Peti borsó, a Meteor, illetve a Debreceni kifejtő. A keresett „Erzsébet” borsók tulajdonképpen ezek. Az említett fajtákon kívül sok más is alkalmas a házikerti termesztésre. Áttelelő vetésre azonban a kifejtük a megfelelőek, mert edzet- \ tek, a téli hideget is elviselik A . velőborsó- íajták viszont késő tavaszi vagy másod vetésre alkalmasak: például a Kel védőn, a Lincoln, a Juvel, a Grüne Perle. Ha ezeket a melegigényes fajtákat tül korán tavasszal vetjük, sokáig elfekszenek, esetleg elrohadnak, anélkül, hogy kikeltek volna. Feltétlenül ajánlatos tehát megfelelő időben, megfelelő fajtával dolgozni a kiskertben is. K. S. A fóliaágyak hasznosításáról Fűtés nélkül, több szakaszban a kővetkezők szerint hasznosíthatjuk a fóliaágyat. Március első napjaiban (ha a február enyhe, akkor már előbb elkezdhetjük a munkát) fejes salátáit, korai karalábét ültethetünk fólia alá. Ha retket akarunk vetni, már február elején tegyük. Kombinálhatjuk úgy is, hogy szélesebb sorközöket hagyunk és közé palántázzük a salátát, karalábét. E növények körülbelül április közepéig maradnak a fólia alatt. Ekkorra már annyira megerősödnek, hogy — az időjárástól függően — a fólia-takarót levehetjük az ágyásról, sőt i közben már a terményekből szedhetünk is fogyasztásra. Április első napjaiban ültethetünk előnevelt, bimbós paradicsompalántát, uborkát vagy spár- gaitököt fóliaágyba. E növényeken a takarót május végéig, június elejéig hagyjuk. Az első szakasz növényeit — a retket, salátát, karalábét — április végére teljesen felszedjük. Helyére május első napjaiban paprikapalántát ültethetünk. Ennek fejlődéséhez éjjel-nappal legalább 20 C fokos hőmérséklet szükséges. A május-június eleji éjszakák még j sokszor hűvösek, a fóliát tehát június végéig (szintén az időjárástól függően) a paprikaágyon kell hagyni. A sikeres vádoroltatás három legfontosabb feltétele: 1. Az egyes szakaszok beállításával ne késlekedjünk, mert akkor a következő szakasz is késik. 2. Csak fejlett, erőteljes palántákat ültessünk a fólia alá. S. A fóliát csak addig hagyjuk a növényen, amíg annak lombja a légteret ki nem tölti. Ez különösen a kisméretű fóMaalagutaikra vonatkó- * zik. A csonthéjasok termőrészci A csonthéjas termésűek csoportjába tartoznak a következő gyümölcsfajaink: cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi és szilva. Termőrész-alakulásuk jelentősen eltér az almástermé- sűekétől. Virágrügyeik rendszerint a rövidebb és hosszabb vesszők oldalán vannak, és csak virág, majd termés fejlődik belőlük. Lombleveles hajtást külön hajtásrügyből fejlesztenek. Ebből következik, hogy csak azok a termőrészek értékesek, amelyeken a virágrügyeken kívül hajtásrügy is van, mert ez teszi lehetővé több évre a termőrész megújulását. A CSERESZNYE termésének nagy részét bokrétás termőnyársakon hozza. A bokrétás termőnyárs rövid termővessző. Csúcsrügye hajtásrügy, és ezt körülveszi 5—7 jól fejlett virágrügy. Egy virágrügyből 1—2 termés fejlődik. A termőnyárs évente igen keveset nő, idővel gyűrűs nyárssá alakul. A kétéves gallyak bokrétás termőnyársai a legtermékenyebbek. A hároméves és ennél idősebb gallyak nyársai kisebb értékűek. A hosszabb vesszők tövénél, elszórtan, magányos virágrügyek is vannak. Ezek a termésnek kisebb hányadát adják. A helyesen kialakított cseresznyefa koronája csak mérsékelt ritkító metszést igényel, mert elég ritka koronát nevel* A MEGGY, hasonlóan a cseresznyéhez, 2—3 éves gallyak 10 mjms& 1832. PEB&UÁR L bokrétás termőnyársain hozza termésének jelentős részét. Az idősebb részeken a bokrétás nyársak gyűrűs nyársakká alakulnak. A vesszők a csúcsi részen található hajtásrügyből fejlődnek tovább, gyakran el- ágazódás nélkül. Elgy idő múlva felkopaszodnak. Ezeket a felkopaszodott részeket lemetszük és a hajtásokat elágaztatjuk. Ezzel elősegítjük