Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
Versenyben egy Pensa megyei holhoxstai Falusi pénzintézetek Az utóbbi hónapokban KSte* gyánban és Biharugrán takarékszövetkezeti kirendeltség nyílt. Ezzel a megyénkben működő húsz takarékszövetkezetnek lő kirendeltsége és 1 betétgyűjtő helye áll a falusi la. kosság szolgálatában. Folyamatban van a mezőhegyes! és a gyomai takarékszövetkezeti ki- rendeltség okmányainak rendezése is, az iroda nyitására. Nagy jelentőségűek ezek a fa- tusi pénzintézetek. A mozgalom több évtizedes működési területe folyton bővül. Már 51 ezer tagot számlál a megyében. A betétesek száma meghaladja a 28 ezret. A takarékszövetkezetben kezelt pénz összege megközelíti a 330 millió forintot. Az utóbbi években Jelentős fejlődés tanúi lehettünk a falusi pénzintézetek szervezésében. Több községben és városban az Országos Takarékpénztár mellett jó versenytársként dolgoznak a takarékos emberek szövetkezetek Fejlesztési terveikben újabb községek bevonása szerepel e pénzintézeti hálózatba. Főként kiren. deltségeket szeretnének nyitni azokban a községekben, ahol sem OTP, sem szövetkezeti „bank” nem működik. Ilyen tekintetben lehetne gyorsabb is a hálózatfejlesztés üteme. A termelőszövetkezetek mostani zárszámadása közben több tsz-vezető említette; szívesen adnának helyet valamelyik takarékszövetkezetnek, hogy ki- rendeltséget, vagy éppen betétgyűjtő helyet nyisson. Ez azt jelentené, hogy a falusi emberek pénzügyeit, a betéteket és » kölcsönöket helyben lehetne intézni. Nem kellene beutazni a területileg illetékes OTP-hez. A falun összegyűjtött pénz helybeli betét formájában kedvezőbben hasznosulhatna a közösség javára is. Nagyon sok űj ház épül községeinkben, több falusi ember szívesen fejlesztené a háztáji gazdaságát kisebb beruházás útján is, mások viszont a biztosítási lehetőségek jó kihasználásával törekednének a biztonságukra. A tótkomlós! és az end- rődi takarékszövetkezet példája azt tanúsítja, hogy ir*odezek a feladatok jól összeegyeztethetők és jól megoldhatók a takaréksző. vetkezeteken belük Általános fejlődés, fellendülés tapasztalható a takarékszövetkezetben nyilvántartott adatokban az elmúlt esztendők folyamán. Talán pontosan ezért érdemes lenne megfontolni a takarékszövetkezeti hálózat gyorsabb ütemű fejlesztését. Községi érdek, társadalmi érdek fűződik ehhez különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a betétben kezelt pénz egy részét a helybeli lakosság gazdasági életének továbbfejlesztésére lehet fordítani. Ha ez az összeg helyben halmozódik fel, akkor a helybeliek anyagi forrásait gyarapítja céljaik elérésében. d. k. Tudósítónktól: Egységes szavazás az endrődi falugyűlésen Endrőd nagyközségben nemrégiben tartották meg a falugyűlést a művelődési házban. A háromszáz személyt befogadó színterem zsúfolásig megtelt, sőt az előcsarnokban is sok érdeklődő szorongott A elnökségben helyet foglalt Medvegy András, a járási párt- bizottság titkára. Voskor Pál, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Farkasinszki Ambrus korelnök megnyitója után Véha Illés, a Hazafias Népfront helyi elnöke foglalkozott a népfront-bizottság eddigi tevékenységével. Elmondotta, hogy a községfejlesztési feladatok végrehajtásánál és a tervek elkészítésénél minden évben összegyűjtve a lakosság legfőbb követeléseit, továbbították javaslataikat a községi tanács végrehajtó bizottságához. Így került sor az elmúlt négy év során többek között a villanyhálózat, valamint a törpevízmű bővítésére, az utcai gyalogjárdák betonozására, az új