Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
Fejlődő őzem Sárrét központjában Keli u jó könyv! — ötexerszer Sok ezer békési olvasó fogta ffliár kézbe a Keli a jó könyv! pályázat ismertető füzetét, jelentkezési lapjait. A megye [könyvtárai nak, könyvesboltjainak egy részében el is fogytak a részvételhez szükséges nyomtat, vány ok. A hét elején újabb ötezer ismertető füzet, érkezett a Hazafias Népfront megyei bi- .zottságához, melyek folyamatosan kerülnek a könyvtárakba, könyvesboltokba. Újabb lehető- j Hég ez a szovjet irodalom legjobb alkotásainak megismerésére s a pályázat díjainak — köztük a Zsiguli személygépkocsinak — elnyerésére. Főzőtanfolyam Békéscsabán Felnőtték és fiatalok részére indul főzőtanfolyam február 8- án Békéscsabán az Ifjúsági és Űttörőházban. A tavaszi hónapok kedd délutánjain tartott összejöveteleken a résztvevők megismerkedhetnek a legkülönbözőbb meleg és hideg ételek, sütemények, italok, hidegtálak elkészítésének titkaival. A tanfolyam érdekessége, hogy minden foglalkozás egyben „vizsga” is lesz: az újonc szakácsok maguk fogyasztják el készítményeiket A szigetszecntmiklósi Csepel Autógyárból nap-nap mellett gördülnek ki a különböző — sor-, jcj-, benzin-, cementszállító, darus és más speciális rendeltetésű gépkocsik. A törzsgyár, nak két gyáregysége van, ezek egyikéhez tartozik a szeghalmi gyám g 'g. itt azonban nem gépkocsikat, hanem csak alkatrészeket gyártanak. Főként apró csavarokat a mo*orba, alvázba, karosszériába. Ezeket rendszerint egy Csepel teherautó szállítja folyamatosan a törzsgyárba. onnan meg anyaggal és szerszámmal megrakodva tér vissza Szeghalomra. Hogy az arányokat érzékelni lehessen, tudni kell, hogy a törzsgyárban 10 ezren, Szeghalmon pedig 300-an dolgoznak. A gyárrészleg azonban további fejlesztés előtt áll és még az ; idén 500-ra, jövőre 720-ra, a IV. ötéves tervidőszak végére pedig 1100-ra növelik a létszámot. Meg kellett tanítani őket Csillag Ferenc, az autógyár vezérigazgatójának műszaki és gazdasági tanácsadója elégedett a gyárrésziag termelést eredményével, amiről így nyilatkozik: — Tavaly április 1-én 172 dolgozóval indult meg a termelés. !l A II. negyedévben 3 millió, a IV. negyedévben pedig 9 millió forint volt a termelési érték. | Közben a létszám kétszeresére növekedett ugyan, de az új dolgozók nagy része gépet sem látott. Meg kellett tanítani ókét. A törzsgyárhoz képest mégis 67 százalékos teljesítést értek el. Az ipari munkássá való átalakulás persze nem megy egyik napról a másikra. A tsz-ben dolgozóknak egészen más az életmódjuk, gondolkozásuk, szokásuk, amit magukkal hoznak az Üzembe. Előfordult például, hogy aki eladta a hízott marhát vagy a sertést, megitta rá az ál- í domást és két napig be sem jött. Egyesek szó nélkül otthon ma- j radtak, mert pálinkát főzettek. Néhányan berúgtak, összetörték a kerékpárjukat, amit aztán az üzemben akartak meghegeszteni. Egyik-másik asszony úgy vélte, hogy a déli harangozás előtt hazamehet ebédet tálalni az urának. Voltak, akik „személyes szabadságuk korlátozása” miatt egy-két nap múlva csalódottan távoztak. Helyettük újak jöttek, akiknek a betanításét elölről kellett kezdeni. Közbsn azonban j már eléggé rendeződött minden. Legalábbis a jelenlegi létszám mellett. Csillag Ferenc és Dé- kány Gábor, a gyárrószleg vezetője azonban helyteleníti, hogy a helyi ÁFÉSZ-nek két ital- és egy vegyesboltja a közelben reggel 6-kor nyit. Szinte csábítja a munkásokat egy-egy féldeci