Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
Négy nemzetiség egy akaraton Megyénkben Eleken választották először újjá a Hazafias Népfront községi bizottságát Országszerte SStt jafias Népfront helyi bizottságainak újjáválasztása. Ebből, az alkalomból falugyűléseken adnak számot a bizottságok ve- | .«tői, az elmúlt négy évben végzett munkákról és itt határozzák meg a következő években elvégzendő feladatokat. így volt ez a négy nemzetiségű Eleken is, ahol február 1-én, nagy érdeklődés mellett választották meg a HNF községi bizottságát, elnökségét és munkabizottságait. A kultúrház nagyterme zsúfolásig megtelt, soknak már csak állóhely jutott az előcsarnokban, amikor dr. Baukó Márton megnyitotta a gyűlést. Az elnökség tagjai között helyet foglalt Nádas Erzsébet, a HNF Országos Tanácsának munkatársa, Sebesi Lászlóné országgyűlési képviselő, dr. Ludvig József, a gyulai járási hivatal elnökhelyettese, Nagy Imréné, a HNF megyei bizottságának politikai munkatársa, Perei András, a HNF járási bizottságának titkára. Az üdvözlés után dr. Sze- lezsán János, a népfront helyi bizottságának elnöke lépett a mikrofonhoz; — A mai napon és Önök előtt adunk számot arról, hogy az eltelt négy esztendő alatt a népfront-mozgalom különböző területén mit végeztünk, milyen feladataink vannak, amelyek megoldásra várnák. Majd részletesen elemezte a népfrontmozgalom célját, megalakulásának történelmi szükségszerűségét — és így folytatta: ■— A négy évvel ezelőtt megválasztott 55 tagú népfrontbizottság és annak elnöksége kidolgozott munkaterv alapján végezte feladatát. A bizottság évente négy, az elnökség nyolc alkalommal ülésezett. Rendszeresen tartották üléseiket a munkabizottságok is. Elmondhatjuk, hogy a megfelelő kapcsolat alakult ki a tanáccsal és ennek eredményei megmutatkoztak alkotmányjogi és községpolitikai munkánkban. A kőzségpolitikai 'S igen változatos. Az összejöveteleken különböző foglalkozású dolgozók mondanak véleményt és szívesen kapcsolódnak be munkánkba. Minden esztendőben megvitattuk a községfejlesztési tervet és ennek megvalósításához javaslatot adtunk a tanácsnak. De állást foglaltunk a kivitelezés fontossági sorrendjében is. Természetesen sok a tennivaló még a község szépítésében, rendezésében. A népfront jogos véleményével, javaslatával a tanács még azokban az esetekben is egyetértett, amikor a megvalósításhoz nem volt pénzügyi fedezet, amit pótolt a község lakosságának összefogása, társadalmi munkája. Ügy érzem, jó eredményt értünk el a község közművesítésében, noha van még tennivaló bőven. Jóleső érzés tudni azt, hogy az elmúlt négy év alatt elkészült a község egész területén a villamosítás, befejezéshez közeledik a járdaépítés és széleskörű társadalmi összefogással segítjük a község vízművesítését.. Az elmúlt négy év során sokat foglalkoztunk a helyi szociális gondok enyhítésével. Valóra vált sok magára maradt, munkában elfáradt, megöregedett embernek régi vágya: létrehoztuk az öregek napközi otthonát. Számottevő eredményeket értünk el gazdaságpolitikánk végrehajtásában is. Vannak még gondjaink a munkahelyek biztosításában, behatóbban kellene foglalkozni a szolgáltatás jelenlegi helyzetével. A fejlett, korszerű üzlethálózat mellett sokszor hiányos az áruellátás. Tn hallani a beszámo«10 VOll lóban, hogy a népfront rendszeresen foglalkozott a tanyai lakosság életkörülményeivel, kulturális helyzetével. Sikeresen megtartották a népfront téli politikai oktatását, amelyre a tanyai lakosság rendszeresen eljárt. író—olvasó-találkozókat rendeztek és több alkalommal megszervezték az ifjúsági és felnőtt lakosság találkozóját a község vezetői-1 vei. Megyeszerte elismerést vál- I tott ki az itt megszületett „Egy nap az iskoláért” mozgalom. A község több nemzetiségű. Élnek itt magyarok, románok, németek, szlovákok. A nemzetiségek között végzett népfrontpolitikai munka országosan is jó hírnévnek örvend. A jól sikerült békemozgalmi és a szolidaritási rendezvényekben, akciókban a legszelesebb körű összefogás megvalósítását láttuk. A bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított arra, hogy