ravatalozó építésére, továbbá a Szabadság út, valamint a Kossuth Lajos utca portalanítására. Igen örvendetes, hogy a község lakossága 180 ezer forint összegű társadalmi munkát végzett. Beszélt az árvízkatasztrófáról, mely a község lakosságát is érintette. A kormány felhívása nyomán a dolgozók 140 ezer, a közületek pedig 192 ezer forintot adtak a bajbajutottak meg- ésére. Szó volt még a vietnami-műszakról, ahol 51 ezer forint gyűlt össze és az endrődi asszonyok lelkes részvételéről, melynek nyomán 24 darab takarót készítettek és juttattak el a vietnami népnek. Nem maradt el a legfontosabb feladatok ismertetése sem. Főleg a vízhálózat további építése, a község csatornázási munkálatainak szorgalmazása. A hozzászólások és válaszadások után a jelenlévők egyhangú szavazattal megválasztották az új, 47 tagú népfront-bizottságot, a 11 tagú elnökséget és tisztségviselőket. Elnöknek ismét Véha ülést választották, áld már a negyedik ciklusban teljesíti ezt a társadalmi megbízatást A falugyűlést, az úttörők színes kulturális műsora tette ünnepélyesebbé. Sztanyik Károly Milyen „erőben" van a talaj? Ezt vizsgálják a Hidashátd Állami Gazdaság egy éve működő talajtani laboratóriumában. A cél: a talajerő-gazdálkodás tudományos megalapozása. A gazdaság 8 500 katasztrálls hold szántóján négyévenként és 10 holdanként vesznek mintát A 850 mintából megállapítják, hogy adott terület milyen tápanyagból szorul utánpótlásra. A tápanyag-tartalom rendszere» vizsgálatának segítségével okszerű műtrágyázást valósíthatnak meg. Ezek az elemzések ugyanis elvezetik őket a leghatékonyabb műtrágyaadag nagy- ■ágftnak megállapításához. Korábban ezeket a megfigyeléseket .idegen”, laboratóriumokban végezték. Ma már nemcsak hogy nem kell 200 ezer forintokat kifizetniük emiatt, hanem saját laboratóriumban még „mások” földjeit is megvizsgálják szolgáltatásként. 3 ttteKW*. 1918. FEBKUAB 89. A termelési és műszaki fejlesztési célkitűzések 1971-es évi terve teljesült A barátság forró szálai szövődnek a Szovjetunió Penza megyéjének Lunyinszki járása „Előre a kommunizmushoz” nevű kolhoza és a kunágotai Bercsényi Tsz között. Ez a közvetlen barátság 1970. őszén kezdődött, amikor Gyikopolov Vaszi- lij Nyikolájevics, az Előre a kommunizmushoz kolhoz főag- ronómusa Kunágotán járt a Penza megyei küldöttséggel. Akkor megállapodtak abban, hogy rendszeresen kicserélik tapasztalataikat a termelés szervezésében elért eredményekről, s ezzel a két nagyüzem között kialakítják a jó együttműködést. A szovjet kolhoz 1971. tavaszán Kunágotára küldte az 1971. évi termelési tervét. A Bercsényi Termelőszövetkezet is eljuttatta Penza megyébe az 1971-re tervezett főbb termeléspolitikai célkitűzéseit. Tavaly júniusban Gyalogh Mihály tsz-elnök, Gál Dezső gépcsoportvezető, Szabó Máté lánctalpastraktor-vezető, Tóth Mihály növénytermesztési brigádvezető és Kása János agrármérnök, a szövetkezet főállattenyésztője járt a Penza megyei „Előre a kommunizmushoz” kolhozban ,ahol e baráti látogatás alkalmával tovább mélyítették a két gazdaság vezetőinek és tagságának együttműködését és kapcsolatát. A kunágotai Bercsényi Tsz a szovjet kolhozzal kötött megállapodását nagy jelentőségűnek tartja. Az elmúlt esztendőben nem volt olyan párttaggyűlés, közgyűlés, vezetőségi ülés, ahol ne beszéltek volna a két gazdaság közötti munkaversenyről. Kunágotán napirenden tartották a szövetkezet tagságának tájékoztatását a verseny céljáról. Az 1971. évi üzemek közötti verseny — Gyalogh Mihály tsz-elnök véleménye szerint — jelentősen hozzájárult a legfontosabb