pálinkára. Az ÁFÉSZ-nek üzletet, a gépeknél dolgozóknak életveszélyt jelent. A selejtért nincs pénz Nagy Gyula például marógépen dolgozik. Fizikailag nehezebb, erősebb kéz kell hozzá és valamivel bonyolultabb is ez a munka. Ám kissé meglep, amikor bosszankodva mondja, hogy a múlt hónapban csak 1200 forintot keresett. Talán mégsincs egyenlőség? Bábel Mihály üzemvezető megmagyarázza neki: — ötvenszázalékos teljesítményt ért el, amit — mivél csak négy hónapja van itt — egyelőre kiegészítve számoltunk el. Ha a fogásokat jobban elsajátítja, a keresete az 1500 forintot is meghaladhatja. Nem segít más, csak az igyekezet Fábián Ottóné a 10 kilométerre levő Füzesgyairmatról jár át. Egyedül neveli a fiát és tartja el idős szüleit. Feltétlenül dolgoznia kell, amire azonban Füzesgyarmaton nincs lehetősége. Csakhogy a közlekedés nagyon rossz, csupán az első (a reggel 7-től délután 3-ig tartó) műszakba tud járni. Az üzem vezetőd egyelőre engedélyezik is neki az egy műszakot, de emiatt másmás géphez kerül. Kevssebb a teljesíuménye és a keresete is. Elmondja még, hogy Füzes- gyarmatról többen is szeretnének átjárni. Vagy 25-en jelentkeztek már, csak a közlekedést kellene megoldani. Talán a községi tanácsnak lenne a feladata, hogy számvetést készítsen és a Volán 8. sz. Vállalattal tárgyaljon. Magyar, román és kanadai film a hét moziműsorán Páger Antal játssza Apukát Polgár András Apuka című regényéből született a különös című új magyar film, a Nyulak a ruhatárban. Rendezője, Bácskai Lauró István, aki korábban a Hamis Izabellával és a Gyula vitéz télen-nyáronnal bizonyította a groteszk, visszás kérdések iránti érdeklődését, azok értését, most ismét a megszokottól eltérő alkotással jelentkezett a közönség előtt Egy minden hájjal megkent öreg vagányról, a sokszor rokonszenves, sokszor azonban gátlástalanul önző Apukáról szól a történet — Páger Antal játssza rengeteg egyéni színnel, olykor felülemelkedve a szerep következetlenségein, gyengeségein — s a lányáról, valamint annak szerelméről, egy fiatal népművelőről — Schütz Ila és Iglódi István formálják meg kedvesen, tehetségesen a két alakot. A befejező jelenetekben kiderül, hogy Mari és Vágó mesés kin-! eset örököltek Apukától —? a hirtelen szerzett pénz azonban a kelleténél és a vártnál jobban felkavarja életüket. Az „eredmény” valóságos és szimbolikus értelemben is: közös életük feL i TObtoaaása, 1 A hét másik színes filmjét román művészek alkották. Felhasználva a történelmi kalandfilmek valamennyi kellékét, izgalmát a betyárok daliás vezérétől annak szép kedveséig, a szédítő iramú vágtatásoktól a még szédítöbb forgatagé verekedésekig, csata jelenetekig, a bravúros üldözésektől a nem kevésbé mozgalmas menekülésekig. A betyárkapitány egy korábban már sikert aratott sorozat folytatása -p- s korántsem az utolsó darabja. Lefelé az úton — színes kanadai film. Sokszínű pillanatkép az „amerikai életformáról”. Részlet egy, a bemutató után megjelent kritikából: „Szomorú történet emberekről, de egyúttal a társadalom szennyének orvosi pontosságú feltárása, amely an-1 nál keményebb, mert különös módon tartózkodó... Ez a friss film, Don Shebib rendező első műve bizonyosan az elmúlt évek legjelentékenyebb realista filmje... Legcsodálatraméltóbb vonása tálán az, ami hiányzik belőle: a sematikus megoldások, divatos trükkök.