a nyársak kialakulását. AZ ŐSZIBARACK szinte egyedülálló a termőrész-képzés- ben. Rügyei egyévesek. Ha oldalrügyei nem hajtanak ki, a nyár folyamán leperegnek, elpusztulnak. A vesszők, galy- lyak a csúcsi rügyből, illetve a csúcshoz közelálló rügyekből fejlődnek tovább, s ezért metszés nélkül fettkoposzodnak. A hajtásrügyek hosszúkás, lándzsa alakúak, belőlük hajtások, illetve levelek fejlődnek. Gömbölyű, hízott termőrügyeiből virágokat, majd termést hoz. Legjellemzőbb rügyalakulása a hármasvegyes rügycsoport, amikor két termőrügy közrefog egy hajtásrügyet. Értékes rügyalakulás, mert a gyümölcs mellett megfelelő lombfelület, szívóhajtás is van. A rügyek magányosan és párosával is előfordulnak. Az őszibarack legértékesebb termőrésze a teljes termővessző. Hosszúsága 50— 60 cm, és ceruza vastagságú. Rajta hármas-vegyes rügycsoportok találhatók. A teljes termővesszőket a fa fejlettségi állapota szerint Buda környékén 4—7 hármasrügyre metszik vissza, az alföldi termőtájon 10—12 rügyre, mivel ott erősebb a fák növekedése. Kevésbé értékes a hiányos termővessző, amely 15—30 cm hosszú és gyakran vékonyabb, mint a teljes termővessző. Túlsúlyban vannak rajta a hajtásrügyek. Metszéskor a gyengébbeket meghagyjuk, az erősebbeket két-három rügyre metszik vissza, hogy a következő évben termő vesszőket fejlesszenek* Az őszibarackon is vannak 5—10 cm hosz- szú bokrétás termőnyársak, amelyek egy-két gyümölcsöt jól kifejlesztenek. A KAJSZI ES A SZILVA legjellegzetesebb termőrészei a termőnyársaik. A termőnyárs rövid termővessző, végálló rügye hajtásrügy, oldalán virág- rügyék, de ezek nem kívánatosak, ha termőrügy és hajtás- rügy is van rajtuk. így 5—15 éven keresztül tevékenyek maradnak. Ha csak virágrügy van a nyárson, kineveli a termést, de utána hajtásrügy híján elpusztul. A szilvafa idősebb. gallyain a termőnyársak gyűrűs nyársakká alakulnak. A hosszabb vesz- szők oldalán is vannak virágrügyek, de ezek nem kívánatosak, mert a vessző elsődleges feladata az új nyársak képzése. A termőrészek jól megvilágosított koronában sokáig működőképesek maradnak, be- ámyékoltság esetén hamar elpusztulnak, leszáradnak. Ezért a koronát megfelelően ritkítani kell. különösen a szilva esetében, amely nagyon hajlamos az elsűrűsödésre. Kajszin a koronaritkító metszés mellett nagyon lényeges a termőrész- ifjító metszés, az elöregedett gallyak visszaifjítása, hogy általa új, egészséges termőrészek, hajtáaok kialakulását segítsük elő. Bobé Tivadamé (Kertészeti Egyetem) ló tudni a kis kenyérbogárról Sok háziasszony panaszkodik főzés közben a liszt minőségére, valamint, hogy nem élég táserta, csomók találhatók benne. Ama viszont senkii nem gondol, hogy talán azokban van a hiba, akik tárolják, forgalomba hozzák, vagy otthon esetlegesen nagyobb tételben tárolják. A tárolt terményeknek igen sok kártevője van, mélyek életüket részben, vagy teljesen az őrleményekben éhk le, jelentős kárt okozva* Ezek sorába tartozik a kis kenyérbogár, mélynek lárváját gyakran meg lehet találni a kétszersülitben, szárított kenyérben, leveskockában, piskótában, száraz gyümölcsben, gombában, szárított zöldségben, csokoládéban, kávéban, babban, szárított gyógynövényeikben, dohányban és lisztben. Jelenléte csak erősebb fertőzésnél feltűnő: a keményebb anyagoknál 2—2,5 mm átmérőjű kerek lyukakról, valamint azok felületén található ovális alakú, a tápanyagból készített kokonolcból, bábmaradványokból, amelyekben a bogár- alákult át. A kokonokait, vagy más néven tokokat a fiaital kis lárvák a tápanyagot elérve nyálukból és rágcsálékükból állítják össze, melyeikben megfelelő nagyságig fejlődnek. Egyes kutatók szerint, akik részletesen foglalkoztak e kártevő életével megállapították, hogy a lárva háromszor vedJSÍS és a teljes kifejlődésükhöz átlagosan 20 C“ hőmérséklet