termelési és műszaki fejlesztési célkitűzések teljesítéséhez. Legfőbb törekvése volt a műit • esztendőben a kunágotai tsz- nek, hogy az 1970. évi 11 millió forintos belvízveszteségét „kígazdálkodja”, pótolja bevételeit, kiegészítse alapjait, melyekre a további termelés feltételeit építheti. Befejezték a gabonatermesztés teljes gépesítését, betakarítását azzal, hogy üzembe helyeztek egy COLMAN- típusú, óránként 100 mázsa terményt szárító gépet. Elkezdték a kukoricabetakarítás gépesítését is. Csőtörő adaptereket és kombájnokat vásároltak. A cukorrépa gépi betakarítását is megszervezték, összesen 3 garnitúra gépsort vásároltak, amely három menetben takarítja be a cukorrépát. Az NDK-ban gyártott gépek fejelik, kiemelik és pótkocsira rakják a terményt. Tovább növelték a traktorparkot, így az őszi mélyszántást, az őszi és a tavaszi vetéseket, növényápolási munkákat, kedvezőbb gépesítési körülmények között oldhatják meg. A Szovjetunióból importált DT— 75-ös lánctalpas traktorból négyet vásároltak. A közkedvelt MTZ—50-es traktorból ugyancsak négy került Kunágotára. A község határában levő sertéstenyésztő és hizlaló közös vállalkozást nagyobb részt a Bercsényi Tsz erőfeszítésével bővítették, összesen 6, egyenként 60 férőhelyes kocafiaztatót építettek, melynek technológiai felszerelése világszínvonalon áll. Bővítették a hizlaldát is, kettő, egyenként 600 férőhelyes épületté}. Ezek a beruházások 1972-ben előnyösen éreztetik majd hatásukat a hústermelés! program megvalósításában. Az 1971. évi 6300 hízott sertés helyett a kunágotai SERTÖV 8000 hízott sertést ad, 1973-tól pedig évi 10 ezret! A sertésteleptől néhányszáz méterre elkészült ugyancsak 1971-ben kettő, egyenként 5, ezer tojótyúk befogadására alkalmas tőrzsbaromfióL Itt a Gödöllői 65-ös húshibrid fajta törzsállományt tartják, melytől ebben az esztendőben 1,3—1,4 millió tenyésztojást szállítanak a szövetkezeti keltetőbe, melyet a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei, köztük a kunágotai is alapított. A kikelt naposcsibéket a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteiben nevelik fel. A baromfikeltető ebben az esztendőben 6 millió csibe keltetésére készül. A növénytermesztés, amely a legnagyobb ágazatot képviseli a kunágotai Bercsényi Tsz-ben, beváltotta az 1971. évi tervezett elképzeléseket. Az őszi búza hektáronként 34,6 mázsával termett, a tervezett 31,3 mázsával szemben. A kukorica 55,6 mázsa termést adott hektáronként. A szövetkezet ennyit is várt a termelési tervében. A cukorrépa hektáronkénti hozama 413,4 mázsára alakult a tervezett 382 mázsával szemben. A napraforgó a tervezett 17,3 mázsa helyett 17,7 mázsájával fizetett ugyancsak hektáronként. Kenderből 93,3 mázsát takarítottak be, a hektáronként tervezett 86,7 mázsával szemben. Lucemaszéna is bőven termett, tekintettel arra, hogy a nyáron több héten át tartó kánikulai forróság volt. A tervezett 33 mázsával szember 58,4 mázsát takarítottak be. A seprőcirok 17,4 mázsájával termett a tervezett 17,3 mázsával szemben, ugyanakkor hektáronként még 34 mázsa cirokmagot is fogtak. A borsőtermesztése a tervezett 16,5 mázsa hektáronkénti hozam helyett sajnos csak 15,1 mázsásra alakult. A takarmánygabona is gyengébben fizetett, mint várták. Hektáronként 30,5 mázsát terveztek és 28,2 mázsát takarítottak be. A szövetkezet 1971. évi ösz- szes árbevétele 81 millió 891 ezer forint volt. Ebből a bruttó jövedelem 32 millió 230 ezer forint. Ebből fejlesztési alapra 6 millió 389 ezer forintot tettek félre. Kulturális és szociális alapra 3 millió 