ébren tartsa 'és tovább erősítse, szélesítse a népek közötti barátság gondolatát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően a Nőtanács megszűnésével egyidőben megalakították a nőbizottságot. A beszámolóból és a hozzászólásokból az érződött, hogy a népfrontbizottság az elmúlt időben sokat tett a nők közéletbe való bevonására. Az ifjúságpolitikai feladataik között megkülönböztetett figyelemmel törekedtek arra, hogy a fiatalok fizikailag és szellemileg is kötődjenek a községhez. A fiatalokkal való törődés a jövőben is nagyon fontos feladat, de nem kisebb a gyermek- és ifjúság- védelem sem. Ez a gyűlésen így fogalmazódott meg: „Erőt és energiát ad az ifjúságvédelmi feladatokhoz az is, hogy valamennyiünk gyermekének egészséges fejlődéséről jövőjéről, boldogulásáról van szó.” aesa, hogy az éltet, bárki élete, akár a saját életük, bármit is érne. Nem mondtam azt, hogy mindenki, aki civilt ütlegelt, büszke volt magára — de nem is ■smerte volna ei, hogy szégyeffi. De azért elárulta magát A legváratlanabb pillanatokban, anélkül, hogy kérdőre vonták volna, mentegetni kezdte, amit esetleg néhány órával azelőtt elkövetett Persze, én addig végig a gyalogosoknál voltam. Elülső zónában, ahol a legrondább a háború. Nappal felderítő-tisztogató akciók, éjszaka rajtaütések. Rájöttem, hogy nem is olyan nehéz megölni egy embert — harc közben éppen olyan ösztönös, mint hogy az ember íéireug- rik a lövedék elől. Sosem tudja az ember, ki lesz a következő hulla, és ez egész más, mint a hátvonal. Mennél hátrább került az ember, annál közelebb jutott a civilélethez.” • • * 1966. november 16-án Eriksson szakaszának parancsnoka, a néger származású Harold Reilly hadnagy (aki az összes többi katona-szereplővel egyetemben itt költött nevet visel) megbízta Erikssont, hogy a legénységi állomány négy másik tagjával felderítő őrjáratot hajtson végre, fésülje át a Központi Fennsík egyik körzetét, keresse a Vietkong tevékenységének nyomait. A bíróságon tett későbbi vallomásában Reilly „rendkívül veszélyesnek” minősítette az őrjáratot és hozzátette, hogy a szakasz négy osztagának legjobb embereit szemelte ki a vállalkozásra. Különös gonddal készítette elő az akciót, mondja, mert végrehajtását a hadosztályparancsnokság rendelte el, magasabb hely, mint ahonnan — a századparancsnokságról — általában parancsokat szokott kapni. Választását így indokolta vallomásában: „Ügy éreztem, hogy ezek az emberek tudják, mit csinálnak, a,másik ok pedig az volt, hogy a századparancsnok alkalmas embereket kért.” Másnap, november 17-én délután az újonnan alakult osztag tagjait a szakaszparancsnokságra hívták, My Tho falucska köz'elébe. Pi- henjben vagy a földön ülve hallgatták vezetőjük eligazítását, aki egy zsámolyán ült. A vékony, középmagas, fekete hajú Tony Meserve őrmester húszéves volt és odahaza New Yorktól északra, a kanadai határ közelében egy városban lakott. Eriksson szerint a magabiztos, fölényes Meserve az osztag legfiatalabb, de legtapasztaltabb katonája volt, három éve szolgált már önkéntesként, egy éve harcolt Vietnamban, többször kitüntették és egy hónap múlva indult volna haza. Rangra Ralph Clark tizedes volt a második az osztagban, egy Philadelphia melletti városból származott. A huszonkét éves, nyápic testalkatú, szőkehajú, fakó, hidegkék szemű katona — újra csak Erikssont idézem — kapkodó mozgású férfi volt, és gyakran jutott olyan látszólag hirtelen támadt elhatározásokra, amelyek Meserve gondolkodásának túlságosan is megfeleltek. Az osztag két közkatonája egy évvel fiatalabb volt az akkor huszonkét éves Erikssonnál. (Folytatjuk) C7X az áprilisban sorOAU VU11 ra kerülő Hazafias Népfront V. kongresszus jelentőségéről. Ütravalóul a falugyűlés azt is javasolta: Legyen feladata és megtisztelő kötelessége a ma megválasztás-1 ra kerülő bizottságnak, hogy 1 közreműködjön nemzeti ünnepeink tartalmas és méltó megünneplésében, készüljön a történelmi jubileumokra, a Dózsa, a Petőfi évfordulóra. A község életében jelentős tanácskozáson többen kértek és I kaptak szót. Krizsán György, Lantos Mihályné, Petrucza