szükséges. Különösen a hosszabb ideig tárolt élelmiszereknél fúr- kálása ég szennyeződése következtében nagy a minőségi veszteség. A védekezés SntoáWb megelőző jellegű legyen, mert így sok kellemetlenségtől és bosszúságtól szabadulhatunk meg. A háztartásokban figyelemmel kell kísérni a hosszabb- ideiig raktározott élelmiszert A kfis kényért» Sár jellegzetes háztartási kártevő. Rejtett üókzugokbön is megél, ezért gyakran nem És vesszük észre jelenlétét Egyes esetekben, ha a fertőzés nem olyan nagy mértékű, meg- felélő lyukbőségfi szitával a kohóitokat dltávolítliatjuk. Lényeges, hogy a konyhaszekrényben megfelelő tisztaságról gondoskodjunk, a hulladékokat, melyek a fertőzés kiinduló pontjai lehetnek, gondosan távolítsuk él. Kisebb mennyiségű anyag fertőzése esetén ajánlatos a hőkezelés alkalmazása 60—70 CT-cm, 4—5 órán keresztül. A fent említett étötaiisasreik; helyes és tiszta tárolásává^ megelőzhetjük az esetleges fartő- zötfcsóg kialakulását. Jeszenszky Géza, növényvédelmi szakmérnök Növényvédőszer a házikertben Mezőgazdaságunkban, külö- j nősen a kertészeti termelésben, a bő termő, külső hatásokra érzékeny növényfajták csak kedvező körülmények mellett teremnek biztonságosan, ezért elengedhetetlen a szakszerű növényvédelem. Érdemes megemlíteni, egykét alapvető fontosságú növényvédelmi szabályt, melyek betartása nélkül a legjobb növényvédőszerek is hatástalanok, sőt veszedelmesek lehetnek. A növényvédőszereket a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyezi, melyek folyamatosan a Kertészet és Szőlészet és Magyar Mezőgazdaság című szaklapban kerülnek ismertetésre kivonatosan, illetve rendszerezve az évenként kiadott Engedélyezett növényvédőszerek című könyvecskében találhatók. Ezeket a kiadványokat minden termelőnek érdemes megvásárolni, mivel a kisüzemileg használatos szerek, egyes károsítok ellen hatásos védekező anyagok várakozási idők és egyéb hasznos tudnivalók is megtalálhatók bennük. Növényvédőszert ajánlatos különálló, szellőztethető, fagymentes, zárható helyiségben tárolni. Ennek hiányában lezárható láda is megfelel. A helyes tárolás a mérgezés elkerülése mellett hasznos, mivel a növényvédőszerek a helytelen tárolás miatt idő előtt elbomlanak, hatásukat elvesztik* A növényvédelmi munkát külön védőruhában, gumicsizmában kell végezni. Előkészítéskor, folyamatos munkavégzéskor védőkalapot, gumikesztyűt, szemüveget ajánlatos használni. Egyes — engedélyezett növényvédőszerek, jegyzékében megjelölt — növényvédőszerek használatát előzetesen írásban kell bejelenteni a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, valamint a körzeti orvosnak. A szomszédokat is értesíteni kell a veszélyről. A kezelt területet „Vigyázat! Méreggel kezelve! Belépni tilos!” feliratú táblával kell ellátni és meg kell akadályozni, hogy a munkaegészség- ügyi várakozása idő letelte előtt belépjenek a területre, illetve az élelmezés-egészségügyi várakozási időn belül fogyasztásra, takarmányozásra kerüljön a kezelt termék. Élővizet, kutat növényvédő- szerrel szennyezni tilos, a megmaradt szert, szennyezett vizet el kell ásni! Az eladásra, közfogyasztásra termelők permetezési naplót kötelesek vezetni, melyben védekezési alkalmanként a hasznait szer nevét, mennyiségét (dózist), védelemben részesített növényeket, a védekezés időpontját, majd később a betakarítás időpontját rögzíteni kell. Ezt az okmányt két évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző szervek kívánságára fél kell mutatni. Beliczai Géza városi növényvédelmi felügyelő Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalati Mezőkovácsházi Gyáregysége \ a most induló szervizműhélyéfbe nagy- gyakorlattal rendelkező autószerelőket felvesz kiemelt tizetéssel Útiköltséget felvétel eseién térítünk. Jelentkezés a személyzeti előadónál 8—16 óráig.
