Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
Megsúgom I Rövid film-bemutatók februárban magának hogy nem nagyon tetszik nekem egyesek karrierje. Mit mond? Legyek lángossütő? Nemszeretem az olajszagot. Ge- bines? Ott meg hátha le kell adni a sápot. Hogy mondja? — Akkor írjak? No, látja, erről jut eszembe egy ember karrierje. Egy apróhirdetés megfogalmazásával kezdte. Valahogy így: „Egy vidéki fiatalember, ki anyagiak miatt alkotó vágyait í kielégíteni nem tudja, ezúton : keresi egy leány, vagy elvált, ; esetleg özvegy asszony ismeret- • séget, aki némi hozománnyal t rendelkezik”. És sikerült neki azzal ismeretséget kötni, aki írói ambícióval megáldott lélek volt. írt fűnek-fának, pártfogolt ja abszolút írói képességéről. öt pedig azzal ösztökélte: „Lássunk fiam dologhoz!” Húszoldalas elbeszélést kellene megírni, hely az újságnál biztosított”. Az elbeszélés keservesen készült, mert „jót írni csak gyötrődve lehet”. És az élet (mármint a szerkesztő) nem mutatott fügét az elképzeléseinek. Leközölte. Aztán telefonom csörögtek, tró—olvasó találkozóra szeretnénk meghívni Szárnyaló urat. Ö válaszolt és mindig ugyanazt: „Ez igen! Szemtől szembe az olvasóval”. A találkozón hozzászólt, felvette a nehéz munka gyümölcsét, a honoráriumot. „Ki mit tud vetélkedőt rendezünk” — invitálták újabb meghívásokkal. Jól jönnél a zsűriben. Űgyís falusi „atomszférád” van. És ki mondja meg Békéscsabán, hogy B ácsán milyen a. kakukkfű, meg azt, hogy a bé- késszentandrási emberek mire használták a hasastalicskát. Meg a nagy zűrzavarban ki érti majd meg, hogy a Jakubinosok. nem japán kubikosok voltak. Fel a fejjel! Váltatta. Másnap azonban elutasította a „Pete lerakás” című antológia lektorálását, mivel ismét két író—olvasó találkozásra kérték fel. Aztán egy főpincér kérte meg illő tiszteletdíj fejében „őszinte hajlam a becsületes számolás felé” című tragikomi- kum ötrészes tévé-film elbírálásához. Amikor ehhez munkahelyén — ahol a beatzene vonósnégyesre való átalakításán dolgozott — kétórás távozást kért, s nem kapta meg. Felmondott. Másnap „valakinek istápólni kell a tehetséges kezdőt" ankétók sorozatát tartotta. A pinceklubban arról szónokolt, hogy igyék-e a felemelt áron forgalomba hozott palackozott sörből a falusi fiatalság. A heves hozzászólások „ifjúsági probléma”-ként országos izgalmat keltett. Még csak néhány napja, hogy felemelték a sör árát, máris száktanácsadóként dolgozik a „Lelki ráhatások Kutató Intézetében” készülő „pszichológiai bukfencek a fiá- tálok zsebében” című tanulmányon. Ennél valamivel kellemesebb elfoglaltsága is akadt, amikor a „Körös-part szépe” cím odaítélésénél döntött. Igaz, itt a Körös-part szépénél csak kosztot és kvártélyt kapott, de másnap együtt rúgták az első rúgást az erkölcsösök és erkölcstelen labdarúgók mérkőzésén. És már nem vállalt írást, csak szereplést. Befutott... Óh, csak én ne lennék ilyen tehetetlen... Hiába, jól írni ások. gyötrődve lehet.— Bartók Béla zenéjére, József Attila verse nyomán készítette Richly Zsolt Medvetánc című színes, hangulatos animációs filmjét. Knoll István rendező- operatőr Az első évek című alkotásában a sport történeté-] ről ad áttekintést. Januárban jelent meg Az ókori Egyiptom művészete sorozat első része — februárban követi a második. Rendezője György István. A mikroszkópikus nagyságú gombák világába enged bepillantást Gujdár József Százezer című színes népszerű tudományos alkotása. Színes animációs film a Város a szememen át, a Mindennapi téma című színes ismeretterjesztő alkotás a korszerű táplálkozásról szól. Szomjazik