* Aki az üzem kapuján belép, mindjárt észreveheti, hogy igen jól szervezett a munika. Nincsenek csallengőlk, mindenfelé tisztaság, rend uralkodik. A nagyhírű Csepel Autógyár nem hiába fektet a gyárrészleg fejlesztésébe milliókat. Ilyen körülmények között gyorsabban is alakulnak át a dolgozók — akik 50—50 százalékban nők és férfiak — ipari munkássá. Legtöbbjükről máris él lehet mondani, hogy dereka- ; san megállják a helyüket. Szabó Károlyné gépmunkás, i kétgyermekes asszony is egyike azoknak, akik nemrég még nö- i vénytermesztőként dolgozott a szeghalmi Petőfi Tsz-ben. Amikor ide került, csak a pontos munkakezdés volt számára egy kicsit szokatlan, de soha nem késett, Igazolatlan munkanapja sincs. \ Mindig örömmel jön az üzembe. Még az éjszakai műszakban sem fárad ki, Munka után megfürdik, tisztán, rendesen megy haza. Dicséri Dányi Gyula gépbeái- lítót, akinek elsősorban köszönheti. hogy nem gyárt selejtet. Erről a kérdésről egyébként a következő a véleménye: — A selejtért nem kapunk pénzt és a gyárnak kárt is okozunk. A kár miatt pedig kevesebb lesz a nyereségrészesedésünk. — Mennyi a keresete? — Havonta 1400 forint, de lehet majd több is. Csak egy kis gyakorlat kell még. Nagy Andrásáé gépmunkás 8 hónapja jött el a tsz-ből. A férje majdnem vele egyidöben inant a vasúthoz pályamunkásnak. Négy gyermek eltartásának gondja nehezedik a váliukra. — Csak az átmenet volt nehéz, amíg az első fizetést megkaptuk — mondja az asszony. Most már „egvenesben” vannak. Télen-nyáron van keresetük, sőt ez hónapról hónapra nő. A nagyobbik lánya, aki iskolába jár, segít otthon az állatok etetésében. A tehén- és a malactartásról nem akarnak lemondani. Sok az éhes száj. Csak a közlekedés rossz Egyenlőség van-e a férfiak és a nők bérezésében? Válasz: aj betanított munkások alapbére a I gépek fajtájához kötődik. Több dolgozóra van szükség A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat most épít egy 1200 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot és egy új, kétemeletes szociális épületet, melyben 800 személy részére mosdó, fürdő, öltöző, konyha, étterem lesz. Az építkezés terv szerint július 1-ig befejeződik. A következőkben — 1975 végéig — még újabb műhelycsarnokok, raktárak és más létesítmények épülnek. Kivel népesítik majd be a gyorsan fejlődő üzemet, honnan teremtik elő 1975 végéig a 1100 dolgozót? Annyi bizonyos, hogy Szeghalom egymaga nem tudja a növekvő létszámszükségletet biztosítani. Valószínű azonban, hogy a környékbeli községekből sokan járnának az üzembe dolgozni. Csak a közlekedést kell megoldani. De kinek a feladata ez? Nem vitás, hogy a terület gazdáinak, a községi tanácsoknak és a járási hivatalnak. Az üzem fennakadás nélküli vízellátása is megoldásra vár. Az olajos gépeknél dolgozóknak munka után fürdeniük kell. A napi vízszükséglet 1975-ben már 120 köbméter lesz. A munkásak többsége így vélekedik: — Jó olyan nagy vállalathoz •tartozni, amelyik nem garasoskodik. A pénzt ugyan nem szórja az autógyár, sőt, nagyon is megnézi. hogy mire fordítja. De előrelátóan és a kor követelményeinek megfelelően fejleszti az üzemet. Attól meg aligha kell tartani, hogy nem lesz munka, mert a központi gyár is feilődik. Több gépkocsihoz több alkatrész kell, aminek az előállítása pedig Sárrét jövendőbeli munkásaira vár. Az üzemnek nincsenek, mert nem is lehetnek törzsgárda-tag- jai. Tavaly áorilis óta a legtöbben talán még igazi munkásokká sem váltaik. De már elkezdődött az érle’ődés folyamata. Olvan munkabrigádok szerveződnek, ámelvek a szocialista cím elnyerését tervezik célul tűzni. Havi teljesítményük