773 ezer forintot fordítottak, egyéb célra 351 ezer forintot költöttek, a szövetkezeti gazdák munkadíjazására pedig 22 millió 413 ezer forintot. Egy tízórás munkanapra 90 forint részesedés jutott. A közös alapok is jelentősen erősödtek 1971-ben. A szövetkezet tehermentes, tehát tiszta vagyona 80 millió 838 ezer forintra nőtt. A forgóaalaP megközelítette a 33 millió forintot. A gazdasági eredmények elérésében 1343 dolgozó tag vett részt, közülük 598 a nő. ősszel jól sikerült az 1972. termelési célkitűzéseinek előkészítése, A 4250 hektár közös szántóból istállótrágyával megszórtak 950 hektárt. Műtrágyából 35 százalékkal többet használtak, mint 1970. őszén az 1972. évi termelés alapjainak lerakásához. Több a gépjük is. A tsz vezetősége a gépek kihasználásának növelésére minden traktoros részére kötelezővé tette a két héten át tartó üzemi továbbképzésen való részvételt. Kunágotán így készültek az 1972-re tervezett termeléspolitikai feladatok megvalósítására, a szovjet kolhozzal kötött versenyszerződés teljesítésére. Dupsi Károly Fel kell ébreszteni az egészséges lokálpatriotizmust Megválasztották a Hazafias Népfrontbizottságot Békéscsabán Tegnap délután Békéscsabán, a városi tanács nagytermében tartották meg a Hazafias Népfront Városi Bizottságának választási gyűlését. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Gyulavári Pál, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint Kircsi István, a Hazafias Népfront városi elnöke, Ilovszky Lajos, a KISZ városi Bizottságának titkára, Skaliczki Ká- rolyné és Kovács Pál ország- gyűlési képviselők. Dr. Haraszti János megnyitó szavai után Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára számolt be az elmúlt négy év munkájáról. Elmondta: a Hazafias Népfront negyedik kongresszusa előtt hat kerületi bizottság a1»- kult a városban, majd később Fényesen és Csabaszabadiban két tanyabizottság. A nyolc bizottság az elmúlt időben jól dolgozott. — Mozgalmunk megköveteli a széles körű demokratizmust, a mindenkori emberközelséget — mondta többek között. — Ezen most sem kívánunk változtatni. Majd így folytatta: Városunk települési viszonyaiból, megyeszékhely jellegéből adódik, hogy a jelen és a jövő feladatait csak decentralizált j szervezeti felépítéssel tudjuk megvalósítani. Ezután a városi körzetek munkájáról számolt b». Elmondta: a lezajlott lakóterületi választások azt mutatják, hogy a népfrontbizottságok ezeknek a feladatoknak döntő többségükben megfeleltek. Az alkotmányjogi kérdésekkel kapcsolatban arról tájékoztatta a választógyűlést, hogy a parlamenti választások időszakában 103 jelölőgyűlésen 6 ezer 587-en jelentek meg és közülük 514- en szólaltak fel. A hozzászólók között 342-en közérdekű problémákat vetettek fel. A gazdaságpolitikai, várospolitikai munkáról szólva elmondta, ezen a területen van a legtöbb ellentmondás, türelmetlen követelés a leghangosabb és legélesebb bírálat. A Hazafias Népfrontbizottságnak számba kell venni az igényeket és a lehetőségeket, de fel kell ébreszteni az egészséges lokálpatriotizmust. — Továbbra is képviseljük a jogos követeléseket, de el kell határolnunk mozgalmunkban a túlzott követeléseket. A beszámoló után vita következett, amelyben számos felszólaló a város gondjairól, problémáiról beszélt. Ezután megválasztották az 55 tagú városi bizottságot, a 15 tagú elnökséget és a 43 megyei küldöttet. A bizottság tagjainak. 20 százaléka szlovák anyanyelvű, 25 száaüéka nő és 15 százaléka fiatal. Elnöknek Drie- nyovszki Jánost, titkárnak Mázán Mátyást választotta a gyűli*. B J, '