a Föld 2000-ben? — A Nemzetközi Tudományos Almanach IV. filmje a vizek védelmével, a szennyeződés ellen folyó világméretű harccal foglalkozik. A Helyzetképek című magyar dokumentumaim a Sípoló macsikakő, az Sz. Patkós Irma, ugyancsak magyar dokumentumfilm pedig A legszebb férfikor kísérőműsora- ként jelenük meg. A meleg vizek tündérrózsájáról szól Az ittfelejtett virág című színes román rövidfilm. A Földpiramisok bolgár alkotás, a földtörténet őskorába visszanyúló eredetű képződményekkel ismertet meg. A Krakkó című színes lengyel rövidfilm az emlékekben bővelkedő városról ad hangulatos képet. Az elveszett szpbor című NDK játékfilm kísérő- műsora Otto Nagel, a tehetséges festőművésszel és munkáival ismertet meg. Á békéscsabai Ki mit tud? selejtezők után Négy elődöntővel befejeződött az 1972-es Ki mit tud? békéscsabai versenyének előkészület- sorozata. Üzemi fiatalok, középiskolások mérték össze tudásukat, mutatták be felkészültségüket a balettől az irodalmi színpadig, a beat-től a prózamondásig egy sor művészeti ágban. Az elhangzott műsorszámok között volt érett, aprólékos gonddal kidolgozott produkció és akadt olyan is, amelyik ennek ellenkezőjével tűnt ki az átlagból. összefoglaló értékelés természetesen még korai lenne. Egyetlen tanulságra azonban szeretnénk már most — még most is — felhívni a továbbjutók figyelmeit. És a tovább nem jutottakét is, akik közül sokaknál nem a képésség hiánya volt a sikertelenség oka, tehát van értelme jókor levonni szereplésük tanulságait. Ami ugyan nem új, eredeti, soha-nem-hallott gondolat — de igaz. Néhány délután, est« tényei, a közönség részvétlensége vagy tapsa bizonyították. Kik voltak az elődöntők legjobbjai? — hónapok óta folyamatos gyakorlással készülő beatHosszú a vállaiási idő, sok a minőségi kifogás... A szolgáltatói tevékenységet vizsgálta a NEB Békéscsabán A legfontosabb lakossági szolgáltatások helyzetét vizsgálta a NEB a közelmúltban Békéscsabán. Elsősorban azt vizsgálták, hogy az I038/1969-es kormányrendelet végrehajtása érdekében mit tettek az illetékesek? Milyen a szolgáltatás — közöttük a tv, rádió, háztartási gépek, gépjárművek javításának, a ruhatisztításnak a — minősége? Betartják-e a vállalási határidőket? Milyen az összhang a szolgáltatói kapacitás és az igényeik között? Általános megállapítás: történt előrelépés, részben a köz- gazdasági szabályozók hatására javulás tapasztalható, de igen sok még a követelmény e téren. A városi ipari, és szövetkezeti szolgáltatási helyzetet az jellemzi, hogy a műszaki színvonal alacsony, egyes szakmákban kevés a jól képzett szakmunkás, zsúfolt helyen dolgoznak, gyakran alkatrészhiánnyal küzdenek. E miatt a vállalási határidő hosszú, de néha azt sem tudják oetartani. Városszerte elég sok minőségi kifogás merült fel 'a szolgáltatói tevékenységgel kapcsolatban. A GELKA szerviz például házon belül profilirozást hajtott végre, iparkodott a vállalási határidőket csökkenteni. Kialakultak a speciális munkakörök, szakmailag gyakorlott dolgozók veszik kézbe a javítanivalót. Az alkatrészhiány, a zsúfolt munkahely azonban nehezíti a helyzetet. A IV. ötéves tervre ezer négyzetméter alapterületű új GELKA szerviz építését irányozták elő, anyagi okok miatt azonban ez elmarad. A háztartási gépek és elektromos készülékek száma pedig egyre gyarapszik s ezzel párhuzamosan nő a garanciális és a garancián túli javítási igény is. A Patyolat Vállalatnál a korszerűtlen gépek, a szűkös munkahelyek miatt eleve hosszú a vállalási idő. Fehérneműt 12 napra, felsőruhatisztítást 4—5 hétre vállalnak. A megkérdezettek