rendszeresen meghaladja a 100 százalékot és selejtmentesen dolgoznak. Nevük bizonyára az üzem történetének első lapjaira kerül Pásztor Béla i A vállalati tájékoztatás A termelés és az értékesítés szorosan összefüggő gazdasági tevékenység. A gazdálkodás két részének összetartozása akkor mutatkozik meg, ha a termelésnek nemcsak a mennyiségét és minőségét, hanem rentabilitását is elemzik. A jó minőségű termelés, a választéknövelés és a sikeres értékesítés a szakmai készség gyarapítását és a technikai fejlesztést egyaránt szükségessé: teszi. Az állami és szövetkezeti terhelés a szakmai tudás biztosítását, a technika korszerűsítését és az értékesítést semmiképpen sem bízhatja a véletlenre. A szükségletre történő tervszerű termelés és a sikeres értékesítés fontos eszköze a jól működő tájékoztatási rendszer. Az intenzív jellegű, jól szervezett termelésnek szerves része a szakszerűen működő, tájékoztató apparátus. És napjainkban, amikor a technika fejlődése rendkívül gyors, a gazdasági vezetésnek gyakorta rövid idő alatt kell határozni. Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, pénzügyi vezető szakember a helyes álláspont kialakítása céljából sikerrel használja a tájékoztató apparátus értékelő jelentéseit. A gazdasági vezetés tájékoztatására érdemes tapasztalt műszaki és közgazdasági szakembereket alkalmazni. Az olyan információs apparátus, amely jól ismeri saját munkahelyét és a fogyasztók által keresett termékeket, a tájékoztatást biztonságosan végzi. A jól képzett tájékoztatási hálózat tudja elvégezni azt a nagyon fontos fel- . adatot is, hogy az információba torzulás lehetőleg ne kerüljön. A tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy gyorsan, rugalmasan szolgája a gazdasági vezetést, hiszen a leghitelesebb információ is haszontalanná válik, ha késve érkezik. A rugalmas, biztonságos és helyes összefoglalást segítő tájékoztatásnak technikai feltételei is vannak A jó szakemberekből álló tájékoztatási apparátus is csak *a szükségesnek megfelelő, korszerű, gépi adat- feldolgozással tud gyorsan, hatékonyan dolgozni. Ahol a vezetés felismeri a belső adatok és a külső információk gyors feldolgozásának előnyeit, ott az információ technikai feltételei is létrejönnek. A jól szervezett vállalati és szövetkezeti Információ öntevékenyen keresi azokat a műszaki, kereskedelmi. pénzügyi adatokat, amelyekről a gazdasági vezetést folytonosan tájékoztatni szükséges. Ezzel a tevékenységével a tájékoztatás valósággal ösztönzi a vezetést, hogv a népgazdaság és a termelőegység számára egyaránt a legelőnyösebb megoldásokra fordítsa figyelmét. A legalaposabb műszaki és közgazdasági hozzáértéssel előkészített gazdasági határozat sem tud megvalósulni a dolgozók aktív támogatása nélkül. A szakmunkás, technikus, művezető és mérnök alkotókészsége akkor bontakozik ki, szárnyal magasba, ha a gyár vagy a szövetkezet vezetése megosztja velük a sikereket, gondokat és számít rájuk a feladatok végzésében. G azdasági vezetők és beosztottak közötti teremtő egység fejlesztésében ugyancsak megmutatkozik az információnak az a szerepe, hogy ne csak felfelé, hanem lefelé is gyorsan és hatásosan tájékoztasson. Ezzel a tájékoztatás egyszersmind növeli a dolgozóknak a termelésben való tudatos részvételét. A tájékoztatás feladatát tehát úgy helyes meghatározni, hogy az megbízható információt készítsen a vállalati tervezés számára és gondoskod i ék arról, hogy a dolgozók mindenről Pillának. Lányai Sándor