Tivadar, Lampeczki Béla, Nagy sikere volt Nádas Erzsébet hozzászólásának, aki elmondta, hogy a nagy aktivitás, amit itt tapasztalt, igazolja, hogy a községben komoly megalapozott népfrontmunka folyik és ebben a munkában a község lakói is segítik. A hozzászólások utón az elnök felolvasta a a népfrontbizottság tagjainak elnökségére, munkabizottságaira és a megyei küldöttekre tett javaslatot, amelyet a gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak. Elnöknek ismét dr. Szelezsán Jánost, titkárnak Papp Károlynét, elnökhelyetteseknek Kászián Miklóst, Bereczki Sándornét, Petrucza Tivadart, Radnai Lászlót, Emenet Ferencet választották, elnökségi tagoknak pedig Dobi Károlyt, Rocskár Ilonát, Kutasi Mártonnét és Czirák Zsófiát. A O-víilpc után nagysike- S y Ült-b rű műsort adott az eleki nemzetiségi táncegyüttes és a művelődési ház irodalmi színpada. Béla Ottó lit már tav A békési Október 6 Tsz kertészetében készítik a melegágyakat. Szatmári Jánosné és Kálmán Sándorné a tavalyi meleg- talpból tápkockagyártáshoz szedi a földet. (Fotó: Márton) ■ sees®8B®BBB8aBG8TOSosBi9»9W*s*esBraasMsa0BB9*se3)ae®s»eBasesaeec2a0fflaoEeaae3sseBG»aasD Előtérben a hazai piackutatás Újszerű feladat megoldására, vállalkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyik legfiatalabb kollektívája, I a piackutató csoport: az ország j egészét átfogó piackutató felméréseket végez. Ehhez hasonló, rendszerezett vizsgálódás eddig még nem volt hazánkban. Mint dr. Nagy László docens, a piackutató csoport vezetője megfogalmazta: a feladataik között első helyen szerepel az úgynevezett marketing-szemlélet hazai meghonosítása, a termelő és a fogyasztó „kézfogásának” a tudomány eszközeivel történő megszervezése. A marketing-szemlélet lényege, hogy a gyártók ne csak az általuk megtermelt árut és annak gazdaságosságát nézzék, hanem a vevők, a felhasználók fejével is gondolkodjanak. A termék eladásával tehát feladatukat még ne tekintsék befejezettnek. Hazánkban — nem kis részben a marketing-szemlélet hiánya miatt — az az egészségtelen jelenség tapasztalható, hogy az áruválaszték általában szűkös, ennélfogva egyik üzletből a másikba kényszerül a vásárló. Nagyrészt maga a fogyasztó kutatja a piacot, ahelyett, hogy ezt a termelés, az értékesítés szakemberei tennék. Biztató tapasztalat azonban, hogy mind szélesebb körben ismerik fel a piackutatás jelentőségét A lakosság ellátásában döntő szerepet játszó vállalatok sorra adnak ilyen jellegű megbízatásokat a csoportnak. Békéscsaba ipari fejlesztéséről a TIT-ben A TIT Műszaki Szakosztályának felkérésére február 2-án, szerdán délután Vantara János Békéscsaba Városi Tanácsának elnökhelyettese tartott előadást a TIT értelmiségi klubjában. Az előadó a megyeszékhely ipari fejlesztésének 1975-ig szóló tervét és a végrehajtás ütemezését ismertette az érdeklődőknek. Elmondta, hogy a beru- liázásokra fordítható eszközök és az a törekvés, hogy enyhítsék a mindenki által jól ismert beruházási feszültséget, már eleve meghatározzák azt az ütemet, amely a város fejlesztésében megvalósítható. Békéscsaba harmadik ötéves tervének, végrehajtása, illetve a negyedik ötéves terv első negyedének eredményei mindenesetre kellő alapot szolgáltatnak a bizakodáshoz — állapította meg az előadó. Ezt követően a városi tanács elnökhelyettese a hallgatóság kérdéseire válaszolt. Az érdeklődők elsősorban a városkép további alakulására voltak kíváncsiak. Termelőszövetkezetek közgazdászainak továbbképzése Február 2-án, szerdán délután a MEDOSZ békéscsabai Luther utcai székházában a Körösök Vidéke Tsz Szövetség tagszövetkezeteiben dolgozó közgazdasági szakembereknek dr. Bethlendi László, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatársa tartott előadást. A mezőgazdaság negyedik ötéves tervének aktuális közgazdaság! problémáival foglalkozó előadás- sorozat mostani témája: „A termelőszövetkezetek termelésének növekedése és a hatékonyság” volt. Egyébként pedig a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete által indított egyéves közgazdász továbbképző tanfolyam soron következő előadásaként hangzott eL
