Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
Közleményt adtak ki a kínai—amerikai tárgyalásokról Vasárnap Nixon amerikai elnök Kínai Népköztársaságban tett egyhetes hivatalos látogatásának utolsó napján, kínai— amerikai közös közleményt hoztak nyilvánosságra Sanghajban a két ország vezetőinek tárgya- lásairóJ. Az 1500 szavas dokumentumból kitűnik, hogy a kínai és az amerikai tárgyaló fél a két ország kapcsolatait és a világpolitikát érintő több kérdésben megegyezésre jutott, de a közlemény tanúsága szerint számos fontos kérdésben továbbra is lényegesek a különbségek a két fél álláspontja között Megállapodtak abban, hogy a jövőben különböző csatornákon rendszeres kapcsolatokat tartanak fenn egymással, s a két ország kapcsolatainak megszi- szilárdítása, a közös érdekű problémákkal összefüggő eszme, cserék fenntartás® érdekében „konkrét konzultációkat” fognak folytatni. Ebbe beletartozik az is, hogy egy magasrangú amerikai személyiség időnként ellátogat Pékingbe, A tudomány, a technika, a kultúra, a sport és az újságírás területén tervbe vették a csere- látogatások bővítését. Hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a kétoldalú kereskedelem mindkét ország szántára hasznos leiíne, s megállapították, hagy az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi kapcsolatok a két ország népének érdekét szolgálnák. Ezért tervbe vették ® kínai—amerikai kereskedelem fokozatos fejlesztését A közös közlemény egyik szakasza Tajvanra vonatkozik. , Az Egyesült Államok a dokumentum szerint elismeri, hogy a Tajvani-szaros két oldalán élő „ösz- szes kínaiak számára csak egy Kína létezik, s Tajvan Kína része”. A közleményből azonban kiderül, hogy az amerikai haderők meghatározatlan ideig, továbbra is Tajvanon maradnak. Az amerikai tárgyaló fél konkrét határidő megjelölése nélkül kilátásba helyezte azonban, hogy „végső célja” kivonni az összes amerikai csapatokat Tajvanról és felszámolni ott az ösz- szes amerikai katonai létesítményeket Az amerikai kormány — folytatja a közös közlemény — „a térségben fennálló feszültség csökkenése mértékének megfelelően” fokozatosan csökkenti fegyveres erőit és katonai berendezéseit Tajvanon. A közlemény a békés egymás mellett élés kérdésével összefüggésben megállapítja: „A két fél megállapodott abban, hogy tekintet nélkül társadalmi rendszerére, minden országnak az összes államok szuverenitása és területi sérthetetlensége, a más államokkal szembeni agresszióról való lemondás, a más államok bel ügyei be való be nem avatkozás, az egyenjogúság, a kölcsönös előny és a békés egymás mellett élés elveire kell építenie kapcsolatait”. „Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kölcsönös kapcsolataiban kész alkalmazni ezeket az elveket.” Indokínával kapcsolatban a kínai fél kijelenti: Támogatja a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hétpontos javaslatát. — Az amerikai fél szerint „az indokínai népeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy külső beavatkozás nélkül döntsenek sorsukról”. S ezzel összefüggésben azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok „állandó célja” — tárgyalásos megoldás. A kínai tárgyaló fél támogatásáról biztosította a Koreai Népd Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesítésére vonatkozólag 1971. április 12-én előterjesztett nyolcpontos programját, s sürgette a Korea állítólagos egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó ENSZ- bdzottsíág feloszlatását. Az amerikai tárgyaló ffél viszont —® közlemény tanúsága szerint — továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn a dél- koreai rezsimmel és támogatja azt A közlemény megfogalmazása szerint a kínai fél szembehelyez, kedik a japán militarizmus újjászületésével és terjeszkedésével, az amerikai fél ugyanakkor kijelenti, hogy „az Egyesült Államok továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn Japánnal, s a legnagyobb jelentőséget tulajdo^ nítja az ezzel az országgal fenntartott kapcsolatainak”. Az indiai—pakisztáni viszony megítélésében lényegében megjegyezett a két fél álláspontja. A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok egyaránt állást foglalt amellett, hogy Indiának és Pakisztánnak haladéktalanul vissza kell vonni csapatait saját területére, a két ország közötti tűzsziineti vonal mögé. Nixon amerikai elnök és Gsou En-laj kínai miniszterelnök végezetül reményét fejezte ki, hogy az emerikai küldöttség kínai látogatása nyomán „új távlatok tárulnak fel a két ország kapcsolataiban”. (Reuter) Szőrme-szőnyegeit FALISZŐNYEGKÉNT — DEKORATÍV PADLÓRA — KELLEMES Mutatós lakásdísz, könnyen tisztítható, szép, modem mintázat, változatos színösszeállítás Autó-üléshuzatok szőrméből, reprezentatív kivitelben. Münden gépkocsitípushoz méretre, egy nap alatt elkészül Szőrme- és bőrruházatig cikkek, divatcikkek nagy választékban. BÉKÉSCSABÁN, a