egyharmada nem tartja megfelelőnek a szolgáltatás minőségét, s 21 százaléka a reklamáció elintézésének módjával sem elégedett. Ráadásul a közületi tevékenységet előtérbe helyezik a lakossági szolgáltatás rovására. Az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében mintegy 3 ezer bérlemény áll. Igen sok közöttük az öreg vályogépület, s ezek állagmegóvására, korszerűsítésére nemcsak sok időt, de anyagiakban is komoly áldozatot hoznak. Az anyagbeszerzés hátráltatja a felújításokat, korszerűsítéseket. Bár négy év alatt 355,9 százalékkal nőtt a szolgáltatói tevékenységből adódó termelés, a lakosság igényeit mégsem győzik elég gyorsan, s megnyugtató minőségben mindenkor kielégíteni. Pedig a hibák megelőzésére is nagyobb gondot kellene fordítani, ha győzné a kapacitás. A szövetkezeti iparban általában a szolgáltatással szemben előtérbe kerül az árutermelés, mert ez az üzemág sokkal nagyobb hasznot hoz. Az Építőipari Ktsz-nél például ugrásszerűen megnőtt a közületek részére végzett munka, ugyanakkor jelentősen csökkent az utób. bi években a lakossági szolgáltatás, az építés, karbantartás és felújítás egyaránt. A Vasipari, a Méretes Szabók, a Szolgáltató Szövetkezet egyaránt korszerűtlen épületekben tevékenykedik zömmel, ahol a technológia fejlesztésének nincsenek meg a reális feltételei. A Vasipari Szövetkezet például 1Í5 millió 847 ezer forint beruházást valósított meg. Ez azonban nem jelentett hálózatbővítést, mivel a korábbi szétszórt, korszerűtlen telepeket kellett elsősorban koncentrálni. A beruházásnak több mint kétharmada egyébként is az árutermelést szolgálja, nem a szolgáltatói kapacitás korszerűsítését. A megyeszékhely iparosításával párhuzamosan egyre több nő vállal állandó jellegű munkát, s minden eddiginél nagyobb a különböző szolgáltatói igény. Ezért a IV. öté- vés tervben bővítik a szolgálta- j tói tevékenységet A tervek sze- I rint a szolgáltatói hálózat fejlesz- í tésére — különböző anyagi for- 1 rásokból — 41,6 millió forintot1 szánnak s így az 1970. évi 50,2] millió forintos lakossági szolgáltatás 100 millió fölé emelkedik. A lakáskarbantartási kapacitás például két és félszeresére, az autójavítás-karbantartásé háromszorosára nő. A NEB javasolja többek között: a szakember- és a szakmunkásellátás érdekében tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az illetékesek, mert minőségi javulás csak így várható. Fordítsanak nagyobb gondot a minőségi ellenőrzésre, a rendelkezésre álló gépek kihasználására. Még a korszerűtlen körülmények között a Patyolat is vizsgálja felül a vállalási határidőt s az adott körülményekhez viszonyítva csökkentse. Az Ingatlankezelő Vállalat a bejelentett hibákon túl a várható hibák felmérésére is fordítson gondot, így preventív intézkedéssel egyes esetekben jóval kevesebb költséggel biztosíthatják az állagmegóvást. Ary Róza zenekarok, rendszeresen, szakemberek vezetésével készülő éneklő kórusok, évek során sokszáz órát hangszer mellett töltő zeneiskolai növendékek, esztendők óta irodalmi színpadokon fellépő versmondók. Produkciójukban nagyon sok összetevő különbözött: a műfaj, a stílus, a mondanivaló, a technikai felkészültség, a rutin minden együttesnél, szólistánál más volt. Egy dolog azonban valamennyi néző és szereplő számára világos lehetett az elődöntő négy délutánján, estjén: a bemutatott műsorszámok mögött sok munka, gyakorlás húzódik, a siker egyik alapja a, szorgalom. Akik továbbjutótok az elődöntőben — fokozott szorgalommal kell tovább dolgozatok, ha sikert akarnak elérni a következő fordulókban, ahol az eddiginél jóval