SZŐRME- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT szaküzletében; Berényi u. 27. k Kádár János és Fock Jené fogadta Pák Szong Csőit Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke hétfőn délelőtt fogadta a hazánkban hivatalos, baráti látogatáson lévő Pák Szong Csőit, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagját, KNDK kormányának második elnökhelyettesét, valamint az általa vezetett kormányküldöttséget. A látogatáson részt vett Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese is. (MTI) Az NSZK közvéleménye támogatja a szerződések ratifikálását Nixon elofazott Kólából Az Egyesült Államok Nixon elnök vezette küldöttségének hi. vatalos kínai látogatás® befejeződött Az amerikai vendégek hétfőn — közép-európai idő szerint néhány perccel hajnali három óra után — utaztak el Sanghajból. Búcsúztatásukra megjelent Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A kínai és az amerikai nemzeti zászlóval fellobogózott repülőtéren minden különösebb ceremónia nélkül mindössze öt percig tartott a búcsúztatás! aktus. (MTI) Újabb bombázások Az amerikai B—52-es légierődök vasárnap és hétfőre virradó éjjel folytatták szőnyegbom- bázásaikat a dél-vietnami hadszíntéren. Hét bevetésben bombázták az ország északnyugati körzetét, főleg a laoszi határ közelében. A saigoni parancsnoloság közleménye szerint a felszabadító erők vasárnap három fronton ütköztek meg a bábcsapatokkal. (MTI) A nyugatnémet—szovjet és a nyugatnémet—lengyel szerződések ratifikálását — jelenti a TASZSZ Bonnból — egyre szélesebb körök támogatják az NSZK-ban. A Német Kommunista Párt sajtószolgálata közzétette a párt vezetőségének nyilatkozatát A nyilatkozat hangoztatja, hogy mindkét szerződés az NSZK lakosságának békéjét és biztonságát hivatott szolgálni, s a szerződés ellenzése egyértelmű a Szovjetunióval, az NDK-val és más szocialista államokkal való kapcsolatok rendezésének meghiúsítására irányuló kísérlettel. A Német Békeuniő Párt nyP latkozata rámutat: a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött szerződés ratifikálása hatékonyan segítheti az európai béke és együttműködés ügyét Bochumban, a Ruhr-vidék egyik ipari központjában konferenciát tartott a nyugatnémet szákszervezetek több mint kétmilliós észak-raj na-westfáliai szövetsége. A tanácskozáson elfogadott határozat leszögezte, hogy a békepolitika érdekében támogatni kell a szerződések ratifikálását (TASZSZ) Az Indiai-óceán stratégiai jelentősége Az indiai—pakisztáni háború idején 1971. decemberében — az amerikai 7. flotta egységeinek a Bengál-öbölben történő felvonulása — az érdeklődést ismét az Indiai-óceánra irányította. A 75 milló km5 területű Indiai-óceánt három oldalról kontinensek határolják. A térség tengeren nyugatról — a Szuezi- csatoma 1967-es lezárása óta — csak Dél-Aírika megkerülésével, keletről a nagyforgalmú Mala- ka-szoroson keresztül közelíthető meg (A szoroson havonta 1700 hajó halad át, lezárásával — a japán külügyminiszter szerint — Japán gazdasági élete 45 nap alatt összeomlana.) Az óceán belső forgalma viszonylag csekély, csak a Perzsa (Arabi- öböl térségében kitermelt kőolaj Európa és Japán felé történő szállítása számottevő. Az Indiai-óceán jelentőségét tranzit- funkciója adja, az a szerep. amelyet ® partjaitól távolfekvő országok Japán és Európa országai vagy a Szovjetunió baltitengeri és csendes-óceáni terüle. tej között betölt. (Nagy-Britan- nia külkereskedelmi forgalmának 50 százaléka az Indiai-óceánon bonyolódik le, itt hajózik különböző országok zászlói alatt az angol kereskedelmi flotta harmada.) A térség hadászati jelentőségét az Indiai-óceán partjai mellett elhelyezkedő államok fontos politikai és katonai helyzete határozza meg. 1970-ben Anglia elhalasztotta a kivonulást a „Szueztől Keletre” levő területről. Az 1965. november 8-án alapított új angol gyarmat a 364 km? területű, 1019 lakost számláló Brit Indiai Óceáni Terület kprállszigetei nagy jelentőséggel bírnak az angol— amerikai hadászati elképzelésekben. (Chagos-szígetek: 47 km? 803 lakóé; Aldabra 307 km?, 212 lakos; Farquhar: 5 km?, 50 tokos; Desroches 5 km?, 120 lakos. A lakosság kopra, és tek- nőspáneél-gyűjtéssel és halászattal foglalkozik.) A Chagos- szigeteik egyik tagján a Diego Gardán épül a térség legnagyobb atomtengeralattjáró, légi- és távközlési támaszpontja. Mesterséges holdak segítségével a bázisról ellenőrizhetővé válik az óceán hajóforgalma és ezen keresztül kívánják biztosítani a földközi-tengeri 6. és a csendes-óceáni 7. flotta kapcsolatát isi Az Ausztráliában épülő Cockbum Sound-i támaszpontról irányítják az Arab-tengeren és az Indiai-óceánon cirkáló Polaris- és Poseidon-rakétákkal felszerelt tengeralattjáró flottát. A terület tömbön kívüli országai szeretnék, ha az Indiai-óceán békeövezetté válna és ezen keresztül lehetőség nyílna az érdekelt államok gyorsabb társadalmi és gazdasági fejlődésére.