erősebb lesz a mezőny. Akik pedig ezúttal kisebb sikerrel szerepeltek — szövegüket sem pontosan tudó versmondók, kidolgozatlan mozgású irodalmi színpad-tagok, az izgalomtól szinte megbénult énekesek — gondoljanak arra, hogy hány órát is fordítottak a felkészülésre, mennyi ideje foglalkoznak azzal a művészeti ággal, amelynek egy-egy számával színpadra léptek. Folyamatosabb, több munkával, gondosabb felkészüléssel az elődöntőkön kiesett versenyzők is jobban szerepelhettek itolna. S mert a művészet az emberi életnek az a területe, amely képes teljesebbé tenni az egyént, képes harmonikussá, sokoldalúbbá fejleszteni a személyiséget — fontos, hogy minél többen hallgassák, lássák a különböző művészeti ágak produkcióit s méginkább, hogy minél többen gyakorolják is a legkülönbözőbb műfajok valamelyikét. A békéscsabai elődöntők ennek a gondolatnak az igazát bizonyították újólag is — és ebben a vonalkázásban hasznos lehat továbbjutották és tovább nem jutók számára egyaránt. d—ó Behár György nem slágert Beszélgetés a ma esti színházi bemutató előtt Mire e sarok megjelennek, már hirdetik a plakátok a Jókai Színház új bemutatóját: Niccodemi—Behár: Tacskó című lírai vígjátékát. Behár György zeneszerző az elmúlt napokban járt Békéscsabán és részt vett a produkció próbáin. Ez alkalomból kértük, mondjon néhány szót az előkészületekről. — Dario Niccodemi darabját Brand István dolgozta át s a dalszöveget is ő írta — mond- dotta. — A szerző mindig aggódva figyeli minden művének megvalósulását. A látottak alapján ezt optimizmus és bizakodás váltotta fel. Külön öröm számomra, hogy a Jókai Színház részére modern zenekari partitúráit készíthettem gitárokra, orgonára és fúvósoKra. Ez a tulajdonképpeni beat-zenekar frissebbé, maibbá tette zenémet és modernebb hangzásvilágot teremtett. A szereplők Máté Lajos rendező vezetésével nagy igyekezettel és szeretettel készülnek a bemutatóra. Érdekességként említeném, hogy rövid idő alatt három helyen, három különféle értelmezést láttam. Az ősbemutató színhelyén, Kecskeméten Lovass Edit; Szegeden: Angyal Mária; és Békéscsabán Máté Lajos a rendező, mindhárman eredeti felfogásban játszatják a darabot. Mindhárom felfogás jó, helytálló és tetszett, — Előadást is látott a Jókai Színházban? — Igen. Legutóbb Páskándi* Géza Vendégség című drámáját. — Véleménye? — A színház sokat fejlődött. Ma komoly művészi törekvések jellemzik. Az itt látott produkcióról a legnagyobb az elismerésem. Jól felfogott, jól értelmezett előadás, a rendezés, a színészi munka messzemenően egyenértékű a darabbal. Behár György neve évek óta hiányzik a slágerlistáról, sőt a tánecialíesztiválokról is. Mi az oka ennek? — Nem írok Éfláigert, erre több okom is van. Tegyék a fiatalok. Mostanában a könnyűzene komolyabb oldala érdeket Ennek jegyében született „Divertimento” című művem, amely egy román népá dallamokból összeállított zenekari szvit. Melis György előadásában a Sárga rózsadalok, valamint a most rádió- felvétel előtt áildó harsonakoncertem. Visszatérve a slágertémára: meggyőződésem, hogy a slágert nem írják, hanem csinálják, a tömegkommunikációs eszközök segítségével. Évek óta filmdal vagy színpadi zene a rádió és tv nélkül nem lett sláger. Hogy a saját példámból idézzek, az Azt mondják rólad című számom sem elsősorban a Susmus című vígjátékból, hanem a rádió révén lett sláger. Az elmondottak persze nem zárják ki, hogy a színpadra nem komponálok olyan számokat, amelyek elnyerik a közönség tetszését. — A bemutatón láthatjuk? — Remélem, szeretnék eljönni. — Tehát viszontlátásra, február 4-éa,
